Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-23 / 244. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Forradalom (idő)határok nélkül Komárom. Milyen nemzetközi helyzetben került sor az 1956-os forradalomra? Vajon milyen jelentősége volt a magyar felkelésnek a hidegháború szempontjából? Mit jelentettek a magyarok a Szovjetuniónak és a Nyugatnak? Miként reagáltak a forradalomra Csehszlovákiában? Mit tudtak róla és hogyan viszonyultak hozzá? Milyen formában nyilvánult meg a szlovákiai magyarok szimpátiája a forradalom iránt? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lesz szó a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kara TudóSklubjá- nak soron következő rendezvényén, amely holnap 19 órakor kezdődik. Az 51 évvel ezelőtti eseményekről az egyetem két történész oktatója, Simon Attila és Vajda Barnabás beszélget, (lj) Chaplin-bemutató a Győri Balettben Győr. Chaplint idézi meg október 27-i premierjén a Győri Balett a Keep Smiling (Mindig mosolyogj!) című produkcióban. A táncjáték két nemzetközi hírű táncművész, Ben van Cauwenbergh és Dmitrij Simkin koreográfiája, magyarországi bemutató. Az előadásban a film és a tánc találkozásának lehetnek tanúi a nézők. A halhatatlan nevettető mellett megelevenednek A kölyök, A nagyváros fényei és A diktátor című klasszikus Chaplin-filmek jelenetei videón a háttérben, de szereplői a táncjátékban is. Kiss János igazgató fogalmazása szerint a Chaplin-történetben a gondolatiság, a mély humánum jól megfér a humorral, a szórakoztatással. Chaplint Sebestyén Bálint, illetve William Fomin jelenítik meg kettős szereposztásban, (mti) Ben Kingsley Shakespeare lesz London. William Shakespeare-t személyesíti meg Sir Ben Kingsley. A többszörös Oscar-díjas színész, aki Máhátmá Gandhi filmes megjelenítése mellett olyan híres filmekben játszott, mint Spielberg Schindler listája, vagy Polanski A halál és a lányka című művei, megvásárolta produkciós cége, az SBK Pictures számára Christopher Rush regényének, a Willnek jogait. A szerző ebben egy különös találkozást mesél el, amely a haldokló drámaíró és ügyvédje között esett meg. Kinsley nemcsak producere lesz a filmnek, hanem a címszerepet is eljátssza - írta az El País című spanyol napilap. „Christopher megírta az elmúlt évek legcsodálatosabb és legszórakoztatóbb regényét. Büszke vagyok, hogy filmre vihetem” -nyilatkozta a színész, (mti) Cseh kiadásban A lét elviselhetetlen könnyűsége Kundera állami díjat kap CTK-HÍR Prága. Állami díjat kap Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényének első csehországi megjelenése alkalmából, valamint eddigi próza- és esszéírói munkásságáért - jelentette be tegnap a cseh kulturális minisztérium. Kundera az egyik legismertebb és legolvasottabb cseh író, bár jó néhány műve egyáltalán nem jelent meg cseh nyelven. A brünni születésű, francia állampolgárságú író tavaly végre beleegyezett abba, hogy cseh nyelven hivatalosan is nyomtatásban jelenjen meg A lét elviselhetetlen könnyűsége (1985), amelyet az egyik legfontosabb művének tartanak. Igaz, a regény 21 évvel ezelőtt már megjelent az író anyanyelvén, az emi- gárcióban élő Josef Skvorecky kanadai kiadójánál, s olyan hatalmas közönségsikert aratott, hogy Dániel Day-Lewis és Juliette Binoche főszereplésével Philip Kaufman filmet is készített belőle. Milan Kundera évtizedek óta Franciaországban él, és hosszú ideje nem kommunikál a médiákkal. Utoljára 1990-ben írt cseh nyelven regényt, a Halhatatlanságot, s ez egyben napjainkig az utolsó műve is, amelyet a cseh olvasók is olvashattak. Kundera ugyanis nem egyezett bele az utóbbi években franciául megjelent regényeinek (La Lenteur - Lassúság, 1993, L'Identité - Azonosság, 1998, L'Ignorance - Tudatlanság, 2000) cseh nyelvre fordításába, miután nagy elvárásai vannak a fordítás minőségét illetően. A magas szintű állami kitüntetést az évente kijelölt bizottság vagy az előző esztendő kivételes irodalmi teljesítményéért, vagy a teljes írói munkásságért ítéli oda, olykor a kettő együttes elismeréséért. Milan Kundera (Képarchívum) Gavin Hood rendező Kiadatás című filmje nézhető, élvezhető, elgondolkoztató emberi történet Eltűntek a titkos börtön(ök)ben Corrine Whitman (Meryl Streep), a CIA tenorellenes tisztje eligazítást tart lanok” - olvastam a film szinopszisában, amely a továbbiakban arról is tájékoztat, hogy egy CIA- elemző „első bevetéséről” szól a Kiadatás. Kesze-kusza, sokfelé ágazó politikai töltetű nyomozós történetet vártam, követhetetlen, elnyújtott és unalmas párbeszédekkel, kevés izgalommal, inkább csak elbeszélt-felidézett, mint megmutatott-lebonyolított történésekkel. Gavin Hood azonban nem az unalmas ügynök-sémát követi: nézhető, élvezhető, elgondolkoztató, mélyen emberi történetet vett szalagra. Szeptember 11. utáni film a Kiadatás: az újkori terrorizmust veszi célba. Douglas Freeman CIA-elemző (a meglehetősen megemberesedett Jake Gyllenha- al játszsza, olyannyira eltartva magától a figurát, hogy előttem is elhomályosodik) valahol Észak- Afrikában autózgat hatalmas, félelmetes fekete ügynökkocsijával, amikor bomba robban a közelben, s a mellette ülő társának kiontja az életét. Neki magának haja szála sem görbül, csak társa vérétől csöpög az inge, amíg fel-alá jár kórházból hivatalba. Ezalatt Amerikában úgy döntenek, mivel a helyszínen tartózkodik, rábízzák a bombamerénylet kivizsgálásának felügyeletét. Anwar El- Ibrahimi (Omar Metwally - félelmetesen hiteles alakítást nyújt az elektromos kínzókamrában) Amerikában élő egyiptomi származású vegyészmérnök Dél-Afri- kából Washingtonba tartva „eltűnik a felhők fölött”. Pontosabban, miután leszáll a gépről, a CIA emberei feltartóztatják a repülőtéren, és főnökük, Corrine Whitman (Meryl Streep alakítja mesterien, egy hideg kékharisnya keménységével és kimértségével) parancsot ad, hogy - titokban, a médiát megkerülve - az Államokon kívülre szállítsák őt, egy titkos börtönbe. A férfi amerikai felesége, Isabella Fields El-Ibrahimi (Reese Witherspoon) és közös kisfiúk hiába várakoznak a reptéren, majd otthon, senki semmit nem tud az eltűntről. Az asszony nyomozni kezd férje után. Akit brutális kínvallatásoknak vet alá a titkos afrikai börtön igazgatója, Abasi Fawal (Igái Naor - úgy játszik, hogy a nyers brutalitást róla lehetne mintázni). Hozzá, illetve családjához, a hagyományok ellen lázadozó Fatima nevű lányához (Zineb Oukach) kapcsolódik a film nagyon izgalmas, egzotikus szála. Ez úgy visz be az arab világba, ahogy például egy tunéziai vagy egyiptomi utazás során nem juthatnánk be. A fundamentalista Khalidot (Moa Khouas) követve úgy vezet be a szent helyre, a müezzin üdvösségre hívó szavára a mecsetbe érkező, (Fotó: Continental Film majd a Mekka felé leboruló férfiak közösségébe, hogy keresztény ember kapkodja a fejét, hogyan juthatott be ide a kamera (még akkor is, ha ez csak film!). S ott bent, a terrorizmus „szentélyében” történteket nézve döbbenetes felismerésben lesz részünk: elég csak fanatikusan skandálni a mecset felhergelt férfiközösségének az istenük védelmében hirdetett Szent Háború igazát, s a tömeg őrjöng - a fiatalok testükre bombát erősítve hajlandók a vérüket adni-ontani. Gavin Hood, akit tavaly a Tsot- si című opusáért a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscarral jutalmaztak, ezúttal is jó mozit csinált. Olyat, amelyben úgy mozgatja a történeteket, úgy ábrázolja a jellemeket, hogy nehéz ítélkezni, nehéz valaki mellé állni, valakivel közösséget vállalni, vagy valakivel szembeszegülni. Hacsak nem vagyunk tele előítéletekkel, mert akkor egy az egyben elfogadjuk a terrorellenes tiszt kijelentésének megfellebbezhetetlen igazát: „Ennek a kihallgatási módszernek ma éjjel Londonban hétezer ember köszönheti az életét”. A Kiadatással Gavin Hood a világ alapvetően jó és alapvetően gonosz oldalra való felosztása, az egyoldalú elfogadás és a merev elutasítás ellen „kampányol”. Michael Winterbottom és Mat Whitecross megdöbbentő dokumentum-játékfilmje, a Guantanamo, valamint Alejandro González Inárritu Bábel című megrázó tablója pergett belső szemeim előtt, míg az Oscar-díjas rendező, Gavin Hood Kiadatás című amerikai-dél-afrikai filmdrámáját néztem. TALLÓSl BÉLA A Guantanamo négy muszlim fiúról szól, akik Angliából indulnak el Pakisztánba, majd szörnyű hányattatás után Guantanamóra hurcolják őket mint terroristagyanús alakokat. Lélekbemaró a kiszolgáltatottság, a megaláztatás, az az eljárás, ahogy az ártatlan emberre is rákényszerítik, hogy maga ellen hazudjon: azt vallja, amit hallani szeretnének tőle. A Bábel Marokkóban játszódó sztorija is elborzasztó: ahogy egyenruhások szitává lőnek egy gyereket, mert elvakult terroristát látnak benne. Mindkét opus azt mutatja, müyen reménytelen az igazságért, az ártatlanság bizonyításáért vívott küzdelem abban a helyzetben, amikor mindenkit egy kalap alá vesznek, s a kollektív elutasítás, a kollektív bűnösség elve alapján hozatnak meg ítéletek. „A CIA útjai kiszámíthatatDouglas Freeman CIA-elemző (Jake Gyllenhaal) A Magyar Televízió ünnepi műsorkínálata 12 voltam 56-ban PROGRAMAJÁNLÓ A Magyar Televízió idén is kiemelt figyelmet szentel az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának: mai programkínálatában az ünnepi megemlékezések közvetítésén túl több ’56-os témájú játék- és dokumentumfilm is szerepel. Ma reggel a Kárpát Expressz (Ml, M2 5.23) a forradalom határon túli eseményeivel foglalkozik. Az erdélyi, partiumi, délvidéki bejátszások az egykori egyetemisták, szimpatizánsok emlékeit idézik, kortársakét, akik drága árat fizettek nyílt kiállásukért. 10 órától mindkét csatorna élőben közvetíti a Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonását a Kossuth térről, illetve 19.30-tól neves művészek részvételével az ünnepséget az Ötvenhatosok-teréről. Az ünnepi műsorkínálatban láthatunk még 56-os témájú játékfilmeket, portrét, sőt táncfilmet is. A fiatalabb korosztály érdeklődésére számíthat a ma az mien 9 órától látható Naplófilm (12 voltam 56-ban), amely egy budapesti kisfiú, Csics Gyula gyermekkori naplója alapján, animációs és dokumentumfilmes eszközökkel eleveníti meg a forradalom napjait. Délután az ml-en láthatják a nézők a Magyarország 1956 - a BBC jelenti című dokumentumfilmet, amely a brit közszolgálati adó archív anyagai segítségével mesél a forradalomról. A hajdani tudósító fia, Mark Kidéi személyesen is felkeresett egykori szemtanúkat, hogy a nézők is megismeijék élményeiket, gondolataikat. Este, a Rózsadomb című magyar-német játékfilm (Ml, 22.40) a Rákosi éra egy vezető politikusának hétköznapjaiba avatja be az érdeklődőket Ando- rai Péterrel, Marozsán Erikával, Lázár Katival, Szirtes Ágival és Bánsági Ildikóval a főbb szerepekben. (mtv) Már csak néhány nap, és zár a BIB - a Gyermekkönyv-illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja. Az eredeti grafikákat és rajzokat az Sznf téri Kultúra Házában péntekig még megtekinthetik az érdeklődők. Képünkön a lengyel Maria Ekier BIB-plakettel díjazott alkotása.
