Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-23 / 244. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 25. www.ujszo.com RÖViPlN Gazdasági kapcsolatokról tárgyal Pozsony/Madrid. Tegnap kezdte meg három napra tervezett hivatalos spanyolországi látogatását Ivan Gasparovic. Az államfő a látogatással a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez szeretne hozzájárulni. Gasparovic tegnap találkozott I. János Károly spanyol királlyal, a beszélgetés során kifejezte aggodalmát, amiért Spanyolország és Szlovákia gazdasági együttműködése nem éri el a politikai színtéren kialakult párbeszéd intenzitását. (SITA) Négyen haltak meg az utakon Pozsony. Hétvégén 493 közúti balesetet jegyzőkönyveztek az országban. Péntektől vasárnapig négyen vesztették életüket az utakon, tizennyolcán súlyos, nyolcvanketten könnyebb sérüléseket szenvedtek. A keletkezett anyagi kár meghaladja a 32 millió koronát. (SITA) Nem jelent valós veszélyt a szervezet Szlovákiára Pospolitost’ vs. Gárda ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) felszólítja Szlovákia vezetőit, hogy Jcéijék meg magyar partnereiket olyan intézkedések elfogadására, amelyekkel elejét veszik a szélsőséges szerveztek létrejöttének és elterjedésének Magyarországon.” Ez áll a KDH alelnökének, Martin Francnak a Magyar Gárda létrejöttét elítélő nyilatkozatában. Nem jelent veszélyforrást a Magyar Gárda megalakulása a szomszédos országokra nézve - véli Grigorij Meseznikov, az IVÓ társadalomkutató intézet elnöke. „Ilyen szervezetek valóban nem valók a modem Európába, vüágos jelei vannak, hogy radikális és fasiszta pártok örökségét követik, s ez mindenképp elítélendő. De a Gárda miatt Magyarország nem változtatta meg a jellegét, és nem gondolom, hogy valódi veszély fenyeget a szerGrigorij Meseznikov (Somogyi Tibor felvétele) vezet léte miatt” - mondta lapunknak Meseznikov. „Nem állja meg a helyét szlovák részről az az érvelés, hogy Szlovákia betiltotta a Magyar Gárdához hasonló szervezeteket, konkrétem a Slovenská pospolitosí- ot, ez a szervezet ugyanis tovább működik” - szögezte le az IVÓ elnöke. A Slovenská pospolitosf nevű szervezet 1995-ben alakult, 2005 januátjában ebből „nőtt ki” a Slovenská pospolitost! - národná stra- na. Ezt a pártot 2006 márciusában a Legfelsőbb Bíróság feloszlatta, a Slovenská pospolitosf polgári társulásként azonban azóta is működik, sőt tagokat toboroz, ezt a szervezet honlapján maga Michal Lássák, az SP vezérének számysegédje erősíti meg. „Nagyságában nem, de szellemiségében összehasonlítható a két szervezet” - véli Meseznikov. „A Slovenská pospolitosf megalakulását elítélték a szlovák politikai pártok, de így tett valamennyi parlamenti párt Magyarországon is a Magyar Gárdával kapcsolatban” - fejtette ki az IVÓ elnöke, s hozzátette: „Szlovákia részéről a Gárda létrejöttével kapcsolatos tiltakozások csak ürügyül szolgálnak arra, hogy kemény kritikát fogalmazzon meg Magyarország címére, mert Magyarország eh'télte a Benes-dek- rétumokat megerősítő szlovák parlamenti határozatot. A szlovák politika mintha vissza akarna vágni.” Meseznikov szerint közösen kellene fellépni a nacionalizmus, rasz- szizmus megnyüvánulásai ellen, és együtt elítélni ezeket. „Ha valaki mutogat a Magyar Gárdára, de egyidejűleg tolerálja a Slovenská pospolitosf-ot itthon, az nem igazán tűnik megbízhatónak” - szögezte le az IVÓ elnöke, (sán) A kisebb nevesítetlen földterületeket felvásárolná az Állami Földalap - magától, magának Ingatlanügynökösködne a földalap Pozsony. Ingatlanközvetítő ügynökséggé alakítaná a kormány az Állami Földalapot, és több tízezer hektár nevesítetlen földet államosíthat a vonatkozó törvény módosításával, melyet már e héten tárgyaim fog a parlament. „Az elképzelés ellentétes a földalapot létrehozó törvény rendelkezésével, mely kimondja, hogy az alap nem végezhet vállalkozói tevékenységet” - állítja Simon Zsolt (MKP) korábbi mezőgazdasági miniszter, parlamenti képviselő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági minisztérium, a tervezet előkészítője, ugyanis azt javasolja, hogy a földalap természetes személyeket képviselhessen bérleti szerződés megkötésekor, a bérleti díj 20 százalékának fejében. A nevesítetlen földekkel kapcsolatban lehetővé tennék, hogy a kisebb - a mezőgazdasági földterületek esetében a határ 400 négyzetméter, az erdők esetében 2000 négyzetméter - parcellákat az alap „felvásárolja”. Az árat maga állapítaná meg, a földet saját magának adná el, a kifizetett vételi árat pedig egy külön alapban kezelné azzal, hogy kifizetné a tulajdonosnak, ha a jövőben azonosítja magát. Ettől azonban nem kell tartania, mivel Simon szerint ennek az esélye a nullával lesz egyenlő, főleg akkor, ha a kataszterben már a földalap fog tulajdonosként szerepelni. „A nevesítetlen földek 20 százaléka ilyen kis parcella, vagyis országos szinten akár 70-100 ezer hektár földet is eladhat a földalap” - mondta lapunknak Simon. A parcellák eladása ott, azokon a településeken lehetséges, ahol a földek tagosítása folyik. Az ellenzéki képviselő állításaira tegnap a földművelési minisztérium nem reagált, időben elküldött kérdéseinkre csak mára ígérték a válaszokat. A nevesítetlen földek kérdését az előző kormány is egyfajta „államosítással” akarta megoldani, az önkormányzatok tulajdonába adta volna, ám ennek a törvénynek a végrehajtását az alkotmánybíróság a végleges döntésig felfüggesztette. A földalap munkájának szabályozását szigorítaná az SDKÚ is. Azt javasolják, hogy az intézmény hozzon nyilvánosságra minden, a restitúciós törvény alapján kötött szerződést. „Az utóbbi hónapok botrányai azt igazolják, hogy a földalapot leghatékonyabban a nyüvánosság tudja ellenőrizni, mivel az intézmény felett az állam már elveszítette ellenőrzését” - jelentette ki Lucia Zitnanská, a párt parlamenti képviselője. A javaslat szerint az alap nyüvánosságra hozná a korábban kötött szerződéseket is, a jelenlegi kormány idején aláírt dokumentumokat a törvény életbe lépése után egy hónapon belül, valamint az összes korábban aláírt szerzódést-3 hónapon belül” - tájékoztatott Zitnanská. A szerződéseket a személyes adatok nélkül hoznák nyilvánosságra. Az SDKÚ javaslatát támogathatónak tartja Simon Zsolt is, ha az nem ütközik adatvédelmi előírásokba. A föld- művelési minisztérium nem tartja támogathatónak a javaslatot, mivel szerintük ez csak része a földalap igazgatóhelyettese, Branislav Bríza elleni „hadjáratnak”. „Minden módon megkísérlik lehetetlenné tenni a földalap igazgatóhelyettesét” - fejtette ki lapunknak a tárca álláspontját Magdaléna Králová szóvivő. Brízát, akit a HZDS jelölt az igazgatóhelyettesi posztra, már a Smer egyes képviselői is támadták, mivel gyanús körülmények között írt alá olyan szerződéseket, melyek alapján értékes földterülethez jutottak a Magas-Tátrában és más, idegenforgalmi szempontból értékes régiókban dél-szlovákiai igénylők. Ezeket a parcellákat rövid időn belül értékesítették ingatlanfejlesztő cégeknek. Az ellenzék szerint Miroslav Jurena a hallgatásával szintén Brízát védi, úgy vélik, hogy már régen javasolnia kellett volna leváltását, (lpj, s) Nagyszombat megyében egyetlen kórház látná el a betegeket a kormányrendelet értelmében Nincsenek a listán dél-szlovákiai kórházak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egészségügyi minisztérium már nem hivatkozik a földrajzi megközelíthetőségre a minimális hálózat meghatározásakor. A kormányrendelet előző változata még azt tartalmazta, hogy olyan hálózatot kell létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy minden beteg - a mentőállomások elhelyezkedésének figyelembe vételével - 30 percen belül kórházba kerüljön. Igaz, ezt a feltételt a korábbi változat sem teljesítette, egyes régiókban - például a Bodrogközben - akár 100 kilométert is utaznia kellett volna a betegnek. A kormány által holnap tárgyalt változat azonban ezt is túlszárnyalja, a déli járásokban - az Érsekújvári járás kivételével - működő kórházak egyike sem szerepel a listán. Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy a minimális hálózatról szóló rendelet megvalósítható. „Elképzelhetetlen, hogy Nagyszombat megyében egyetlen kórház lássa el a betegeket” - mondta lapunknak az igazgató. A rendelet szerint ugyanis a biztosítóknak csak a nagyszombati egyetemi kórházzal kellene szerződést kötniük. A kórházak többsége egyelőre biztonságban érzi magát, mivel szerződéseik általában 2008 közepéig érvényesek, és az egészségbiztosítók azt állítják, hogy továbbra is szerződni fognak velük. A rendelettel nem ért egyet a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) sem. „A rendelet formai és tartalmi hibák miatt is elfogadhatatlan a számunkra” - mondta lapunknak Marián Petko, az ANS elnöke. Kifogásolja, hogy a rendelet részét képező listát nem véleményezhették, mivel a minisztérium nem bocsátotta tárcaközi véleményezésre, de nem látta a minisztérium által létrehozott bizottság sem, melynek feladata volt a rendelet előkészítése. „A rendelet kivételezett helyzetet teremt a megyeközpontokban, elsősorban a fővárosban működő kórházaknak, melyekkel akkor is szerződniük kell a biztosítóknak, ha alacsonyabb a színvonaluk, mint más kórházaknak” - mondta Petko. - Egyben diszkriminálják a vidéki lakosságot, akik nem jutnak majd olyan gyorsan gyógykezeléshez, mint a nagyobb városokban lakók.” Véleményüket eljuttatták az egészségügyi minisztériumba is, választ azonban még nem kaptak. Nem világos az ANS számára az sem, hogyan, mely kórházakkal akaija a kormány biztosítani az egyes megyék számára előírt minimális ágyszámot, melyet ugyancsak a rendelet tartalmaz. A listán szereplő 34 kórház és egyéb egészségügyi intézmény erre nem minden megyében képes, (lpj-) Minimális ágyszám az egyes megyékben: Szlovákia Pozsony Nagyszombat Nyílra Besztercebánya Kassa Nagyszombat Zsolna Eperjes megye: megye: megye: megye: megye: megye: megye: megye: Akut ágyak 22240 2498 2103 2822 2715 3154 2303 2821 3023 Krónikus ágyak 3211 345 320 405 378 434 349 394 586 Pszichiátriai ágyak 3629 455 313 482 446 556 337 467 438 Összesen 29080 3298 2736 3709 3539 4144 2989 3682 4047 Forrás: egészségügyi minisztérium Mária Sabolová, a KDF1 frakcióvezetője lapunknak elmondta: a legjobb megoldás az lenne, ha az ellenzék egy közös jelöltet indítana a választásokon A kereszténydemokratákon múlik Iveta Radicová elnökjelöltsége ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Eddig csak Ivan Gasparovic államfő jelentette be, hogy indulni fog a következő elnökválasztáson. A nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint ő a legesélyesebb jelölt. Amásodik helyen Iveta Radicová SDKÚ-s képviselő áll, aki nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy indulna a választásokon. Támogatásában még az ellenzéki pártok sem egyeztek meg. Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke a hétvégén először jelezte, hogy Radicová lehetne az SDKÚ elnökjelöltje. „Az a megérzésem, hogy Ivetkának van esélye” - szögezte le Dzurinda. Ugyanakkor beismerte, hogy Radicovának nem lenne egyszerű feladata, már azért sem, mert ő lenne az első nő üyen funkcióban. Az egykori miniszter- elnök szerint az ellenzéken belül - igaz nem hivatalosan - már tárgyaltak az elnökjelöltről. Fontosnak tartja, hogy az ellenzéki pártok egy közös jelölttel induljanak a választásokon, mert „a jelenlegi államfő egy pártnak a vazallusa.” Korábban felmerült, hogy az ellenzékjelöltje épp Dzurinda lehetne, az egykori kormányfő viszont kizárja ennek lehetőségét. „Az államfői poszt úgymond végső funkció egy politikusnak. Engem újra az SDKÚ élére választottak, ezért elsődleges feladatom, hogy a pártot felkészítsem az új parlamenti választásokra” - mondta Dzurinda. Még nem mondott igent Radicová a napokban lapunknak adott interjújában elmondta: szakemberként és politikusként is úgy gondolja, hogy Szlovákia még nincs felkészülve egy női köztársasági elnökre. Szerinte egy nő megválasztása alapvető szemléletmódbeli váltást jelentene. „Azt gondolom, nálunk a politika mint olyan még mindig főleg férfidolognak számít”-vélekedik Radicová. Saját bevallása szerint, ha valaki az SDKÚ-ból mégis javasolná elnökjelöltnek, akkor megpróbálná neki elmagyarázni, hogy „ennek a jelölésnek több hátránya van, mint előnye.” Beismeri, hogy jelölésébe épp nézetei miatt nem egyezne bele minden ellenzéki párt. A legjobb megoldásnak Martin Bútora megválasztását tartaná, akit a közvélemény-kutatások szerint a lakosság nem egész 5 százaléka választana. Az ellenzék még hallgat A kereszténydemokraták hivatalosan még nem utasították el Radicová támogatását. Személyével kapcsolatban eddig csak Vladimír Palkó fogalmazta meg kifogásait - szerinte a művi terhességmegszakításról alkotott véleménye miatt lenne elfogadhatatlan. Radicová ugyanis ellenzi az abortuszok tiltását szabályozó törvény elfogadását. Mária Sabolová, a KDH frakció- vezetője lapunknak elmondta: a legjobb megoldás az lenne, ha az ellenzék egy közös jelöltet indítana a választásokon, konkrét nevekről viszont szerinte még korai beszélIveta Radicová (Pavol Funtál felvétele) ni. „Elmek a jelöltnek programjával a koalíciós pártok szavazóit is meg kellene győznie, ugyanis csak az ellenzéki pártok híveinek szavazataival nincs esélye megnyerni a választásokat. Konkrét személyekről egyelőre nem akarok beszélni, viszont szerintem már azt is sikerként könyvelhetnénk el, ha a jelöltnek nem lenne kommunista múltja” - tette hozzá Sabolová. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője is közös elnökjelöltet szorgalmazna. „Okulni kellene a legutóbbi köztársasági elnökválasztásokból, amikor az ellenzéknek több jelöltje volt. Erről már régóta folynak a tárgyalások, konkrét személy nevén viszont eddig nem sikerült megegyezni. Ne beszéljünk arról, hogy lti és melyik pártból, ne beszéljünk konkrét személyről. Egy biztos: az ellenzéknek közös jelöltre van szüksége” - szögezte le Bárdos. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az MKP Radicová jelölését is támogatná. Radicová a legesélyesebb? Miroslav Kusy politológus meggyőződése, hogy az egyetlen járható út a közös ellenzéki jelölt, mégpedig Radicová személyében. „Egyértelműen ő lenne Gasparovic legesélyesebb ellenjelöltje. Ha sikerülne megegyezniük, aránylag nagy eséllyel indulhatna a Választásokon. A gond csak a KDH képviselőivel van, akik eddig óvatosan, vagy negatívan nyilatkoztak jelöléséről. Gyakorlatilag a kereszténydemokratákon múlik a közös jelölt sorsa” - tette hozzá Kusy. Ha a következő hetekben végzett közvélemény-kutatások szerint nem csökken Radicová támogatottsága, Kusy nem tartja kizártnak, hogy a KDH képviselői „kényszerből is beleegyeznek” jelölésébe. „Elutasításuk ugyanis még tovább ronthatná a már így is eléggé silány ellenzéki együttműködést” - mondta a politológus. (dem)
