Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-03 / 227. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Leszúrta a barátját Trencsén. 65 órán belül sikerült felgöngyölítenie a rendőrségnek egy szeptember 25-én különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságot. A 38 éves Roman M. és barátja között szóváltásra került sor egy gépkocsiban. A tettes leállította a járművet egy erdő szélén, és leszúrta 58 éves áldozatát. A zsebeit kiürítette, a holttestet az erdőben hagyta. A gyilkos később legkevesebb ötvenezer korona készpénzt emelt le bankkártyája segítségével áldozata bankszámlájáról. (SITA) Megette a kiállított árut Zsolna. Pókerkészletet és egy számítógépes merevlemezt loptak el egy német állampolgár gépkocsijából egy helyi étterem előtt. A sértett kára eléri a 14 ezer koronát. Lopással gyanúsítanak egy 23 éves trencsénhosszúmezői (Dlhé Pole) férfit is, aki egy zsolnai áruház számlájára vacsorázott meg. A menüje az eladópulton kiállított csirkecomb, grillezett disznóhús és hagymás krumpli volt. (SITA) Lopott autóba pakolta a lopott holmit Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom). Lopással és tiltott fegyvertartással gyanúsítják a lévai járásbeii település mezőgazdasági telephelyének egyik dolgozóját. A 43 éves férfi feltörte a tulajdonos irodáját, ahonnan különböző fegyvereket és munkaeszközöket lopott el - mindezt bepakolta főnöke autójába, és elvihar- zott a helyszínről. Az elkövetőt háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (SITA) Gombát keresett, aknát talált Tild (Telince). Gombáért indult az erdőbe, de tüzérségi lövedéket vitt haza egy nyitrai járásbeli férfi. Szerencsére a lövedék nem robbant fel, a tűzszerészek hatástalanították. A rendőrség arra figyelmezteti a lakosságot, ha bármilyen robbanószert találnak, semmiképpen ne nyúljanak hozzá, azonnal értesítsék a rendőrséget. (SITA) Ellopták a házat Liptovské Sliace/Hlavice (Klokocov). Különös lopás történt a Rózsahegyi járásban - eltűnt a település egyik gazdasági épülete. A erdőgazdaság tulajdonában lévő, hivatalosan is bejegyzett in- gadant ismeretien elkövetők a nyár folyamán darabjaira szedték és elhordták. A kár 30 ezer korona. Ennek az összegnek több mint egyharmadát, azaz 11 ezer koronát ért az a hatméteres létra, amit a csacai járásbeli Hlavice lelkészi hivatala elől loptak el. A 44 éves tettes akár két évre is rács mögé kerülhet. (SITA) Preparált királykobrát találtak a kassai reptéren az egyik utas pogy- gyászában. A tízliteres befőttesüvegbe gyömöszölt, alkoholban úszkáló mérges kígyót egy Szlovákiában élő vietnami férfi hozta magával szülőföldjéről - mint mondta, emlékbe. Természetesen semmilyen hivatalos engedélyt nem tudott felmutatni. (SITA-felvétel) Az elöregedett rendszer miatt Kassán a közvilágítás többe került, mint Európa hasonló nagyvárosaiban Peren kívüli megegyezés született Kassa. Mégsem találkoznak a bíróságon Kassa város és a közvilágításért felelős Veres cég képviselői. A feleknek sikerült peren kívüli megegyezésre jutniuk. Bár a szakemberek szerint a város húzta a rövidebbet, a legtöbb kérdés tisztázódott. JUHÁSZ KATALIN A nyolc legnagyobb városrész fényeiért felelős cég 54 millió koronát követelt a városi hivataltól, amely összeg állítólag öt év alatt halmozódott fel. 2002-ben a Ve- ros öt érdeklődő közül nyerte meg a város által kiírt versenypályázatot, mivel vállalták a huszonöt éves, meglehetősen elöregedett rendszer teljes körű felújítását. Az első időszakban azonban - épp az ósdi technikai feltételek miatt - a világítás Kassán jóval többe került, mint Európa hasonló nagyságú városaiban. Csak a villanyoszlopok cseréje 80 millió koronát emésztett fel. Ideális esetben naponta húsz kiszolgált oszlopot kellett volna lecserélni, ami csak részben sikerült. Ennek ellenére úgy tűnt, a közvilágítás hosszú távon jó üzlet lehet a befektetőnek, amely egyébként városi vállalatból lett önálló jogi személy. A megrendelővé „degradálódott” városi hivatal azonban folyamatosan kifogásolta a számlák összegét Szerintük a közvilágítás nem kerülhetett annyiba, mint amennyit a cég követelt rajtuk. Végül mindkét fél beperelte a másikat, és hosszadalmas bírósági eljárás vette volna kezdetét, ha néhány héttel ezelőtt nem sikerült volna peren kívüli egyezséget kötniük. A megegyezés fejleményeként tegnapelőtt új szerződést írt alá Frantisek Knapík főpolgármester és Libor Hájek, a Veros cég anyavállalatának igazgatója. Eszerint a város 54 millió helyett 39 millió koronát fizet ki részletekben, 2009 végéig, cserébe az Eltodo EG visszavonja a bírósági keresetet. Az eredeti, tizenöt évre kötött szerződés szerint a Veros az energiaárak folyamatos növekedését, valamint az inflációt is figyelembe veszi a számlázásnál. A kalkuláció módját illetően azonban mindkét félnek más-más elképzelései voltak, ezért a város kevesebbet fizetett, mint amennyit a cég számlázott. A megegyezés részét képezi az az egységes kulcs, amelynek alapján a költségeket a jövőben kiszámítják. A régi kulcs szerint a város idén 79 müliót fizetett volna a Veros vállalatnak, ezentúl viszont csak 73 millió koronát kell fizetniük. Ebből 34 milliót tesznek ki az energiaköltségek. A fennmaradó 39 millió a rendszer fenntartására, valamint az esetleges javításokra megy el. A lámpák számának növekedésével ez az összeg folyamatosan nőni fog, a tervezett felújításokról azonban a Verosnak évente rendszeresen informálnia kell a város vezetését. Idén 150, jövőre pedig 200 világítótestet cserélnek ki, ezzel mind a 16 440 kassai köztéri világítótest megújul. A Veros annak idején 225 millió koronás befektetést helyezett kilátásba Kassa területén, tizenöt év leforgása alatt. A vállalat illetékesei szerint a mai napig ebből 160 milliónyi beruházás valósult meg. Az új lámpák energia- takarékosak, ám teljesítményük mintegy 50 százalékkal alacsonyabb az eddig megszokott fényerőnél. Az európai uniós szabályzatnak azonban megfelel az új rendszerű közvilágítás, ezért a lakosságnak is hozzá kell szoknia a gyengébb fényekhez. A község, az ipari park és az integrált iskola híre külföldre is eljutott - a polgármester két előadást tart majd Kenyhec bemutatkozik Brüsszelben A település jelene és jövője A 332 hektár alapterületű ipari parkban eddig 14 vállalat telepedett meg, ezek többsége folyamatosan bővíti üzemét, ám újabb befektetőkkel is folynak tárgyalások. A közelmúltban felépült a faluban a sportközpont, melynek része a multifunkciós sportpályán kívül a szauna és masszázsközpont is. Megújult a községháza, melynek nagyterme fogadások, kulturális események, konferenciák, bálok rendezésére is alkalmas. Létrejött a kenyheci egészségügyi központ, most épül a kórház. A jövőben az integrált iskolán kívül egy szállodaközpont és egy aquapark létesítését tervezik a községben, (kozs) KOZSÁR ZSUZSANNA Kenyhec. A község, az ipari park és a tervezett európai integrált iskola híre már régen túljutott nemcsak Kenyhec, hanem az ország határain is. Október 8. és 11. között újabb lehetőség nyílik a kenyheci fejlődés bemutatására, mégpedig a Régiók és települések európai hete elnevezésű brüsszeli nemzetközi konferencián. Konkoly József, Kenyhec polgármestere személyes meghívót kapott a rendezvényre, melynek programjához ő maga két előadással járul hozzá. Az első, általánosabb téma a „Regionális fejlődés komplex módja”, melyben az elmúlt tíz év tapasztalatait összegzi majd az ipari park megalapítása, fejlesztése szempontjából. Természetesen a számítógépes bemutató a község fejlődésére is kitér, hiszen a település hatalmas változáson esett átt az utolsó évtizedben. Az ipari park az egyik legelső kezdeményezés volt az országban - még 1996-ban jött az ötlet a megalapításra. Maga a park 2003-ban nyílt meg, jelenleg már 14 vállalatnak van gyárcsarnoka a kenyheci mezőkön, és 2500 munkahely létesült. A befektetett összeg meghaladta a 15 milliárd koronát. Az egyes cégeknek azonban jól képzett munkásokra van szükségük, ezért is fontos az iskolákkal való együttműködés. Ez a specifikusabb téma alkotja Konkoly második előadásának magvát, melynek címe: A kenyheci ipari park és az iskolák összhangja és együttműködése. A bemutatandó tervek nagyratörőek: létrehozni egy olyan integrált európai iskolát, melyben az óvodától az egyetemig inkább gyakorlati, mint elméleti képzésben részesülnének a tanulók. A tantervekbe beleépítenék az ipari park aktuális képzési igényeit is, és szoros határon túli együttműködéssel számolnak Magyarország részéről. Kenyhec község ugyanis a tornyosnémeti határátkelő közvetlen közelségében fekszik, ezért a diákság a hazaiakon kívül a vállalatokban dolgozó külföldiek gyerekeiből és a magyarországi tanulókból is verbuválódna. Az oktatás nyelvét a szülők választanák meg többféle idegen nyelv közül. Jelenleg az angol, a német és a francia került szóba. A tervdokumentáció az iskolaépületre már elkészült, most az építési engedély kiadására várnak. 2008-ban szeretnék megkezdeni az építkezést, ha megkapják azt az ígéretet, hogy az integrált iskola bekerül a szlovákiai iskolák hálózatába. A brüsszeli konferencián Kassa és Epeijes megye néhány szakembere is részt vesz, ám községi polgármesterként Konkoly az egyetlen az egész nemzetközi társaságban, aki a közigazgatásnak ezt a szintjét képviseli. A németországi Kissling vállalat már jó másfél évtizede jelen van Rimaszombatban Újabb vállalatban indítják be a termelést SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Ötven új munkahelyet létesít a németországi Kissling cég az egykori kaszárnyában. Erre a célra közel két hektárnyi területet vásárolt az önkormányzattól a befektető. Az egykori kaszárnya épületeiben már több mint hatszáz embert foglalkoztat a koreai Sewon ECS, és lapunk információi szerint további befektetők is érdeklődnek. Jelenleg tárgyalások folynak több külföldi céggel. Rimaszombatnak tavaly sikerült csak a korábban katonai célokat szolgáló épületkomplexumot megkapnia a szaktárcától. A12 hektáros területen áll néhány objektum, amely a honvédelmi minisztérium tulajdonában maradt - itt a városhoz közeli radarállomás bázisa van - az egyik modem épületben pedig a belügyminisztérium levéltára működik. Hogy a teljes kaszárnya az ipari park céljaira szolgáljon, a város most egy épület- és telekcserét készít elő. A németországi Kissling vállalat már jó másfél évtizede jelen van Rimaszombatban. Egy, a város külterületén lévő kisebb ingatlanban jelenleg is folyik a termelés, a feljövőben lévő vállalkozás a gyártás bővítéséhez azonban újabb területeket igényel. A koreai Sewon ECS, amely a jelenleg alkalmazott hatszáz fővel a város egyik legnagyobb munkáltatójának számít, szintén további teijeszkedést tervez. Néhány hónapja azt nyilatkozták a cég képviselői, egy fejlesztési és logisztikai központ kialakítását tervezik. A termelés további fejlesztésére előbb saját tőkéből megvalósítandó infrastrukturális beruházásokat kell elvégeznie a városnak. A területen fel kell újíttatni a szennyvíz- és esővíz-elvezető rendszert, modernizálni kell a gáz- és vízvezetékeket, az ipari termeléshez megfelelő villamos hálózatot kell kialakítani. A becslések szerint mindez ötvenmillió koronába kerülne, idén még legkevesebb tízmilliót költ a város erre a célra. Emiatt azonban a képviselő-testületnek módosítani kell a városi költségvetést. A rimaszombatiak a térség ipari parkjainak fejlesztésére és infrastruktúrájának kialakítására megszavazott kétszázmillió koronás állami támogatásban bíznak. Az erről szóló döntést Lubomír Jah- nátek gazdasági miniszter be is jelentette a tiszolci kihelyezett kormányülés után. A Rimaszombati járás már hosszú évek óta a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő régió az országban. A legutóbbi adatok szerint a munkaképes lakosság 27 százaléka van állás nélkül. A szó elszáll, írás nincs Bár Tiszolcon elhangzott az ígéret a kétszázmillió koronás célirányos támogatásról, amelyet a rimaszombati és nyústyai ipari park infrastruktúrájának megépítésére szánna a kormány, a határozatok írásos formájában azonban nem szerepel ez az összeg. Erről bárki meggyőződhet, ha rákattint a kormány internetes oldalára, és a jóváhagyott határozatok között keresgél, (szász) A kenyheci ipari parkban eddig 74 vállalat telepedett le 2500 munkahely létesült
