Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-20 / 242. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 20. Szalon - hirdetés 13 LEMEZ A SZALONBAN The Moog: Sold For Tomorrow PUHA JÓZSEF Akad a magyar zenei életnek jó néhány képviselője, akik hetente újságok címlapjáról vigyorognak ránk, és állandó vendégek a tévé­műsorokban, ám dalaikat még a célközönségük nagy része sem is­meri, slágereik nincsenek. A leg­több esetben persze addig jó... Nem jó ez viszont a The Moog ne­vű öttagú budapesti együttes ese­tében, amely szegről-végről hason­ló cipőben jár - azzal a különbség­gel, hogy a bulvársajtó és a keres­kedelmi televíziózás szerencsére nem szippantotta magába. A zenei sajtó az év elején több héten ke­resztül arról cikkezett, hogy létezik egy angolul éneklő magyar zene­kar, amely nemzetközi karrierrel kacérkodik, részben az Egyesült Államokban készül az első nagyle­meze, és még az album megjelené­se előtt hathetes, vagy harminc koncertet magában foglaló turnét abszolvál a tengerentúlon. Szóval a háttérgépezet már akkor olajo­zottan működött: folyamatosan kaptuk az információkat, olvashat­tuk a zenészekkel készült interjú­kat, miközben szerzeményt csak azok ismertek az együttestől, akik kerestek az interneten. Reméltük azonban, hogy idővel majd a zené­je is eláraszt mindent. És továbbra is reménykedünk ebben, valószí­nűleg mindhiába... Sajnos a ma­gyarországi rádióállomásokon a korong kiadása óta sem igazán le­het hallani a The Moog felvételeit - a klipesített, I Like You című dalát szinte csak a közszolgálati Petőfi sugározza, de az orrba-szájba. Summa summarum: az emberek túlnyomó többsége máig csak azt tudja, hogy a zenekarnak külhon­ban jobban megy a szekere, mint odahaza, és a repertoárjából sem ismer semmit. Értelemszerűen nem a The Moog az egyetlen magyar formá­ció, amely kint népszerűbb, mint odahaza. A piszok nagy mázliját és nemzetközi szárnypróbálgatásait feltehetően tökéletesen előkészítet­ték, megelőlegezték. Ugyanígy megszervezettnek tűnik az ecse­telt, sajtó felé irányuló háttérmun­ka is. Nyilván van pénz a produkció mögött, és a nagy felhajtás java­részt ebben gyökeredzik. Most már csak a hazai rádiókat kéne meg­győzni, de lehet, hogy a srácok en­nél fontosabbnak tartják a külhoni karrier nagyobb intenzitásra kap­csolását. Való igaz, a The Moog szinte kizárólag a nemzetközi ze­nehallgatókra támaszkodhat. A gi­tárközpontú, különböző stílusele­meket magába gyúró indie-rock ze­nére ugyanis a magyar piacon nincs számottevő kereslet, ráadá­THEiytOOG sül a fiúk azzal, hogy angolul éne­kelnek, teljes mértékben lemond­tak a hazai karrierről - az angol nyelvvel képtelenség Magyarorszá­gon hazaiként labdába rúgni. Az együttest 2003-ban gimnázi­umi diákok verbuválták. Szabó Ta­más énekes-billentyűs, Bajor Ádám gitáros és Dorozsmai Gergely do­bos (az East és a Korái dobosa, a • népszerű Tom-Tom Stúdió vezető­jeként is ismert Dorozsmai Péter fia) hozta létre. 2004 elején csatla­kozott hozzájuk Ladányi Norbert gitáros és Szabó Csaba basszusgitá­ros. Nevükről biztos sokaknak Dr. Robert Moog és az általa kifejlesz­tett szintetizátor jut eszébe, de a fi­úk elmondása szerint nem róluk, hanem egy azonos nevű spanyolor­szági klubról nevezték el a zene­kart, ahol kitűnően érezték magu­kat. Mindenesetre előrelátóak, hogy elkerüljék a hangszert gyártó cég (vagy a szórakozóhely) perét, a nevük elé biggyesztették a The név­előt. Az elmúlt év végén történt az eddigi egyeden tagcsere: Ladányit György Gergely váltotta. A The Moog első, három felvételt felvo­nultató kiadványa, a Clambake EP 2005 őszén készült el, Elvis Presley egyeden megbukott filmjéről kapta a címét. Ahogy jeleztem, több magyaror­szági együttes is próbálkozik kül­honi karrierrel, angol szövegvilág­gal. A The Moog annak köszönhe­tően tűnt ki közülük és lett éllovas, hogy a világhálóra felpakolt szer­zeményeire lecsapott egy Los An- geles-i székhelyű kiadó. Ahogy ír­tam, ez bizonyára nem a véletlen- nek tudható be, a háttérben tör­ténhetett egy s más. Furcsa ugyan­is, sőt érthetetlen, hogy a cég miért magyar zenekarra vetette ki a há­lóját, hiszen a kínálat rendkívül gazdag, ma­napság világszer­te minden harmadik formáció hasonló indie- rockot játszik. A feltételezésemet a Sold For Tomorrow című nagyle­mez megerősítette, a The Moog ze­néje semmivel sem tűnik ki az át­lagból, de erről majd később. Szó­val az együttes tavaly májusban szerződést kapott a MuSick Recordings nevű kiadótól. A Buda­pesten rögzített album keverési munkálatai - a cégnek köszönhe­tően - Seatde-ben zajlottak, a le­gendás producer, Jack Endino fel­ügyelete mellett, aki korábban töb­bek közt a Soundgarden vagy a Therapy? oldalán is dolgozott, vi­lághírnévre a Nirvana első, 1989- ben megjelent Bleach című nagyle­mezével tett szert. A nemzetközi pályafutás következő fontos részt­vevője a Press Here Publicity nevű, promócióval foglalkozó New York- i cég, amely az említett turnét szer­vezte, és végzi az album amerikai reklámozását is. A CD-borítón a fiúk szűkre sza­bott ruhákban láthatók - hatvanas évekbeli filing köszön vissza róla. A megjelenésben tehát semmi egye­diség. Aztán kiderült, hogy a dalok­ban is csak itt-ott tűnnek fel saját egyéniségre utaló jegyek. Biztos voltam abban, hogy a legtöbb ma­gyarországi szakember fanyalogva fogadja a nagylemezt, és a saját öt­leteket hiányolja majd. Igazam lett. A felvételek a tagok kiváló ízléséről tesznek tanúbizonyságot, az őket ért különböző zenei hatásokról, a szerzői kvalitásuk helyett, de job­ban belegondolva, ebben nincs ki­vetnivaló. Azt az utat járják, ame­lyen haladva az ezredforduló ele­jén a nagy példakép, a The Strokes világra­szóló sikerre tett szert. A New York- i zenekar sem hozott újat, ügyesen összelopkodta a zenéje elemeit a hetvenes évek art punk mozgalmá­nak jeles képviselőitől. A The Moog tehát ugyanezt teszi. A dalaiból a The Strokes inspirálói: többek közt a The Velvet Underground, a Ra- mones vagy a Blondie mellett a hatvanas évek beatzenéjét pop- punkos köntösben tálaló, 1995 óta működő svéd Mando Diao hatása, valamint a brit Damon Albam énekstílusa hallható ki leginkább. A korong tíz hibádanul megkom­ponált és kivitelezett indie-rock fel­vételt vonultat fel, melyeket üde, kamaszos báj leng körül. Mindösz- sze azt róhatjuk fel a fiúknak, hogy a különböző hatásokat, zenei ele­meket nem tudták egységes össz­képpé formálni. A The Moog (nemzetközi) be­mutatkozását semmiképp sem sza­bad csalódásnak nevezni. Egyér­telmű azonban, ha az amerikai ki­adó nem kerül képbe, ma a kutya sem tudna a zenekarról, pontosab­ban a Budapest indie-klubjait járó közönséget leszámítva. Kérdés: a választott út hosszú távon járható lesz-e? Nehezíti a dolgot, hogy a gitárközpontú indie-rock csillaga az elmúlt hónapokban világszerte leszálló ágba került. A The Moog- nak tehát, ha marad is a főúton, a jövőben melléje új mellékutat, egérutat kell keresnie. A legfonto­sabb, hogy kitűnjön az átlagból, s ehhez elengedhetetlen az egyéni­ség és az egyediség zenébe való be- cserkészése. SZÓTÓL SZÓIG ISTt n'onnu ' „Polc? au „Miklós számomra megírhatatlan” - mondja egy férjére emlékező beszél­getés során Polcz Alaine, afelől azért egy pillanatra sem hagyva kétséget, hogy Mészöly Miklós életműve a feledés és felfedezés irodalmi árapályában a szakma és az olvasótábor nem csillapodó figyelmét élvezi. És ilyen értelemben Polcz Alaine sem megírhatatlan, egyetemisták, irodalomtörténészek nyilván már kutatják-írják őt valahol, csak még épp az eredménye nem látható. „Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig - mint a zseblámpafény - világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a mi tettenérésünktől lesz azzá, ami” - így Mészöly (A mesterségről). Mindenesetre október elején Mészöly Miklós is, Polcz Alaine is íródik, a sze­münk láttára: egyikük a Kalligram (ismét) neki szentelt számának címolda­láról néz szembe velünk, a másiktól Budapesten, a Lövölde téri óriástáblán köszön el névtelen tisztelője (Németh Ilona felvételén). A nyertesek listája; www.spp.sk Fődíj A PLYNKASO MEGERI-NEM FELEJTI EL, TERÍTI! Élvezze az otthon melegét Hogyan fizet háztartásában a gázért? Biztos benne, hogy pénze egyenesen a SPP számlájára kerül? Mi a Plynkasót ajánljuk, a közüzemi gázért való fizetés egyszerű módját, amely számos vonzó kedvezménnyel jár. A Plynkasóval -a SIPÖ jellegű térítéssel ellentétben-folyószámlájáról egyene­sen a szolgáltatónak fizet a gázért, és ez biztosan megéri Önnek. Változtasson az eddigi fizetési módszerein, létesítsen PLYNKASÓT és nyerjen fantasztikus díjakat! A Plynkasóval valóban élvezni fogja az otthon melegét. Megbízhatóan és gond nélkül elintéz Ön helyett mindent, ami kell. A Plynkaso előnyei:- fizetési kötelezettségei késés kockázata nélkül és megfelelő összegben lesznek térítve,- a közvetlenül inkasszó formában történő fizetés bevezetése ingyenes,- lehetősége nyílik látványos díjaink megnyerésére. A verseny fődíja egy Kia cee'd márkájú személygépkocsi. PLYNKASO verseny Használja ki a nyerési lehetőséget a verseny 12 fordulójának egyi­kén, egész év folyamán, 2007. február 1-jétől 2008. január 31-ig. ®nflv 1 ELEKTRÓDOM' ELEKTRÓDOM' Vásárlási utaiyany, 3 Nay Elektródom üz értékesíthet Még egyszer nyerhet! A verseny végén, 2008 márciusában kerül sor az összes számon- tartott résztvevő közül a fődíj kisorsolására - amely egy Kia cee'd márkájú személygépkocsi. A verseny szabályai: www.spp.sk , A SPP szolgáltatói vonala 0850 111 363, SPP inormációs központok SLOVENSKY PLYNÁRENSKY PRIEMYSEL BP-7-10573

Next

/
Thumbnails
Contents