Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-17 / 239. szám, szerda
KARRIER 2007. október 17., szerda 3. évfolyam, 41. szám Ideális megoldás lehet a cégen belüli váltás Mikor érdemes munkahelyet váltani? TANÁCS Rutinná vált a munkája? Nincs kilátásban előrelépési lehetőség? Lejtmenetben az iparág? Intő jelek, amelyeket munkahely- váltásra sarkallhatnak. Nem köny- nyű rávenni magunkat a felmondásra, a váltás ugyanis mindig kockázatot jelent. Vannak azonban helyzetek, amikor meg kell lépni. Mikor érdemes továbblépni, és mikor nem? Karriertanácsadók segítségével elemezzük a lehetőségeket és a következményeket. Első munkahelyünkön célszerű minimum két évet eltölteni. Ennyi idő ugyanis kell ahhoz, hogy valaki belerázódjon a dolgos hétköznapokba, elsajátítsa az egyes munkafolyamatokat. A munkaerőpiacon ráadásul kétes értékűek a „vándormadarak”, azaz a munkahelyüket néhány hónapon, egy éven belül maguk mögött hagyó dolgozók. A szakember szerint a diploma megszerzésétől - így a húszas évek közepétől a harmincas évek elejéig akár két-három évente érdemes munkahelyet váltani, hogy minél több munkastílust, feladatkört és vállalati kultúrát megismerjünk. Az ezt követő időszakban átlagosan hat-hét évente ajánlatos újabb munkahelyeken kipróbálni magunkat. Több, jól ütemezett váltás eredményeként alakulhat ki határozott kép arról, szakterületünkön belül melyek a számunkra leginkább testre szabott feladatok, miben vagyunk igazán jók. Ráadásul a pozíciójukba és munkakörükbe „beragadt” dolgozókról könnyen azt hihetik az álláspiacon, nem tudnak váltani, elvesztették dinamizmusukat, így szakmailag sem sokat fejlődhettek az egy munkahelyen töltött idő alatt. Az unalom ráadásul hosszabb távon rossz tanácsadó, mert elvész a munkavállaló szellemi frissessége, szakmai érdeklődése. Nem csak az egy munkahelyen eltöltött évek száma indokolhatja a változtatás igényét. A váltást akkor is ajánlatos megfontolni, ha a munkahely nem hozza meg a várt szakmai fejlődést, vagy az elvégzendő feladatok unalmassá váltak és huzamosabb ideje nem jelentenek már szakmai kihívást, nem tudtunk azonos hullámhosszra kerülni a kollégákkal. Előtte nem árt alaposan végiggondolni, mit várunk következő munkaadónktól és milyen anyagi elvárás számít reálisnak. A váltás előtt mindenképp beszéljünk felettesünkkel a felmerülő problémákról, próbáljuk meg kideríteni, van-e esély mindezek orvoslására. Ha a válasz egyértelműen „nem”, valóban indokolt az állásváltoztatás. Ideális megoldás lehet a cégen belüli váltás. Multinacionális cégeknél bevett gyakorlat a ,job rotation” nevet viselő módszer, amely a munkatársak cégen belüli mozgását, pozícióváltását jelenti. Például értékesítésből marketingbe, pénzügyből logisztikába. Vannak azonban helyzetek, amikor a pozícióváltás egyértelműen munkahelyváltást jelent. Intő jel lehet, ha az adott iparág helyzete egyre kilátástalanabbá válik, ha a cég elveszíti bevételeinek jelentősebb részét biztosító megrendelőjét, ha apránként, de fokozatosan csökkentik a dolgozóknak nyújtott béren kívüli juttatásokat (cafete- ria-rendszer). Ugyancsak elgondolkodtató, ha a cégnél huzamosabb ideje nem látunk infrastuk- turális fejlődést, a munkaadó vonakodik a hatékonyabb munkához elengedheteden technikai eszközök vásárlásától. Okot adhat a váltásra, ha a fizetésünk mozdu- latian, és a cég évek óta elmulasztja még az inflációkövető béremelést is. A szakértők ugyanakkor azt javasolják: csak konkrét állásajánlat és aláírt munkaszerződés birtokában mondjunk fel, ugyanis az álláskeresés hosszú hónapokig is eltarthat, (j) Melyek a főbb stratégiák? Hogyan tudhat meg minél többet a leendő alkalmazottról Négy trükk az állásinterjún Az állásinterjút irányító személyzeti főnök egy-egy tipikus kérdezői magatartást felvéve szinte mindent megtudhat a jelentkezőről. Melyek a főbb stratégiák? Hogyan tudhat meg minél többet leendő alkalmazottjáról - gyengeségeiről, félelmeiről, személyiségéről illetve jelentkezőként mire kell ügyelnie, ha sikerrel akarja venni az akadályokat? TANÁCS Jóllehet minden állásinteijú más és más jellegzetességeinél fogva (müyen állást hirdettek meg, mekkora felelősséggel jár a poszt stb.) és a jelentkező kvalitásaiból adódóan, mégis be lehet őket kategorizálni, például aszerint, hogy milyen stratégiát követ az inteijúz- tató. Trükkös kérdések, felvett póz és a hazai pálya előnyének kiaknázása: mindezzel kiküszöbölhető a lehetőség, hogy olyasvalaki kapja meg az állást, aki látszólag megfelel a cég követelményeinek - a kiszámítható kérdésekre betéve tudja a választ, higgadt, magabiztos és viselkedése meggyőző - ám valójában csak jókor van jó helyen. A kedélyes Ahhoz, hogy a jelentkezőben föloldódjon a feszültség és ne görcsöljön, megfelelő környezetre, barátságos fogadtatásra van szükség. Ha belépéskor az inteijúztató kedvesen üdvözli, hellyel kínálja, megkérdezi, hogy kér-e egy italt, majd bevezetésként föltesz néhány udvarias kérdést, valószínűleg kedélyes beszélgetésre számíthat, és kicsi az esélye annak, hogy később elkezdi „szívatni”. Ilyenkor, ha teheti, az inteijúztató mellé üljön le, és ne az íróasztal túloldalán foglaljon helyet. Kényelmes, laza testtartást vegyen fel (lábait tegye keresztbe, tartása legyen egyenes, de ne görcsös), ne kapaszkodjon a székbe, kezeit ne tördelje, és ne fonja keresztbe a mellkasán. A meleg fény oldottá teszi a hangulatot az állásinteijún, a vakító neonfény sokkal személytelenebb: elbizonytalaníthatja, feszültté teheti a jelentkezőt. Az inteijúztató nyugodt, melegen csengő hangja, barátságos, közvetlen stílusa a kedélyes állásinteijú sajátossága. Ám akármüyen jól érzi magát ebben a légkörben, legyen résen! Maradjon határozott, stílusa legyen választékos, és figyeljen arra, hogy az inter- júztató viselkedéséből meggyőződhessen arról, hogy határozott elképzelésekkel és célokkal érkezett. A megfélemlítő Belép a szobába, tekintete találkozik az inteijúztató kárörvendő, szúrós, esetleg lenéző pillantásával, és máris megfagy ön körül a levegő? Az ellenséges fogadtatás még a bátor, felkészült jelölteket is elrettentheti. Az üyen inteijúk sajátossága, hogy a jelentkező rendszerint az asztal túlsó végén foglal helyet, szemben az inteijúztató- val. Az éles neonfény is sokat ronthat a jelentkező kedélyállapotán, emellett szemöldökráncolásra, grimaszolásra késztetheti, ez pedig sokat ronthat megítélésén. A hatást fokozza, ha az inteijúz- tató széke magasabb, mint a jelentkezőé, így kérdezéskor le kell néznie a pályázóra, erősítve benne alárendelt helyzetének tudatát. Ehhez jönnek a tényszerű - sokszor túlzottan aprólékos, már-már kuka- coskodó - kérdések, a szigorúan hivatalos hangnem, a folyamatos szemkontaktus és a személyes érdeklődés hiánya, és a jelentkező máris számolja a perceket, mikor menekülhet ki a helyiségből. A barátságos Akad olyan jelentkező, aki stresszhelyzetben jobban teljesít, ám a legtöbb pályázó, aki eljut egy állásinterjúra, akkor érzi elemében magát, ha mozgását - kifejezésmódját, viselkedését - nem korlátozzák, így önmagát adhatja anélkül, hogy túlzásokba esne. A természetes viselkedéshez ideális közeg egy barátságos helyiség, ahol az inteijúztató udvariasan, ám nem túl kedélyesen fogadja a jelentkezőt, s magatartásával nem készteti kötelező jópofizásra. (Gondoljunk csak a „Hogy van ma reggel?” sablonkérdésre). Közvetlen kérdésekre, mérsékelt érdeklődésre számíthat az üyen interjún, sőt, élénk vita is kibontakozhat ön és a kérdező között, ami valószínűleg nem befolyásolja hátrányosan megítélését: beszélgető- társa nem von majd le téves következtetéseket abból, ha ellentmond neki, ha véleményét érvekkel is alátámasztja. A sok résztvevős Belép a terembe, és négy-öt kérdezővel találja szembe magát, akik arra várnak, hogy kifaggathassák? Ha egy egész csapat ül önnel szemben, biztos lehet benne, hogy olyanokról van szó, akiknek más-más a szakterületük, ráadásul mindegyikük más stílusban kérdez. Öten egy ellen - nem a legkedvezőbb felállás, ám nem jelent majd gondot, hogy minden kérdésre megfeleljen, ha nem arra törekszik, hogy a feltett kérdésekre hasonló hangnemben, stílusban válaszoljon. Őrizze meg az egyéniségét, maradjon következetes és összeszedett, így nehezen találnak majd kifogást, (h) Nem mindegy, milyen szerződéstípust kínálnak: a határozott idejű lejártakor nem jár végkielégítés Aláírás előtt vigye haza a munkaszerződést TANÁCS Sok munkavállaló alig olvassa át vagy nem veszi igénybe külsősök tanácsát a munkaszerződés aláírása előtt. Érdemes elkérni a tervezetet és hazavinni, ugyanis aláírás után már nehezebb a helyzet. Munkaszerződés kizárólag írásban köthető, és a munkavégzés helyszínének, időtartamának is szerepelnie kell rajta. Munkaszerződést kizárólag papíron, írásban lehet kötni, konkrét kezdőidőponttal. A szerződő félnek egyúttal célszerű körültekintően áttanulmányoznia, mit tartalmaznak a szerződés személyi alapbérre, munkakörre és a munkavégzés helyére vonatkozó részei. Az sem mindegy, milyen szerződéstípust kínálnak: például a határozott idejű munkaszerződés lejártakor nem jár végkielégítés. Ebben az esetben azt sem veszik figyelembe, ha védett kategóriába tartozó munkavállalókról (idősebekről, kismamákról) van szó. Érdemes szem előtt tartani: a munkajog szerint a szerződésben mindössze egyszeri, 3 hónapos próbaidő köthető ki, amit meghosszabbítani nem lehet. A próbaidőt utólag, pótlólag sem írhatja bele a szerződésbe a munkaadó. Szintén lényeges szempont: a különböző pódékokat (pl. éjszakai műszakot, stb.) még nem tartalmazó személyi alapbér nem egyezik a kifizetett bérrel. A kellemetlen meglepetések elkerülése végett a szerződésben részletekbe menően konkretizálni kell a munkakörben ellátandó feladatokat. Amennyiben ezt nem találjuk meg a szerződésben, nyugodtan kérjünk részletes munkaköri leírást. A szerződésnek emellett tartalmaznia kell a munkavállaló pontos munkarendjét. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, mindig a napi 8 órás munkarend tekintendő irányadónak. A szerződésben a munkavégzés helyszínének is szerepelnie kell. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, egy vagy több helyen felváltva folyik-e majd a munkavégzés, vagy az ország bármely területén „hadra fogható” a munka- vállaló. Azt is fel kell sorolni, ha több helyen meg kell fordulnia a munkatársnak. A helyzet tisztázásával a munkavállalók számos, nem várt kellemetíenségtől óvhatják meg magukat. Bár hazánkban ez a gyakorlat egyelőre kevéssé számít elterjedt- nek, elkérhetjük a kész szerződés- tervezetet az aláírás előtt egy nappal. A munkavállalók mintegy fele szinte pánikszerűen menekülne előző munkaadójától, így akár néhány jól csengő ígéret (cégautó, előrelépési lehetőség, fizetésemelés) hallatán is hajlamosak felületesen kezelni, átolvasni a munka- szerződés tartalmát, (j)
