Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-17 / 239. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 17. Külföld 9 Új arc kell a párt élére Vezércsere a brit liberálisoknál London. Kevesebb mint két évvel megválasztása után lemondott hétfő este a brit Liberális Demokrata Párt (LDP) vezére, Sir Menzi- es Campbell. A 65 éves Sir Menzi- es közeli távozásáról már jó ideje terjedt a szóbeszéd a londoni politikai közéletben. A végső döntésben az volt az egyik fő tényező, hogy Gordon Brown miniszterelnök a múlt hétvégén úgy döntött, mégsem ír ki előrehozott választásokat, sem az idén, sem jövőre. Az LDP vezetésében sokan már régen úgy tartják, hogy Campbell a következő, legkorábban 2009-ben esedékes választásokon már túl idős lenne a kampány megvívásához. Elégedetlenséget keltett az is, hogy az LDP jó ideje nem tud kitömi a 15-18 százalékos támogatottsági szintről. Sir Menzies elődje, az alkoholizmusa miatt lemondatott Charles Kennedy a párt előző éves kongresszusán még miniszterelnöki reményeknek adott hangot. A liberálisok körében már az egy évvel korábbi kongresszuson is, az akkori időközi választásokon elért sikerek hatására megfogalmazódott az a cél, hogy az LDP belátható időn belül átveszi a konzervatívoktól a „hivatalos ellenzék” címet, amely a mindenkori második legnagyobb brit parlamenti erőt illeti meg. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján a Konzervatív Párt kényelmes előnnyel vezet még a Munkáspárt előtt is, a liberálisok támogatottsága pedig már a 15 százalékot sem éri el. (MTI) A kurd lázadókkal szembeni fellépésre szólította fel Irakot a török kormányfő Ankara iraki hadműveletre készül Ankara/Bagdad/Brüsszel. Er- dogan török kormányfő tegnap felszólította az iraki kormányt és az iraki kurdo- kat: lépjenek fel a Kurdisz- táni Munkáspárt (PKK) lázadóival szemben, hogy elkerüljenek egy esetleges török katonai beavatkozást. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ „Az iraki központi vezetésnek, illetve az északi kurd autonóm területnek el kell határolódnia a terrorista szervezettől” - jelentette ki a török miniszterelnök a parlamentben a PKK-ra utalva. „Egyértelmű álláspontot kell képviselniük, ez mindenki érdeke” - tette hozzá Erdogan, felszólítva az iraki kurdokat, hogy működjenek együtt Törökországgal a rejtőzködő kurd lázadók semlegesítésében. A PKK 1984 óta harcol Törökország délkeleti részének függetlenségéért. A konfliktus eddig már több mint 30 ezer emberéletet követelt. Ankara szerint a lázadók menedékként használják Irak északi régióját, ahol az iraki kurdok fegyverekkel támogatják a szervezetet, s Bagdad nem tesz eleget ennek megakadályozására. Az iraki és a kurd hatóságok elutasítják a vádat. A török parlament ma várhatóan elfogadja a kormány előterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy a török haderő egy évig katonai műveleteket hajtson végre az észak-iraki kurd bázisok ellen. Az indítvánnyal kapcsolatban a kormányfő tegnap kijelentette: a parlament hozzájárulása nem feltétlenül jelent azonnali katonai beavatkozást. „Őszintén remélem, hogy soha nem kell ehhez az eszközhöz folyamodnunk. Ha mégis sor kerülne a műveletre, kizárólag a PKK fegyveresei lesznek a célpontjai” - fogalmazott. A török katonai fenyegetésre reagálva az iraki kormány „sürgős egyeztetésre” kérte fel Ankarát. „Az iraki kormány arra kéri a török vezetést, hogy a katonai lépések helyett diplomáciai eszközökkel lépjen fel a terrorista fenyegetés ellen” - közölte Núri al- Máliki iraki kormányfő szóvivője. Eközben Tárik al-Hasimi iraki alelnök Ankarába érkezett, ahol a török kormányfővel és Abdullah Gül török elnökkel találkozik. Brüsszelben az ENSZ menekültügyi főbiztosa mély aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a konfliktus kiéleződése súlyos menekültválságot idézhet elő az észak-iraki térségben. Több ezren gyűltek össze tegnap Szarajevóban az 1992-95-ös háború 37 bosnyák áldozatának temetésén. A holttesteket még tavaly májusban találták meg egy tömegsírban, 15 évvel azután, hogy a férfiakat a boszniai szerb csapatok szarajevói otthonaikból elvitték. Október 16- át Boszniában a háború áldozatainak gyásznapjává nyilvánították. (Reuters-felvétel) Az ügyészség szerint jogsértő a magatartása Módosítja alapszabályát a Magyar Gárda MTl-HÍR Orosz cégek építik az iráni atomreaktort Putyin támogatta Irán „békés” atomprogramját MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Magyar Gárda alapszabály-módosítást tesz, hogy az ügyészség által jogsértőnek tartott helyzetre törvényes megoldást találjon. A Fővárosi Főügyészség szerint a Magyar Gárda Egyesület jogsértő magatartást folytat azzal, hogy a honlapján található nyüat- kozatban katasztrófa-, rend- és polgárvédelmi feladatokat is célul tűzött ki, habár ezt a bírósághoz benyújtott alapszabály nem tartalmazta. A szervezet honlapján található, félreérthető nyilatkozatból az ügyészség által kifogásolt részt ideiglenesen, a jogi helyzet rendezéséig, törölték - áll a Magyar Gárda közleményében. Morvái Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn a Magyar Televízió esti hírműsorában elmondta: „Felszólítottuk az egyesületet, hogy a jövőben ezt az állapotot szüntessék meg, ezzel a törvény- sértő magatartással hagyjanak fel, oly módon fejtsék ki a tevékenységüket, hogy az alapszabályban meghatározott cél és a tényleges tevékenység legyen összhangban.” Kína háborog Kitüntetik a dalai lámát Peldng/Washington. George Bush amerikai elnök és a dalai láma találkozója miatti tiltakozásul Kína lemondott egy Berlinbe mára tervezett nemzetközi tanácskozást Iránról. A találkozón az ENSZ BT állandó tagállamai és Németország vettek volna részt, hogy megvitassák a Teheránnal szembeni lépéseket. Kína titakozott az ellen is, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa a tervek szerint kitünteti a tibeti szellemi vezetőt. A pekingi külügyi szóvivő úgy fogalmazóit, „rendkívül komoly” hatással lesz a két ország kapcsolatára, ha Washington nem értékeli át döntését, (mti, ctk) Teherán. Oroszország nem támogatja a katonai erő bármilyen formájú alkalmazását a Kaszpi- tenger térségében - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap, a Kaszpi-tenger menti államok második csúcstalálkozóján. A fórumon, amelyen öt állam - Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán - elnöke vett részt, az orosz elnök hangoztatta, „még gondolni sem szabad az erő alkalmazására a térségben”. Putyin támogatásáról biztosította az iráni atomprogramot is, amelynek célja szerinte az atomenergia békés célú hasznosítása. Az orosz álláspontot nyilvánvalóan az is befolyásolja, hogy az iráni atomreaktort orosz társaságok építik. Vlagyimir Putyin, aki a Kreml vezetői közül a II. világháború óta első alkalommal tett hivatalos látogatást Iránban, arra is figyelmeztetett, hogy a Kaszpi-tengert átszelő bármilyen energiavezeték megépítését csak az öt part menti állam támogatásával lehetne megvalósítani. A burmai junta nem lát okot az irányváltásra Szankciók Mianmar ellen Orbán: a referendummal az ország történelmi lehetőség kapujában áll Lesz népszavazás Magyarországon MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió szigorítja a mianmari (burmai) katonai kormányzattal szembeni szankciókat - döntöttek a tagállamok külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban. Az új intézkedések közt szerepel a mianmari tábornokokra, kormányzati tisztségviselőkre és családtagjaikra vonatkozó vízumkiadási tilalom, valamint ezen személyek külföldi javainak befagyasztása. Az unió ezzel kívánja jelezni, hogy a békés tüntetőkkel szembeni múlt hónapi véres karhatalmi fellépés felelőseit, nem a lakosságot kívánják sújtani a szankciókkal. Emellett a délkelet-ázsiai ország gazdaságának fűrészáru-, fém-, ásványianyag- és drágakőszektorát is érzékenyen érintik a bevezetendő korlátozások, mert megtiltják a felszerelések Mianmarba irányuló exportját, ezen ágazatokban a beruházást, illetve az onnan érkező importot. Japán 552 millió jen (3,4 millió dollár) értékű mianmari projekteket mondott fel amiatt tiltakozva, hogy a múlt hónapban meghalt egy japán újságíró, aki a ranguni tüntetésekről tudósított. A mianmari (burmai) junta az ellenzékiek elleni megtorlás beszüntetése érdekében végrehajtott nemzetközi fellépések ellenére azt közölte tegnap, hogy nem lát okot az irányváltásra. Ä katonai kormányzat ellenőrizte New Light of Myanmar című hivatalos napilap hozzátette: „Elhárítunk minden akadályt, amelyet az utunkba emelnének.” A lap hangsúlyozta: nincsenek politikai foglyok Mianmarban, csak olyanok vannak, akik megsértették a hatályos törvényeket. Ibrahim Gambari, az ENSZ mianmari különmegbízottja hétfőn rendkívül megdöbbentőnek nevezte az előállítások, kihallgatások és megfélemlítések folytatódását Mianmarban, s azonnali leállításukat követelte. Történelmi lehetőségek kapujában (Reuters-felvétel) MTI-ÖSSZE FOGLALÓ Budapest. „A népszavazással az ország történelmi lehetőség kapujában áll - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tegnap Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján. A Fidesz elnöke kiemelte: a Fidesz képesnek érzi magát arra, hogy amint az aláírásgyűjtés technikai akadályai elhárulnak, 48 óra alatt összegyűjtse a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Orbán szerint a népszavazás a nemzeti összefogás hosszú idő óta először rendelkezésre álló eszköze. A Fidesz közel egy évvel ezelőtt, 2006. október 23-án beszélt először a nyilvánosság előtt népszavazási kezdeményezésükről. Akkor a kezdeményezésnek három okát sorolták fel: a kormány illegitim voltát, az ország megbénulását, és azt, hogy megélhetési, szociális válság van Magyarországon. Hétfőn az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) azon határozatait, amelyek hitelesítették az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányait a Fidesz és a KDNP által a képzési hozzájárulás, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében elindított népszavazási kezdeményezések esetében. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt hangsúlyozta: a Gyurcsány-kormány a társadalmi szerződést felrúgta, amikor „választási ígéreteivel szögesen ellentétes gyakorlatot valósított meg”. Az MSZP szerint populista a népszavazási kezdeményezés, mert keresztbe kíván feküdni minden olyan reform előtt, amely Magyarország jelenét és jövőjét szolgálja. Nyakó István, az MSZP szóvivője elmondta, az idő a reformokat igazolja. RÖVIDEN EU-kontíngens Csádba Luxemburg. Az uniós külügyminiszterek hétfőn elfogadták, hogy legfeljebb háromezer fős katonai kontingenst küldenek Csád keleti részébe és a Közép-afrikai Köztársaságba, hogy megvédjék az ottani lakosokat a szomszédos Darfúrból átcsapó erőszaktól. Franciaország, amelynek, mint egykori gyarmattartónak, nagy tapasztalata van a térségben, a katonák felét adja. A kontingens megbízatása egyelőre egy évre szól, és heteken belül útnak indul. (MTI) Felfüggesztették mentelmi jogát Budapest. A Magyar Országgyűlés hétfőn felfüggesztette Lengyel Zoltán független (korábban fideszes) képviselő mentelmi jogát. A legfőbb ügyész hivatalos személy elleni erőszak bűntette, könnyű testi sértés vétsége és becsület- sértés vétsége megalapozott gyanúja miatt javasolta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítvány szerint Lengyelt 2007. július 8-án éjjel három rendőijárőr állította meg Budapesten. A képviselőnél nem voltak hatok, ezért a váltásparancsnok közölte vele, hogy azonosítása miatt előállítják, mire a politikus megpróbálta gépkocsijával elhagyni a helyszínt. Ezt követően került sor a testi kényszerre, és eközben az egyik rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett Lengyel Zoltán ütésétől. (MTI) Prága nem lesz ENSZ BT-tag New York. Lemondott jelöléséről az ENSZ Biztonsági Tanácsába Csehország, miután másodszor is sikertelen volt a szavazás a testület nem állandó kelet-európai tagjáról. A posztra Csehország Horvátország ellenében pályázott, a második fordulóban Prága 96, Zágráb 106 szavazatot kapott. Csehország már 1994 és 1995 között is betöltötte a tisztséget, Zágráb most első alkalommal mérettette meg magát. Prága döntése után a balkáni országnak jó esélye van rá, hogy a harmadik fordulóban beválasszák a testületbe, (ctk) Nem lehet referendum Madrid. A spanyol kormányfő tegnap nyilvánosan elutasította a baszk regionális kormány felvetését, hogy tartsanak népszavazást Baszkföld és Spanyolország kapcsolatáról. Jósé Luis Rodriguez Zapa- tero kormányfő Madridban fogadta Juan Jósé Ibarretxét, az autonóm baszk tartományok kormányfőjét, és a kezdeményezésre határozott nemmel válaszolt. A javaslat értelmében Baszkföldön két népszavazást tartanának 2010-ig annak elismeréséről, hogy a területnek joga van „szabadon dönteni” jövőjéről, ami tartalmazza az elszakadás jogát is. Ibarretxe a maga részéről kijelentette, hogy a kezdeményezés „legitim, demokratikus és nem törvénytelen”, és ezért ragaszkodik hozzá. (MTI)
