Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-13 / 236. szám, szombat

PRESSZÓ ,C 2007. október 13., szón íbat 1. évfolyam 38. szám I Kínai örökbefogadás Az amerikaiak Ázsiába utaznak a gyerekekért 27. oldal A tökéletes megjelenés titka Milyen szabás és anyag a divat idén ősszel? 29. oldal Csillogó tincsek, varázslatos loknik Hódít a szőke és a barna, fazonból a bubi a menő 31. oldal Kerekes Vica: Novemberben lesz a pozsonyi bemutatója a Démonok című játékfilmnek, amelyben az egyik főszerepet játszom Megvalósíthatók a vágyak és az álmok ízig-vérig nő. Céltudatos, ugyanakkor tele van érze­lemmel. Hisz magában és az élet szebbik oldalában. „Sok fiigg attól, az ember el meri-e hinni, hogy az álmok megvalósíthatók” - mond­ja, miközben én egyre in­kább azt gondolom, ha va­lakinek van kisugárzása, akkor neki. Egy étteremben Kerekes Vica színművész- nőt kérdezgettem színház­ról, filmről és merész dön­tésekről. RABEC ISTVÁN Fülekről indultál, Pozsony és Kassa állomásokkal Budapestre érkeztél. A főiskola befejeztével tudatosan vetted az irányt Pest felé, vagy ezt az élet alakította így? A döntésemben volt egyfajta tu­datosság. Sokszor az érzéseim és az ösztöneim vezetnek, de itt tudatos voltam. Szeretek nagyokat álmod­ni és az álmokat lépésről lépésre megvalósítani. Vágyam volt, hogy felépítsek magamnak egy új életet. Hittem benne, hogy ez sikerülhet. Nagy bátorság kellet ahhoz, hogy elhagyd azt az országot, ahol már letettél valamit az asz­talra, és ahol már számolnak ve­led. Csináltál Szlovákiában két mozifilmet, egy tévéjátékot és egy rövidfilmet. Státuszt ajánlot­tak a Radosini Naiv Színházban és a kassai Thália Színházban. Nem féltél az ismeretlentől? Az ismeretlen ijesztő, de ugyan­akkor nagyon vonzó, sok izgalmat és szépséget rejt magában. Szlová­kia nem semmisült meg az életem­ben, fontos nekem, hiszen itt éb­redtem öntudatra, vettem kezembe az életem, ezért sosem fordítanék neki hátat, csak folytatom az uta­mat. Ha szükség van rám, én ké­szen állok. Most novemberben lesz a pozsonyi premieije a Démonok című játékfilmnek, amelyben az egyik főszerepet játszom. A főiskola harmadik évfolya­mától egészen mostanáig tíz da­rabban játszottál. Voltál Ofélia, Mária Magdolna, Izolda, Odett, Júlia, Hermia... Reggeltől estig próbák, előadá­sok, színház, színház, színház. Ezeknek az éveknek minden pilla­natát élveztem. Nagyon szerencsés voltam, mert a főiskola után rögtön bebocsátást nyertem egy nagy múl­tú színház falai közé. Szolnok sokat adott nekem, saját bőrömön ta­pasztalhattam meg a színház gyö­nyöreit és gyötrelmeit. Egy pálya­kezdő ennél többet nem is kívánhat magának. De hogyan vezetett az út innen a filmekhez? Volt, hogy színpadon látott meg egy rendező, de volt úgy is, hogy szájhagyomány vagy ajánlás útján Neve: Kerekes Vica Született: JnBH 1981. március 28. Csillagjegye: Kos Hobbi: család, túrázás, sí- zés, varrás Állatok: a nagytestű kutyák szerelmese Legfontosabb színházi szerepek: Hermia, Izolda, Odett (Az eltűnt idő nyomában), Ophélia *>V-: Kedvenc étel: sztrapacska és minden, ami krumpliból van Mottó: „A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom." (Bohumil Hrabal)

Next

/
Thumbnails
Contents