Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-12 / 235. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 12. Kertészkedő 15 A sütőtök akkor a legjobb, amikor a dér már megcsípte. A termést még egy darabig hagyhatjuk napon érni, majd fagymentes, hűvös, szellős helyen tároljuk Kedvelt csemege, ám gyógyszert is készítenek belőle Térségünkben a sütőtök nagy népszerűségnek ör­vend a háztáji termesztés­ben. Sokan csak a tökmag miatt termesztik a növényt, amely süteményben is fel­használható dió vagy man­dula helyett. Ám a termés húsa főzelékként is haszno­sítható, sütve pedig igazi ínyencfalatnak számít főleg a zimankós napokon. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tökféléket már vagy 10 ezer éve ismerik, Közép-Amerikából, Mexikóból származnak. A kétlaki töknek több mint 800 fajtáját ter­mesztik, étkezési, takarmányozá­si célból, de van, ahol a tartósabb fajtájukat edényként is használ­ják. Európába Kolumbusz Kristóf hozta be, és néhány évtized múl­va a tök egész Dél- és Közép-Euró- pában elteijedt. Változatos fajták A töknövény családjából szár­mazó növény vadon, a trópuso­kon, sűrű szőnyegként nő az erdőszéleken, uralja a cseijevege- tációt és benövi a tűzvész utáni ir­tásokat. Kúszó formái őserdei fá­kon nőnek, de más fajták még a forró homoksivatagokban is meg­telepszenek. Nemcsak az elterje­dést tekintve, hanem a formagaz­dagság szempontjából is igen vál­tozatos növény. A tökfélék eltér­nek egymástól a termés növeke­dési típusa, formája, színe, nagy­sága és felületkiképzése, valamint a különböző felhasználási irányo­kat illetően is. Ma már termesztenek héj nél­küli változatokat is, amelyek egyesek szerint egy spontán mu­táció során keletkeztek. Más kuta­tók szerint a változást egy re- cesszív gén okozta. A héjnélküli olajtök termesztése Európában mintegy 100 évre tekint vissza, je­lenleg legnagyobb termőterülete Oroszországban található. Világ- viszonylatban a legnagyobb tök­termesztési területek a volt Szov­jetunióban, az USA-ban, Kínában, Egyiptomban, Romániában, Ju­goszláviában, Magyarországon és Ólaszországban vannak. Ausztri­ában kizárólag a héj nélküli stájer olajtököt termesztik. Környezeti igénye A tök melegigényes növény. A magok csírázásához 8-10 °C felet­ti hőmérséklet szükséges, optimá­lis csírázási hőmérséklete 25 °C körül van. Magtermesztéskor a magérés időszakában magas hőmérséklet szükséges. Takarmá­nyozási vagy étkezési célra ala­csonyabb hőmérsékleten, hűvö­sebb klímán is termeszthető. A Lopótök (Fotó: Hocsi) Ez a tök igazán termetesnek mondható. Egyes nemesítések hatalmasra, akár 70 kilósra is megnőnek. (Fotó: Hocsi és Somogyi) terméskötés idején szükséges hőmennyiség fajtánként változó. A tök fagyérzékeny. Késő tavaszi és kora őszi fagyok egyaránt vesz­élyeztetik a termesztést. Hosszúnappalos, növekedésé­hez 8-10 óránál hosszabb megvi­lágítás szükséges. Árnyékba ne ül­tessük, mert tenyészideje erősen meghosszabbodik, emiatt magfo­gása bizonytalan lesz, valamint a terméskötés elmaradhat vagy csak egy-két kevés magvú, kismé­retű termést fejleszt. Gyenge fé­lárnyékot elvisel, így pl. kukoricá­val köztesként is vethető. Jő szá­razságtűrő. Száraz homoktalajon is megkísérelhető a termesztése, viszont házikertben, palántás sza­porítással kevésbé alkalmazkodik a szárazsághoz. A szélsőségesen rossz talajtípu­sok kivételével szinte minden ta­lajon megterem, és szép termést hoz. Talajigénye a laza szerke­zetűek felé tolódik el, még akkor is, ha ezek jóval szárazabbak. Az erősen kötött, nedves agyagtala­jokat kerüljük. Morzsalékos, kö­zömbös kémhatású, meszes, ho­mokos vályogtalaj az ideális szá­mára. Tápanyagigényét leginkább szerves trágyával elégítjük ki. A talaj állapotától függően 10 m2-re 20-60 kg érett istállótrágyát szór­junk ki. A szervetlen tápanyagok közül nitrogénre főleg a termés­kötés után, a bogyófejlődés folya­mán van szüksége. Felhasználása A kimagozott terméshúsból igen finom lekvár készíthető, mert nagy a szárazanyag- és cu­kortartalma. A többi tökféléhez hasonló főzelék készítésére is al­kalmas. A magok süteményekben dió, mandula vagy mogyoró he­lyett használhatók. A száraz ma­gokban mintegy 50% nyerszsír és 30% nyersfehérje található, ugya­nez a terméshúsban csak l-2%- nyi. Olajnövényként leginkább a háborús években hasznosították. Olajának minősége a legértéke­sebb étolajokéval vetekszik. A fél­száraz olajok közé tartozik, me­lyeknek több mint negyedét telí­tett (palmitin-, sztearinsav), a fennmaradó részt pedig telítetlen (linói-, olajsav) zsírsavak teszik ki. A mag hűvös, sötét helyen hosszú ideig avasodás nélkül el­tartható. Jelentős (30%) az E-vi- tamin tartalma. A növény gyógyászati je­lentősége egyre növekszik. A ma­gok igen sok szelént tartalmaz­nak, amely a gyulladásos folya­matok megakadályozásában ját­szik fontos szerepet. Agyműkö­dést serkentő, idégrendszerre, prosztatára ható jótékony hatása miatt egyre több készítményben találkozhatunk vele. Az enyhén pörkölt, kissé sózott mag nemcsak élvezeti cikk, hanem fokozza a szervezet ellenálló képességét és a szellemi teljesítőképességet is. A tökmag felhasználása igen sokrétű, így felhasználják rágcsál­nivalónak (hántolva, hántolatla- nul), pékáruk ízesítésére, díszíté­sére, magolajként, valamint gyógyszeripari termékekként is. A sütőtök betakarítása A sütőtök viszonylagos igényte­lensége miatt különösebb ápolást nem igényel, ám a rendszeres ka­pálást meghálálja. Az indákat rendszeres időközönként -vágjuk vissza, mert így a növény jobban fog teremni. Leveleit előszeretet­tel rágcsálják a csigák, szívogatják a levéltetvek. A lisztharmat és az uborka-mozaikvírus is megtá­madhatja. A valódi sütőtök érési ideje igen hosszú. A termés beéréséig akár 6 hónap is eltelik, ezért a hűvösebb nyarakon sok termés nem is képes beérni. Egyes ter­mések hatalmasra, akár 70 kg-os ra is megnőnek. Egy-egy szép, méretes példány kertünk méltó dísze is lehet. Áz utóbbi időben elterjedt térségünkben az ún. Ka­nadai sütőtök is. Egy tövön - átlagos körülmé­nyek között - 5-6 termés beérlelé- sére számíthatunk. A terméseket mindenképpen hagyjuk a napon beérni, majd az utolsó időszakban helyezzük őket téglára, kőre illet­ve palára, hogy a földdel érintkez­ve meg ne rothadjanak. Ha az első dér a leveleket már megcsípte, szedjük le a tököket, amiket a to- vábbéréshez még egy darabig hagyhatjuk napon. Ä sütőtök akkor a legízlete- sebb, amikor a dér már megcsíp­te és a termések keményítő tar­talma nagy részben már elcukro- sodott. Télen fagymentes, hűvös, szellős helyen tároljuk. Általá­nos szabály, hogy minél kemé­nyebb a tök héja, annál tartó­sabb a termés. 1997-ben Ausztriában egy a töknél eddig ismeretlen vírus je­lent meg, a cukkini sárga mozaik­vírus, amely jelentős károkat oko­zott abban az évben. A vírust a le­véltetvek repülő egyedei terjesz­tik a levelek szívogatásával. A le­véltetvek ellen a bio termesztés­ben ferromon csapdákkal, a kon­vencionális termesztésben enge­délyezett szerekkel védekezünk. Gátat szabhat a vírus tévedésé­nek az is, ha a termőterületen ta­lált vírusos növényeket kivágjuk és elföldeljük A tök monokultúrás termeszté­se nem javasolt már azért sem, mert az olajtöknek lisztharmat és peronoszpórás betegségei is le­hetnek, s a következő évben a szármaradványok újabb fertőzési gócok lehetnek, kárt okozhatnak a csíranövénynél, valamint a kifej­lett növénynél is. így tehát csak a harmadik évben kerüljön vissza a tök ugyanarra a területre. Az biotermelőknek tudni kell, hogy a talaj klórozott szénhidro­gén és nehézfémsó szermarad­ványt nem tartalmazhat, mert a tök növény mélyre ható gyökere azokat felveszi, és a fő termékben a magban is akkumulálódik. Élel­miszerként és gyógyszerként a szermaradványt tartalmazó ma­gokat hasznosítani nem lehet. Hogyan sajtolták a tökmagolajat? A tökmagolajat képzett présmesterek állították elő. A magokat megmossák, alacsony hőmérsékleten megszárítják, hűvös, sötét helyen tárolják. Igény szerint préselték a friss olajat. Az olaj literjé­hez 2, 2-2,4 kg magot őrölnek meg, vízzel és sóval péppé gyúrják. A só azért szükséges, mert segíti a zsír és a fehérje elválasztását. A masszát a présmester mintegy fél órán keresztül pirította, míg a víz el nem párolgóit. A magokban lévő olaj így feltáródott. Mindez kb. 60 oCos hőmérsékleten történt. Végül a massza a présbe kert, és az olajat 250-300 bar nyomással nyerték ki belőle. Legvégső lépésként a lebegő részeket leülepítették. PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 10-én Komárom október 10-én Rimaszombat október 10-én Zselíz október 10-én Losonc október 11-én Szepsi október 10-én Kassa október 10-én sárgarépa 25 Sk/kg 10-14 Sk/kg 28 Sk/kg 15 Sk/csomó 15-17 Sk/kg 14 Sk/kg 15-20 Sk/kg petrezselyem 40-50 Sk/kg 28-30 Sk/kg 50 Sk/kg 16Sk/csomó 35 Sk/kg 40-60 Sk/kg 29 Sk/cs burgonya 15-17 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 11 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 3,50-3,80 Sk/db 2,90 Sk/db x 3,20 Sk/db 2,90-3,20 Sk/db 2,10-3,30 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (90-120) SK/kg 16 Sk/kg (3-5 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 15-20 (80) Sk/kg 18-23 (90-95) Sk/kg 17(80) Sk/kg 14-16(100) Sk/kg zeller 15 Sk/db 10 Sk/db 50 Sk/kg 8 Sk/db 29 Sk/kg 34 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 40 Sk/kg 22-28 Sk/kg 35 Sk/kg 10-18 Sk/kg 25-30 Sk/kg 20-40 Sk/kg 15-32 Sk/kg paradicsom 70 Sk/kg 30-40 Sk/kg 70 Sk/kg 15 Sk/kg 38-60 Sk/kg 50 Sk/kg 35-65 Sk/kg kelkáposzta 24-30 Sk/kg 12-14 Sk/db 35 Sk/kg 15 Sk/db 19-25 Sk/kg 20 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 30-39/30 Sk/kg 12-20/x Sk/kg 25-35/48 Sk/kg 20-25/x Sk/kg 15-25/39 Sk/kg 25-40/25-37 Sk/kg 15-30/x Sk/kg káposzta/karalábé 16 Sk/kg, 8-15 Sk/db 9-10 Sk/kg, 6-10 Sk/db 15 Sk/kg, 20 Sk/db 8 Sk/kg/10 Sk/db 8-10 Sk/kg/x 12 Sk/kg, 12 Sk/db 10 Sk/kg, 10-15 Sk/db máz (dióbél) 140 (x) Sk/kg 100-130 (160-200) Sk/kg 120-130 (200) Sk/kg 100-120 (100) Sk/kg 100-130 (x) Sk/kg 90 (90-130) Sk/kg 110, 240 Sk/kg szőlő 50-60 Sk/kg 25-30 Sk/kg 59 Sk/kg X 25-45 Sk/kg 41 Sk/kg 35-50 Sk/kg uborka 45-50 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg X 40 Sk/kg 40 Sk/kg 45-5 0 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents