Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-10 / 233. szám, szerda

14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Szlovákiának a holnap napirendre kerülő javaslat szerint a jelenlegi 14 helyett csak 13 képviselői mandátum járna 2009-től Saját összetételéről vitázik az EP Brüsszel/Strasbourg. Az Euró­pai Parlament (EP) ma foly­tatja a plenáris vitát, majd holnap szavaz arról az előterjesztésről, amely újra­osztja a tagországok között az EP-mandátumokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A francia néppárti Alain Lamas- soure és a román szocialista Adri­an Severin EP-képviselő előterjesz­tése azon alapul, hogy az uniós ál­lam- és kormányfők idén június 21-22-én Brüsszelben tartott érte­kezletükön felkérték az EP-t: októ­berig álljon elő a saját jövőbeli összetételére vonatkozó javaslatá­val, annak figyelembe vételével, hogy az EU reformszerződésének tervezete szerint a képviselői he­lyek számát a mostani 785 helyett 2009-től 750-ben maximálnák. A Lamassoure-Severin javaslat értel­mében Szlovákiának a jelenlegi 14 helyett csak 13 mandátum járna. Az Európai Parlament alkotmá­nyügyi szakbizottsága október 2- án 17 igen, 5 nem, 3 tartózkodó szavazattal fogadta el a tervezetet. Abban a valószínűtlen esetben, ha a plénum nem fogadná el az új sza­bályozást, az unió jelenleg érvé­nyes alapszerződései, valamint a román, illetve bolgár csatlakozási szerződésben foglaltak szerint kel­lene eljárni. Márpedig eszerint az EP-nek 2009-től kezdve csak 736 tagja lenne. A jelenlegi 785-ös létszám úgy jött ki, hogy - ideiglenes megol­dásként - a 2004-es EP-választáso- kon az akkori tagországok között szétosztották az akkor még nem EU-tag Romániára és Bulgáriára jutó helyeket is. Közben, 2007-ben viszont belépett az EU-ba ez a két ország, így az ő képviselői helyeik növelték meg az összlétszámot. A 750 euroképviselővel számoló új tervezet értelmében az egyes tagállamoknak jutó helyek számát a „degresszív arányosság” elvének alkalmazásával határoznák meg. A 2006 novemberi népességi adatokkal számolva eszerint egy máltai EP-képviselő 67 ezer mál­tait képviselne annak nyomán, hogy „5-ről 6-ra jutna” a mandá­tumok számát ületően. A legna­gyobb Németország esetében vi­szont a mostani 99-ről 96-ra csök­kenne a helyek száma, és így 859 ezer lakosonként járna egy man­dátum. A kétmilliós Szlovénia minden 250 ezer, a közel 22 milli­ós Románia pedig minden 655 ezer fő után jutna egy-egy EP- helyhez. (A szlovén EP-képviselők száma 7-ről 8-ra növekedne, a ro­mánoké 35-ről 33-ra csökkenne.) Az említett országokon túl csökkenne a mandátumszáma Belgiumnak (24-ről 22-re), a Cseh Köztársaságnak (24-ről 22- re), Dániának (14-ről 13-ra), Gö­rögországnak (24-ről 22-re), Franciaországnak (78-ról 74-re), Írországnak (13-ról 12-re), Olasz­országnak (78-ról 72-re), Litváni­ának (13-ról 12-re), Hollandiá­nak (27-ről 26-ra), Lengyelor­szágnak (54-ről 51-re), Portugáli­ának (24-ről 22-re), Finnország­nak (14-ről 13-ra), Nagy-Britanni- ának (78-ról 73-ra) és Magyaror­szágnak (24-ről 22-re). A jelenlegi mandátumszámot őrizné meg Bulgária (18), Észtor­szág (6), Spanyolország (54), Ciprus (6), Lettország (9) és Lu­xemburg (6). Több mandátumot kapna Ausztria (18 helyett 19-et) és Svédország (19 helyett 20-at). Elégededenek az elosztással a lengyelek, mert sérelmezik, hogy a velük eddig azonos számú mandá­tummal rendelkező Spanyolország megőrizné pozícióját, Varsó vi­szont hárommal kevesebb euro- képviselőt küldhetné Brüsszelbe. A lengyeleknek a reformszerződés egyéb pontjaival is kifogásaik van­nak, és mivel Lengyelországban a lisszaboni csúcs után tartják a par­lamenti választásokat, kérdés, hogy Varsó végül engedékenynek mutatkozik-e. Romano Prodi olasz miniszter- elnök szintén elégedetienségét hangoztatta, mert Olaszország eddig ugyanannyi helyet mond­hatott magáénak, mint Nagy-Bri- tannia és Franciaország, de a Ró­mának jutó mandátumok száma most erősebben csökkenne. Pro­di szerdán Brüsszelben tárgyal, és értesülések szerint azzal pró­bál érvelni, hogy az új mandátu­melosztási szisztéma aránytalan előnyhöz juttatja a nagy beván­dorló tömegeket vonzó országo­kat. Az Európai Parlament összeté­teléről végső soron a tagállami kormányokat képviselő Éurópai Tanácsnak kell döntenie, egyhan­gúlag. A holnapi szavazás tehát nem mondja ki még a végső szót: az uniós állam- és kormányfők ok­tóber 18-19-én, Lisszabonban tar­tanak csúcstalálkozót a reform­szerződésről. Előtte az uniós kül­ügyminiszterek október 15-én Lu­xembourgban egyeztetnek. A jelentés szerint a jelenlegi sza­kaszban nincs szükség további, „megjósolhatatlan bővítések hatá­sának figyelembe vételére. Az unió későbbi megnagyobbodása esetén így a jövendő csatlakozási szerző­désekben a 750 helyben megsza­bott maximum ideiglenes felfüg­gesztésével” kezelnék a problémát - ahogy ez a román és bolgár csat­lakozás idején is történt. Kilencven millió eurót költ a brüsszeli bizottság jövőre az Unió népszerűsítésére Jobban akar kommunikálni az EU MT1-JELENTÉS Több pénz kapnak a környezetbarát cégek Brüsszel „kizöldítené” a kisebb vállalkozásokat MT1-HÍR Budapest. Sürgős változásra van szükség az Európai Unió kom­munikációjában, a brüsszeli bi­zottság jövőre küencvenmillió eu­rót költ az állampolgárokkal való kapcsolattartásra - mondta Pana- jotisz Karvunisz, az Európai Bi­zottság Kommunikációs Főigaz­gatóságának főigazgató-helyette­se hétfőn Budapesten. Azért van szükség jobb kommu­nikációra, mert az embereknek tudniuk kell, milyen, európai vagy nemzeti szinten születnek a min­dennapi életüket befolyásoló dön­tések. Jelenleg keveset tudnak az állampolgárok az unióról - mond­ta Panajotisz Karvunisz. Hozzátet­te: ennek érdekében új audiovizu­ális és intemetstratégia kell. A főigazgató-helyettes emlé­keztetett arra, az uniós alap- szerződés francia és holland elu­tasítása mutatott rá arra, hogy sürgős változtatásra van szükség az EU kommunikációjában. Az Európai Bizottság ekkor határozta el, hogy az állampolgárokkal való kapcsolattartást a stratégiája kö­zéppontjába helyezi. A választópolgárokkal közvet­lenül kell felvenni a kapcsolatot, kétoldalú, interaktív kommuniká­cióra van szükség. Ebben a nem­zeti kormányoknak is segíteniük kell, nem helyes, hogy sokszor a belföldi problémákat Brüsszelre fogják a politikusok - hangsúlyoz­ta Panajotisz Karvunisz. Szerinte a kommunikáció kulcskérdése, hogy megmutassa az EU és az uni­ós intézmények fontosságát. Panajotisz Karvunisz elmondta: a 2008-ra kommunikációra terve­zett kilencven millió euró nemzeti szinten soknak tűnik, de európai mércével, az egyes állampolgárok­ra vetítve nem az. Jövőre egyebek mellett a belső piacra, az energia és klímaváltozás kérdésére és a be­vándorlás témakörére építi a kom­munikációját a brüsszeli bizottság. Az Európai Bizottság Kommuni­kációs Főigazgatóságának adatai szerint az európai intézményekkel mindennapi kapcsolatban mintegy 1.200 újságíró van, összesen pedig 25 ezer zsurnaliszta foglalkozik uniós témákkal a közösségben. A gyárak nem ellenzik Fékasszisztenst minden új gépkocsiba! Brüsszel. 2009-től minden új autóba kötelező lehet a vészfék- asszisztens beépítése, amennyi­ben az Európai Unió döntéshozói elfogadják az ez irányú törvény- javaslatot. Az EU egy felmérésre alapoz­za álláspontját, amely szerint évente 1100 gyalogos életét le­hetne megmenteni a közösség útjain, ha az autók a megfelelő fékerővel fékeznének. A vészfék- asszisztens pontosan erre a problémára kínál megoldást, hi­szen automatikusan maximali­zálja a fékerőt, ha a sofőr hirte­len lelép a gázról és rátapos a fékre. Az Európai Uniónak egyelőre csak becslései vannak, hogy mekkora költséggel járna az esz­köz szériává tétele, így pontos összeget nem is közöltek, csupán annyit mondtak, hogy nem lenne különösebben drága. Jelenleg úgy tudjuk, hogy az autógyárak túlnyomó többsége nem ellenez­né a törvényt, annak ellenére, hogy ezáltal növekednének a költségeik, de azt valószínűleg részben vagy teljesen átháríthat­nák a vásárlókra, (i-t) Brüsszel. Olyan vállalkozás- ösztönző programról adott hírt hétfőn Brüsszelben az Európai Bi­zottság, amely azt célozza, hogy segítsék a kis- és közepes vállalko­zások (SME-k) „zöldebbé”, kör- nyezettudatosabbá válását. Több pénzzel fogják finanszí­rozni az üyen célú segítő hálóza­tokat, egyszerűsítik a hozzáférést a környezetvédelmi menedzs­ment rendszerekhez, tájékozta­tással segítik a környezetvédelmi szempontok erősítését a kis- és közepes vállalatok stratégiájában. A közepes méretű vállalkozások felső határa az Európai Unió sta­tisztikai rendszerében a 250 főnél kevesebb alkalmazottal működő vállalat. Az EU-ban összesen 23 millió SME működik, ami a vállala­tok teljes számának 99 százaléka. Az SME-k külön webhelyen - http://www.ec.europa.eu/envi- ronment/sme - tájékozódhatnak az EU számukra testre szabott környezetvédelmi politikájáról az energiahatékonyság, a levegőbe történő szennyezőanyag-kibocsá­tás, a talaj- és a vízszennyezés té­makörében. A brüsszeli bizottság ugyancsak hétfőn döntött arról, hogy segítő programot kezdeményez a máso­dik esély megadásának támogatá­sára azon vállalkozók esetében, akik nem saját csalárd magatartá­suk nyomán jutottak csődbe. A legfrissebb statisztikai adatok szerint az EU-ban a 2002-es 813 euróról erre az évre 554 euróra csökkent az új vállalkozás létreho­zásának átlagos költsége, és 24 napról 12 napra az átlagos időigé­nye. Az Eurobarometer legújabb adatai eközben arról szólnak, hogy az EU-ban a 15 és 24 év kö­zötti korosztály több mint fele cél­ként fogalmazza meg, hogy vál­lalkozása legyen. A régi tagorszá­gokban ez az arány 48 százalék, a 2004-ben csatlakozott országok­ban viszont átlagosan 62 száza­lék. Ezek a fiatalok tehát amerikai generációs társaiknál is vállalko­zóbb szelleműek, mert ott az arány csak 57 százalék. Ezek persze még csak a szándé­kok, és arra a kérdésre, hogy ak­kor miért nem alakul több vállal­kozás Európában, a felmérés sze­rint a csődtől való félelem az első számú válasz. EU-kampány Brüsszelben. Egyre magasabb a reklámköltségvetés (Képarchívum) A MAGÁNNYUGD íjpénztárak gazdasági mutatói Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó • A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0966 Sk 188 050 704,79 Sk 0,070% 1,1373 Sk 1 209 681 169,61 Sk 0,075% 1,1410 Sk 3 384 996 433,61 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1025 Sk 684 282 639,93 Sk 0,070% 1,1220 Sk 4 500 739 333,49 Sk 0,070% 1,1301 Sk 8 890 647 370,78 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0968 Sk 421 652 567,78 Sk 0,075% 1,1195 Sk 3 419 552 045,73 Sk 0,075% 1,1278 Sk 9 014 667 465,49 Sk 0,075% ' ÖSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0879 Sk 90 455 428,89 Sk 0,070% 1,1120 Sk 794 164 946,08 Sk 0,075% 1,1186 Sk 1 702 512 604,83 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0936 Sk 158 031 458,23 Sk 0,070% 1,0987 Sk 1 497 931 873,18 Sk 0,075% 1,0981 Sk 3 371 413 430,41 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0942 Sk 331 767 997,29 Sk 0,070% 1,1187 Sk 2 528 710 015,15 Sk 0,075% 1,1272 Sk 3 901 907 600,86 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. október 5-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, amikort a Szociális Biztosító az első összegeket átutalta a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd. Plenáris ülés az EP-ben. Két év múlva kivisznek néhány széket (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents