Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-09 / 232. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Bodrogszordahely e-ma/l: reg/o@u/szo.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Krumplit és kukoricát loptak Lekér (Hronovce)/Martos (Martovce). Tetten értek egy tizenhét éves fiút, amint épp krumplit lopott a lévai járásbeli településen. A fiú az 50 kilogramm krumpli eltulajdonításával mindösz- sze 300 korona kárt okozott a tulajdonosnak, mégis akár egy évre is rács mögé kerülhet. Két év szabadságvesztésre számíthat az az 52 éves martosi férfi, aki a helyi szövetkezetből szeretett volna kukoricát hazavinni. (SITA) Hárman haltak meg az utakon Pozsony. Péntektől vasárnapig 464 közúti baleset történt az országban. A szerencsétlenségekben három ember vesztette életét, tizenkilencen súlyos, hatvannyolcán pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár meghaladja a 30 millió koronát. (SITA) Mellbe szúrták Pozsony. Gyilkosság áldozata lett tegnapelőtt este egy 40 éves férfi - a holttestét egy belvárosi lakásban találták meg. Az előzetes vizsgálatok alapján a férfi halálát az okozta, hogy késsel mellbe szúrták. A rendőrség egy harmincéves pozsonyi nőt gyanúsít a gyilkosság elkövetésével. (SITA) Holttest az erdőben Zsolna. Újabb holttestet ástak ki a rendőrök a város melletti erdőben. A 35 éves férfit 1998-ben lőtték agyon és ásták el. A rendőrség szerint több holttest is előkerülhet még a környékről: A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy az eset összefüggésbe hozható Frantisek S.-szel, aki ellen eddig már kétrendbeli gyilkosság gyanújával folyik eljárás. (SITA) Embercsempészt fogtak Kelen (Klenová). Hét pakisztáni állampolgárt fülelt le szombaton a határrendőrség egy ukrán férfi gépkocsijában egy ellenőrzés során. A kihallgatások alapján még két pakisztáni férfit találtak meg, akiket útközben kiraktak az autóból. Az ukrán állampolgár ellen ember- csempészet alapos gyanújával eljárást kezdeményeztek, (ú) Vonat elé ugrott Vázsec (Vazec). Bokából levágta egy harminchat éves férfi lábát a vonat a Liptószentmiklósi járásban. A rendőrség szerint a férfi a sínekre rohant, amikor a vonat beérkezett az állomásra. A mozdonyvezető már nem tudta megállítani a vonatot. (SITA) Nem sikerült pénzt kivenni Nagyszalánc (Slanec). Kiraboltak egy gépkocsit a Kassai járásban fekvő településen. Az ismeretlen elkövető fényképezőgépet, mobiltelefonokat, iratokat és bankkártyákat lopott el az autóból. A bankkártyák segítségével kétszer is megpróbált pénzt kivenni a tulajdonos számlájáról, de sikertelenül. A kár meghaladja a 16 ezer koronát. (SITA) Átdobták a korláton Hemádcsány (Cana). Kidobtak egy férfit tegnapelőtt a helyi játékterem erkélyéről a Kassai járásban. Az áldozat elmondása szerint valaki hátulról megfogta a lábát és átlendítette a korláton. A férfi egy telefonbódé tetejére esett, és megsérül a gerince, fél éven túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. (SITA) Gyakran a frissen odaszállított homok minősége sem kifogástalan, azaz feleslegesen cserélik Veszélyes homokozók Kassán A tisztiorvosi szolgálatnál olyan homokozókról is tudnak, amelyeket fél éve nem ástak fel (A szerző felvétele) jelent. Kassán mintegy 33 ezer kutyát tartanak nyilván, ezek átlagos napi „termelése” 0,2 küogramm ürülék. Éves viszonylatban csak a kutyák által produkált ürülék meghaladhatja a két és fél tonnát. A vonatkozó kormányrendelet eddig meghatározta a „tűréshatárt” a kórokozók jelenlétét illetően. Szeptembertől azonban mindez érvényét vesztette, mivel új feltételrendszert szabnak a homokozók üzemeltetőinek, az anyagot azonban különböző hiányosságok miatt még nem fogadták el. Jelenleg tehát az üzemeltetők abban az esetben sem sértenek törvényt, ha gondozatlanul hagyják a homokozókat. „A legtöbb káros mikroorganizmus a felület megbolygatásával, .azaz a homokozó felásásával is megsemmisül. Ezeket a munkálatokat azonban kéthetente legalább egyszer el kellene végezni. A kerületi önkormányzatok pénzhiányra hivatkozva rendre kibújnak e kötelezettség alól, olyan homokozókról is tudunk, amelyeket fél éve nem ástak fel” - állítja Katarina Str- menská, a regionális tisztiorvosi szolgálat illetékese. A szájon át a szervezetbe kerülő baktériumok hasmenést, emésztési zavarokat, illetve különböző bőrbetegségeket okozhatnak a gyerekeknél. A téhá- nyi lakótelepen ráadásul nem egyszer fecskendőket is találtak már játszótéri homokozókban. A kábítószeresek ugyanis sötétedés után bútokba veszik a játszóterek padjait. Az éjjeli hangos italozások végén összetört üvegek szintén veszélyt jelentenek a gyerekekre nézve, a környéken rendszeresek az üvegszilánk okozta sérülések, ezért az előírtnál is gyakrabban kellene ellenőrizni a homok minőségét. Tizennyolcból tizenhárom Kassa huszonkét városkerületében jelenleg összesen 389 köztéri homokozót tartanak nyilván, ezek mintegy felét a kerületi önkormányzatok üzemeltetik, a többiben a kertészetnek kellene évente legalább egyszer cserélnie a homokot. A nyári hónapokban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy sok esetben a frissen odaszállított homok minősége sem kifogástalan, azaz feleslegesen cserélik. Az óvodai homokozók közül tizennyolcban végeztek méréseket, és tizenhárom esetben találtak veszélyes baktériumokat, (juk) Kassa. A tisztiorvosi szolgálat szerint a homokozók több mint ötven százaléka nem tesz eleget a higiéniai előírásoknak, azaz a gyerekek állandó fertőzésveszélynek vannak kitéve. JUHÁSZ KATALIN A nyári hónapokban 28 játszótéri homokozóból vettek mintát a szakemberek, és 17 helyen találtak veszélyes kórokozókat. A legtöbb gond a városi kertészet által üzemeltetett homokozókkal van, ám mivel a szankcionálásra vonatkozó kormányrendelet szeptember elején hatályát vesztette, félő, hogy a helyzet rosszabbik. A legtöbb gondot azok a gazdik okozzák, akik a homokozókba szoktatták házi kedvenceiket. A kutya- és macskaürülék az állatok szervezetében jelen lévő orsósgiliszták miatt ugyanis toxokarózist okozhat. Ezt az élősködőt tavalyelőtt a vizsgált macskák 72, a kutyák 14 százalékának ürülékében megtalálták, miközben az emberek számára már a hét százalékos jelenlét is egészségügyi kockázatot A többmilliós beruházás költségeit pályázati pénzekből fedezné Bodrogszerdahely önkormányzata Biztonságosabbá válna a közlekedés LECZO ZOLTÁN Bodrogszerdahely. A Bodrogköz legnagyobb községében az elmúlt időszakban közel másfél kilométernyi útszakaszt újítottak fel. Mivel a Bodrog hídjától a falu központjáig vezető közút megyei tulajdonban van, így a beruházás költségeit nem a helyi önkormányzatnak kellett fedeznie. Gecse Ferenc polgármester elmondta, a mostani útfelújítás egy nagyobb - kb. 30 millió koronából megvalósítható - projekt része, melynek célja, hogy a jövőben biztonságosabbá váljon a közlekedés a faluban. A tervek szerint 2008-ban a Kassa megyei önkormányzat újraburkoltatná a Kiskövesd és a Karos felé vezető útvonalakat, s a település központjában körforgalmat alakíttatna ki. Az önkormányzat pedig 6,5 millió korona költséggel parkolókat és új buszmegállót építtetne, s az említett szakaszon modernizálná a közvilágítást, valamint parkosítana is. Az elképzelések megvalósításához szükséges pénzt az európai uniós pályázati forrásokból szeretnék elnyerni, s így a falunak csak a beruházás összköltségének 5 százalékát kellene kifizetnie. A település önkormányzata egyébként a közelmúltban saját költség- vetéséből is jelentős összegeket költött útfelújításra, az elmúlt két évben 4,5 millió koronát fordított erre a célra. Bár még a múlt év őszén, határidőre elkészült a Bodrogszerda- hélyet a magyarországi Karos községgel összekötő új útszakasz is, azt az itteniek a mai napig nem használhatják. Ennek megépítését a két falu önkormányzata még 2004-ben kezdeményezte, s a tervek megvalósításához később támogatást is szereztek. A négyszáz méteres szlovákiai útszakasz modernizálására 5,2 millió koronát fordíthattak, a magyarországi falu pedig közel 150 millió forintot költött az útra. A bodrog- szerdahelyiek a költségek 75 százalékát az európai uniós pályázati támogatásból fedezték, a szlovák kormány a kiadások 20 százalékát vállalta, az önkormányzatnak csak a fennmaradó öt százalékos önrészt kellett biztosítania. Magyarországon, Karos határában kb. egy kilométernyi útszakaszt újítottak fel, s a beruházás költségei itt is hasonló módon oszlottak meg. Az építkezés zökkenőmentesen megvalósult, az érintettek az arról szóló döntést, hogy elnyerték a kért támogatást, már 2005- ben kézhez kapták. Az ületékes tárca képviselőjével a szerződéseket tavaly tavasszal írták alá, a munkálatok késedelem nélkül megkezdődhettek, s az út a tervezett határidőre el is készült. Az aszfaltcsík azonban mindössze két napig állt a helyiek rendelkezésére, az átadást követően ugyanis - külön engedéllyel - csupán ennyi ideig volt járható. Gecse Ferenc tájékoztatása szerint ez a probléma vélhetően hónapokon belül megoldódik, hisz ha a két szomszédos ország idén decemberben valóban csatlakozik a shengeni övezethez, akkor a helyiek már mindenfajta korlátozás nélkül közlekedhetnek az új úton. A község és az uniós támogatással épített út közötti, kb. 2 kilométeres szakaszon azonban újabb változtatásokra lesz szükség, a forgalom biztonsága érdekében ugyanis az úttestet itt is ki kell majd szélesíteni. A turizmus is fontos szerepet kapna a régiófejlesztési ügynökség programjában, amelynek egyik célja feltérképezni és a világhálón népszerűsíteni az érdekességeket Rejtőzködő értékek várják a turistákat a szlovák-magyar határ mentén SZÁSZl ZOLTÁN Nagykürtös. Nem ismerik, tehát nem is látogatják a turisták a Középső Ipoly-mente vidékét - ezen az állapoton kíván változtatni a térség régiófejlesztési ügynöksége egy három éven át futó programmal. A program célja feltérképezni és á vüághálón népszerűsítem a szlovák-magyar határ mentén fekvő települések turisztikai potenciálját. Szeretnék fellendítem az idegen- forgalmat és új munkahelyeket létesíteni, valamint emelni a meglévő szolgáltatások színvonalát és az újak beindulását serkenti. A most elnyert pályázati támogatásból szakmai fórumokat, workshopokat szerveznek, feltérképezik a Középső Ipoly-mente turisztikai érdekességeit, túraútvonalakat ajánlanak majd az interneten, bevonják a kínálatba a falvak által szervezett helyi kulturális eseményeket és rendezvényeket. Tanulmányok, felmérések készülnek, és olyan méltatlanul elfeledett emlékekre szeretnének felhívni a figyelmet, amelyek turisztikai vonzerőt képviselnek. Az Ipolyon már második éve minden nyári szezonban sorban nyílnak meg az ideiglenes határátkelők, jövőre a schnegeni csatlakozás után pedig még kevesebb akadálya lesz a turisztikai átkelők nyitásának. „A programnak köszönhetően A több mint fél évszázada egymástól mesterségesen elszakított települések között felélénkülhet a kapcsolattartás. a több mmt fél évszázada egymástól mesterségesen elszakított települések között felélénkülhet a kapcsolattartás, egymás rendezvényeit is propagálhatják majd. A programban szlovák részről, a Nagykürtösi járásbeli Ipolyvarbó, Ipolykér, Szécsénykovácsi, Csalár község, magyar oldalról pedig a Nógrád megyei Hugyag, Őrhalom, Ludányhalászi és Szécsény kapcsolódik be” - mondta el lapunknak Lőrincz Mária, a Középső Ipoly- mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója. Az ügynökség a középtávú pályázat elindításától egy jól koordinált, mindkét ország lakosai számára jól hasznosítható turisztikai csereporgram elindulását reméli. Sok a látnivaló, csak nem tudjuk Sokak számára máig ismeretlenek a Középső Ipoly-mente turisztikai látványosságai. Petőháza mellett például egy olyan 1815-ben épül vízimalom található, amely némi rekonstrukció után figyelemre méltó műszaki műemlék lehet. Bussán és Csatárban a magyar repüléstörténet megalapítójának, Zsélyi Aladárnak az emlékét őrzik, Csalárban évente megkoszorúzzák a síremlékét, Bussán pedig emlékszobája van. Az ipolykéri mocsarak a természetvédők szerint európai ritkaságnak számítanak különleges növény-, madár- és hüllővilágukkal. A vidék épített örökségben is gazdag. A kora középkori templomtól a szecesszió idején épült első vasbeton templomig sok szép épület látogatható ma is. A szellemi kultúrát is sok hagyományőrző csoport és polgári társulás őrzi. Ezek munkájának összehangolásában is segíthet a most beinduló pályázat, (szász)
