Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-08 / 231. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 8. www.ujszo.com Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban 1848-as lengyel díszalbum VESZTRÓCZY ZSOLT Budapest. Az 1848-49-es magyar szabadságharcban idegen nemzet fiai is részt vettek. Ezen nációk közül a bécsi diákok és a lengyelek egy-egy külön katonai egységbe, ún. légiókba tömörülve erősítették a magyar honvédsereget. Ez utóbbi katonai egységnek állít emléket az Országos Széchényi Könyvtár október végéig látható időszaki kiállítása, mely a lengyel légió díszalbumát mutatja be. Az első lengyel légió 1797-ben alakult meg Nyugat-Európában, hogy a forradalmi Franciaországgal hadban álló három feudális hatalom, Oroszország, Ausztria és Poroszország ellen harcoljon. Mivel 1795-ben Lengyelországot éppen ez a három nagyhatalom törölte le Európa térképéről, a lengyelek az I. világháború végéig minden alkalmat megragadtak hazájuk helyreállítására. E küzdelem egyik formája az volt, hogy a lengyelek külföldön egy külön katonai egységet, úgynevezett légiót alkotva harcoltak a területrabló nagyhatalmakkal szembenálló államokkal szövetségben, hogy a közös győzelem után hazatérve helyreállítsák hazájukat. Bár erőfeszítéseik a nemzetközi politika erőviszonyainak köszönhetően nem jártak sikerrel, a légió eszméje továbbra is fennmaradt, és ennek jegyében került sor egy hasonló egység felállítására Magyarországon is 1848 őszén. A lengyel légió, rendkívül jó katonai teljesítmény nyújtva, sok csatában kitüntette magát, főként a magyar szabadságharc katonai csúcspontját jelentő tavaszi hadjáratban, ami magyar részről nagyon nagy tiszteletet váltott ki. A nálunk harcoló lengyelek arra számítottak, hogy a magyar szabadságharc győzelme után Galíciába betörve együtt kezdik meg hazájuk egységének helyreállítását, és a zászlójukon lévő felirat, ,A ti és a mi szabadságunkért” is ezt az elképzelést szimbolizálta. Az Országos Széchényi Könyvtárban most bemutatásra kerülő ,A lengyel légió díszalbuma” című kiadvány ennek a közös áldozat- vállalásnak állított emléket. Ösz- szeállítója, a lengyel Felicjan Szy- balski (1822-1892) maga is Magyarországra szökött 1848 őszén, ahol a légió dzsidásai között hadnagyi rangig jutott. 1848-49 meghatározó élményévé vált, ezért annak 40. évfordulója alkalmából egy díszalbumot állított össze a légió egykori tagjainak portréiból. A 143 képet tartalmazó album 1891-ben jutott el Magyarországra, amikor a szerző egy galíciai küldöttség tagjaként ismét felkereste hazánkat, és művét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta, melynek akkor a Széchényi Könyvtár is része volt. A szerző az OSZK munkatársa A magyar könnyűzene állócsillaga, Zorán koncertezik zenekarával ma 19 órai kezdettel a Dunaszerdahelyi VMK-ban, holnap 19 órától pedig a Komáromi VMK- ban hallhatják rajongói (Képarchívum) Tavasszal kezdődik a koprodukciós film forgatása A Viszkis a vásznon MTl-JELENTÉS Budapest. Jövő tavasszal kezdődhet a Viszkis című film forgatása, a bankrablásért elítélt Ambrus Attila életét feldolgozó alkotás télen kerülhet a mozikba - mondta el Dobray György rendező. A forgatás a tervek szerint áprilisban kezdődik, a londoni utómunkálatok várhatóan jövő szeptember végére, október elejére fejeződnek be, így a Viszkist 2008 telén már vetíthetik a mozikban. A forgatókönyv Ambrus Attila naplójának felhasználásával készült. Dobray György a főszereplők nevét nem árulta el, annyit mondott, hogy a magyar művészek mellett három „nagyon jó nevű” angol anyanyelvű színész is szerepel a produkcióban. A rendező beszámolt arról is, hogy a zeneszerző Boban Markovics, az operatőr pedig Szabó Gábor lesz. A film történetéről szólva Dobray kifejtette, hogy az „egy olyan emberről szól, aki egy bizonyos helyzetben úgy döntött, ahogy döntött-nemjól döntött-, de (...) a hat év alatt emberileg is amortizálódik, és egyre inkább sarokba szorul, bár jobb sorsra érdemes ember lenne bizonyos tulajdonságainál fogva”. Hozzátette: a Viszkis című filmben Ambrus Attila „azon emberi gyengeségei kerülnek előtérbe, amelyek mindnyájunkban megvarrnak, de ha szerencsénk van, másképp tudjuk kezelni, mint ő”. A whiskys néven elhíresült férfi 1993 és 1999 között számos bankot, takarékszövetkezetet, postát, utazási irodát rabolt ki, zsákmánya összesen mintegy 200 millió forint volt. Ambrus Attilát a Legfelsőbb Bíróság 2002-ben jogerősen 17 év fegyházra ítélte 46 rendbeli rablás, továbbá lőfegyverrel visszaélés, fogolyszökés és rongálás miatt. Karlovy Vary idei fesztiválja sem múlt el Steve Buscemi nélkül - legújabb rendezését küldte el Egy rátarti riporter kalandjai Újságíró vagy rádiós, televíziós riporter számára nincs intimebb műfaj, mint az interjú. Vallatóra fogni egy embert, a lelke mélyére szállni, faggatni, addig kérdezni, míg az elképzelt anyag össze nem áll - ehhez nemcsak kitartás, nagy adag empátia is kell. SZABÓ G. LÁSZLÓ Interjút bárkivel, bárhol készíthet az ember, ha a másik fél teljes mértékben adja magát, vagy ha egy pici kis hajlandóságot is mutat a lelki kitárulkozás felé. Bajba akkor kerül a kérdező, ha az alanya a sokadik próbálkozás után sem engedi közel magához. Ha ez a furcsa „adok-kapok” játék nem bír kiteljesedni köztük. Ha már minden fegyverét bevetette, a kérdezett mégsem adja meg magát. Ezt nevezzük szakmai csődnek, használhatatlan anyagnak. Steve Buscemi, az amerikai független filmesek szeretett színésze (Kutyaszorítóban, Fargo, Kávé és cigaretta), aki arcvonásainak és habitusának köszönhetően mindig valami pancsert, balféket, lököttet vagy egyszerűen csak egy lecsúszott fazont játszik, maga is szakdolgozatot írhatna az említett témakörből, hiszen több mint két évtizedes pályája során adott már néhány interjút a világsajtónak. S mivel nem tartozik a bőbeszédű emberek közé, akik csak úgy szólják a poénokat, és minden történetük aranyat ér, bizonyára nem egy újságírónak megkeserítette már az életét. Természetesen nem direkt - akaratlanul. A lényéből eredően. Buscemi nemcsak színészként képes bravúros teljesítményt nyújtani (Ponyvaregény, Con Air, Desperado, Mystery Train, Armageddon, A nagy Lebowski), rendezőként is élvonalbeli. Az élet, az emberi lélek mellett ugyanis a szakma fortélyait is jól ismeri. Pofás kis független alkotásaival (Bárbajnokok, Maffiózók, Facér Jimmy) a mindennapok sötétebb oldaláról tudósít, onnan, ahol a kisemberek általában egy helyben tipródnak, yagy ahol az elcseszett figurákra nem vár más, csak a századik pofára esés. Legfrissebb rendezése, az Interjú szokatlan helyzetbe állította. Itt és most ugyanis nem az örök vesztest, a már cél nélkül kóválygó antihőst hozza, hanem a született értelmiségit. Az Interjú Theo van Gogh, a tragikus körülmények között nemrég elhunyt holland rendező alkotásának nagyszerű amerikai remake- je. Berlinben, az idei mustrán akkora sikere volt a filmnek, hogy a kritikusok a kikönyörgött újrave- títésen is egymást taposva küz- dötték be magukat a moziba. Karlovy Vary fesztiválján a Thermal Szálló ezerkétszáz férőhelyes nagymozijában aratott hatalmas sikert a film, amely két szereplőjével és két helyszínével nem a drága produkciók, hanem a remek „riméjkek” sorát gazdagítja. Pierre (Steve Buscemi) jó nevű újságíró. Egykor háborús tudósító volt, most politikai szakkommentátor. Érti a dolgát. Kínba akkor kerül, amikor a kollégáját helyettesítve Katyával, egy népszerű tévésorozat szőke sztárjával (Sienna Miller) kell interjút készítenie. Egy politikai szakkomentátornak egy látszólag harmadrangú szí- nésznő(cské)vel. Kemény helyzet. Ülnek egy New York-i étteremben, „este van, este van, ki-ki nyugalomba”, Pierre jó ideig úgy tesz, mintha felkészült volna, finoman körbe is udvarolja a nőt, aztán mégis feladja. Közli vele, hogy soha, egyetlen filmjét sem látta, a sorozatból sem csípett el semmit, s voltaképpen nem is bánja, az interjút pedig egyszerűen feladatul kapta. Tehát meg kell csinálnia. A beszélgetés azonban az istenért sem akar összejönni. Pierre újabb és újabb kérdésekkel áll elő, Katya azonban egyikre sem tud tartalmas választ adni. A végén már cikizik, sőt marják egymást, a végeredmény azonban így is csak a csúfos kudarc. A tapasztalt riporter feladja, a nő fütyül az egészre, egyébként is fáradt, megy haza. Kint az utcán azonban, miközben Katya a taxit várja, ismét beszédbe elegyednek. A vége az lesz, hogy Pierre is beül a kocsiba, és felmegy a nő lakására. Ott pedig kezdődik minden elölről. De már egészen más alapokról. Kérdésre azonban kérdés a válasz, hiszen Katya is tudni akar egyet s mást a férfiról, s az éjszakába hajló beszélgetés során mindketten kitárulkoznak. Ki így, ki úgy. Egy idő után már a „szerepek” is felcserélődnek, Katya sokkal mélyebbre ás, miit Pierre, az eddig felszínesnek és csacskának tűnő szőke szépségről kiderül: semmi köze a buta kis hírességekhez, neki bizony esze is van, szíve is van, sőt még műveltsége is. Fájó, évek óta gyó- gyultnak hitt lelki sebek szakadnak fel mindkét embernél, az érzelmi kiborulás nem sokáig várat magára. Pierre és Katya (látszólag) egyre közelebb kerülnek egymáshoz, még egy sokat sejtető tánc is belefér a szokatlan interjúba, hogy a történet vége annál ütősebb legyen. Nyolcvan perc két kiváló színésszel, ebből egy óra ugyanazon a helyszínen. Steve Busceminek végig szinte a bőre alá lát a néző, minden arcrezzenése helyénvaló, Sienna Miller pedig eddigi pályája legnagyobb alakítását nyújtja. Méltó partnere az iróniából jelesre vizsgázó, minden szerepét precízen kidolgozó színész-rendezőnek. Különleges csemege az Interjú. Páratlan falat. Gyorsan rákapna az ember, de keresheti, ilyet évente legfeljebb egyszer kap. OTTilMHimC k MYEiV Egészségügyi nővér, ápoló vagy asszisztens? (2) SZABÓMIHÁL Y GIZELLA Az előző cikket azzal zártam, hogy a magyar egészségügyi terminológia (a foglalkozások esetében) megkülönbözteti az ápolási feladatokat ellátó ápolót, szakápolót és az orvos mellett dolgozó asszisztenst, vagyis a szlovák zdra- votná sestra kifejezést az ellátott munkakör szerint nevezhetjük így is, meg úgy is. A köznyelvben persze természetes az ápolónő és a nővér, utóbbi esetében megszólításként a nővérke szó is. Ahelyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb: gondot okoz például az, hogyan különítsük el egymástól a zdravotná sestra és az osetrovatelfka) lexikális egységeket. A zdravotná sestra és az osetrovatel’ka olykor egymás szinonimáiként fordulnak elő (pl. a szlovák értelmező szótár is így jár el), beosztásként azonban elkülönülnek. A statisztikai hivatal által kiadott foglalkozásjegyzékben is külön szerepelnek: a szakképzettséget követelő munkakörökben a 323 kódszámú odbomí osetrova- telia, zdravotné sestry alatt a zdra- votné sestry és a pőrodné asistent- ky szerepel, az 513 kódszámú, a gyakorlati betegellátó feladatokat ellátó Opatrovatelia, pomocní oset- rovatelia alá pedig többek között a szociális intézményekben, kórházakban dolgozó „opatrovatelia” és „pomocní osetrovatelia” munkakörök tartoznak. A szaknyelv tehát az osetrovatel-en belül jelzővel különbözteti meg a szakmai feladatok ellátását követelő munkakört az inkább fizikai munkakörtől. A mindennapi nyelvben azonban valószínűleg az utóbbi beosztásban dolgozókra használják az osetrovatef szót. Ennek hatása az itteni magyar szövegekben is megmutatkozik, az egyik regionális lapban például azt olvashattuk, hogy az egyik nyugdíjasotthonban élő 58 gondozottról „... mindössze 17 tagú személyzet gondoskodik, ezekközül 4 egészségügyi nővér és csak egy ápolónő. ” A szöveg szlovák párját nem találtam meg, de nagy valószínűséggel a zdravotná sestra és az osetrova- teíka szerepelt benne. A magyar köznyelvben a nővér és az ápolónő szinonimák ugyan, de beosztás megnevezéseként egyik sem hivatalos; a beteg ellátását, etetését, mosdatását stb. végző kórházi dolgozót a magyarban segédápo- tó-nak nevezzük. Vagyis az oset- rovatel’ka magyar megfelelője tipikusan a segédápoló. Az osetrovatelka nőnemű szó, hímnemű párja az osetrovatel] ennek szinonimája (a szlovák értelmező szótár szerint) a sanitär. A már említett statisztikai hivatali kiadványban a pomocní osetrovatelia kategóriába tartozik. Magyar megfelelője a már említett segédápoló és a beteghordó, tekintettel arra, hogy a férfiak inkább ezt, a nagyobb fizikai erőt követelő munkát végzik. Meg kell azt is említenünk, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán nálunk is megváltoztak az egészségügyi szakszemélyzet képzettsége iránti igények. Szlovákia is átvette az Európai Gazdasági Közösség egyik 1977-es rendeletét az egészségügyi szakdolgozók végzettségének kölcsönös elismeréséről, ennek szlovák fordításában a sestra szerepel, s ezt a szót alkalmazza a vonatkozó hazai rendelet is a felsőbb fokú szakmai képzettséget igénylő nem orvosi végzettség megnevezésére. A gyakorlatban azonban a középfokú végzettségtől (zdravotná sestra) a diplomovaná vseobecná sestra megnevezéssel különítik el. Az említett EGK rendelet magyar fordítása az általános ápoló megnevezést használja. A változás kihatott a középiskolai képzésre is, mert ma az egészségügyi szakközépiskolákban zdravotnícky asis- tent képzettséget szereznek a tanulók, s ezzel mind kórházi osztályokon, mind pedig orvos mellett elhelyezkedhetnek. Magyarországon viszont az egészségügyi asszisztens képzés keretében az orvos mellett dolgozó, vagyis nem ápolói feladatokat ellátó szakdolgozókat képeznek. Az Interjúban nem az örök vesztest hozza (Zuzana Minácová felvétele)
