Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-05 / 229. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 5. Közélet 3 Az esztéta szerint Csáky Pál - rendkívül pragmatikus módon - a Benes-dekrétumok kérdését saját elnöki pozíciójának megerősítésére használta fel Hushegyi: Az MKP felelős a feszült viszonyért (Somogyi Tibor felvétele) Különvéleményeiről ismert esztéta. Legutóbb ä Benes- dekrétumok kapcsán egy budapesti televíziónak adott interjújában arról be­szélt, hogy a magyaroknak is szembe kell nézniük kö­zelmúltjuk árnyoldalaival. Hushegyi Gáborral, Pavol Paska házelnök tanácsadó­jával beszélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Lát esélyt arra, hogy a történe­lemmel való szembenézés meg­valósul? Úgy érzem, hogy a szlovák rész­ről szakaszonként, akadozva, de vissza-visszatérően folyik a szem­benézés. Míg 1990 előtt nem tud­tak, vagy nem akartak tudni arról, ami a második világháború után történt, az 1990-es években, majd 2002-ben és napjainkban újra és újra előkerült a Benes-dekrétumok témája. Minden negatívuma, és a felvetések kapcsán kialakult hekti­kus kül- és belpolitikai viszonyok ellenére úgy látom: ennek köszön­hetően egyre többen tudomást sze­reznek arról, mi történt akkor. A cseh és a szlovák társadalom konf­rontálódik ezzel. A téma tehát na­pirenden van, és ennek lehet egy­fajta tisztító hatása. Elég a szlovák sajtót figyelni, már a jegyzetírók is más hangnemet használnak, az elektronikus médiák is máshogy adnak hírt ezekről az ügyekről. És a magyar fél? Ugyanez vonatkozik a magyar- országi sajtótermékekre. Néhány kivételtől eltekintve kitűnő kom­mentárok, elemzések jelentek meg közvetlenül a határozat elfogadása után, melyek elítélik a kollektív bűnösség elvét, de ugyanakkor fel­hívták a figyelmet arra, hogy a ma­gyar-szlovák megbékélésnek nincs alternatívája, együtt kell élnünk itt, a Kárpát-medencében. Magyaror­szágnak pedig szembe kellene néz­nie azzal, hogy a történelem meg­ítélése minden nemzet esetében különbözik. Ami az egyiknek sére­lem, az a másiknak győzelem, és fordítva. Empátia, türelem és köl­csönös akarat kell ahhoz, hogy ezt közösen meg lehessen oldani. Semmiképpen sem jó, hogy a teljes magyar politikai paletta a CSU-val és az FPO-vel együtt lép fel az euró­pai színtéren. Ez ugyanis a magyar belpolitika radikalizálódását jelen­ti. Őt évvel ezelőtt még csak az Or­Hushegyi Gábor bán Viktor vezette Fidesz vetette fel a Benes-dekrétumokat Csehország európai uniós csatlakozása kap­csán, akkor az MSZP és az SZDSZ nem vett részt ebben a játékban. Most az összes magyar parlamenti párt együtt lépett, és ez nem jó, sem a V4-ek, sem az európai elren­dezés tekintetében. Ilyen dekrétu­mok nem csak nálunk voltak, kite­lepítés nem csak itt volt, ez több or­szágot érintett. A magyar képvise­lők nem mérnek azonos mércével, hiszen Szerbia területén ma is érvé­nyesek olyan törvények, melyek mind a mai napig megtiltják, hogy a magyarok visszatérhessenek azokba a falvakba, ahonnan kitele­pítették őket a világháború után. Ezt senki sem meri felhozni. A szlovákiai magyarok adósak a szembenézéssel? Természetesen a kollektív bű­nösség elve elfogadhatatlan. Nem csak ma, akkor is elfogadhatadan volt, amikor alkalmazták. Nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az elmúlt években Vadkerty Kata­lin feldolgozta a háború utáni tör­ténéseket, de úgy gondolom, hogy most már tovább kellene lépni, a ki­sebbségi történelmünk árnyoldala­ival is foglalkozni kellene. A máso­dik vüágháború alatt - ugyanúgy, ahogyan nem voltunk kollektív bűnösök, nem voltunk kollektíván ártatlanok sem. Ez vonatkozik a következő évtizedekre is. Paradox­nak tartom, hogy sokan az itteni magyarságból aranykorként érté­kelik az 50-es éveket, „énekelt, tán­colt a magyar vidék Dél-Szlovákiá- ban”, míg egyeseknek a padlását söpörték, és egyházellenes retorzi­ók történtek. Ezzel szembesülni kell, ez érvényes a csehekre, a szlo­vákokra, a magyarországi és a szlo­vákiai magyarokra egyaránt. Hogyan kapcsolódik ez a most elfogadott határozathoz? Ennek kapcsán elkezdődhetne egyfajta párbeszéd? Fontosnak tartom leszögezni: kár, hogy megszületett ez a hatá­rozat. OÍyan normákról szól, me­lyek a jogrendszerben jelen van­nak, habár nagyrészt módosított formában. Ma már senkitől sem veszik el ezek alapján a vagyonát vagy az állampolgárságát, egy hátrányuk azonban még mindig él: restitúciós igényekkel nem le­het fellépni fel az állammal szem­ben. Kár, hogy ebben a hektikus hangulatban fogadták el ezt a ha­tározatot. Nagyon fontos része azonban - amit legtöbbször a do­kumentum belső ellentmondása­ként szoktak emlegetni -, hogy el­ítéli a kollektív bűnösség elvét. Ha jól tudom, akkor a független Szlo­vákia történetében ez az első par­lament által elfgadott dokumen­tum, amit a parlament fogadott el, és amely a magyarokkal kapcso­latban elítéli a kollektív bűnösség elvét. Szerintem ez alapján el le­hetne kezdeni az együttműködést, a továbbgondolkodást. Az említett beszélgetés során gyakorlatilag az MKP-t tette fe­lelőssé a határozat elfogadásá­ért. Valóban úgy látja, hogy Csá­ky Pál csak pártja népszerűségét akarta növelni azzal a kárpótlás­ra vonatkozó javaslatával, ami ön szerint kiváltotta a határozat elfogadását? Úgy látom, hogy egy érdekes pártpolitikai lépésnek lehetünk ta­núi, ami nem volt jellemző az MKP- ra a korábbi években. Mégpedig annak, hogy egy kényes témát pár­ton belüli csatározás eszközeként használnak fel. A témát július ele­jén a Pátria rádióban vetette fel Csáky Pál, amikor a párt nép­szerűsége 8 százalék közelébe esett. Úgy vetette fel, hogy nem egyeztetett ellenzéki partnereivel, és szerintem még pártja műiden vezetőjével sem. Ez a párt belső vi­szályaira utal. Nem minden ügynökség mért 8 százalékos népszerűségi ada­tokat. Azok a felmérések már két héttel később jelentek meg. Úgy látom, hogy Csáky ezt a témát nagyon pragmatikusan saját elnöki pozíci­ójának megerősítésére használta fel. Nyűt titok, hogy párton belül továbbra is nagy a feszültség, an­nak ellenére, hogy a tisztújítás óta már 6 hónap telt el. Ebből a szem­pontból egyértelműen őt tartom az egyik fő felelősnek a kialakult hely­zetért. Felelős azonban az a nagy szlovák egyetértés is, ami a parla­menti határozat elfogadásában nyilvánult meg. Ezt követte a ma­gyarországi pártok teljes összezá- rása, tehát lényegében mindkét or­szág politikai elitje nemzeti alapon reagált, nagyon szerencséden mó­don. Tanulsága az ügynek, hogy olyan témákat melyek az emberek érzelmeit érintik, nem szabad párt- politikai, párton belüli politikai eszközként felhasználni, ahogyan ezt Csáky tette. A parlamenti tárgyalás során sokat változott a határozat szö­vege, lehetett volna rajta még fi­nomítani? Esedeg elkerülhető lett volna az elfogadása? Arra nem volt esély, hogy leke­rüljön a napirendről. Szlovák ellen­zéki politikusokkal, értelmiségiek­kel folytatott beszélgetések alapján mondhatom, hogy ugyan ők sem tartották szerencsésnek az elfoga­dását, de egyetértettek a szöveggel. Egyetértettek abban, hogy reagálni kell az MKP által elindított folya­matra. Az MKP még a liberális szlo­vák értelmiség szemében is kezd radikális politikai párttá válni Csáky Pál vezetése alatt, mert Du- ray Miklós logikáját látják érvénye­sülni. Valljuk be, hogy Duray Mik­lós szüntelenül jelen van, az ő sze­mélye ma már nem csak az MKP belső problémája, hanem kárpát­medencei probléma. Ön úgy látja, hogy nem min­den smeres politikus olyan na­cionalista, mint Robert Fico. Kik ők, és mekkora a hatásuk Robert Fico politikájára? A Smer kí­vülről teljesen egyemberes párt­nak tűnik. Egyeden párt sem monolitikus. Remélem, hogy a magyar olvasók is látják, hogy jelentős elmozdulás van a szlovák politikai életben. Már nem ezeréves elnyomásról beszél­nek, hanem 150 évesről, még Ján Slota is; nem a magyarokról, ha­nem az MKP-ról, sőt az MKP bizo­nyos politikusairól szólnak az el­ítélő nyilatkozatok. A Smer sem monolitikus párt, vannak benne különböző frakciók, különböző ér­tékrend mellett felsorakozó embe­rek. Szerintem mindig a párt belső erőviszonyai és a külső tényezők határozzák meg, hogy milyen dön­tés születik. Ez vonatkozik koalíci­ós partnereire és az ellenzékre is. Ebben az esetben Csáky Pálra is, vagyis az ő levelére, melyet az Eu­rópai Parlamentnek üt. Ez vagy se­gíti, vagy háttérbe szorítja a koz­mopolitábban gondolkodó embe­reket a Smerben. Kikők? Nem kívánok neveket felsorolni, elég megnézni a parlamenti szava­zást a Lex Hlinka kapcsán, abból egyértelműen kitűnik. Nem látszik azonban, hogy ne­kik valós befolyásuk van a Smer politikájára. Egy-egy elszigetelt esetben lehet, hogy nem a több­séggel szavaznak, de van valós hatásuk a párt politikájára? Én csak egy szegmensét - a nem­zetiségi kérdést és a szlovák- ma­gyar viszonyt figyelem a Smer par­lamenti és kormányzati tevékeny­ségének, nem érzem, hogy re­ménytelenül nacionalista lenne ez a párt. Ennyire, vagy még talán na­gyobb mértékben nacionalista az MKP, és semmivel sem nacionalis­tább, mint a Magyar Szocialista Párt. Sőt, ha szigorúan akarom ér­tékelni: a Smer nacionalista színe­zetű cselekedetei kimondottan bel­politikai jellegűek, míg az MSZP nemzeti frakciója lényegében a külpolitikában érvényesíti a nem­zeti kártyát. Szerintem ez komoly különbség a két, magát szociálde­mokratának valló párt esetében. Pavol Paskát, a szlovák parla­ment elnökét a kozmopolitább smeres politikusok közé sorol­ják, mégis hevesen bírálta az MKP-t a Csáky Pál által írt levél miatt. Jogos volt ez? Abszolút igaza volt. Csáky fatális hibát követett el a levéllel. Azt hi­szem, hogy ezért nemcsak a parla­ment elnöke volt dühös Csákyra, hanem az MKP mai vezetésének több tagja is. Ez nyűt titok. Nem érzi úgy, hogy a Smer kezdi elveszíteni a kezdetben megszerzett ellenőrzést Ján Slo­ta és az SNS felett? Az elmúlt másfél hónap történé­sei erre utalnak, valóban nem tud­ják úgy pórázon tartani Ján Slotát, mint ahogyan az a korábbi egy év­ben sikerült, de szerintem ez az MKP „fantasztikus ügyességének” köszönhető. Az SNS-nek és az MKP-nak folyamatosan szüksége van egymásra, nagyon szívesen ke­rülnek reflektorfénybe az MKP ra­dikális politikusai Ján Slotával. Kezdenek közelíteni egymáshoz és hasonlítani egymásra, bár a ma­gyar politikusok még mindig műveltebben teszik ezt. A háttér­anyagok azonban egyértelműen arra utalnak, hogy egy radikális, másságot nem tisztelő párttá kezd válni az MKP az új vezetés alatt. Pavol Paska tanácsadójaként még nem szólalt meg a szlováki­ai magyar sajtóban, a napokban a Benes-dekrétumok kapcsán is egy magyar tévécsatornának nyi­latkozott először, miért? Két kivétel volt az elmúlt 14 hó­napban. Az egyik a Magyar Na­rancsban publikált írásom az MKP tisztújító kongresszusa után, a má­sik a mostam interjú Friderikusz Sándorral. Neki azért mondtam igent, mert a magyarországi közeg­nek akartam elmondani a vélemé­nyemet. A szlovákiai magyar köz­véleményt nem kívántam befolyá­solni. Péntek 14720° Országszerte borús idő várható. Sok helyen számíthatunk esőre, záporokra. Az A térképen a Palotára oldalon olvasható. nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Szombat Többnyire felhős égbolt, elvétve záporok. Szél: É, 5-20km/h VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony eső 13° 18° kevés felhő 9° 17° derült égbolt 7° 18° Nyitra eső 12° 19° jobbára felhős ég 8° 17° derült égholt 6° 17° Dunaszerdahely eső 12° 18° jobbára derült ég 8° 17° derült égbolt 6° 17° Komárom borús idő 12° 20° kevés felhő 8° 18° derült égbolt 6° 18° Ipolyság eső 11° 19° kevés felhő 6° 18° derült égbolt 5° 18° Rimaszombat borús idő 11° 19° kevés felhő 7° 17° derült égbolt 5° 17° Kassa eső 11° 19° jobbára felhős ég 8° 16° derült égbolt 7° 17° Királyhelmec eső 12° 20° kevés felhő 8° 16° derült égbolt 7° 17° Besztercebánya eső 11° 18° jobbéra felhős ég 6° 18° kevés felhő 4° 17° Poprád eső 9° 14° felhős égbolt 4° 12° kevés felhő 2° 13° Vasarnap 13718 Jobbara derült sgbolt, reggel elvetve kod 13718 12718° 2007. október 5., Szél: É-ÉNY, 115-20 km/h Hétfő Jobbára derült 3XB" . HMj-'J A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Szél: VÁLTOZÓ 5-10 km/h 12 Zurich A levegő hőmérséklete-------------—--------------------------­Al mería 24724° 23725° Rimini Szaloniki 22724° 23725° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva 15° ' \ TT Kanári-szigetek 23726° Szplit 21724° szél -ä. melegfront n ciklon Pozsony 06.56 Pozsony • 18.23 Pozsony 300 apad Kréta 24724° Várna 21724° hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 06.48 Besztercebánya 18.15 Komárom 245 apad 7M» Nápoly 23726° Velence 21724° Keszdi az SHMU Kassa 06.40 Kassa 18.06 Párkány 155 apad

Next

/
Thumbnails
Contents