Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-05 / 204. szám, szerda

KARRIER 2007. szeptember 5., szerda 3. évfolyam, 35. szám Az önéletrajz-írásnak minden országban megvannak a maga szabályai. A német, az angol, az amerikai és az általános európai önéletrajz sajátosságait gyűjtöttük össze Angliában nem kérnek fényképet az önéletrajzhoz Az önéletrajz-írásnak min­den országban megvannak a maga írott és íratlan sza­bályai. Vannak olyan orszá­gok, ahol például kifejezet­ten tilos fényképet mellé­kelni, míg máshol egy egész mappányi anyagot kell átküldeni a munkálta­tóknak. A német, az angol, az amerikai és az általános európai önéletrajz (cv) sajátosságait gyűjtöttük össze. TANÁCS Az angol önéletrajz struktúrá­jában különbözik a magyartól. Az angol cv névvel, címmel, elér­hetőséggel indul, majd az úgyne­vezett „Profile” blokk következik. Ennek első felében röviden be kell mutatkoznia a pályázónak: foglalkozás, szakterület, hány éve dolgozik az adott területen, és milyen teendőket lát el jelen­legi munkájában. A Profile blokk második felében pontokba szed­ve fel kell sorolnia az összes olyan pozitív tulajdonságot, ami segítségére lehet a munkája so­rán - például kiváló kommuniká­ciós és tárgyalókészség, megol­dáscentrikus, megújulásra képes személyiség. Csak ezután következik a Pro­fessional qualifications blokk, amelyben arról kell beszámolnia, hogy müyen típusú szakképesíté­seket szerzett. A hangsúly ezzel együtt nem a képző intézményen, hanem a végzettségen van. Ezeket az adatokat mindig időben vissza­felé haladva kell bemutatni. Az önéletrajz career history ré­szében következnek a pozíciók, amelyekben a pályázó eddig dol­gozott. Itt fel kell tüntetni, mely cégek mennyit dolgozott. A pályá­zónak minden egyes pozíciónál röviden pontokba kell szednie, hogy az adott munkakörben mi­lyen feladatokat kellett ellátnia. A következő, „Other Employments” részben a szakmai előélethez szo­rosan nem kapcsolódó szakmai tapasztalatot kell összefoglalnia 2-3 rövid mondatban. A cv záró szakaszában a jelent­kező hobbija, kedvenc szabadidős tevékenységei következnek. Érde­kesség: a spare time rovatban te­hetnek említést a pályázók a hob­bijaik mellett dohányozási szoká­saikról és arról, rendelkeznek-e érvényes j ogosítvánnyal... Amit minden Angliába pályázó­nak érdemes tudnia: fényképet nem kell csatolni a cv-hez, és nem érdekli az angol munkáltatókat a családi állapot sem. Emellett nem kell aláírni az önéletrajzot, illetye a hely és az idő megjelölése is fe­lesleges. Az amerikai önéletrajz Az angollal szemben az ameri­kai önéletrajz struktúrája ugyan­az, mint a magyaré: személyes adatok, iskolai végzettség, szak­mai tapasztalat, nyelvtudás, szá­mítástechnikai ismeretek, hobbi. Tartalmában azonban különbözik a hazai önéletrajztól. Míg hazánk­ban az évszámok és a cégnevek állnak első helyen, az amerikai cv-ben azt kell bővebben kiemel­ni, egy-egy vállalatnál mi volt a pályázó feladata, milyen hasznot hozott a cégnek. Fontos továbbá, hogy ahogy az angol önéletrajz­hoz, úgy az amerikaihoz sem kell fényképet mellékelni- az USA-ban nagyon érzékenyek a faji, vallási, korok és nemek közötti diszkrimi­nációra -, és a személyes adatok közül is csak a pályázó nevét és el­érhetőségét szabad megadni. Pályázás Németországba Németország önéletrajzírási te­kintetben Európában a konzerva­tív országok közé tartozik. A pá­lyázás kulcsszava a „Bewerbungs­mappe”, ugyanis egy egész map­pát kell leadnia annak, aki állás- hirdetésre jelentkezik. Ha nem meghirdetett állásra jelentkezünk, hanem spontán módon megkere­sünk cégeket, akkor vékony a mappa, csak kísérőlevélből és ön­életrajzból áll. Fontos kitétel, hogy az angolszász világgal ellentétben itt minden esetben kell fényképet mellékelni a cv-hez, legtöbbször az önéletrajz első oldalának bal felső sarkába beillesztve. Álláshirdetésre jelentkezés ese­tén a végzettséget igazoló bizo­nyítványok, külföldi jelentkező esetén azok hiteles fordítása is a mappa részét képezik. Sőt, Néme­tországban kultúrája van az előző munkaadó által kiadott bizonyít­ványnak (Arbeitszeugnis a neve), amelyben a főnök a kolléga telje­sítményéről és munkastílusáról ír összegzést. A dokumentum hason­ló a nálunk elvétve kért referencia- levélhez. Ha Szlovákiából pályázik valaki, valószínűleg nem kérik, ám németországi munkahelyről je­lentkezve valószínűleg igen. Néhány éve még a levélben kül­dött papír alapú pályázás számí­tott etalonnak, mára némileg la­zultak a korlátok, és egyre gyako­ribb az e-mailben várt cv. Az Europass önéletrajz Külföldi pályázáshoz - különö­sen az Európai Unió intézményei­nél - használható az Európai Unió által ajánlott „Europass önélet­rajz” is. A struktúrája hasonló a magyaréhoz. Az első blokkban a személyes adatokat kell feltüntet­ni, majd a betölteni kívánt mun­kakör következik, ezután a szak­mai tapasztalatról és a tanulmá­nyokról kell beszámolni. Az egyé­ni kézségek és kompetenciák ez­után következnek. Az Europass önéletrajz egyéb­ként tartalmában a cv-k között a legrészletesebb, ám nem szüksé­ges minden rovatot kitölteni.. Nemcsak a volt munkáltató nevét, hanem azok címét is fel kell tün­tetni benne. A tanulmányok rovat­ban a tantárgyakról is nyilatkozni kell az illetőnek. A kompetenciák­nál az idegen-nyelvtudást A1-C3 szintig kell megjelölni, nem elég azt írni, hogy középfokú vagy fel­sőfokú. A szültek meghatározásá­hoz egy tájékoztató anyag lehet a pályázó segsítségére, amelyet a www.europass.hu oldalról tölthet le. A további készségek esetében is igen részletes az önéletrajz, példá­ul a művészi készségekre is vonat­kozik kérdés, (jp) A kísérőlevél az első - és az egyik legfontosabb - benyomás magunkról egy állás megszerzésekor A motivációs levél legfontosabb típushibái TANÁCS Az önéletrajz mellett a motivá­ciós levél, más szóval kísérőlevél jeleníti meg a pályázót a HR-es előtt. Hol láttuk az állásajánlatot? Milyen pozícióra, miért pályá­zunk? Ezekre a kérdésekre min­den kísérőlevélben válaszolni kell. íme néhány hiba. A kísérőlevél az első - és az egyik legfontosabb - benyomás magunk­ról egy állás megszerzésekor. A le­vél formája, tartalma kialakít egy képet a pályázó személyiségéről a kiválasztást végzőkben. Ez lehet pozitív: ebben az esetben ha az ön­életrajz is megfelel, ajelölt számít­hat a személyes inteijúra való behí­vásra. Garantáltan egy lépés hát­ránnyal indul viszont áz, aki hibát hibára halmoz a levélben. 1. Elütések, helyesírási hibák. Elég gyakran előfordul - még a fel­sőfokú végzettséggel rendelkező jelöltek esetében is -, hogy a levél hemzseg az elütésektől vagy a he­lyesírási hibáktól. Ez meglehető­sen rossz fényt vet a pályázóra. A munkáltatók joggal gondolhatják: az illetőre nem lehet majd rábízni a levelezést - ami viszont a min­dennapi munka szerves része. A helyesírási hibák és betűtéveszté­sek minimalizálása érdekében ta­nácsos helyesírás-ellenőrző prog­ramot használni vagy átnézetni a levelet egy olyan baráttal, ismerős­sel, akiről tudvalevő: helyesírása nem hagy kivetnivalót. 2. Nem megfelelő tagolás. Nem csak a helyesírásra, a levél formai tökéletességére is ügyelni kell. Né­melyik pályázó elfelejti használni az enter gombot. így egy átláthatat- lan masszának tűnik a levél. Ez vi­szont nagyban elvonja a figyelmet a tartalomtól, ráadásul a személyzeti szakembereknek is pluszmunkát okoz. A tagolást a következőképpen ajánlott elvégezni: külön bekezdés­ben kell említeni a megpályázott pozíciót, majd egy új bekezdésben ajánlott feltüntetni, a jelölt miért akarja elnyerni az állást. Új bekez­dést igényel az is: miért érzi magát alkalmasnak az állás betöltésére. 3. Rossz megszólítás. Sokan nem fektetnek elég energiát a megszólításra sem. A „Tisztelt Höl- gyem/Uram” nem túl szerencsés megoldás. Egyetlen telefonba ke­rül kideríteni, kinek címezheti a le­velet ajelölt. A hatás viszont ennél jóval nagyobb. Az illetékesekben szimpátiát vált ki, és az álláskereső motiváltságának meglétét sejteti, ha látják: vette a fáradtságot és utánajárt a kiválasztást végző sze­mélyének. 4. Baráti stílus. A túl laza stílus is negatív fényt vet a jelöltre. A cél nem a barátkozás, nem is az ismer­kedés. A viccelődést, poénkodást kerüljék, ahogy a szlengben hasz­nálatos szavakat is. A levél ajánlott stílusa az üzleties. 5. Önéletrajzi elemek, családi háttér szerepeltetése. A jelöltek gyakran elfelejtik a levél funkció­ját, és az önéletrajzukban szereplő adatokat ismétlik meg benne. Vagy ami még rosszabb: kitérnek édes­apjuk, édesanyjuk foglalkozására, családjuk bemutatására. A levél nem erre szolgál. Abban azt kell feltüntetni, mely pozícióra jelent­kezik ajelölt, miért épp arra és hogy miért szeretné elnyerni az állást. 6. Öntömjénezés. Rossz benyo­mást kelt, ha a pályázó a „miért ér­zi magát alkalmasnak” bekezdés­ben úgy tünteti fel magát: ő a töké­letes dolgozó, aki minden szem­pontnak megfelel, ő az egyetlen, aki szóba jöhet mint potenciális je­lölt. A szakemberekben egyáltalán nem vált ki szimpátiát az, aki hos­szú sorokon át önmagát dicsőíti. Épp ellenkezőleg... 7. Másolat elküldése. Az egyik legvisszatetszőbb dolog a kísérőle­véllel kapcsolatban, ha az nincs a pozícióra szabva: egyszerűen átol­vasás nélkül elküldi az illető azt a verziót, mellyel legutoljára pályá­zott. Sokan még a cégnevet és a megpályázott pozíciót is elfelejtik lecserélni, felülírni. Ez orbitális hi­ba, ami biztosan nem lesz jó hatás­sal a pályázás további kimenetelére. 8. Több oldalas terjedelem. A levelek hosszúságával is akadnak problémák. Vannak, akik több ol­dalon keresztül mutatják be magu­kat, motiváltságukat, számos pél­dával alátámasztva rátermettségü­ket. Nem árt tudni: a kiválasztást végzők naponta több száz önélet­rajzot és levelet kapnak. Nincs tehát idejük 2-3 oldalas bemutatkozások tanulmányozására. A levél optimá­lis hossza a maximum fél oldal. 9. A levél elolvasásának meg- köszönése. Tanácsos kerülni emel­lett a túlzott kedvességet is. Sokszor látni a következő elköszönést: „Kö­szönöm, hogy elolvasta a levelet”. Ez a lehető legrosszabb elköszönés. Elég sértő ugyanis, hogy a jelölt azt feltételezi: meg kell köszönnie ezt. Ez a feladatunk és természetes, hogy elolvassuk. Ezzel a köszönés­sel viszont úgy érezzük: pont az el­lenkezőjét gondolja az illető. 10. Külön dokumentumban való elküldés. A fentiek mellett a levél elküldésekor is tanácsos fi­gyelni. A pályázók zöme vagy az e- mailben vagy egy külön dokumen­tumban továbbítja azt az illetéke­seknek. Ajánlottabb azonban az önéletrajzzal egy dokumentum­ban elküldeni. Az első oldal lehet a levél, a második pedig a CV. így a szakemberek egyben láthatják a két kiemelkedő fontosságú bemu­tatkozó anyagot, (j) FIH Foxconn Az elektronikai bérgyártásban piacvezető FOXCONN HUNGARY Kft. azonnali belépéssel felvételt hirdet KOMÁROMI telephelyű, mobiltelefon gyártásával foglalkozó üzemébe az alábbi pozíci­ókba, az alábbi feltételekkel: épületgépészmérnök és villamosmérnök. Elvárásaink a jelöltekkel szemben: ✓ Épületgépész és villamosmérnöki főiskolai/egyetmi végzettség ✓ Angolnyelv-tudás ✓ Jó problémamegoldó képesség / Csapatjátékos, dinamikus személyiség Amit nyújtunk: / Fiatal, dinamikus csapat, jó munkakörnyezet ✓ Szakmai továbbfejlődés lehetősége / Versenyképes fizetés ✓ Étkezés és bejárás biztosítása ✓ Ingyenes nyelvtanulási lehetőség, sportolási lehetőségek Jelentkezés: Részletes szakmai önéletrajz (lehetőleg fényképes) megküldésével az alábbi elérhetőségek egyikére: postacím: 2900 Komárom, Bánki Donát utca 1. e-mail: foxhu-hr@foxconn.com , agnes.farkas@foxconn.com telefon: (0034)886-116, fax: (0034)886-021 BP-7-13650

Next

/
Thumbnails
Contents