Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-29 / 224. szám, szombat
28 Presszó ÚJ SZÓ 20Ö7. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com A „modem skandináv” elnevezést először az amerikai „Home Beautiful” lakberendezési magazin főszerkesztő- nője használta az ötvenes évek elején, amikor egyik cikkében kiemelte, hogy a különböző északi országok forma- tervező iskolái sok hasonlóságot mutatnak. E párhuzam kettős pilléren nyugszik: a minimalizmuson és a funkcionalizmuson. Nem meglepő, ha sokaknak e két szó hallatán a hazai lakótelepi lakásokban a hetvenes években tömegesen megtalálható fémlábas, rikító szövettel kárpitozott „szocreál” garnitúrák ugranak be. A házgyári lakás ötlete és a skandináv design ugyanis ugyanonnan, Svédországból ered, csak éppen mire országunkat elérte az irányzat, jó pár, nem mindig előnyös változáson esett át. Mi tette olyan népszerűvé az egész világon a skandináv designt? Ezeknek az országoknak (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Izland) időjárásuk mellett értékszemléletük is igen hasonló. A történelmi hagyományokra épülő társadalmi egyenjogúság, az urbánus kultúra is közös nevezőt jelent a fenti országok között. Természetesen területenként másként alakult a kézművesség és minden országnak saját fejlődéstörténete van, de a különböző utakon fejlődő design talán az előbbi hasonlóságok miatt a század közepére mégis egységes stílussá olvadt össze, amelyet a következőkkel jellemezhetünk: humanizmus, hagyomány, kézművesség igényessége, visszafogottság. Skandináv stilus
