Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-05 / 204. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 5. Kultúra 9 (Fotó: Palace Pictures) Találkozás az alvilággal a borbélyműhelyben Detlev Buck német rendező Kőkemény című filmje drámai végével kipréseli a szuszt a néző tüdejéből Babaarccal a semmibe hullva Egyáltalán nem baj, hogy láttunk már ilyet. Például Rob Lowe fénykorában eljátszott néhány, a Kőkemény című német film kamaszodó főhőséhez, Michael Polischkához hasonló, idősebb társai kegyeiért keményen (meg)küzdő kamaszt, akit a végtelenségig zsarolnak és megaláznak, testileg-lelkileg bántalmaznak különböző bandák tagjai. TALLÓS1 BÉLA Említhetjük a Friss vér című 1986-os filmdrámát, amely arról szól, hogy a Rob Lowe által életre keltett, ártatlanságával küszködő srác profi jégkorongozó szeretne lenni. Sokat kell tűrnie a rangidős társaktól, amíg eljut a fura beavatásig: vagyis hogy rítusosan megborotválja őt a csapat. Természetesen nem ott, ahol gondolnánk, nem selymes, alig pelyhedzó arcán, hanem alsóbb tájakon, bár - ahogy még gyermeki voltára utalva mondják a beavatok - a művelethez nem szükséges túl sok hab. Innentől - a megalázó beavatástól - kezdve azonban ő lesz a sztárhokis, akire mindenki felnéz, s akit mindenki kedvel. E figura futballista alteregóját teremtette meg már korábban, '83-ban Tom Cruise szerepeltetésével Michael Chapman rendező a Tökéletes mozdulatok című romantikus drámában. De bandák, erősebbek és gyengébbek vetekedését dolgozza fel Francis Ford Coppola is A kívülállók című, ugyancsak 1983-ból származó opusában, amellyel az akkortájt indult új színésznemzedéknek teremtett kiugrási lehetőséget. „Az ifjú gárda” tagjaként Rob Lowe mellett Tom Cruise, Matt Dillon, Patrick Swayze, valamint Emilio Estevez „szállt ring- be”. Coppola megadta a lehetőséget a főszerepre Matt Dillonnak is: ő a Rablóhal című moziban fogta ki a „második sorból” kitörni kívánó, önpusztító hős szerepét. E nemzedék a 20. század nyolcvanas éveiben színészileg is megizmosodva került ki ebből a hálás, pozitív szerepkörből. Ezeknek a filmeknek az alapmotívumát és némileg a hangulatát idézi, jóllehet lényegesen durvább- drasztikusabb háttérrel, nem amolyan hollywoodi szépelgősen me- sélós stílusban a német Detlev Buck Kőkemény című mozija. A tizenöt éves Michael Polischka habzsolja az életet, anyja dúsgazdag pasijának pazar berendezésű házában. A férfi azonban megelégeli, hogy anő csak az ágyban teljesít, a háztartásból nem veszi ki a részét. Anyját és fiát kiteszi az utcára. A csillogásból a semmibe zuhannak: Berlinnek abban a nyomornegyedében jutnak lepukkant szoba-konyhás panellakáshoz, amelyben zömmel bevándorlók élnek. Egyáltalán nem baj, hogy a török származású német rendező, Fatih Akin filmjeiben ugyancsak a bevándorlók, elsősorban a török emigránsok élethelyzetével foglalkozik. Mivel másképp teszi: sokkal komorabb, „autentikusabb” színekkel árnyalva azt a vad erőtől duzzadó realizmust, amelyben a kivándorlók beüleszkedési problémáit láttatja. Detlev Buck nem is erről akar látleletet készíteni. Arra koncentrál, mi lesz a tizenöt éves kamasz fiúval, akit mindenféle háttér nélkül szélnek eresztenek Vad-Berlin (a Vadnyugat mintájára) veszélyes betonrengetegében. Tud-e háttér és támasz nélkül a nihilben létezni. Be tud-e illeszkedni, illetve mivé tud válni egy olyan közegbe(n) - az új iskoláról és vonzáskörzetéről van szó -, ahol rangidős, főleg török származású vigécek „sápot” szednek a kisebbektől még a levegőért, a puszta létezésért is. Vérre menő, ádáz ütközetek, ámulatot és rettegést kiváltó brutális bántalmazások, mókuskerékbe kényszerítő terrorizálás és zsarolások klipszerű sora fűződik egymásba magával sodró, kőkemény (népfia) zenével (metál és egyéb idegtépő műfajok), bár aláfestő muzsikaként Sosztakovics is megszólal. Nincs értelme leírni azt a határát vesztett képzelettel kieszelt állatiasságot, ahogy a bandatagok beletörlik a lábukat Polischkába. A tizenöt éves szenvtelen kamasz egyszer aztán visszaüt. Ennek lesz szemtanúja a helyi török keresztapa, és a fiút szárnyai alá veszi. Beviszi a mohamedán alvilág „szent helyére”, a borbélyműhelybe, ahol a vízipipából eregetett „szent füst” mámoro- sító hatása alatt drogfutáijai közé fogadja ót. Mivelhogy Polischkának nincs kialakult jellem- és világképe, sem valóságérzéke és veszélyérzete, boldog, mert végre rá is süt a nap: pénze is van, és a „főnök” védelme alatt korábbi támadói nem merik bántalmazni. Am a végén az egyik bandatag bosszúból mégis keresztbe tesz neki. Egy szállítmányból származó hatalmas összegtől „szabadítja meg”. A maffiavezér kegyetlen elégtételvételre és leszámolásra kényszeríti a megszeppent fiút. Lassú, komor, elhomályosított képek következnek ember-, illetve gyermekvadászatról, s a választás elé állított Polischka döntéshozataláról. Megrázó, katartikus vég préseli a nézőt a párnázott székbe. A végére kőkemény filmmé kerekedik Deüev Buck sok sémát követő, helyenként kiszámítható dramaturgiával manipuláló, esetenként nem megindokolt magatartás- formákat felmutató sztorija. A vég sikolya a Polischkát megformáló David Krossnak is köszönhető, akinek ártatlan babaarca mást mutat, mint ami a fiúban forrong, s mint amire képes. Ezért lenne felesleges vitát nyitni fel- emelkedésének és bukásának hitelességéről. Hatvanadik születésnapja alkalmából nyílt kiállítás feLugossy László alkotásaiból Budapesten Nekem meg a konditeremben lenne a helyem MTl-JELENTÉS Budapest. Nekem meg a konditeremben lenne a helyem - antifit- tek címmel nyűt születésnapi kiállítása feLugossy László képzőművésznek tegnap Budapesten. A tárlat a magyar kortárs művészet, képzőművészet egyik kiemelkedő alakjának számító feLugossy László hatvanadik születésnapja alkalmából látható. feLugossy László az egykori legendás underground zenekar, az A. E. Bizottság (1978-1986) alapító tagja és frontembere volt. A kiállítás, amely szorosan kapcsolódik a „Laca 60” című sorozat eseményeihez, október 2-ig tekinthető meg a K. Petrys Ház galériában. Az autodidakta képzőművész 1947-ben született Kecskeméten. A középiskola befejezése után fotózást tanult. 1972 óta tagja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, 1982 óta a Művészeti Alapnak, 1989 óta pedig a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének is. 1990-ben Munkácsy-díjat, 1991-ben pedig a Neufeld Anna Alapítvány Hincz Gyula-díját kapta meg. A művész 1968 óta állít ki. Számtalan csoportos és több tucat egyéni tárlata volt Magyarországon és külföldön. Művei megtalálhatóak a nagyobb magyarországi köz- és magángyűjteményekben. feLugossy László: Pöttyös lavór Röviden „Magyarország - Nyitott könyv” Pozsony. Szeptember 7-én kezdődik a XXI. Könyvillusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja, a BIB 2007. A rendezvényhez kapcsolódva nyitják meg ma 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházéban a Magyar Illusztrátorok Társaságának munkáiból válogatott, „Magyarország - Nyitott könyv” című kiállítást. Megnyitó beszédet mond Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke. A tárlat szeptember 28-ig tekinthető meg. (ú) Kép a házban: Utcai tapéta Pozsony. Utcai tapéta címmel Kovács Budha Tamás kiállítása látható mától szeptember 28-ig a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének széldiázában. Kovács Budha Tamás a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója, neve főként a budapesti street artos körökben ismert. Vegyes technikával készült képei egyszerre emlékeztetnek a képregények és a graffitik világára, (ú) Elfriede Jelinek az év drámaírója Harmadszor nyerte el „az év drámaírója” kitüntető címet az Irodalmi Nobel-díjas osztrák írónő, Elfriede Jelinek. Jelinek 1993-ban és 1998-ban már részesült a német anyanyelvű kritikusokból álló független zsűri által megítélt díjban. (MTI) A két művész közös koncertje a pozsonyi várban Lasica és Lipa egy színpadon ELŐZETES Pozsony. Peter Lipa dzsessz- énekes és Milan Lasica színészrendező közös koncertet ad szeptember 10-én a pozsonyi várban. A két jeles művész zenés duettjére a Koncertek a várban című sorozatban, a Pozsonyi Kulturális Nyár és a Pozsonyi Váijátékok részeként kerül sor. A közös fellépés ötlete nem véletlenül merült fel. Annak ellenére, hogy Milan Lasica főként „színházi embernek” számít, soha nem titkolta a zene iránti vonzalmát, nevéhez számtalan dalszöveg fűződik. Az utóbbi két évben 15 új dalszöveget írt, s a sokéves alkalmi együttműködésekre való tekintettel a szövegek megzenésítésére Peter Lipát kérte fel. Az énekes saját együttesével lép fel, melynek tagjai Juraj Tatár, Marcel Buntaj, Martin Gáspár és Mi- chal Zácek. (tasr) Milan Lasica és Peter Lipa (Képarchívum) 42 játékfilmet neveztek az Európai Filmdíjra Ragályi ajelöltek között MTl-HÍR Budapest. Ragályi Elemér Nincs kegyelem című alkotása is versenyez az idei Európai Filmdíjra jelölt játékfilmek között - közölte a Magyar Filmunió. Az Európai Filmakadémia (EFA) díjára 42 játékfilmet neveztek. Az alkotások közül az EFA 1800 tagja választja ki a különböző kategóriák jelöltjeit az elkövetkezendő hetekben. A listát a sevillai filmfesztiválon, november 3-án hozzák nyilvánosságra. A Ragályi Elemér filmje Puso- ma Dénes tragédiájáról szól, akit ártatlanul ítélték el gyilkosságért, és majdnem két és fél évet töltött börtönben, mire fény derült a valódi gyilkos személyére. A férfi szabadulása után kártérítési pert indított a magyar állam ellen. Élethelyzetének kilátástalansága miatt perének végkifejletét nem várta meg, öngyilkosságot követett el. A film forgatókönyvírója Magyar Elemér volt, Pusoma Dénes jogvédője a kártalanítási perben. A megtörtént estet feldolgozó alkotást a magyar mozikban márciusban mutatták be. Az Európa Filmdíj nevezési listájának másik magyar vonatkozása az Új Budapest Filmstúdió koprodukciójában készült A csapda című szerb-német-magyar alkotás. A film főszereplője egy fiatal és boldog belgrádi házaspár. Mla- den és Marija nagyon szeretik tízéves fiukat, Nemanját. Bíznak benne, hogy hamarosan jobb napok jönnek, és a rendszerváltás nehéz évei után könnyebben megy majd a soruk. Nemanja azonban egy napon rohamot kap, és kiderül, hogy ritka szívbetegségben szenved, amin csak egy külföldi operáció segíthet. A műtét árát nem tudják a szülők előteremteni, ezért hirdetésben kémek segítséget. Egy rejtélyes „mentőangyal” jelentkezik, aki kifizetné a 30 ezer eurót, csupán annyit kér cserébe, hogy Mladen ölje meg egy ellenségét. A többszörös fesztiváldíjas filmet a szerb Srdan Golubovic rendezte. Az Európai Filmdíjat 15 kategóriában adják majd át 2007. december 1-jén Berlinben.
