Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-27 / 222. szám, csütörtök

www.ujszo.com UJSZO 2007. SZEPTEMBER 27. Kultúra 11 Lélektani jellegű, aktuális problematikát boncolgatnak a kassai Thália Színházban a gyerekek nyelvén Interaktív állatmese extrákkal Őszinteség és alakoskodás, szeretet és szeretethiány, érzelmi zsarolás és tiszta érzelmek, szülői felelősség és felelőtlenség. Emberek egy állatmesében a kassai Thália Színházban. JUHÁSZ KATALIN Cibula Péter író-rendező felnőt­tekhez és gyerekekhez egyaránt szólni igyekezett A lopott tojás tit­ka című mesejátékban, és sikerült is neki. Nem mindennap láthat az „ember” ilyen jól szerkesztett, pörgős, humoros, ugyanakkor el­gondolkodtató gyerekelőadást. Á háromszereplős darab ráadásul anyagtakarékos, mindössze egy hatalmas esernyőt, egy ládát és egy gitárt használnak a színészek, azaz remekül mozgatható, utaz­tatható, az egész kelléktár belefér egy személyautóba. Ismét bebi­zonyosodott, hogy a jó színházhoz nem kellenek drága kulisszák, és hogy az apró nézők képzelőereje jóval nagyobb a felnőttekénél. Az alkotók abból indultak ki, hogy sajnos manapság az öt-hat- évesek is tudják, milyen az, ami­kor az egyik szülő a gyereket használja fel a másik ellen, válasz­tásra kényszeríti, majd becsapja őt. Ez a lélektani jellegű proble­matika persze nem egy az egyben jelenik meg a színpadon, mert hi­szen erre való az állatmese. Adott egy behemót farkas (Tóbisz Ti­tusz) hatalmas szívvel és „egy kis­sé hosszabb vezetékkel”. Na nem, mintha buta lenne, csak épp nem eléggé ravasz ahhoz, hogy felfe­dezze a rókalányban (Flórián Ró­bert Szabolcs) a rosszakaratot és a haszonlesést. A róka ellopatja vele az aranytojást, abban a remény­ben, hogy a belőle kikelő kiscsirke újabb értékes tojásokat fog tojni nekik. Csakhogy nem jön be a számítása, kiskakas kel ki a tojás­ból (Kristóf Roland), ami viszont felhizlalva finom paprikásként fogyasztható majd el. Gondolja a róka. A farkas viszont megszereti a fiókát, aki ugyebár szülőjének tekinti az első lényt, akit meglát. A zord tenevadban telebred az apai ösztön, és hiába farkaséhes, vé­deni, óvni akarja „kisfiát” a ravasz róka elől, akit a kiskakas termé­szetesen anyjának tekint. Ennél többet nem is árulok el, az alap­történet ugyanis nálunk kevésbé ismert, egy orosz szerző, Vladimír Orlov meséje Cibula Péter átira­tában és Tóth Éva nyelvi lelemé­nyekben gazdag fordításában. A bemutatón az alsó tagozatos és ovis gyerekek végig vették a la­pot, úgy reagáltak, ahogyan kell. Bekiabáltak, integettek, véle­ményt formáltak és nyilvánítot­tak, kommentálták a szereplők jelmezeit, részt vettek a történé­sekben. Hiába pisszegtek folya­matosan a tanító nénik, akik va­lamiért úgy gondolták, színház­ban csendben, illedelmesen kell ülni. Amikor viszont Kristóf Ro­land megállt a színpad közepén, és szomorúan konstatálta, hogy őt senki sem szereti, külső ráhatás nélkül is síri csend lett a terem­ben. A lopott tojás titka igazi mai mese, tele van utalásokkal arra a világra, amely a gyerekeket kö­rülveszi. Tóbisz Titusz remek da­lokat írt hozzá sokféle stílusban, még rap és hiphop-betét is el­hangzik, jellegzetes külsőségek­kel, baseball sapkában, erősen gesztikulálva. A gesztusokra és az arcjátékra amúgy is nagyobb súlyt kell fektetni egy gyermekeknek szóló előadásban, ám a színészek szerencsére nem játsszák túl eze­ket, partnernek tekintik a kis né­zőt, aki apró jelzésekből is ért. Ugyanakkor van az egésznek va­lami börleszkszerű, a valóságtól enyhén elemeit, idézőjelbe tett ré­tege, amitől a felnőttek is jól szó­rakoznak rajta. A rendező keret- történetet is kreált a sztorinak, a szereplők az elején színészekként jelennek meg, a végén pedig visszavedlenek színészekké, úgy köszönik meg a figyelmet. Ez azért is szerencsés megoldás, mert Flórián Róbert Szabolcs női ruhában játssza végig az előadást, miután Kristóf Roland az elején kijelenti, hogy ő bizony nem haj­landó nőt alakítani, hiába színész. A rókalányt így könnyebben elfo­gadják a gyerekek, nem sokat sző­röznek azon, hogy szőrös a lába és kiserken a bajsza. (Az egyik apró megfigyelő azonnal felkiáltott, hogy „Irigy Hónaljmirigy!” A töb­bi elmés beköpést is lehetne idéz­ni, például amikor nevet kellett adni a kiskakasnak, többen a Harry Pofiért javasolták). A kassai Thália Színház előadá­sa első igazi színházi élménynek sem utolsó. A mesejáték-terepen otthonosan mozgó rendező sze­rint akár háromévesek is meg­nézhetik, bár azok feltehetően sírva fakadnak az elején az ordas farkas láttán, és csak fokozatosan barátkoznak össze vele, ahogy lassan-lassan szerethetővé válik, ahogy a felelősségtudat szerethe­tővé formálja... RÖVIDEN Jön a Nederlands Dans Theater II Pozsony. Beatrix holland királynő kedvenc ifjúsági balettegyüt­tese, a világ legjobbjai között számon tartott Nederlands Dans Theater II első ízben látogat Szlovákiába. A balettegyüttes október 2-án 20 órától a Szlovák Nemzeti Színház új épületében mutatja be a világhírű koreográfus, Jifí Kylián három koreográfiáját. A Csehországot és Szlovákiát érintő „minituméra” Kylián 60. szüle­tésnapja alkalmából kerül sor. A koreográfust és táncosait Mário Radacovsky, a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttesének igaz­gatója hívta meg, Radacovky hét évig táncolt a Pozsonyba látogató holland együttesben, (sita) Párhuzamos történelmek találkozásai Budapest. Ma 18 órától a Szlovák Intézetben lesz a fiatal törté­nészek folyóirata, a Sic Itur Ad Astra legújabb, Párhuzamos törté­nelmek találkozásai - Szlovák-magyar kapcsolatok című számá­nak bemutatója. A kötetet Roman Holec történészprofesszor, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója és Pajkossy Gábor történész, az ÉLTÉ docense mutatja be. (ú) M. Tóth Géza filmje a pozsonyi Prix Danube győztese Fődíjat nyert a Maestro MTl-JELENTÉS Pozsony. Az animációs kategó­ria fődíját és a diákzsűri elismerő oklevelét nyerte el M. Tóth Géza alkotása, a Maestro Pozsonyban. A szlovák televízió által két­évente rendezett 19. Prix Danube fesztiválon 39 országból csaknem 300 gyermek- és ifjúsági tévé­programot mutattak be. M. Tóth Géza Maestro című al­kotása nyerte el a fesztivál animá­ció kategóriájának fődíját, vala­mint a diákzsűri elismerő okleve­A Maestro egyik kockája lét. A 3D technikával készült öt­perces alkotás rendező-forgató- könyvírója személyesen vette át az elismeréseket a kedd este tar­tott ünnepélyes díjátadón Po­zsonyban A rendező 2005-ben készült animációja, amely ott volt az idei Oscar-jelölt animációs filmek kö­zött is, egyszerű ötletre épül: a művész egy szobában fellépésre készül, feszülten, idegesen. Hal- lucinációit jeleníti meg a film, tele humorral, zenei leleménnyel, a végén csattanóval. (Képarchívum) Nemzetközi konferencia kezdődik ma Nagykürtösön az író születésének 160. évfordulója alkalmából Mikszáth Kálmán - hagyományok és értékek (Képarchívum) A Kossuth-díjas filmrendező 75 éves volt Elhunyt Gaál István MTl-JELENTES MISLAY EDIT Nagykürtös. Kétnapos nem­zetközi tudományos konferencia kezdődik ma Nagykürtösön Mik­száth Kálmán munkásságáról. A nagyszabású szakmai tanácsko­zás szervezője a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma, a Ha­gyományok és Értékek Polgári Társulás, a nyitrai Konstantin Fi­lozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettu­dományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete. Mikszáth szklabonyai háza fe­lett a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma vállalt védnökséget, az intézménynek köszönhetően ma már az író házában emlékmúze­um található, amely nyitva áll a nagyközönség előtt. A múzeum vezetése azonban nem csupán a tárgyi emlékeket igyekszik meg­őrizni az utókornak, hanem Mik­száth szellemi hagyatékának ápo­lását is feladatának tekinti, tudtuk meg a múzeum munkatársától, Sipos Szilviától. Ennek jegyében kerül sor a ma kezdődő konferenciára is, amely három szekcióban zajlik, neves hazai, valamint magyarországi és csehországi szakemberek részvé­telével. Az első szekcióban az író műveinek fordításai állnak. „Mik­száthot annak idején nagyon gyakran fordították - mondta Si­pos Szilvia -, ma már kevésbé, de szlovák nyelvre mind a mai napig ő a második leggyakrabban fordí­tott magyar író.” A második szekcióban a Mik- száth-recepció újabb eredményeit adják közre jeles irodalmárok, többek között Grendel Lajos Kos­suth-díjas író, Németh Zoltán iro­dalomkritikus, valamint Hajdú Péter, az MTA Irodalomtudomá­nyi Intézetének munkatársa. A harmadik szekcióban a Mik- száth-kultusz kialakulásáról és továbbéléséről tart előadást töb­bek közt Praznovszky Mihály és Fábri Anna. A programban kerek- asztal-beszélgetés is szerepel Mikszáth időszerűségéről, Gö- rözdi Judit, az SZTA Világirodal­mi Intézete munkatársának veze­tésével. A konferencia keretében mu­tatják be a Homiaci című kötetet, amely az Albert Marencin Kiadó és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma közös gondozásában látott napvilágot, s amely Mik­száth szlovák vonatkozású novel­láiból ad válogatást - szlovák for­dításban. „Az elbeszéléseket Ka­rol Wlachovsky gyűjtötte össze és fordította - árulta el Sipos Szilvia. - Közülük néhány már megjelent szlovák fordításban, többségük azonban még nem. Ez adta az öt­letet, hogy a konferencia alkal­mából ezeket az elbeszéléseket egy kötetben jelentessük meg.” Budapest. Elhunyt Gaál István Kossuth-díjas filmrendező, a Ma­gyar Mozgókép Mestere. A Balázs Béla-díjas, érdemes művész életé­nek 75. évében, súlyos betegség után, kedden hunyt el. Keleti Márton osztályában vé­gezte el a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban. Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfő­iskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el is­mereteit, ahol filmelméletet, film- történetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenyke­dett. A Budapest Filmstúdió mun­katársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban foly­tatódott, Nemeskürty István irá­nyításával. Dokumentaristaként indult, a Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott lát­leletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játék­filmjéhez, amely a népből szárma­zó értelmiségi ifjúság felelősségé­ről szól. Mészöly Miklós kisregé­nyéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla, és általában a zene kezdettől fogva meghatározó él­ménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.' További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremt­ményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozai­kok. Munkásságát számos kitünte­téssel ismerték el: 1963-ban a Kar­lovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjjal tün­tették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mes­tere címet. A kiskakas (Kristóf Roland) és a behemót farkas (Tóbisz Titusz) A ravasz rókalány (Flórián Róbert Szabolcs) megpróbál túljárni a be­hemót (Tóbisz Titusz) eszén (Gabriel Bodnár felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents