Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-27 / 222. szám, csütörtök
4 Régió UJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Halálra marták a kutyák Szenyic/Senica. Két rotweiler támadott meg egy őrt egy építkezésen. A férfi belehalt sérüléseibe. A kutyákat, mint minden nap, este hatkor kiengedte a ketrecből. Az állatok ezt követően támadtak rá. A tulajdonos állatorvos jelenlétében lelövette a kutyákat. A rendőrség eljárást indított az ügyben. (TASR) Illegális bevándorlókat fogtak Pozsony. Két ukrán állampolgár nyolc moldávot próbált illegálisan áthozni a szlovák-ukrán határon. Az embercsempészeket előzetes letartóztatásba helyezték. A határsértőket ideiglenesen az ugari (Ubfa) határőrség intézményében helyezték el. (TASR) A Dunába akarta vetni magát Pozsony. A Dunába akart ugrani egy helyi 27 éves nő kedd éjszaka az Új hídról. A nőt egy arra járó férfi vette észre, aki szerint az kábítószerek hatása alatt lehetett. A rendőrség győzködése után az öngyilkosjelölt visszamászott a hídról járdára. Jelenleg kórházban ápolják. (TASR) Meglógtak a rendőrök elől Nyitra/Janíkovce. Egy Nyitráról ellopott Audi A3-as gépkocsiról kapott bejelentést a rendőrség tegnap hajnalban. Az autótolvajok a szántföldeken keresztül próbáltak elmenekülni a rendőrök elől. A lopott autó utasai egy zsákutca végén kiszálltak az autóból és eltűntek a sötétben. Közben egy másik Audit is üldözőbe vettek a rendőrök, amely a rendőrautót leszorította az útról és a figyelmeztető lövésekre sem állt meg. A tetteseket kereik. (TASR) Kigyulladt egy söröző tegnap lllaván. A lángokkal hosszú ideig küzdöttek a tűzoltók, az anyagi kár tetemes. A tűz átterjedt az épületben lévő élelmiszerüzletre is. Pontos okát még vizsgálják, de nem kizárt, hogy szándékos gyújtogatás történt. (TASR-felvétel) Már a bíróság is használta a felvételeket További térfigyelő kamerákat szerelnek fel ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A városban felszerelt térfigyelő kamerákat már a bíróságnak is segítségére voltak a bizonyítási eljárásban. Csak az első félévben több tíz esetben használta a rendőrség a kamerák által rögzített felvételeket. A közeljövőben a város további berendezéseket helyez el olyan területekre, ahol a leggyakoribbak a rendbontások. A városi rendőrség parancsnoka, Te- mesi Róbert elmondta, olyan helyekre teszik a következő két kamerát, ahol a legtöbb „ötletük” támad a vandáloknak a törvény és az általános érvényű rendelet megszegésére. Az egyik kamerát például a régi posta épületére szerelik fel, az pedig éppen a Kossuth-szoborral szemben áll. A másikat a Billa áruház közelében helyezik el. A parancsnok azt mondta, a város anyagi lehetőségeit is figyelembe kell venni. Idén az önkormányzat 600 ezer koronát szavazott meg a rendszer kibővítésére. A következő két kamerát egy-két hónapon belül szerelik fel. Ezzel együtt a felvételek tárolási kapacitását is növelni tervezik, mert az eddigi memória a kamerák számának növelése esetén már nem lesz elegendő. A hétvégéken az éjszakai élet főleg a Safárik utcán és a Fő téren folyik, ahol a legtöbb bár és diszkó található. Ezen a környéken követik el a legtöbb kihágást. A kamerák segítségével már jó néhány esetben lefüleltek olyanokat, akik autógumikat lyukasztottak ki, verekedtek, vagy megtámadtak valakit, betörtek valamelyik üzletbe. A kamerák ezen felül még a tilosban parkolók ellen is bevethetők, és a járőrök munkájában is segítenek, (kov) Lehet, hogy a következő tanévvel kezdődően össze kell majd vonni a város két magyar iskoláját Egyre kevesebb a gyerek Hiába a modern épület 1993-ban nyitották meg az önálló jogalanyisággal rendelkező Ferenczy István Alapiskolát Rimaszombatbani, a kaszárnya épületében. Akkor négyszáztizenöt diákkal és harminc pedagógussal indult az oktatás. Az elmúlt másfél évtizedben azonban évről évre létszámcsökkenés tapasztalható, 2007-ben már mindössze százhatvannyolc diák tanul a lakótelepi iskolában. A modern épületben - melyhez tornaterem, étterem, szaktantermek is tartoznak - a becslések szerint legkevesebb kétszáz gyerek kényelmes oktatásához van elegendő hely. (szz) Rimaszombat. Idén már nem nyithattak ötödik osztályt a rimaszombati Nyugat lakótelepen lévő Ferenczy István Alapiskolában. A törvény által megszabott minimális osztálylétszámhoz ugyanis nincs elég gyerek. SZÄSZ1 ZOLTÁN Az ötödikesek egy része a Tompa Mihály Alapiskolában, a többiek a Tompa Mihály Református Gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Néhány kisdiákot a szülei átírattak a szlovák nyelvű alapiskolába. Rimaszombat városa mint az iskola fenntartója, erre a tanévre még kivételt tett, jövőre azonban, ha nem emelkedik a létszám, valószínűleg össze kell majd vonni a két magyar iskolát. Egy elképzelés szerint a kettő helyett egy teljes szervezettségű iskola működne két épületben. Ha ezt a döntést meghozza az önkormányzat, az valószínűleg a pedagóguslétszám csökkenésével jár majd. Az oktatási intézmények hálózatának megváltoztatása hosszadalmas folyamat, sok szakmai és személyi kérdést vet fel. A gyerekek két épületben való elhelyezése, a pedagógusok munkájának átszervezése és a vagyontárgyak elosztása kapcsán számtalan probléma merülhet fel. Ha összevonják a két magyar alapiskolát, új alapító okiratra lesz szükség, újra pályázatot kell kiírni a vezetői funkciókra. Kubacka Gizella, a Ferenczy István Alapiskola igazgatója elmondta, még az is lehet, hogy elkerülhető az összevonás. A statisztikák szerint ugyanis a 2008/2009-es tanévben már legkevesebb huszonnégy kiselsőssel számolhat az iskola. Az idei tanévet tizenhét elsős kezdte meg a Ferenczy István Alapiskolában. Az intézményben huszonegy pedagógus tanít, a diákok összlétszáma százhatvannyolc. Orosz István, a Rimaszombati Városi Hivatal oktatásügyi osztályának munkatársa nem látja rózsásnak a helyzetet. Szerinte nincs más megoldás, mint az érvényes jogszabályok szerint eljárni, és két épületbe osztani a diákokat. „A demográfiai mutatók az én elemzésem szerint sajnos nem mutatnak komolyabb növekedést, marad a mostani létszám, vagy további enyhe csökkenés várható. Egy diákra valamivel kevesebb mint huszonnégyezer korona állami támogatást kapunk, az integrált diákok esetében pedig negyvenhétezer korona körüli ez az összeg. Az integrált diákok létszáma harminc fő körül mozog. A magyar oktatásügy megmaradása érdekében valószínűleg meg kell majd hozni az összevonásról szóló döntést, bár még mindig bízunk abban is, hogy több szülő íratja majd magyar iskolába a gyerekét - mondta Orosz István, a Rima- szombati Városi Hivatal oktatásügyi szakelőadója. Királyhelmecen januártól az építési telkek négyzetmétere 1400,1200 illetve 1000 koronába kerül majd Több száz százalékai emelnék a telekárakat LECZO ZOLTÁN Királyheltnec. Bodrogköz központjában a jövő évtől radikális mértékben emelkedhet az építési telkek ára. Az önkormányzat legutolsó ülésén elfogadott határozat értelmében a jövőben Királyhelmecen építkezni szándékozóknak egyes esetekben a parcellákért akár az eddigi árak tízszeresét is ki kell majd fizetniük. Balog József polgármester elmondta, a városban hosszú ideje nem emelkedtek a telekárak. A vásárlók, attól függően, hogy a település mely részén kívántak földet venni, négyzetméterenként 400,200 illetve 100 koronát fizettek, a kiskerteket 10 koro- na/négyzetméteres egységáron értékesítették. A város vagyonával való gazdálkodás alapelveit meghatározó tervezetet érdemben 1995 óta nem módosították, Másutt hogy is van ez? Nagykaposon 150-380 koronás négyzetméterenkénti áron lehet földet vásárolni, Szob- ráncon 400 koronától 600 koronáig teijedő telekárak vannak érvényben. Tőketerebe- sen, ha vállalkozás céljára kíván valaki földet venni, négyzetméterenként minimum 1500 koronát kell érte fizetnie. A magánszemélyek már 600 korona/négyzetméteres áron is vásárolhatnak, (leczo) ezért mostanra időszerűvé vált egy új dokumentum kidolgozása. Az elmúlt hónapokban ezt a városi hivatal dolgozói el is készítették, és - az új telekárakat meghatározó melléklettel együtt - az ön- kormányzati testület elé terjesztették jóváhagyásra. A polgármester tájékoztatása szerint e tervezet alapján a vásárlónak egyébként a földekért a jövőben nem minden esetben kell az eddigieknél magasabb árat fizetniük. A kertek 100 koronás négyzetméterenkénti ára például az elhelyezkedésüktől függően 2008 januárjától 100, 60 illetve 50 koronásra módosul. A beépített területek esetében csak enyhe áremelés lesz. Ezekért 500, 300 valamint 150 koronát kell majd fizetni. Az építési telkek drágulása azonban a polgármester szerint is radikálisnak nevezhető, a belvárosban ugyanis 1400, a távolabb fekvő részeken pedig 1200 illetve 1000 koronás négyzetméterenkénti új árat szabtak meg. Bár a tervezet kidolgozásakor a készítői figyelembe vették azt is, hogy Szlovákia más, Királyhelmechez hasonló nagyságú településein milyenek a telekárak, a most meghatározott értékeket azonban sokak szerint módosítani kell majd. Balog József úgy tájékoztatta lapunkat, erre akár már az önkormányzat következő ülésén sor kerülhet. A településen a szántóterületek négyzetmétere 11,08 koronába, a réteké és legelőké 1,60 koronába kerül, a szőlőültetvények esetében 64 koronát kell fizetniük a vevőknek. Az új árak értelemszerűen csak a város tulajdonában lévő telkek értékesítésekor kötelező érvényűek, magán- személyek esetében minden az eladó és a vevő közti megegyezésen múlik. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a földtulajdonosok ritkán hajlandók a város által megszabott áraknál olcsóbban értékesíteni ingatlanjaikat. A Zekeres 1. pályázat részét képezte a barlang- és pincekutatás is - az eredményeket konferencián ismertették A barlangba menekültek a tatárok elől KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. Egynapos konferenciával végződött a Zekeres I. elnevezésű pályázat, melynek célja Szepsi történelmi és kulturális örökségének felélesztése volt. A múltkutatás eredményeit egy kiadvány rögzíti majd. Az egyes résztanulmányok összefoglalása, a leletekből keletkezett tárlat megtekintése és a könyv bemutatása alkotta a konferencia központi témáját. A Zekeres I. pályázat 22,21 millió korona értékben a múlt feltérképezésére és a turizmus fellendítésére szolgált. Ebbe belefért a városközpont utcáinak, teremek új- rakövezése, Egressy Béni szobrának felállítása, a szepsi barlang feltárása, a pincerendszerek kutatása is. Az utóbbiaknak az is célja volt, hogy kiderüljön, igazak-e a városról keringő régi mondák: valóban a barlangba menekültek- e a szepsiek a tatáijárás idején, és volt-e a templomnak titkos ala- gútja veszély esetére? A mondáknak valóban van alapja. A barlangászok négy sírt tártak fel az üregben, edényeket, érméket, ékszereket is találtak. Egy eldugott kincs III. és IV. Béla uralkodása idejéről származó érmékből állt. A leletek a tatárjárás korába sorolhatók, tehát igaz, hogy a tatárok elől a városlakók a közeli barlangban találtak menedékre, és féltett kincseiket is magukkal vitték. Ám a mondának az a része, hogy a tatárok nem tudták kiéheztetni a bujkálókat, mivel egy másik kijárat is volt a hegy gyomrából, nem igazolódott be, éppen a megtalált és feltárt sírok miatt. Csak végveszély késztethette az embereket arra, hogy halottaikat a barlangon belül temessék el. Ha titkos kijárat lett volna valahol, aligha maradtak volna sírok a menedékhelyen belül. A szepsi barlang szpeleológiai szempontból egyedi: területe körülbelül 200x100 méter, ám folyosórendszerei a három küométert is meghaladják. A járatok egy részében még négykézláb sem lehet közlekedni. A feltárásról rövid do- kumentumfilm is készült. A pincekutatáson belül a főutca 140 pincéjét mérték fel a szakemberek, és találtak a pincék közötti összakötő alagutakat is, ám a katolikus templom alatti titkos alagút létezését a mérések nem igazolták. A pincerendszer sajnos nincs olyan állapotban, hogy a jövő számára megmenthető legyen, sőt az utcák stabilitását is veszélyezteti egy esetleges beomlás. Az érdekes eredményeket a szepsiek hamarosan könyv formájában is megismerhetik. A szlovák-magyar kiadvány első mintapéldányát a barlangban talált leletek kiállításának megnyitóján mutatják be, és ezzel a Zekeres I. pályázat is véget ért, ám a múltkutatást a város továbbra is folytatja. A kultúrközpont kiállítótermében láthatók a szepsi barlangból előkerült leletek (Dzubók József felvétele)
