Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-26 / 221. szám, szerda

11 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Az elektronikus banki szolgáltatások veszélyei Szaporodnak az illegális adatszerzési kísérletek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hazai bankok sem tagadják, hogy az elektronikus banki szol­gáltatásoknak is vannak veszélyei. Ezekre a pénzintézetek többsége az internetes oldalaikon hívja fel az ügyfeleik figyelmét, elmagya­rázva azt is, hogyan védhetik ki az ezzel kapcsolatos veszélyeket. A legjellemzőbb bűncselekmé­nyek körébe az „adathalászat” tar­tozik, amelynél a csalók külön­böző eszközökkel (például tele­fonhívás, e-mail) ráveszik a gya­nútlan számlatulajdonost, hogy árulja el jelszavát, adjon meg bi­zalmas adatokat, illetve számító­gépén töltsön le, indítson el ban­kinak látszó alkalmazást az elekt­ronikus üzenetben kapott link se­gítségével. A billentyűzetet fi­gyelő programok láthatatlanul re­gisztrálják, hogyan használjuk a klaviatúrát, milyen banki jelsza­vakat, kódokat ütünk be. E fi­gyelőprogramok észrevétlenül jut­hatnak be a személyi számítógé­pekbe, ami azonban nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek len­nénk velük szemben. Az ilyen jel­legű adathalászat (phising) ellen küzdő amerikai Anti-Phishing Munkacsoport (APWG) felmérése szerint több mint ezer, csalásra specializált weboldal létezik a vi­lágban, és több mint ötven állam­ban próbálkoztak már ilyen mód­szerrel végrehajtott pénzügyi vo­natkozású adatlopással. A legújabb módszerek egyike az ún. pharming. Ehhez tudni kell, hogy az internetes honlapok azo­nosítására a számokból álló ún. IP- cím szolgál. Amikor a böngésző címsorába beírja a honlap nevét, akkor egy központi számítógép (fordítószerver) megkeresi az en­nek megfelelő IP-címet és így jele­nik meg a számítógépen a keresett honlap. A csalás lényege abban áll, hogy a támadó feltöri ezt a közve­títő számítógépet és a böngészőbe beírt címhez egy másik IP-címet rendel és így a számítógépen a kí­vánttal teljesen megegyező, de va­lójában áloldal jelenik meg. Ami­kor az ügyfél az internetbanki al­kalmazás elindítása után beíija az azonosító kódokat, azok a csaló tudomására jutnak. Az ügyfél vi­szont semmit nem vesz észre a do­logból, mivel a kód beírása után az álhonlap azonnal átdobja őt a va­lós honlapra, ahonnan meg is ér­kezik az azonosítás sikerességét bizonyító visszajelzés, és minden banki művelet elvégezhető. Vi­szont a belépési név és jelszó már a csaló birtokában van, és azzal bármikor visszaélhet. E támadási forma ellen úgy vé­dekezhet, hogy a böngésző címso­rába vagy a kedvencek közé nem a felkeresni kívánt honlap betűkből álló címét, hanem a számokból ál­ló IP-címet írja be. Az IP-címet kér­dezze meg közvetlenül bankjától! így kikerülhető az esetlegesen megtámadott fordítószerver és közvedenül lehet a kívánt honlap­ra jutni. A bankok általában az in­dítandó tranzakció (például: átu­talás) jóváhagyása előtt egy sms- ben elküldenek egy kódot az ügy­félnek, amit be kell gépeim a hon­lapon található aláírás mezőbe és csak ezután válik „élessé” az el­végzendő művelet. A kockázat tel­jes megszüntetése nem lehetsé­ges, de jelentősen csökkenthető, ha betartunk néhány szabályt Több nemzetközi tanulmány is megállapította, hogy Nyugat-Eu- rópában és az Egyesült Államok­ban terjed az illegális adatszerzési kísérletek száma az internetes bankhasználat kapcsán. Egy ame­rikai kutatóintézet szerint az e- banking az elmúlt öt év legdina­mikusabban fejlődő internetes te­vékenysége. Az online bankolás el­terjedésével az adathalászati tech­nikák és a csalási kísérletek volu­menének és hatásfokának emelke­dése is megfigyelhető. A pénzinté­zetek az ügyfél bizalmának meg­tartása, valamint a pénzügyi csa­lások kockázatának csökkentése miatt olyan adatvédelmi eljáráso­kat és ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek kiterjednek az ügyfél és a bank közötti információáramlás hitelességének és sérthetetlensé- gének biztosítására. A visszaélések megakadályozá­sára néhány látszólag egyszerű módszer létezik. Ezek figyelembe vételével és kellő körültekintéssel el lehet kerülni, hogy a pénzügyi visszaélésekhez szükséges titkos adatok arra illetéktelenek kezébe kerüljenek. Szakértők szerint ilyen az azonosításra alkalmas jel­szavak védelmének, tárolásának kérdése. A legtöbb visszaélés az e téren fennálló túlzott lazaság eredménye. Ezért szükséges, hogy a jogosuladan hozzáférés vesz­élyének csökkentése érdekében a jelszavak ne legyenek számítógé­pen - a külső informatikai táma­dások miatt - vagy mások által könnyen hozzáférhető helyen tá­rolva. Az online banki műveletek során az informatikai biztonság és az ehhez szükséges informatikai infrastruktúra megteremtése egy­aránt hárul az ügyfélre és a hitel­intézetre is. Banki szakemberek állítása sze­rint a pénzintézetek e-mailben so­ha nem kérnek az ügyféltől azono­sításra alkalmas adatokat. Az ál banki oldalak elkerülése érdeké­ben azt javasolják, hogy a banki internetes alkalmazásokat mindig a böngésző programból és ne a ka­pott e-mailből nyissuk meg. Mivel az informatikai technológiák al­kalmazása meghatározó szerepet tölt be mind az államigazgatási, mind a gazdasági-pénzügyi szek­torban, elengedhetetíen ezek biz­tonságos használatához szüksé­ges alapvető adatvédelmi kritéri­umok ismerete és alkalmazása. Az internetes bankolás az online műveletek olyan területe, amely­ben a pénzintézetnek és az ügy­félnek is egyaránt komoly szere­pe van abban, hogy a pénzügyi műveletek biztonságos elvégzé­séhez szükséges adatok illetékte­lenek részéről történő megszer­zése meghiúsuljon, (tf, mi, vb) A lakosság jelentős része már nehezen tudja elképzelni az életét az elektronikus banki szolgáltatások nélkül Változatos virtuális kapcsolatok Az e-banking egyik alapkövetelménye az ügyfél adatainak biztonsága (Képarchívum) Szlovákiában a lakosság egy jelentős része ma már nehezen tudja elképzelni az életét az elektronikus banki szolgáltatások nélkül. A ve­zetékes telefon, az internet és a mobiltelefon adta kom­munikációs lehetőségek a banki területen is komoly változásokat eredményez­tek és eredményeznek most is. A kihívás abban rejlik, hogy az új technikát, kom­munikációs technológiát, valamint az új módszereket megfelelően tudják-e alkal­mazni a banki szolgáltatá­soknál. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mára az internet és a mobüte- lefon használatának elterjedése az elektronikus kereskedelem ki­alakulásához vezetett. Automati­kusan megjelent az interneten keresztül lebonyolítható fizetés lehetőségének igénye, melynek közvetítői természetesen a pénz­intézetek lettek. Az e-business szinte elképzelhetetlen az inter­net banking, illetve a mobiltele­fon segítségével igénybe vehető mobilbanking szolgáltatás nél­kül. A banki tranzakciók ilyen módon történő lebonyolítása gyorsabb, és ráadásul olcsóbb a bank és az ügyfelek számára egy­aránt, ezért a felhasználók szá­mának dinamikus emelkedése fi­gyelhető meg Szlovákiában is. A fejlettebb országokhoz viszonyí­tottan itthon ugyan egyelőre cse­kély penetrációról beszélhetünk, de a szolgáltatás elterjedésének sebessége várhatóan az internet népszerűségének emelkedésével fog együtt haladni. Az „elektroni­kus bankolás” fogalma Szlováki­ában manapság az alábbi szol­gáltatásokat foglalja magában: TeleBanking: A szolgáltatás lé­nyege, hogy a bank által kommu­nikált telefonszám felhívásával az ügyfél képes passzív (pl. egyenleg lekérdezés) és aktív (pl. átutalás) banki tranzakciók vég­zésére. Mobil banking: a GSM rend­szeren keresztül SMS, vagy WAP csatornán kommunikáló, mobil- telefon segítségével igénybe ve­hető banki szolgáltatás. Internet banking: egy, az in­terneten keresztül, helytől füg­getlenül igénybe vehető banki szolgáltatás, amely az internet­elérésen és a böngészőprogra­mon kívül egyéb szoftvert, hard­vert nem igényel. Az internet banking fogalmába beletartozó szolgáltatásoknak szá­mos előnye van. Az első és talán legfontosabb dolog az eddigi ha­gyományos bankolás hátrányai­nak megszűnése, vagyis a lassú ügyintézés, sorban állás, várako­zás, a rengeteg papírmunka és a bank nyitvatartási idejéhez való alkalmazkodás. E negatívumok megszűnésével a banki szolgálta­tás sokkal személyre szabottabb és professzionálisabb, az ügyfél­bank kapcsolat olajozottá válik és a fő szempont, hogy a bankok a költségeik nagymértékű lefaragá­sával a termékeiket és szolgálta­tásaikat olcsóbban tudják adni, például a gazdaságosabb munka­erő-beosztás miatt. Mára egyre népszerűbb ugyan­akkor a homebanking is, amit el­sősorban a nagyobb cégek vesz­nek igénybe, hogy.gyorsabban in­tézhessék a banki ügyeiket. Mindez az internetbankingtól ab­ban különbözik, hogy az ügyfe­leknek a számítógépeiken olyan speciális szoftvereknek kell lenni­ük, amit a bankok aktualizálnak. Ezek a szoftverek, valamint az ez­zel járó szolgáltatások nem szá­mítanak olcsó mulatságnak, így csak a nagyobb cégek számára ki­fizetődők. Előnyük ugyanakkor a gyors és pontos információszol­gáltatás. Sokan még manapság is keverik a két kifejezést, vagyis az internet- és a homebankingot. Miroslava Remenárová, az Istro- banka szóvivője szerint ugyanak­kor a homebanking azon ügyfe­lek számára előnyös, akik lénye­gesen szélesebb körű szolgáltatá­sokra vágynak, mint az egyszerű, internetes szolgáltatásokat igény­be vevő ügyfelek. A homebanking bizonyos mértékig a könyvelési rendszert is helyettesíti, az összes általa nyújtott lehetőség felsoro­lása azonban több oldalt venne igénybe, miközben a műszaki megoldások ma már nem számí­tanak jelentős különbségnek. Az elkövetkező időszakban ráadásul arra számíthatunk, hogy a ban­kok egyre nagyobb hangsúlyt he­lyeznek majd az ügyfelek egyéni igényeinek az elbírálására. Ki-ki így egyénileg szabhatja majd meg, hogy milyen szolgáltatásra van szüksége, így nem kell majd komplex csomagokért fizetnie. Viszonylag új kifejezésnek számít a Databanking is, amit az elektro­nikus banki szolgáltatások har­madik generációjára találtak ki. Ez a szolgáltatás a jövőt jelenti, hiszen nem csak a banki ügyinté­zést fedi, hanem jelentős könnyí­tést jelent a könyvelés során is. A sok pozitívum mellett termé­szetesen néhány árnyoldala is van az interneten keresztül történő bankolásnak, amelyek például a személyes kontaktus megszűnése vagy a szolgáltatáshoz még nem megfelelő jogi szabályozás, illetve a biztonság. A világhálón garáz­dálkodó elektronikus bűnözők­nek ugyanis rendkívül kifinomult módszereik vannak arra, hogyan fosszanak meg a pénzünktől. Nem egy esetben az internetes banki ügyfelek teljes számláját ki­fosztották már. Ami kezdetben csak egy ártatlan e-mailnek tűnt, az pár nap alatt milliós veszteség­gel járt. Az egyik legelterjedtebb módszer a fiktív honlapok létre­hozása. Ezek az első látásra ugyanúgy néznek ki, mint a ked­venc bankunk honlapja, ám mö­götte mindenre képes bűnbandák próbálják meg kicsalni a pénzün­ket. Ezeket a legkönnyebben úgy fedezhetjük fel, ha odafigyelünk a honlap bebiztosítására. Minden valamirevaló pénzintézet 128 bi­tes kódolással biztosítja be a pénzügyi tranzakcióit. Hogy mi­lyen biztosítást használ a honlap, azt az internetes keresőprogram alján találhatjuk meg, ahol egy apró sárga lakatot találunk. A bankok a legújabb keresőprogra­mokat ajánlják (Internet Explorer 6, Firefox 1.5, Opera 9). Jelentős rizikófaktornak számít az elektronikus posta is. Postalá­dánkba naponta kapunk olyan le­veleket, amelyekre nincs szüksé­günk, és nem is kértük ki őket. Ezeknek a leveleknek a legna­gyobb veszélye abban rejlik, hogy olyan vírusokat tartalmazhatnak, amelyek beépülhetnek a számító­gépünkbe, jelentős károkat okoz­va nemcsak magában a gépben, hanem az abban tárolt informáci­ókban is. Az ilyen leveleket egy­szerűen ki kell dobnunk, anélkül hogy elolvasnánk őket. Ellenkező esetben ugyanis a számlánk biz­tonságát kockáztatjuk. Sokat tehetünk a biztonságun­kért azzal is, ha nem választunk bonyolultabb pénzügyi csoma­got, mint amire szükségünk len­ne. Sokaknak ugyanis az inter­netes banki szolgáltatása csak ar­ra szolgál, hogy ellenőrizzék a számlájukat. Ez esetben érdemes az ennek megfelelő passzív szol­gáltatást választani. Ha az inter­neten keresztül pénzügyi felszó­lításokat is szeretnénk intézni, az aktív csomagot kell választa­nunk, aminél azonban már na­gyobb a rizikója annak, hogy vis­szaélnek a számlánkkal. Mindennek az alapja azonban a megfelelő jelszó. A szakembe­rek általában legalább 7-10 je­gyes jelszót ajánlanak, miközben óvakodnunk kellene mindentől, aminek valami köze van hoz­zánk, vagyis a családunk, ku­tyánk, macskánk nevétől vagy a születési számunktól. Ha bárki számára hozzáférhető számítógé­pen keresztül kapcsolódunk a bankunkhoz, nem szabadna meg­feledkeznünk arról, hogy a számí­tógépek megjegyzik a jelszót, ha ezt kívánjuk. Ezt mindenképp le kellene tiltanunk. Nem utolsó sor­ban azonban nem szabadna meg­feledkeznünk számítógépünk vé­delméről sem. A vírusirtó prog­ramjainkat így rendszeresen aktu­alizálnunk kellene, (vb, mi) Mint a vízfolyás, úgy megy az intemetbankolás (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents