Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-26 / 221. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Minden követelménynek tökéletesen megfelelnek Végre van nyilvános illemhely a városban ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Szeptember elejétől már van méltó nyilvános illemhelye a városnak. Az átadást a rozs- nyói vásár idejére időzítették, ezért arra már nem volt idő, hogy tájékoztató táblákat rakjanak ki, amelyek útba igazítanák a turistákat vagy a járókelőket. Ám a toalettet működtető 1. Rozsnyói Rt. ígéri, hamarosan pótolják a hiányt. Egyelőre - talán éppen a táblák hiánya miatt - elég kevesen vették igénybe ezt a szolgáltatást. A városnak, és főleg a helyi turisztikai információs irodának évek óta problémát okozott, hogy hová küldjék a nyilvános WC-t kereső turistákat. Jobb híján egy főtéren lévő étterembe mentek, ahol ezt természetesen nem nézték jó szemmel. Korábban a városképet rontó tákolmányok éktelenkedtek a főtéren, majd a Zárdaközben, ezeket használhatták a turisták - már akinek volt hozzá gyomra. Mostantól azonban igényes, a mai higiéniai feltételeknek tökéletesen megfelelő, a mozgáskorlátozottak által is használható nyilvános illemhely van a városban. A toaletteket a történelmi városháza udvarán, az egykori szénraktárból alakították ki. A turisztikai információs központ vezetője is elégedett, és örül, hogy jövőre már útba tudják igazítani a szükséghelyzetben lévő vendégeket. Az illemhely novembertől április végéig reggel nyolctól délután ötig tart nyitva, nyáron valamivel tovább, reggel fél nyolctól este fél hétig. A létesítmény 1,7 millió koronába került, a tetőfelújítást későbbre hagyták, ez további 290 ezer koronás ráfordítást igényel. (kov) Pénzt kapott az üzem, megmarad a 600 munkahely Megkapták a támogatást UJ SZO-lNFORMAClO Alsósajó. Most már biztos, hogy a Siderit megkapja a megígért, több mint 183 millió koronás támogatást. A kormány a napokban határozott így. A cég 367 millió koronát kíván befektetni a bányászati javítókomplexumba és az érclelőhely mélyítésébe. A kormány ennek az összegnek a felét szavazta meg támogatás formájában. Az első 122 millió koronás dotáció még ebben az évben megérkezik Alsósajóra, a maradék pedig az elkövetkező két évben. Ez a befektetés egy hosszú távú hozamnövekedést ígér, amely mellett mintegy 600 munkahely maradna meg, s a cég garantálja a hazai nyersanyagforrásokból való merítést is. Néhány szakember azonban mégis kétségbe vonja a projekt életképességét, valamint azt, hogy lesz-e elegendő hazai érc. A gazdasági elemzők pedig azt mondják, az üyenfajta támogatás nem hatékony, mert csak rövid időre oldja meg a Siderit problémáit. A kormány január elején egyszer már megszavazta az állami támogatást, de sem a feltételek konkretizálására, sem pedig a szerződés aláírására nem került sor. Az ok a támogatási rendszer megváltozása, a kormány ugyanis ezt most úgy alakította at, hogy Brüsszel ne szólhasson bele. Újabban tehát a kormány dönti el, regionális fejlesztés címén az állami támogatást milyen feltételekkel kaphatja meg a pályázó. A változással járó bürokrácia volt az oka a megígért támogatás késlekedésének. A gazdasági minisztérium júniusban jóváhagyta a támogatási rendszert, augusztusban nyújtotta be kérvényét a Siderit, és a kormány a napokban fogadta el azt. A szerződés aláírására is sor kerül nemsokára, de hogy müyen feltételeket kell teljesíteni, még nem tudni. Csak annyi biztos, hogy a cégnek bizonyítania kell, nem okoz számára gondot az önköltség biztosítása, mert ha nem lesz elegendő pénze, a támogatás is csökken. A Siderit 2003-tól az ukrán In- ter-Kontakt Társaság tulajdona, amelyet a ciprusi Glomeron Trading Limited cég ellenőriz. A vasban szegény nyersanyagot finomítja, amelyet kohászati üzemeknek ad el. Legnagyobb felvásárlója a kassai U.S. Steel. Anyagi nehézségek akkor támadtak a cégben, amikor a földgáz és az energiaárak megemelkedtek. Ezért a múltban többször be kellett szüntetnie a gyártást, és az üzemet a csőd fenyegette, (kov) A fiatalok megtanulhattak kommunikálni, vitázni és meggyőzően előadni saját érveiket Az Európai Parlament kicsiben Kassa. Öt országból érkeztek diákok Kassára, hogy saját bőrükön tapasztalják, milyen nehéz dolguk van az európai parlamenti képviselőknek. A grúz, görög, ukrán, magyar és szlovák fiatalok valódi nemzetközi törvényhozó testület munkáját „modellezték”, komoly témákat vitattak meg és szabályos szakbizottságokban dolgoztak. JUHÁSZ KATALIN „Semmilyen előre elhatározott témát nem kényszerítettünk rájuk, ők maguk döntötték el, mely problémakörökkel kívánnak foglalkozni. Számunkra ez azért is érdekes, mert kiderült, mi érdekli a mai fiatalokat és milyen megoldási javaslataik vannak konkrét társadalmi, vagy politikai problémákra” - mondta lapunknak Erika Munková, a főszervező Regionális Ifjúsági Központ igazgatója. A megyei önkormányzat égisze alatt működő központ már meglévő nemzetközi kapcsolatait használta fel a résztvevők toborzására; az egyes partnerszervezetek maguk dönthették el, milyen kritériumok szerint választják ki azt az öt-öt fiatalt, akik országukat képviselhették a diákparlamentben. „Környezetvédelmi, emberjogi, esélyegyenlőségi, külügyi és fejlesztési témákban cseréltünk eszmét és hasonlítottuk össze az egyes országokban tapasztalható helyzetet. Nagy meglepetést keltett például, hogy nálunk, Görögországban a nők 77 százaléka azért nem tud elhelyezkedni, mert a munkáltatók látványosan diszkriminálják őket, miközben a felsőfokú végzettségűek között sokkal több a nő, mint a férfi. Az állásinterjúkon a nőktől a legtöbb esetben megkérdezik, házasok-e, a férfiaknak viszont nem teszik fel ezt a kérdést. Az ok egyszerű: a férjezett fiatal nők potenciális anyák, ezért nem szívesen alkalmazzák őket” - tudtuk meg Margarita Tzavarától, akit egyébként a diákparlament elnökéül választottak a fiatalok. Megoldásként otthoni munkavégzési lehetőséget, a nagyobb cégek székhelyein működő óvodákat, valamint rugalmas munkaidőt javasoltak a diákparlament tagjai. A magyar küldöttség vezetője egy Kané Lamine nevű sötét bőrű fiatalember volt, akinek édesapja Mauritániából származik. Lamine a miskolci Közép- és általános iskolások diák-önkormányzatának elnöke, és eredményesnek tartja a kassai rendezvényt, mert lehetősége nyűt megismerni más kultúrákat. „Tavaly ősszel a visegrádi országok diákjai számára szerveztünk Miskolcon a mostanihoz hasonló akciót, voltak tehát elképzeléseim arról, mi vár rám. Érdekes módon a témák kiválasztásánál alig volt vita, azaz nagyjából ugyanazok a problémák foglalkoztatnak bennünket. Jó lenne folytatni a megkezdett munkát valamely más országban” - véli a miskolci középiskolás. Szlovák „kollégája”, Tibor Stark hozzátette, nem elsősorban a megoldási javaslatok az érdekesek számukra, hanem a hozzájuk vezető út, a közös gondolkodás folyamata. „Megtanulhatunk kommunikálni, érveim, vitázni, mindezt angol nyelven. Eközben barátságok születnek a közös érdeklődési körök mentén. Sokan közülünk politikusi pályára készülnek, ezért ez a tapasztalatszerzés nagyon fontos a jövő szempontjából” - állítja Tibor Stark. Az egy hetes rendezvényt, amely az Európai Unió diákcsereprogramjának keretében valósult meg, Brüsszel csaknem 17 ezer euróval támogatta. A biohulladéknak nincs keresnivalója a háztartási szemét között, erre figyelnek a közterület-fenntartók Szigorúan ellenőrzött kukák Rozsnyón ÚJ SZÓ-HÍR A látvány nagyon hasonlít egy szemétdombhoz Rozsnyó. A városi közterületfenntartó vállalat dolgozóit utasították, hogy minden kukát ellenőrizzenek, nem tartalmaz-e biohulladékot. Ha igen, a Brantner Ge- mer cég alkalmazottai nem üríthetik ki a kukákat és a konténereket, amíg a tulajdonos el nem távolítja belőle a biohulladékot. A gond főleg a lakótelepi szeméttárolókkal lesz, amely mindenkié, éppen ezért senkié. A lomb- és a tűlevelű fák, bokrok ágai, levelei nem valók a háztartási szemétbe. A konténerek azonban sokszor éppen bioszeméttel vannak tele, és a háztartási hulladéknak már nincs hely, ezért azt jobb híján a szemétgyűjtő mellett hagyják. Emiatt a látvány sokszor hasonlít egy szemétdombhoz. A biohulladékot nem csak magánszemélyek, de olykor vállalkozók is rossz helyre dobják. A Brantner cég biztosít a vállalkozók számára bioszemét tárolására való konténereket, vagy az illető saját maga viheti el a gyűjtőhelyre esedeg a komp- osztálóba. A költségeket egy árlista szabályozza, amely a kuka kapacitása, vagy a szállítási költség figyelembevételével alakul. A lakosság 500 kilogramm biohulladékot vihet a gyűjtőudvarba, amely a Cset- neki utcában található. A biohulla- dék súlyát megmérik, és személyre szólóan nyilvántartják. Az adott mennyiségen túl már fizetni kell a fizikai személyeknek is. A hulladék tonnánkénti ára 600 korona körül (Szabó Öttó felvétele) mozog. A gyűjtőudvarban elhelyezhető még veszélyes hulladék, festékek vagy különféle elektromos hulladék is. (kov) Salgótarjáni kollégáikkal és korszerű felszereléssel gyakorlatoztak a füleki tűzoltók, a polgármester szerint ezen a téren is jól működnek a határon átívelő kapcsolatok Most csak gyakorlat volt, de bármikor bevethető (Szekeres Éva felvétele) Tűzoltás nemzetközi összefogással SZÁSZl ZOLTÁN Fülek. Négy emelet magasban tomboló lángok, felrobbant kémiai laboratórium, bent rekedt diákok, súlyos sérültek, életmentés különleges eszközökkel a füleki szlovák alapiskolában. Szerencsére mindez csak bemutató gyakorlat volt hazai és salgótarjáni tűzoltók részvételével. Füleken szeptember 19-én megtartott tűzvédelmi gyakorlaton a szervezők az esetleges katasztrófahelyzetek megoldásának nemzetközi koordinációját gyakorolták az iskola területén. Fülek városában számos olyan magas épület van, amelyet a helyi tűzoltók a rendelkezésükre álló felszereléssel csak nehezebben tudnának oltani, ezért is vették fel a kapcsolatot az alig tíz kilométerre lévő Salgótarjánban dolgozó tűzoltókkal. Salgótarjánban ugyanis olyan speciális eszközökkel rendelkezik a tűzoltóság, amelyekhez hasonlóak a nógrádi régió szlovákiai részén nincsenek. A határon átnyúló kapcsolatok Agócs József, Fülek polgármestere szerint kiválóan működnek; a város katasztrófavédelmi tervében az esetleges tűzeset elhárításakor ennek komoly szerepet is szánnak. Az iskola épületében megtartott másfél órás gyakorlaton a szlovákiai speciális mentők, a helyi tűzoltók és a salgótarjáni tűzoltóság valamint a mentőszolgálat szakemberei vettek részt mintegy negyvenen. „Jobb minden eshetőségre felkészülni, mintsem váratlan helyzetben találni magunkat. Mivel a két szomszéd város között nagyon jó a viszony, ezt a jövőben a katasztrófa- védelemre is szeretnénk kiterjeszteni. A mostani gyakorlatnak főleg bemutató jellege volt, ilyen gyakorlatra évente több alkalommal szükség van” - mondta Agócs József, Fülek polgármestere. Irigykednek a mieink Kissé irigykedhetnek a szlovákiai tűzoltók magyarországi kollégáikra. A füleki tűzoltógyakorlaton ugyanis bevetették azt a speciális létrás járművet, amelyet a közelmúltban százötven millió forintért vásároltak a salgótarjániak. A speciális jármű alig két perc alatt képes akár negyven méteres magasságig feljuttatni az tűzoltókat és a nagy hatósugarú vízágyút, így gyorsan megközelíthető és oltható a tűz nagy magasságban is. Salgótarjánban számos tizenkét emeletnél magasabb épület van, ez tette szükségessé a jármű megvásárlását, (szz)
