Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-26 / 221. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Oroszország vétóval, az Egyesült Államok pedig egyoldalú elismeréssel fenyegetőzik, miközben az Európai Unió az első történelmi főszerepére készül Külpolitikából érettségizhet az unió Brüsszel. Uniós illetékesek sora szögezte le az utóbbi hetekben, hogy Koszovó elsősorban európai kérdés, ezért az EU-nak kiemelkedő szerepet kell játszania a jelenleg még szerbiai tartomány jövőjének meghatározásában. ÖSSZEFOGLALÓ Gyakran idézik Ursula Plassnik osztrák külügyminisztert, aki nemrégiben egy szakmai konferencián úgy fogalmazott, hogy Koszovó kérdése az Európai Unió külpolitikai érettségi vizsgája. Elemzők szerint az unió apró lépésekkel építgeti saját jogkörét annak érdekében, hogy dönthessen Koszovó jövőbeni státusáról, ha Oroszország az ENSZ-ben meggátolná a megállapodást az elszakadni vágyó szerb tartomány sorsáról. „Koszovó európai terület, nem ázsiai vagy latin-amerikai“ - jegyezte meg a minap Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra utalva, hogy Washington és Moszkva tusakodása került az ügy tengelyébe. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Olli Rehn, az unió bővítési biztosa is: „Bízunk abban, hogy a nemzetközi élet fontos szereplői - így Washington és Moszkva - tartózkodni fognak az egyoldalú cselekvéstől.“ Luís Amado, az EU soros elnökségét betöltő Portugália külügyminisztere két hete ugyanerről ezt mondta: „Elképzelhetetlennek tartom, hogy végül olyan helyzetbe kerüljünk, amelyben fontos Oroszország álláspontja, fontos az USA álláspontja, csak éppen Európáé nem számít.“ Európai teherviselés Brüsszeli illetékesek indoklása szerint az EU mindenekelőtt azért tarthat igényt meghatározó szerepre, mert neki kellene viselnie a válságkezelés terheinek zömét, ha Koszovóban kitörne az erőszak, és annak nyomán újabb, széles körű balkáni krízis alakulna ki. Arra is utalnak nyilatkozataikban, hogy európai katonák alkotják a NATO vezette koszovói békefenntartó erők (KFOR) zömét, s hogy az EU veszi át rövidesen a tartomány felügyeletét az ENSZ-től. Diplomaták és politikai elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet: az unió súlyos jogi, politikai és gyakorlati problémákkal találja magát szembe, amikor megpróbálja magához ragadni a kezdeményezést Koszovó végleges státusa ügyében. Jogi buktatók A jogi oldalt az a precedens jelenti, amelynek értelmében egy állam függetlensége anélkül nyerne elismerést, hogy azt támogatná az ENSZ BT. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés követendő példát jelenthetne Grúzia és Moldova szakadár térségei, valamint az örmények által megszállt Hegyi Karabah számára, amely jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik. A NATO 1999-ben ENSZ-jóváha- gyás nélkül indított légitámadásokat Kis-Jugoszlávia ellen, miután Moszkva a BT-ben ellenezte a katonai fellépést. Ám egy állam alapítása a világszervezet jóváhagyása nélkül hosszabb távú jogi fejfájással fenyeget, mint egy pár hetes hadművelet. „Miközben az emberek tudomásul veszik a NATO 1999. évi beavatkozását, összeszorul a gyomruk attól a gondolattól, hogy az EU hasonló lépésre szánja el magát 2007-ben“ - vélekedett egy európai katonai forrás. Súlyos problémákat okozhatna egy ilyen helyzet azért is, mert Koszovó nem léphetne be a világ- szervezetbe Szerbia, illetve Oroszország hozzájárulása nélkül, s emiatt nem juthatna hozzá a nemzetközi pénzintézetek égetően szükséges hiteleihez sem. Politikai problémák A politikai problémát az jelenti, hogy az EU számos tagállama nem ért egyet Koszovó szuverenitásának elismerésével. Szlovákia mellett Romániának, Görögországnak, Ciprusnak és Spanyolországnak is fenntartásai vannak egy ilyen lépéssel szemben, tekintettel a területükön élő Teljesen szétválnak útjaik kisebbségekre vagy szeparatista mozgalmakra. EU-források szerint a briteknek és a franciáknak nem okozna gondot Koszovó szuverenitásának elismerése. Az uniós külügyminiszterek kétnapos „ötletroham-tanácskozásán“, Viana do Castelóban olyan hangulat uralkodott, hogy az európai egységet a nemzeti aggályok elé helyezik. Mindenki arról beszélt, az EU-nak meg kell őriznie az egységét, de hogy ez miben mutatkozna meg, azt nem pontosították, márpedig a véleménykülönbségek ott is markánsan felmerültek. A leggyakoribb érv az volt, hogy Koszovó nem oszthatja meg úgy Európát, mint az iraki háború. Az ideális megoldás az lenne (Reuters-felvétel mindenki, így az EU számára is, ha a belgrádi kormány és a koszovói albán többség vezetői a december 10-i határidőig egyezségre jutnának, s az ENSZ BT határozattal szentesítené a közös megoldást. Ennek azonban vajmi csekély az esélye. Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy megvétóz minden olyan határozatot, amely függetlenséget biztosítana Koszovónak Szerbia beleegyezése nélkül. Washington viszont kilátásba helyezte, hogy a megegyezés elmaradása esetén kész lesz elismerni a koszovói albánok várható egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát. Nem kezelhetetlen Két dologra lehet mérget venni. Egy: a szerbek és albánok december 10-ig nem állapodnak meg, az álláspontok megmerevedtek, ezért értelmetlen időhúzásnak tűnik az az orosz javaslat, hogy azon túlmenően is - korlátlan ideig? - folytatódjanak az alkudozások. Kettő: hiába figyelmeztetnek a különböző - főleg szerb - vészforgatókönyvek egy újabb fegyveres konfliktus veszélyére, az albánok ki fogják kiáltani Koszovó függeüenségét. Ez olyan új helyzet lesz, amelyet azért lehet majd kezelni, hiszen mind az érintetteknek, mind a nemzetközi politika főszeplőinek elég idejük volt arra, hogy felkészüljenek rá. Gyakorlati problémák is felmerülnek majd: hogyan maradjon a helyszínen a NATO békefenntartó köteléke (KFOR), jöjjön létre az EU-közigazgatás és rendőri erő a BT határozata nélkül? Miként lehet megakadályozni a zömmel szerbek lakta Észak-Koszovó leválását? A fenti katonai forrás szerint a NATO jogi szakértői úgy látják, a BT 1244. számú határozata kellő legitimitást biztosít ahhoz, hogy a KFOR egységei a helyükön maradjanak abban az esetben is, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltaná a függetlenségét. Moszkvának erről más a véleménye, (mti, -nák) Határozott NATO-fellépés Brüsszel. A NATO minden helyzetre felkészült Koszovóban - hangsúlyozta a szövetség szóvivője múlt heti brüsszeli sajtótájékoztatóján. Előzőleg ugyanis Borisz Tadics szerb elnök azt mondta, megingathatja a térség stabilitását, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét, sőt ez akár háborúhoz is vezethet. Nyugati elemzők jelentős része szerint a stabilitást hosszú távon éppen az szolgálná jobban, ha az albán többségű Koszovó a lehető legkevésbé függne a szerb kormányzattól. James Appathurai NATO-szóvivő ezért közölte: a szövetséget semmilyen helyzet nem érheti váratlanul, megfelelő erők, tervek és szükség esetén tartalékok is rendelkezésre állnak. A NATO adott esetben határozottan fellép, az erőszakot nem tűri el. A NATO vezetése alatt álló, mintegy 16 ezer főnyi nemzetközi erő (KFOR) felkészült arra, hogy fokozódhat a nyugtalanság a lakosság körében, ezért a közelmúltban megerősítették az őrjáratokat, és ellenőrizték a vészhelyzetekre kidolgozott terveket, (m) A szürkével satírozott területeken élnek a koszovói szerbek (Reuters RENDEZÉSI VARIÁCIÓK A koszovói albánok sokszor közölték: számukra csak a teljes függetlenség fogadható el, amit általában a Nyugat is támogat, Szerbia viszont kizárja ezt a megoldást, minden egyébbe hajlandó belemenni. Ahtisaari terve A finn politikus Koszovó nemzetközileg ellenőrzött függetlenné válását javasolja. Az Ahtisaari-terv az EU felügyelete alá helyezné a függedenné váló Koszovói, és széles körű önkormányzatot biztosítana az ott maradt szerbeknek. Saját alkotmányt, zászlót, himnuszt és hadsereget is javasol Koszovónak, vagyis az államiság elfogadott kellékeit. A függetlenséget így indokolja: „A szerb uralom visszatérése nem lenne elfogadható a koszovói nép számára.” Koszovó is szakadna Ez az elmélet arról szól, hogy Belgrád talán belemenne Koszovó függetlenségébe, ha Észak-Koszövó szerbek lakta, nem nagy területét Szerbiához csatolnák. Ezt a koszovói albánok vetik el. Koszovó kettéosztása valószínűleg az Ibar folyó mentén történne. Koszovó 2,2 millió lakosának kb. 5,3%-a (hozzávetőleg százezer fő) szerb, közel a fele lakik északon. Hongkongi minta Belgrádi lapok szerint a nemzetközi közvetítők, vagyis a trojka ahhoz hasonló megoldást próbál találni Koszovó problémájára, amelyet tíz éve Hongkong esetében alkalmaztak. Hongkong 1997-ben megszűnt brit gyarmat lenni, Kína része lett, de a védelmet és a külpolitikát leszámítva teljes autonómiát élvez, s ez az állapot még negyven évig fennmarad. Ha ezt alkalmaznák, Szerbia határa hivatalosan nem változna, és Koszovói nem lehetne teljesen független államnak tekinteni. Gazdasági megállapodásokat köthetne más országokkal, s az ENSZ-t leszámítva tagja lehetne nemzetközi szervezeteknek. Államként élhetné életét, csak saját védereje és önálló külpolitikája nem lenne, (-nák) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magán nyugdíj pénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon • költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0954 Sk 181 737 486,67 Sk 0,070% 1,1281 Sk 1 161 212119,71 Sk 0,075% 1,1304 Sk 3 254 156197,99 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1009 Sk 662 953 744,89 Sk 0,070% 1,1152 Sk 4 336 049 903,53 Sk 0,070% 1,1218 Sk 8 572 428 365,31 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0952 Sk 408 695 998,89 Sk 0,075% 1,1128 Sk 3 300 139 971,44 Sk 0,075% 1,1195 Sk 8 687 652 550,06 Sk 0,075% CSOB Magánnyugdíjpénztár 1,0863 Sk 87 007 976,58 Sk 0,070% 1,1062 Sk 765 872 756,15 Sk 0,075% 1,1114 Sk 1 644 502 502,15 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0910 Sk 152 411 790,99 Sk 0,070% 1,0915 Sk 1 441 970 943,81 Sk 0,075% 1,0904 Sk 3 252 019 648,89 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0928 Sk 321 780 515,76 Sk 0,070% 1,1129 Sk 2 446 613 161,80 Sk 0,075% 1,1201 Sk 3 774 255 783,99 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. szeptember 21 -i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutalja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
