Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-26 / 221. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Továbbra sincs döntés Pátria-ügyben Pozsony. Még mindig nem döntötte el a kulturális minisztéri­um, hogy kifizeti-e középhullámú adók üzemeltetésének költsége­it a Szlovák Rádiónak. Jozef Bednár, a tárca szóvivője szerint fi­gyelembe kell venniük, hogy az Eurostat mit számít be a költség- vetési hiányba, és ennek fényében mennyi tartalékuk marad. (Mindez a tervezett euróbevezetés miatt fontos.) Ha az állami tá­mogatás elmarad, akkor januártól megszüntetik a Pátria rádió műsorának sugárzását a középhullámú adókon, és a műsort je­lentősen csökkentett terjedelemben a Rádió Regina és a Rádió Slo­vensko hullámhosszán sugároznák, illetve interneten keresztül lenne hallgatható. A Szlovák Rádió tavalyi hiányának fedezésére 215,6 millió koronát, az idei középhullámú sugárzásra pedig 45,4 millió koronát kér. (sita) Megműtötték az ikerpár egyik tagját Pozsony. Tíz nappal a szétválasztó műtét után újra meg kellett műteni a pozsonyi Dérer kórházban a sziámi ikerpár egyik tagját. A műtétet a kisfiúkat operáló sebészcsoport vezetője, Vladimir Cingel végezte. Miskót tegnap a tíz nappal ezelőtti műtét után fellépő komplikációk miatt kellett újra megoperálni. A sebész szerint így jelentősen javult a kisfiú állapota, sikerült a hasán lévő nyílást is szűkíteni. A fellépett komplikációk ellenére a két gyerek közül Misko állapota jobb, testvére, Marek ugyanis ko­moly fertőzéssel küzd. Az öthónapos kisfiúk állapota ugyan sta­bilizálódott, ám továbbra is nagyon komoly, mondták az orvo­sok. További rekonstrukciós műtétek várnak rájuk, még mindig mesterségesen altatják és géppel lélegeztetik őket. (sán, akt) Áttolta a határon a lopott bicikliket Komárom. Egy szlovákiai nő közel 20 kerékpárt lopott el Dél-Komáromban. A bringákat egyszerűen áttolta az Erzsébet- hídon és Komáromban eladta azokat. Azért lett gyanús a rendőröknek, mert egy MTB férfi kerékpárt tolva igyekezett át­jutni Szlovákiába, de a kétkerekű nála jóval magasabb személy­re volt beállítva. Csomagjának átvizsgálása során egy erővágót találtak a rendőrök, ezért kihallgatták, s ő beismerő vallomást tett. Július közepe óta közel 20 kerékpárt lopott el Magyaror­szágon. (MTI) További vizsgálatra visszautalták az ügyet Cingel Zsuzsa részsikere UJ SZO-H1R Kassa. Cingel Zsuzsa, a kassai U.S. Steel volt darukezelője „sza­kaszgyőzelmet” aratott az egyko­ri munkáltatója elleni perben. A kerületi bíróság tegnap semmis­nek nyilvánította a járási bíróság korábbi döntését, amely a U. S. Steel-nek adott igazat, s visszau­talta az ügyet további vizsgálat­ra. Cingel Zsuzsa négy évvel ezelőtt országos ismertségre tett szert, amikor éhségsztrájkot foly­tatott a vasmű előtt, majd elgya­logolt a fővárosba, hogy felhívja a figyelmet a munkabiztonsági előírások megsértésére egykori munkahelyén. Azt állította, a gyárban az életére törtek, mun­kahelyi balesetnek álcázva a támadást. Az 54 éves asszony az eset után emberjogi aktivistává lépett elő; a jogfosztott munká­sok mellett a kisnyugdíjasok és a munkanélküliek jogaiért is har­col. Szimpatizánsai kíséretében gyalog indult útnak Szepsiből Pozsonyba. A 300 kilométeres „éhségmenettel” nemcsak a ha­zai, de a külföldi sajtó figyelmét is felhívta magára. A U. S. Steel vezetése az éh­ségsztrájk ideje alatt mondott fel a darukezelőnek a sok igazolatlan hiányzás miatt, ám az asszony azt állítja, a kapuőrök akadályozták meg abban, hogy bejusson a gyár­ba. A munkáltató szerint ez azért történt, mert Cingel nem tudta felmutatni a munkaképességét igazoló orvosi papírt, a felperes viszont azt állítja, a vasmű sacai kórházában a vezetés utasítására nem voltak hajlandóak megvizs­gálni őt. (juk) Egy német EP-képviselő hivatalos tiltakozást szorgalmaz a szlovák kormánynál Bős-konferencia Dekrétumok és Gárda dönti?a hasai Brüsszel. A HZDS Európa Parlamenti képviselői írá­sos nyilatkozatot készítet­tek elő a Magyar Gárda te- vékenyéségről a közgyűlés számára, és a szervezet mo­nitorozását követelik. A Be- nes-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése miatt viszont egy német eu­rópai képviselő azt szorgal­mazza, hogy az Európai Parlament elnöke hivatalo­san tiltakozzon a szlovák kormánynál. ÖSSZEFOGLALÓ Irena Belohorská, Sergej Kozlík és Peter Baco nyújtotta be a nyilat­kozattervezetet „a Magyar Gárda nevű szélsőjobboldali milícia tevé­kenységéről”. Ebben emlékeztetnek arra, hogy „a történelem már meg­mutatta, milyen irányba fejlődhet a militáns nacionalizmus”. Szerintük „egyeden mai demokratikus társa­dalomnak sem lenne szabad tole­rálnia az ilyen csoportok és fellépé­sek radikalizálódását”, ezért az EP nevében felkérnék „a Magyar Köz­társaság valamennyi illetékes ható­ságát és az európai szintű hatóságo­kat, hogy kövessék figyelemmel a Magyar Gárda tevékenységét”! Egyúttal felkérnék az Európai Unió valamennyi tagállamát, hogy kö­vessék figyelemmel az olyan nacio­nalista csoportok tevékenységét, mint a Magyar Gárda, és tegyenek határozott lépéseket a jövőben vár­hatóan konfliktushelyzetet okozó tevékenységek ellen. Ez a tervezet akkor válna az Európai Parlament hivatalos álláspontjává, ha 393 kép­viselő (az EP-képviselők több mint fele) aláírná. Markus Ferber, az Európai Parla­ment (EP) néppárti frakcióján be­lül működő CSU-csoport elnöke nyilatkozatban szögezte le: a szlo­vák parlamenti határozat, amelyet a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt indítványozott, alapvetően szembehelyezkedik az európai jogi normákkal. Felszólította az EP el­nökét, Gert Pötteringet, hogy hiva­talosan tiltakozzon a pozsonyi kor­mánynál. Ferber már a pozsonyi parlamen­ti határozat meghozatalának nap­ján, múlt csütörtökön közzétette ál­láspontját, riasztónak nevezve a szlovák határozatot. Utalt arra, hogy Szlovákia 2004-ben nem csu­pán az Európai Unió jogi közössé­géhez, de annak politikai értékkö­zösségéhez is csatlakozott. Emlé­keztetett arra, hogy a Benes-dekré- tumok a kollektív bűnösség elve alapján a II. világháború után meg­fosztották jogaiktól a szlovákiai magyarokat és németeket. „Vüágossá kell tennünk, hogy egy demokratikus Európa nem tűrhet ilyen tendenciákat” - jelen­tette ki akkor a német konzervatív európai képviselő. Szerinte most, hogy az előzetes tiltakozások dacá­ra elfogadták a határozatot, immár európai szinten kell levonni a kö­vetkeztetéseket. Szlovákia „ennek a felháborító határozatnak az elfogadásával nyíltan megsértette az Európai Unió alapvető jogelveit” - állapítot­ta meg Ferber. Szent-Iványi István magyar li­berális EP-képviselő szerint szé­gyenteljes dolog volt, hogy egy EU-tagállam 60 év elteltével me­gerősítette a jogfosztó Benes-dek- rétumokat. Minden demokratá­nak kötelessége elítélni azokat a kísérleteket, amelyek fel akarják támasztani a 60 évvel ezelőtti szörnyű eseményeket. A szocialis­ta Tabajdi Csaba a kölcsönös meg­bocsátás és a magyar-szlovák megbékélés fontosságát hangsú­lyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív bűnösség eszmé­je világégéshez, népek kiirtásá­hoz és megnyomorításához veze­tett. A szlovák parlament múlt he­ti döntése a Benes-dekrétumok megerősítéséről történelmi bo­csánatkérés és megbékélés he­lyett szentesít egy vállalhatatian eszmét. Kijelentette: „mi, magya­rok nem fogunk erre az indokolat­lan és az unió egész szellemisé­gétől idegen lépésre elhibázott, nacionalista választ adni: a ma­gyar-szlovák történelmi megbé­kélésnek nincs alternatívája.” Az Európai Néppárt elnöksége a parlamenti vita idején közzétet­te határozatát, amely szerint a Be­nes-dekrétumok a kollektív bűnösség alapján büntetik a ma­gyar és német kisebbséget a volt Csehszlovákia területén. Javasol­ni fogja, hogy az Európai Parla­ment októberi plenáris ülésén vi­tassa meg az ügyet, (mti, tasr) Budapest A bősi vita rendezé­séről szóló jelenlegi tárgyalásokon Magyarország azt képviseli, hogy ne épüljön meg a magyarországi duzzasztómű - hangsúlyozta Ko­vács György a probléma rendezésé­vel foglalkozó tárcaközi bizottság titkára tegnap. A konferenciát ab­ból az alkalomból rendezték, hogy 10 éve, 1997. szeptember 25-én döntött a hágai Nemzetközi Bíró­ság Magyarország és Szlovákia vi­tájában. A két ország 1993-ban for­dult közösen a testülethez. A bíró­ság tárgyalásokra, új megállapodás megkötésére szólította fel a két or­szágot, de ezek a tárgyalások azóta sem vezettek eredményre, a vita le­zárására. Az eddigi tárgyalásokat Kovács György négy szakaszra osz­totta. Az első szakaszt a Nem- csók-féle tárgyalásoknak nevezte. A második szakasz, amikor a szlo­vákok 1998-ban kiegészítő ítéletet kértek Hágától, majd Magyaror­szág erre írásos állásfoglalást adott a nemzetközi bíróságnak. Ezt kö­vetően ismét elkezdődtek a tárgya­lások. A harmadik szakasza Szé­kely-féle tárgyalások. Ennek során elutasították a magyarországi duz­zasztómű építését, viszont készsé­get mutattak arra, hogy a közös üzemeltetésről tárgyaljanak. Eze­ken a tárgyalásokon Magyarország azt is képviselte, hogy az energia- termelés elegendő vizet hagyjon az ökológiai viszonyok javítására. A negyedik, a jelenlegi tárgyalási sza­kaszban Budapest az ökológiai re­habilitációnak rendeli alá az ener­giatermelési, árvízvédelmi és hajó­zási kérdéseket, (mti) Igazából senki sem akarja szűkíteni a mentelmi jogot, de nemzetközi konferenciát lehet rendezni róla Meciar kinevette Paska javaslatát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Újabb vita körvonala­zódik a koalíción belül, most a mentelmi jog szűkítése miatt. A képviselői immunitásról szóló nemzetközi konferencián tegnap a fővárosban összeszólalkozott Vla­dimír Meciar, a HZDS elnöke, és Pavol Paska házelnök, a Smer je­löltje. Paska nyitóbeszédében azt hangsúlyozta: a parlamenti képvi­selőknek egyenlőknek kell lenniük az állampolgárokkal. A HZDS el­nöke reakciójában hozzátette: ne­vetnie kell, ha valakitől ilyet hall. A házelnök leszögezte: a men­telmi jog sérti azt az elvet, mely szerint a törvény előtt mindenki egyenlő. „Ha csak rajtam múlna, teljes mértékben eltörölném. Nem lehet különbséget tenni átlagos polgár és parlamenti képviselő kö­zött” - szögezte le Paska. Meciar szerint viszont a parla­menti képviselők a választópolgá­rokat képviselik, akik szavazataik­kal juttatták őket a parlamentbe, ezért megilleti őket a privilegizált helyzet. „Ezért is kell különbséget tenni a kettő között. Nevetnem kell, ha valaki ennek ellenkezőjét állítja. Volt egy képviselő, akit 14 alkalommal idéztek be a bíróságra, és 14 alkalommal mondták ki, hogy ártatlan. Ilyen helyzetben tö­röljük el a mentelmi jogot?” - kér­dezte a HZDS elnöke. „A mentelmi jogot határozottan szűkíteni kéne” - tette hozzá ehhez Paska. Ugyanakkor hozzátette, a polgárok többsége szemrebbenés nélkül igennel válaszolna, ha meg­kérdeznék őket, eltöröljék-e a par­lamenti képviselők büntethetet­lenségét. A két politikus még ab­ban sem ért egyet, hogy a mentel­mi jogot a parlamentben tett kije­lentésekre korlátozzák. Míg a ház­elnök szerint minden képviselőnek vállalnia kell azt, amit mond, ad­dig Meciar ennek ellentettjét állít­ja. „Dolgozni, vagy hallgatni fog­nak a képviselők a parlamentben akkor, ha polgárjogi per fogja őket fenyegetni mindenért, amit mon­danak? Mi a fontosabb: hallgatni, vagy beszélni, még akkor is, ha hi­bázhatunk” - tette hozzá Meäar. Annak ellenére, hogy egyik kor­mánypárt sem hajlandó tárgyalni a mentelmi jog szűkítéséről, Paska szerint csak idő kérdése, mikor ke­rül napirendre. Bízik benne, hogy a képviselők előjogait még ebben a választási ciklusban szűkítik. A parlament egyébként leg­utóbb idén júniusban vetette el az ellenzék javaslatát a mentelmi jo­gok szűkítésére - azt akkor Paska sem szavazta meg, mondván: saját tervezetet készít. A mentelmi jog szűkítéséhez al­kotmánymódosítás kell, tehát csak kormánypárti-ellenzéki egyetér­tésben lehet véghezvinni, (dem) Újabb ellentmondásos intézkedések a hatóságok részéről A szlovák és a magyar nép megbékéléséért imádkozott egy pappal A nyitrai nyomozók is tovább „dolgoznak” a Malina-ügyön ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Cáfolja a főügyészség, hogy elvette a Maiina Hedvig ügyet a nyitrai rendőrségtől és a nyitrai járási ügyészségtől. Jana Tökölyová, a főügyészség szóvi­vője szerint az, hogy az ügyet a Dobroslav Trnka főügyész által szeptember 12-én létrehozott spe­ciális csoport is vizsgálja, nem je­lenti azt, hogy a nyitraiak már nem dolgoznak rajta. A főügyészség hivatalos állás- foglalásában az is olvasható, hogy a csoport munkáját a főügyészség által kinevezett ügyész felügyeli. A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő ügyész azon­ban azt mondta, ez az egész csak játék a szavakkal, mert ha a fő­ügyész kinevezett egy ügyészt, aki folytatja a vizsgálatot, akkor a nyitrai ügyészségtől igenis elvette az ügyet. „Azért mondhatják, hogy nem vették el az ügyet a nyitraiaktól, mert ezt nem határozattal tették, Az egész csak játék a sza­vakkal: ha a főügyész ki­nevezett egy ügyészt, ak­kor a nyitrai ügyészségtől igenis elvette az ügyet. úgy, hogy az egyik nyomozótól elvették és a másikra bízták. A fő­ügyész valószínűleg az ügyész­ségről szóló törvény alapján járt el, és a felügyeletet ellátó ügyészt változtatta meg, aki ön­maga is elvégezheti az összes vizsgálatot” - fejtette ki forrá­sunk. Hozzátette, nem érti, mi­lyen speciális^ csoportról beszél­nek a főügyészségen. „A törvényben szó sincs ilyen speciális csoportokról, márpedig a hatóságok csak azt tehetik, amit a jogszabályok megengednek. Már önmagában az is ellentmon­dás, hogy a nyomozók és ügyé­szek egy csoportban dolgozná­nak, hiszen az ügyészség fellebb- viteli intézmény, amely felügyeli a nyomozást és rendőrségi vizsgá­lat kapcsán felmerült panaszokat bírálja el. Ha létezne egy ilyen ve­gyes csoport, az egyszersmind azt is jelentené, hogy önmagukat el­lenőrzik, amire én még nem lát­tam példát sem a hazai, sem a kül­földi gyakorlatban.” (vm) Bósza mécsesei Pozsonyban ^Pozsony. A szlovák-magyar megbékéléséért gyújtott tegnap mécseseket ás imádkozott Bósza János, a Dél-Fölvidéki Önrendelke­zési Tanács elnöke az elnöki palota előtt, de Ivan Gasparovic államfő tegnap még New Yorkban volt az ENSZ-közgyűlésén. Bószát csak az újságírók várták. Mivel a fotósok és operatőrök nem érkeztek egyszer­re, Bószának kérésükre többször el kellett fújni, majd újra meggyújtani a gyertyákat. Bósza szerint a meg­békélés kérdését nem politikusok­nak, hanem történészeknek kéne megvitatniuk, akik állásfoglalást dolgoznának ki a szlovák-magyar történelem kérdéses időszakairól. Hangsúlyozta, csak kétoldalú meg­békélés létezik, egyoldalú bocsá­natkérésnek nincs értelme. A mé­csesek mellett Horváth Róbert ka­tolikus pap imádkozott a két nem­zet megbékéléséért, (dem) Bósza János (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents