Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-25 / 220. szám, kedd
8 Külföld UJSZO 2007. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com Ahmadinezsád elnöknek már a jelenléte is hatalmas viharokat kavart Egy iráni New Yorkban Kiszabadult a két olasz Kabul. Az afganisztáni NATO-erők kiszabadították azt a két olasz katonát, akit két napja raboltak el az ország nyugati részén - közölte hétfőn a kabuli olasz nagy- követség egyik diplomatája. A hajnali akcióban mindkét olasz túsz megsérült, egyikük súlyosan. Sebesüléseiket a NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) egyik kórházában látják el. Az első jelentések szerint a túszejtők közül legkevesebb öten vesztették életüket. Ugyancsak tegnap halt meg két spanyol katona, két bajtársuk pedig súlyosan megsebesült Afganisztán nyugati részén a járműoszlopuk elleni támadásban - közölte a spanyol védelmi tárca szóvivője. (MTI) Optimista a kvartett New York. A közel-keleti ügyekben közvetítő kvartett támogatásáról biztosította a George Bush elnök által javasolt, őszre tervezett nemzetközi konferenciát, amelyre az izraeli és a palesztin félen kívül meghívást kap az Arab Liga különleges bizottságának tizenkét tagállama, köztük Szíria is. A kvartett álláspontja szerint lehetőség nyílt az előrelépésre a tárgyalásos folyamatban, s nőtt a nemzetközi közösség befolyása a béketeremtésben. (MTI) Irán lezárt egy határszakaszt Szuleimáníja. Irán tegnap lezárta a Kurdisztán iraki autonóm régióval szomszédos határát. A régió kormányának szóvivője elmondta: mind az öt itteni átkelőt lezárták az irániak. Az intézkedés néhány nappal azután történt, hogy amerikai katonák a kurdisztáni Szuleimá- níjában őrizetbe vettek egy iráni férfit, akit azzal vádolnak, hogy köze van iraki lázadóknak szánt fegyverek csempészetéhez, és hogy az al-Kudsz iráni elitalakulat ügynöke. (MTI) Nem segítene a NATO? Oslo. Egy Oroszországgal való konfliktus esetén Norvégia nem számol a NATO segítségével - derült ki egy tegnap nyilvánosságra került titkos katonai jelentésből. Miután a NATO a terrorizmus elleni harcra összpontosít, Norvégia nem számíthat a szövetség segítségére, ha komoly konfliktus robbanna ki a két ország között - írta Sverre Diesen vezérkari főnök a dokumentumban, amelyből az NRK norvég televízió idézett. A közelmúltban Oroszország jelentősen fokozta katonai tevékenységét a norvég-orosz határ térségében. Oroszország „biztonsági kihívást” jelent a skandináv ország számára. Invázióra nem kell számítani, de számolni kell komolyabb konfliktussal az északisarkvidéki olaj- és halállományok miatt. (MTI) New York. Megkezdődött tegnap délután az általános vita az ENSZ Közgyűlésének 62. ülésszakán. Előzőleg klímaváltozási világnap is kezdődött az ENSZ székhelyén. ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbit több mint 150 ország vezetőinek részvételével tartották azzal a céllal, hogy a világ országai tudatosítsák a klímaváltozás hatásait. Az egynapos találkozóra hetven államfőt is vártak. A tanácskozáson felszólalt Ivan Gasparovic szlovák államfő is. Megérkezett New Yorkba vasárnap a nemzetközi politika egyik legvitatottabb személyiséPristina. A koszovói fővárosban tegnap hajnalban bekövetkezett robbanásban két ember életét vesztette, tízen megsebesültek. Abelvá- rosban, a Bili Clinton volt amerikai elnök nevét viselő sugárúton következett be a detonáció, amelynek következtében tucatnyi bolt kirakata tört be. Asebesültek többségét egy lezuhanó betontömb sebesítet- te meg. Azt egyelőre nem tudni, mi volt a robbantás célja. Az ENSZ- irányítás alatt álló dél-szerbiai tartomány albán lakosságában növekszik a feszültség, mert elakadni látszik a Szerbiától való függetlenség elérésére irányuló kísérlete. A Nyugat támogatja Koszovó függetlenségét, de Oroszország megakadályozta a Koszovó státusát rendezni hivatott Ahtisaari-terv elfogadását a Biztonsági Tanácsban. ge, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is. Az eddigi hangos tiltakozások ellenére a helyi Columbia Egyetem elnöke a szólás és az általa vezetett intézmény szabadságát védve tegnap közölte: nem vonják vissza az iráni elnök meghívását, hogy előadást tartson az egyetemen. A The New York Post őrült iráni elnöknek és tiszteleten kívüli vendégnek nevezte Ahma- dinezsádot. Duncan Hunter kaliforniai republikánus képviselő bejelentette: kezdeményezni fogja a Columbia állami támogatásának megvonását, ha az iráni elnök megjelenhet a diákok előtt. Ahmadinezsád a CBS televíziónak arról beszélt, hogy a nemzetközi kapcsolatokban jelenleg semmire nem jó az atombomba, hiszen ha hasznos lett volna, nem Koszovó és Szerbia vezetői e héten pénteken New Yorkban tartanak közveden tárgyalást Koszovó sorbukott volna meg a Szovjetunió, vagy megoldotta volna az amerikaiak iraki problémáját. Hozzátette, hogy Iránnak nem célja nukleáris fegyvert birtokolni, nincs szüksége atombombára. Szerinte hibás az a gondolat, hogy az iráni nukleáris ambíciók miatt az USA és Irán a háború felé halad. Márpedig egy amerikai lapértesülés szerint Dick Cheney alelnök korábban fontolgatta annak a lehetőségét, hogy Izraelt megkérje egy Irán elleni korlátozott légicsapás végrehajtására. A Newsweek hetilap szerint a natanzi atomlétesítmény elleni támadással az lett volna a cél, hogy kiprovokálja az iráni válaszcsapást, ami indokként szolgált volna iráni katonai és nukleáris célpontok elleni amerikai légicsapásokra. Egy brit lap pedig azt írta, hogy az amerikai légierő vezérkara titkos csoportot állított fel a „következő háború megvívásának” megtervezésére. A The Sunday Times katonai forrásokra hivatkozva közölte: a Sakk és matt fedőnevű projektet júniusban indították újra a Pentagonban. A 20-30 tagú csoportban a légierő magas rangú tisztjei, valamint védelmi és kibernetikai szakértők vesznek részt, állítólag közvetlen hozzáférésük van a Fehér Ház, valamint a CIA és más titkosszolgálatok adatbázisaihoz. (MTI, t, ú) sáról. A tegnapi robbantás helyszínén a NATO-erők szakértői is vizsgálódnak. Berlin BT-tagságra törekszik Berlin. Németország továbbra is állandó tagságra törekszik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s erre vonatkozó igényét Angela Merkel kancellár fel meg fogja erősíteni a világszervezet közgyűlésének mostani ülésszakán. Ezt tegnap közölték német kormányforrások. Az idézett források szerint a kancellár asszony közvetlenül New Yorkba történt elutazása előtt erről tájékoztatta a kabinet tagjait. A kormány egyetértett abban, hogy változatlanul szükség van a világszervezet vezető testületének reformjára. Merkel asszony ez irányú törekvését előzetesen támogatásáról biztosította a parlamenti pártok túlnyomó többsége, egyedül a Baloldal pártja ellenezte azt. (MTI) A NATO-erők szakértői vizsgálják a pristinai robbantás körülményeit Növekvő feszültség Koszovóban A rendőrség merényletre gyanakszik, de az alvilági leszámolás lehetőségét sem zárja ki (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Rangun. Több mint százezren tüntettek tegnap a katonai junta ellen a korábbi mianmari fővárosban, Rangunban. A menet élén több ezer (állítólag 15 ezer) buddhista szerzetes haladt. Elemzők szerint két évtized óta ez volt a legnagyobb tüntetés a katonai diktatúra ellen. Rangunban és az ország más részein már egy hónapja zajlanak tüntetések. Tegnap voltak, akik jobb életkörülményeket követelő, mások nemzeti megbékélést hirdető transzparensekkel vonultak fel. A leghíresebb szentélyből, a Svedagon pagodából indultak, és a Nemzeti Liga a Demokráciáért (LND) ellenzéki szervezet székhelyéhez meneteltek. A szervezet tisztségviselői üdvözölték a szerzeteseket, majd csatlakoztak hozzájuk. Az LND vezetője az a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi, akit már négy éve házi őrizetben tart a junta. A tüntetők elindultak a politikus asszony háza felé is, a régi egyetemi negyedben. Ebben az azóta bezárt negyedben zajlottak a kormányellenes tüntetések a 80-as évek végén, melyeket a hadsereg nyomott el. A kormány egy hónapja megemelte az üzemanyagok árát, tüntetések sorozatát váltva ki intézkedésével. A megmozdulások időközben már nemcsak az áremelések, hanem általában a kormányzat szerintük rossz gazdaságpolitikája ellen is irányulnak. A szerzetesek szolidaritásuk jeleként csatlakoztak a lakosság tüntetéseihez, és azok élére álltak. Eddig 218 embert vettek őrizetbe, többségében LND-tagokat. Egy thaiföldi emberi jogi szervezet szerint az őrizeteseket testilelki kínzásnak vetik alá. (MTI, ú) Franciaország csúcsposztokat akar a NATO-ban Nicolas Sarkozy feltételei MTl-HÍR New York. A francia elnök két feltételhez kötötte Franciaország esetleges visszatérését a NATO integrált katonai szervezeteibe. Nicolas Sarkozy, aki New Yorkba érkezett az ENSZ klímaváltozásról tartott csúcsértekezletére, a The New York Timesnak adott interjújában a fontosabb feltételnek azt nevezte, hogy a NATO-n belül növeljék Európa önálló védelmi képességeit. „Azt kérem amerikai barátainktól, hogy értsék ezt meg. Egy önmaga önálló védelmére képessé váló Európa nem jelent kockázatot az amerikaiak számára.” Azután, „egy ilyen lépés csak abban az esetben történhet meg, ha Franciaország képviselői helyet kapnak az irányító testületek legmagasabb szintjén. Ha e két feltétel kérdésében nincs előrelépés, nem lesz visszatérés” - hangsúlyozta. Pöcegödörnek minősítette a cseh újságokat Topolánek újabb botránya KOKES JÁNOS Prága. Zsarolással, korrupcióval és a személye elleni bosszú- hadjárattal vádolta meg a cseh újságokat és újságírókat Mirek Topolánek cseh miniszterelnök. „Úgy látom, hogy az újságírói környezet - ahogy azt korábban Milos Zeman is mondta - lassan pöcegödörré válik” - jelentette ki a polgári demokrata kormányfő szokásos hétfői sajtóértekezletén. „Személy szerint nem vagyok híve a szólásszabadság szabályozásának, de a média nyomása szinte kiprovokálja, hogy erről új törvény szülessen” - fejtegette indulatosan. Topolánek elsősorban zavaros magánélete és félreérthető, olykor durva nyüatkozatai miatt már több mint egy éve a cseh sajtó bírálatainak a kereszttüzében áll, s ezt láthatóan egyre nehezebben viseli. Kijelentette, a cseh újságírók korruptak és a szenzációhajhászás közben aljas, törvénytelen módszerek alkalmazásától sem riadnak vissza. Információik nyilvánosságra hozatalával pedig veszélybe sodornak „bizonyos lakossági csoportokat”. A cseh kormányfő magyarázatul hozzátette, ő maga nem fél, „de féltem azokat, akik körülöttem vannak”. POLITIKAI BULVÁR Hadüzenet az elhízásnak Washington. Az elhízás elleni harc főszerepet kap a jövő évi elnökválasztás jelöltjeinek programjában. „Ha elnök leszek, minden nap harcolni fogok a kövérség ellen” -j elentette ki a nem éppen csontsovány Bill Richardson, a demokrata elnökjelöltségre pályázók egyike a napokban egy washingtoni konferencián. Ezt az utóbbi évek egyik legnépszerűbb témájáról rendezték: a Fehér Ház új ura mit tesz majd e népbetegség ellen. Az amerikai felnőttek 66 százaléka elhízott, sőt, egy részük kórosan kövér, amely nemcsak nagy terheket ró az egyénekre és a társadalomra az orvosi költségek miatt, hanem további betegségeket generál a cukorbajtól a keringési problémákig. Peter Ország, a kongresszus költségvetési hivatalának igazgatója szerint egy túlsúlyos egyén évente 1000 dollárral kerül többe a közegészségügynek, mint egy normális súlyú ember. Állítólag a kövérség elleni harc lesz a következő amerikai elnök nagy egészség- ügyi kihívása. Laurie Rubiner, Hillary Clinton stábjának egyik tagja szerint „ajelöltek, demokraták és republikánusok egyaránt nagyon komolyan veszik a problémát”, (mti, ú) Bátor buddhista szerzetesek álltak a megmozdulások élére. A kis képen a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi asszony. (SITA/AP-felvételek) Mianmarban százezernél többen tüntettek a katonai diktatúra ellen - utoljára a nyolcvanas években voltak ekkora megmozdulások Inog ajunta hatalma Bill Richardson (Reuters)
