Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-25 / 220. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK mwr i'iwi"i|mpiiHWnii(ü:ii i'nii! h i ~i p rrryű WSWIIIilllMMWMIIWIKililWHrii Mától újra drágul a gázolaj Pozsony. A gázolaj Szlováki­ában mától újra drágább, mint a benzin. Hasonló helyzetre leg­utóbb félévvel ezelőttvoltpélda. A natankuj.sk hírportál elemzé­se szerint a gázolaj 50 fillérrel drágul, miközben a benzin ára e héten sem nő. A gázolaj árát már egy héttel ezelőtt is 50 fillérrel növelték. Az áremelést követően egy liternyi gázolajhoz a hazai kutaknál átlagosan 38,50 koro­náért juthatunk hozzá. A legke­resettebb, 95-ös oktánszámú benzin literje ugyanakkor 38,30 koronába kerülhet, (ú) Olcsóbb lehet a burgonya Spisská Belá. A nagyobb vetés- területnek és a gazdagabb ter­mésnek köszönhetően várhatóan csökken a burgonya ára. Idén az átlagos hektárhozam elérheti a 20 tonnát - állítja Július Danis, a Szlovák Burgonyatermelők Szö­vetségének az alelnöke. Idén ugyanakkor 200 hektárral na­gyobb területen ültettek krumplit az elmúlt évhez képest, vagyis nagyjából 18 ezer hektáron. A burgonya árát azonban az Euró­pai Unió országai is befolyásolj ák. A szlovák szakmai szervezet sze­rint Németországból, Franciaor­szágból és Hollandiából több ke­reskedő is olcsó, ám a minőség szempontjából vitatott krumplit hoz be az országba. (TASR) Több támogatás a régiónknak Budapest. Az Európai Unió közép- és kelet-európai új tagál­lamai közül Lengyelország után Magyarország volt a második legnagyobb haszonélvezője az EU-költségvetésnek 2004 és 2006 között: összesen 3,9 milli­árd eurót kapott a közös büdzsé­ből - derül ki abból az értékelés­ből, amelyet az Európai Bizottság tegnap tett közzé Brüsszelben. Lengyelország 12,1, Csehország 3,2, Litvánia 2, Szlovákia 1,7 mil­liárd euró uniós pénzhez jutott az említett időszakban. A tavalyi, il­letve a 2000-2006 közötti uniós költségvetést értékelve Dalia Grybauskaité EU-biztos azt is ki­emelte: a tíz új tagország jelentős részesedésnövekedése azt is bi­zonyítja, hogy ezek egye növekvő mértékben vesznek részt a közös uniós tervezésben és programok­ban. (MTI) Luxemburg: nyit a munkaerőpiac Luxembourg. Luxemburg úgy döntött, hogy az év végétől teljes egészében feloldja mun­kaerőpiacának korlátozásait -a 2004-ben csatlakozott európai uniós tagországokkal, köztük Szlovákiával szemben. Az Eu­rópai Bizottság brüsszeli köz­leményében üdvözölte a nagy- hercegség döntését, amelynek nyomán az új tagállamok mun­kakeresőit ugyanolyan feltéte­lek illetik majd meg ott, mint a régebbi országokéit. A régebbi EU-tagállamok egy része még mindig akadályozza a 3,5 éve belépett új államok lakóinak munkavállalását. A mostani döntés nyomán csak Ausztria, Németország, Belgium, Dánia és Franciaország korlátozza részben vagy teljesen a keleti munkaerő mozgását. Németor­szág ugyanakkor szintén a na­pokban jelentette be, hogy a szakképzett munkaerő egy ré­sze előtt megnyitja az eddig zárt munkapiacot - ráadásul a berli­ni döntés már az idén csatlako­zott két államra, Romániára és Bulgáriára is vonatkozik. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 34,137 Lengyel zloty 9,078 Anqol font 48,978 Maqyar forint (100) 13,652 Cseh korona 1,238 Svéd korona 3,717 Bolgár leva 17,452 Román lel 10,079 Japán len (100) 21,032 Svájci frank 20,634 Kanadai dollár 24,173 USA-dollár 24,194 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 33,06-35,06 23,34-25,00 1,21-1,27 12,99-14,29 OTP Bank 33,08-34,80 23,41-24,71 1,20-1,26 13,09-14,09 Postabank 33,18-35,10 23,39-24,99 1,21-1,27 11,85-15,45 Szí. Takarékpénztár 33,16-34,87 23,48-24,72 1,20-1,27 13,01-14,24 Tatra banka 33,15-34,93 23,52-24,78 1,21-1,27 13,07-14,15 Dexia Banka 33,25-35,02 23,56-24,82 1,21-1,27 13,30-14,01 Általános Hitelbank 32,82-35,28 23,29-25,03 1,20-1,27 13,01-14,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szlovákiában az energiaszolgáltatás biztosítása érdekében 2030-ig 600 milliárd koronát kellene fordítani A zöld energiaforrás is pénzigényes A szélerőmű csak részben környezetbarát megoldás, ráadásul kiegészítő jellege van (Jón Kroslók felvétele) Pozsony. A megújuló ener­giaforrások támogatására Szlovákia 2010-ig 11,35 milliárd koronát szeretne fordítani - derül ki az or­szág 2030-ig szóló ener­giabiztonsági jelentéséből, amit a gazdasági tárca dol­gozott ki. Ennek köszönhe­tően 973 gigawattórányi­val több megújuló energiát termelnénk Szlovákiában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia számára elsősorban a 2009 és 2013 közötti időszak szá­mít majd rizikósnak. Ekkor állítják majd le ugyanis a Jaslovské Bohu- nice-i VI-es atomerőművet, vala­mint a vajáni és nyitranováki hőerőművek egyes blokkjait, mi­közben a Mohi Atomerőmű újabb blokkjai leghamarabb 2013-ban indulhatnak be. Az elemzések sze­rint 2006 és 2010 között így 1370 MW-nyi energia-kiesésre számít­hatunk, amit valamivel pótolnunk kell. Szlovákia energiatermelésé­nek az 58%-át az atomerőművek, 28%-át a hőerőművek, 14%-át a vízerőművek adj ák. Szlovákiában az energiaszol­gáltatás biztosítása érdekében 2030-ig 600 milliárd koronát sze­retnének fordítani. Ennek a 30%-át az atomerőművek, 11%-át pedig a hőerőművek felújítására és építésére fordítanák. A gazda­sági tárca elemzése szerint a ki­adások 36 százaléka jutna a meg­újítható energiaforrásokra. Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás so­rán nem csökken a forrás, a későb­biekben ugyanolyan módon ter­melhető belőle energia. Például a Nap ugyanúgy fog sütni a későbbi­ekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e a napenergiát vagy sem. Ellenben az autók által elégetett benzin nem termelődik újra, előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei. Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geotermikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közve­tett módon a Nap energiájából származnak. A geotermikus ener­gia a Föld mélyében zajló radioak­tív folyamatokból származik. Az EU megújuló energiapolitikai irányelvei kimondják, hogy a közös­ség energiaellátásában az alternatív energiahordozók arányát 2010-re a jelenlegi 14%-ról 22,1%-ra, a villa­mos energián belül pedig 5,3%-ról 12%-ra kell növelni. Emiatt Szlová­kia is egyre nagyobb figyelmet szen­tel ennek a témának. Ha a fenti ter­vek valóra válnak, akkor 2010-ben a nagy vízierőművek nélkül Szlováki­ában 1200 GWh-nyi villanyenergia származna a megújuló energiafor­rásokból. Ez utóbbiakaránya a hazai villanyenergia termelésen azonban még így is csak 4 százalék lenne. Az előzetes felmérések szerint 2020-ra Szlovákiában az energiafogyasztás 12-14%-át adnák a megújuló ener­giaforrások, ami elsősorban a bio­massza és a geotermális energia egyre nagyobb felhasználásának köszönhető. A gazdasági tárca elemzése, ezzel együtt azonban 2015-re a kőolaj világpiaci árának a 100%-os növekedésére számít. A szlovák stratégia szerint a legnagyobb beruházásokat az elkövetkező években a biogáz felhasználására kellene fordítani - összesen 4,2 milliárd koronát. A biogáz felhasználása az elmúlt években jelentős változásokon ment át. Az alternatív energia- források utáni kutatás biogáz­irányzata a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig állt a kuta­tás, az ipar és a mezőgazdaság érdeklődésének előterében. Eb­ben az időszakban Németor­szágban 150 mezőgazdasági biogáz-üzemet létesítettek. Ez­után az érdeklődés gyorsan csökkent, mert kiderült, hogy a biogáz-üzemek az olcsó fűtő­olajjal működő hőtermelő be­rendezésekkel nem versenyké­pesek. Ehhez technikai problé­mák is társultak, ezért a 80-as évek végére a 150 németországi biogáz-üzemből 60-at le is állí­tottak. Időközben azonban az energiaárak emelkedése miatt ismét ráterelődött a biogázra a figyelem, amit motivált a biogáz előállítására alkalmas szerves, ipari és mezőgazdasági mellék- termék és hulladék is. A legnagyobb növekedésre a biomassza esetében számíthatunk. A tervek szerint az áramtermelés ez utóbbinak köszönhetően 476 GWh-val nőhet. A kormány erre az elkövetkező három évben nagyjá­ból 950 millió koronás beruházást szán. A szélerőművekre 2010-ig a gazdasági tárca 4 milliárd koronát szeretne fordítani. A szélenergia felhasználása egyre népszerűbb, amit legjobban az jelez, hogy a vi­lág szélerőműveinek kapacitása az 1992-es 2,5 ezer megawattról 2003-ra 40 ezer megawattra nőtt. Állandó vita folyik ugyanakkor a szélerőművek környezetre gyako­rolt káros hatásairól. Ugyanis eb­ben az esetben is kell negatív kör­nyezeti hatással számolnunk, mi­vel ténylegesen tiszta energia nincs - vallják a szakemberek. A szélenergiánál például negatívum a lapátok által keltett zaj, a madár­vonulás során okozott kár, a mik­roklíma megváltoztatása, vala­mint magának az építménynek az előállítása során keletkezett kör­nyezetiszennyezés. (s, mi) Csehországban jövőre drágul a sztrádahasználat Többe kerülnek a matricák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A Topolánek-kormány tegnap döntött a 2008-ra vonatko­zó sztrádamatricák áremeléséről. Ales Rebícek közlekedési minisz­ter az ülés után közölte, három évig tartó stabil árszint után jövőre 10-15 százalékos drágulás követ­kezik be: a gépkocsik éves díjtétele az idei 900 koronáról 1000 koro­nára emelkedik, a 3,5 és 12 tonna közötti járműveknél az éves matri­ca ára 15 százalékkal drágul (8000 koronára). Természetesen a rövi- debb időtartamra szólók is többe kerülnek majd: az autók esetében a havi matrica 300-ról 330 koroná­ra, a heti 200-ról 220 koronára emelkedik, 3,5 tonna felett pedig a havi 1750 helyett jövőre 2000-be, a heti pedig 650 helyett 750 koro­nába kerül. A kormányrendelet december 1-jén lép hatályba, az árugrástól jövőre 350 millió koro­nás többletbevételt várnak (az idei terv 2,3 milliárd korona). Az elekt­ronikus útdíj tarifái terén nem lesz változás, az alig egy éve működő rendszer a 12 tonnánál nehezebb járművekre vonatkozik. Esetük­ben egy kilométernyi sztráda- használat 4,05 cseh koronába ke­rül. (CTK) Jelenleg irodaépítési láz söpör végig Szlovákián Még nem telítődött a piac ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fővárosban olyan gyorsan adják át az új irodaháza­kat, hogy a belvárosi, kevésbé korszerű irodaépületek bérleti díjai tavaly érezhetően esni kezdtek. A J&T Real Estate társaság elemzése szerint Pozsonyban 2006-ban 1,2 millió négyzetméternyi irodaterü­let állt rendelkezésre, ami 210 ezer négyzetméterrel több, mint egy év­vel korábban. Ez nem csoda, hiszen 2005-ben a fővárosban csupán egy nagyobb irodaépületet adtak át, tavaly már nyolcat, idén pedig egy­szerre 20 építése folyik. Napjaink­ban a régebbi irodaházak négy­zetméterenkénti és havi díja 8-9 euró között mozog, míg a minőségi, vadonatúj épületek havi ára 10-12 euró, ezen belül a belvárosi díjak 14-18 euró között mozognak- állít­ja a J8cT Real Estate. Szakértők sze­rint az építkezési hullám ellenére még műidig nem kell tartani a piac telítődésétől. Ráadásul az iroda- építési láz Pozsonyból tovább ter­jed a megyei központok irányába is. A hazai ingatlanirodák szövetsége szerint csak 2009-ig Szlovákiában több mint 250 ezer négyzetméte­ren valósulhatnak meg irodahelyi­ségek. (Hn,ú) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2007. szép. Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap 23-tól) Lakossági folyószámla CSOB 0,10-0,30 1,00-1,60 1,50-2,00 2,20-2,50 2,80-3,00 1,45-1,65 0,10 Privatbanka 0,30 1,60-1,90 2,00-2,30 2,40-2,70 2,90-3,20­0,10-0,50 OTP Bank 0,50 1,50-1,80 1,60-1,90 2,20-2,50 2,70-3,00 2,60-2,90 0,00-0,65 Istrobanka 0,90-1,05 1,50-1,80 2,10-2,40 2,30-2,60 3,50 3,50 0,10 Ludová banka 0,45 1,20-1,60 1,80-2,00 2,30-2,50 2,80-3,00 2,80-2,90 0,10-0,50 UniCredit Bank­0,85-1,00 1,00-1,20 1,70-1,90 1,80-2,00­0,00-0,10 Dexia banka 1,20 2,00 2,00 2,50 2,00 0,10 Tatra banka 0,30 1,40-1,60 1,80-2,00 2,35-2,55 2,80-3,20­0,30 Slovenská sporitefna­1,40-1,60 1,80-2,00 2,40-2,60 2,90-3,10 2,80 0,10-1,10 Vseobecná óverová banka­1,20-1,70 1,45-2,05 1,80-2,60 3,50 3,50 0,10-5,00 Postová banka 1,30 1,40-1,60 1,80-2,00 2,30-2,50 2,70-3,00 2,30-2,50 0,10-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2007. szeptember 23-tól) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,60 1,80 1,80 2,05­2,10 0,45 Istrobanka 2,20­­3,50­3,50 0,50 Ludová banka 1,40 1,50­1,70­1,70 0,50 UniCredit Bank­0,80­1,00­1,00 0,10 Postová banka 1,00 1,10­2,80­2,90 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporitefna­­­­­­­Vseobecná úverová banka 1,75 2,30­2,70­2,70 0,10-2,40

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents