Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-04 / 203. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com A tej ára hosszú távon is növekvő tendenciát jelez Egyre drágább a tej ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tehenek bendőjében a különlegesen kezelt szójakészítmények csak kismértékben bomlanak le Védett fehérjék a tehenek takarmányozásában (Illusztrációs felvétel) A gabonaárakban radikálisan megnyilvánuló keresletnövekedés mellett a tejpiacon is jelentős árfel­hajtó hatás érzékelhető. A közzé­tett adatok szerint az utóbbi hetek­ben a tej és tejtermékek árai a világ­piacon hatalmas ütemű növekedés­be kezdtek. Az áremelkedést első­sorban a világpiacon jelentkező je­lentős mértékű keresletnövekedés okozta, a tej iránt főleg a fejlődő or­szágokban indult meg a szinte ki- elégítheteden kereslet., ugyanak­kor a bioenergia előállítására fordí­tott nagyobb mennyiségű gabona és energianövény, a termelési szer­kezet megváltozása, a legnagyobb tejexportőrök készleteinek kimerü­lése is hozzájárult a rendkívül megnövekedett igényekhez. A szakértők azt vátják, hogy a keres­letnövekedés árfelhajtó hatása a vi­lágpiacon nálunk is megmutatko­zik az árakban. A folyamat azonban nem ilyen egyértelmű, mert a szakértők a megnövekedett kereslet után a ke­reslet-kínálati viszonyok kiegyenlí­tődésével számolnak, s ez árcsök­kentő hatással is jár. Ennek ellenére a tendenció abba az irányba mutat, hogy a fejlődő országokban bein­dult növekedés továbbra is maga­sabb szinten tartja majd a tej iránti keresletet, s az ár hosszú távon is növekvő tendenciát jelez. A statisztikai adatok alapján Szlovákiában idén az év első felé­ben csaknem félmillió torma (488,9 ezer t) tejet vásároltak és dolgoztak fel, ez 0,5 százalékkal kevesebb, mint az ezt megelőző esztendő ugyanezen időszakában. A visszaesés a fogyasztásra alkal­mas tej előállításában is érzékelhe­tő, itt a termelés 0,3 százalékkal ki­sebb volt mint tavaly. Ugyanakkor a savanyú tejtermékek, előállítása jelentős mértékben több mint 11 százalékkal növekedett, 5,5 száza­lékkal nőtt a tejpor előállítása és csaknem 3 százalékkal a sajtok gyártása. A tejpor tonnánkénti vi­lágpiaci ára az év első felében 3100 dollárról 5500 dollárra ugrott. Ez a hazai termelést is befolyásolta, a tejpor értékesítési ára az év első fe­lében több mint 27 százalékkal nö­vekedett és meghaladta a 110 koro­nát kilogrammonként, (ppa-at) Mért adatok szerint egy na­ponta 35-40 liter tejet ter­melő tehén átlagosan 1200 g körüli fehérjét ürít ki a tejjel szervezetéből. Annak érdekében, hogy ezt a telje­sítményt az állatok nyújta­ni tudják, legalább 2,5-3,0- szor annyi fehérjét kell a tejtermelés céljára a takar­mányadagban a számukra biztosítani. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tehenek növekvő fehéijeszük- ségletét viszont nem lehet kizáró­lag a takarmány fehéijetartalmá- nak emelésével fedezni mivel egy bizonyos határon túli fehéijefo- gyasztás rontja a szaporodási ered­ményeket. A nagy tejtermelésű te­hénállományok fehérjeellátása olyan takarmányok etetésével old­ható meg, amelyek a bendőben csak kismértékben bomlanak le, és inkább az oltógyomorban valamint a vékonybélben emésztődnek meg. Ebben segítségünkre lehetnek a vé­dett fehéijekészítmények. Ezekben a táplálóanyagok egy részét olyan formában bocsátják az állatok rendelkezésére, hogy azok nem a bendőben, hanem az emész­tőtraktus posztruminális szakaszá­ban emésztődnek csak meg, illetve szívódnak fel. A piacon több ilyen készítmény is található, ezek közül említést érdemel az amerikai AGP cég szó- jaalapú terméke, amely kíméletes pörkölési eljárással és kezeléssel készül, s ennek következtében a bendőben le nem bontható fehérje aránya rendkívül magas. Az AMI- NOPLUS olyan szójadara alapú természetes takarmány, amely előállítása során adalékanyag hozzáadása nélkül válik védett fe­hérjévé. A bendőben le nem bom­ló fehérje aránya magas (min. 72%). Az eljárás ugyanakkor ma­gas szintű vékonybélbeni emészt­hetőséget is biztosít (min. 95%). A termék egyesíti a bendő által le nem bontott fehérje előnyeit, a ki­tűnő ízletességet és a fő aminosa- vak természetes egyensúlyát, ezál­tal gazdaságosan ki tudja elégíteni a magas hozamú tejelő tehén szükségleteit. Az AMINOPLUST 2003 óta a szlovákiai piacon is forgalmazzák. Az amerikai AGP Inc. Omaha szlo­vákiai leányvállalata által nemrégi­ben tartott szakmai tájékoztatón nemcsak erről a termékről hang­zott el ismertető, hanem amint azt Fekete Dániel a komáromi cég ve­zetője elmondta, egy új program keretében az ágazati termelők szá­mára hasznos információk áramlá­sában is segítséget kínálnak. Ennek érdekében kértek fel együttműkö­désre egy agrártanácsadó céget, amely az ágazati projektek kidol­gozásában jártas, s amely az ágaza­ti támogatási projektekre kiírt felté­telekről nyújtott összefoglaló is­mertetőt. Az év végére pedig saját szakmai kiadványt is útjára szeret­nének bocsátani. Az amerikai anyavállalat mintájára, amely szö­vetkezeti formában működik, ná­lunk is szeretnék bevonni a part­ner-termelőket a tevékenységbe és tőkerészesedéssel a gazdálkodás­ban is érdekeltté tenni őket. A szakmai tájékoztatón a vidék- fejlesztési terv keretében igényel­hető támogatások kapcsán Varjú János agrártanácsadó felhívta a fi­gyelmet, hogy a tejelő típusú szar­vasmarhák tartásában mutatkozó tendenciák egyértelműen arra utalnak, hogy megfelelően, átgon­dolt, a környezetvédelmi követel­ményeknek is megfelelő beruházá­sokkal az ágazat túlélése, sőt fejlő­dése biztosítható, annál is inkább, hogy a tej árának növekedése felte­hetően elkerülhetetlen lesz. Több tejtermelő gazdaság példáján ér­zékeltette, hogy a 10 százalékos ár­emelkedéssel a beruházások meg­térülése adott feltételek között biz­tosított. Névai János, a cég megbízott eu­rópai képviselője és az AGP Slovakia felügyelőtanácsának el­nöke arról tájékoztatott, hogy az amerikai anyacég a világ egyik leg­nagyobb szójafeldolgozó vállalata szövetkezeti formában működik, több mint 250 ezer amerikai far­mert képvisel. Évente 7 millió ton­na szójababot dolgoznak fel, idén szeptemberben újabb feldolgozó üzemet nyitnak, melynek termékei már előre el vannak adva. A szövet­kezeti forma keretében a társaság nemzetközi árukereskedelemmel is foglalkozik, az amerikai földré­szen kívül Ázsiában és Európában vannak kirendeltségei, (sz) (Illusztrációs felvétel) A pekingi fehér kacsa egyik hazai törzstenyészetében a legjobb tulajdonságokat mutató egyedeket pároztatják, és utódaikat nevelik tovább Nincs vágóhíd a víziszárnyasok vágására ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kacsák etetéskor ellepik a partot (A szerző felvételei) A vízi szárnyasok tartásának Ki­rályréven már az előző rendszer­ben itt működő állami gazdaság­ban is nagy hagyománya volt. Saj­nos azonban a hazai baromfiipar rendszerváltás utáni átalakítása olyan jól „sikerült”, hogy mostanra ez a telep is szinte vegetálni kény­szerül, lévén, hogy a vízi szárnya­sok vágására alkalmas vágóhídi ka­pacitásokat egyszerűen felszámol­ták. Mivel megszűnt a folyamatos értékesítés lehetősége, az alkalmi eladások viszont mindig bizonyta­lanságot is hordoznak magukban, sőt a gomba módra szaporodó kis baromfineveldék külön konkuren­ciát jelentenek számukra, (ame­lyek gyakran tőlük vásárolják az egynapos kiskacsákat), így folya­matosan improvizálni kényszerül­nek az értékesítésben, s ezért egyre kevesebb állatot tartanak. Azt azonban még kevesebben tudják, hogy valójában ebben a gazdaság­ban nevelik a fehér pekingi kacsa egyik hazai törzsállományát. „A törzsállomány tartásának kü­lön szabályai vannak - tájékoztat Nagy Imre a kacsatenyésztő telep vezetője. - A lényeg, hogy a fajta­tiszta állatok közül a legjobb tulaj­donságokat mutató egyedeket pá- roztassuk, és utódaikat,neveljük to­vább. Az erre kiválasztott tojókat és hímeket a többi állattól elkülönítve tartjuk, a szabadtéri kifutókban a légteret még fedő hálóval is lezár­juk. Tojási időszakban minden ál­latnak megvan a maga ketrece, a tojásokat külön jelöljük, nyilván­tartásba vesszük, s így kerülnek a keltetőbe, hogy a kikelt és az innét kikerülő tenyészállatokat úgyszin­tén nyilvántartásba véve megjelöl­jük - szárnyukra fémcímke kerül”. A telep halastavának partján a fehér állatok ezreinek rikácsolása szinte teljesen betölti a teret. Ete­téskor ellepik a partot. Mivel az or­szágban jelenleg egyetlen olyan vá­góhíd sincs, amely a kacsák vágásá­ra megfelelne, illetve vállalná azt, így kénytelenek kisebb-nagyobb té­telekben értékesítem az egész állo­mányt. Akik neveltek már kacsát, tudják, hogy mennyi takarmányt képes megenni ez a meglehetősen falánk állat. A háztáji udvarban tar­tott 10-15 kacsához képest azon­ban egy hozzávetőlegesen húszez­res állomány napi takarmányadag­ja már jelentős tétel. „Órákat lehetne mesélni arról, hogyan zárta be kapuit egyik nap­ról a másikra a kilencvenes évek vé­gén a galántai baromfifeldolgozó, ahol a legutolsó szállítmányunkat feldolgozták. S bizony a bezárt ka­puk mögött maradt a kifizetetlen tartozásuk is a feldolgozott állato­kért, amit már soha nem kapunk vissza - emlékszik vissza Nagy Im­re. Azóta bizony minden esztendő­ben azon izgulnak, vajon a tavaszi keltetés után sikerül-e eladni a kis­kacsák meghatározó részét, vagy a megmaradó állatokat még a nyár elejéig tartani kell, hogy utána to­vábbi hizlalásra alkalmas növen­dékállatként, vagy levágva és meg­tisztítva adják el azokat. Sajnos, rókafogta-csuka hely­zetben vagyunk - mondja Szikura Ferenc, a Királyrévi Agrostaar igazgatója - hiszen egy olyan tele­pet örököltünk, amelyet más célra nem lehet kihasználni, ugyanak­kor az állatok értékesítési láncá­ban a számunkra legcélszerűbb megoldást jelentő nagyüzemi fel­dolgozás egyszerűen hiányzik. Nincs az országban erre alkalmas vágóhíd. Sőt, a szomszédos Ma­gyarországon is csak főleg a déli országrészekben működnek ilye­nek, ami egyrészt a szállítás távol­sága miatt számunkra nem lenne jó megoldás. Megpróbáltuk fel­mérni a helyzetet, milyen lehetősé­gek vannak. A legegyszerűbb meg­oldás talán a telep felszámolása lenne, ugyanakkor itt van a törzs- állomány, amit mégiscsak meg kell őrizni. Bár az utóbbi években már jelentősen csökkentettük ennek a létszámát is. S noha vannak rend­szeresen visszajáró vevőink, a leg­nagyobb gondunk a folyamatos ér­tékesítési lehetőség hiánya, ami nagy terheket ró a telepre és a gaz­daságra. Nem beszélve arról, hogy a legutóbbi madárinfluenza ve­szély miatt komoly összegeket kel­lett költenünk a külön védekezés­sel kapcsolatos állatvédelmi elő­írások bevezetésére, ami tovább növelte a költségeinket, (sz) Nagy Imre-a kiválasztott tojókat és hímeket a többi állattól elkülönít­ve tartjuk AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents