Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-20 / 216. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 20. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ CSEH SAJTÓ Akár háborúhoz is vezethet, ha Koszovó egyoldalúan kiki­áltja függetlenségét - jelen­tette ki Borisz Tadics szerb ál­lamfő a cseh gazdasági és po­litikai napilapnak adott inter­júban. A politikus arra a kér­désre válaszolt, milyen kö­vetkezményekkel járhatna Koszovó önállóságának a ki­kiáltása. Megjegyezte: a há­ború a múltban gyakori kö­vetkezménye volt az ilyen fo­lyamatoknak. Ez a „legrosz- szabb forgatókönyv”, ame­lyet el kell kerülni - állította Tadics. Szerinte a koszovói albánok és a szerbek meg tudnának egyezni egy komp­romisszumos megoldásban, ha néhány európai és ameri­kai politikus nem támogatná az albánok igyekezetét a tar­tomány önállóságának a kiki­áltására. Amíg a koszovói al­bánok érzik a külföld támoga­tását, nem lesznek hajlandó­ak leülni a tárgyalóasztalhoz és kompromisszumotkötni. A szerb államfő szerint a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbí- zott vezette eddigi tárgyalási folyamat teljesen hibás volt, s eredménye egy olyan terv, amely Szerbia számára elfo­gadhatatlan, hiszen sérti a nemzetközi jogrendet. Bírál­ta az Ahtisaari-csapat egyik meg nem nevezett tagjának a kijelentését, miszerint azért kell a koszovói albánoknak függetlenséget adni, mert kü­lönben erőszakot alkalmaz­hatnának. „Ez buzdítás az összes szeparatista számára, mert e szerint az állítás szerint az erőszak a legjobb eszköz céljaik eléréséhez” - jelentet­te ki Tadics. Kizártnak tartja, hogy Szerbia Koszovó kérdé­sében megváltoztathatná az álláspontját egy esetleges gyors európai uniós meghívás miatt. SVÁJCI SAJTÓ A tekintélyes svájci lap sze­rint úgy tűnik, hogy a ma­gyarországi ellenzék belefá­radt a tiltakozásokba: a nép becsapását elismerő Gyur- csány-beszéd első évforduló­ja még a legelkeseredetteb- beket sem volt képes tömeges felvonulásra sarkallni. Vi­szont a hét végén lezajlott egyéb rendezvényeken a jobboldal által szakadatlanul emlegetett magyarság a leg­rosszabb oldalát mutatta. A Hősök terén szombaton esz­mefuttatásokat lehetett hal­lani „Magyarországról, e kul­turális fölénnyel rendelkező, vezető kultúmemzetről, me­lyet az irigy világ megtagad”. Mostanság szinte minden al­kalommal antiszemita kiro­hanások hallhatók a szélső- jobboldal részéről, és a tünte­tők legafább annyi gőggel, mint amennyi konoksággal hagyják figyelmen kívül Só­lyom László elnök kérését is, hogy ne használják a dühödt antiszemita nyilaskereszte­sek emblémájára emlékezte­tő Árpád-sávos zászlót. A tu­dósító idézte Semjén Zsolt­nak a parlamentben elhang­zott lejelentését „Schwarz bácsiról és Weisz néniről”, és úgy vélekedett, hogy a maró, gálád megjegyzésnek a kor­mányzó szocialisták voltak a célpontjai, akik nem utolsó­sorban a zsidó közösség ne­vében hangosan tiltakoztak a Magyar Gárda megalakulása ellen. A szülőket megfenyegették: gyerekeik nem kapják meg az állami támogatást Nem engedik magyarul tanulni a csángókat Nem indulhat be a hivata­los magyar nyelvű oktatás a Bákó megyei csángó fa­luban, Gajdáron (Coman) az ottani polgármester, va­lamint a helyi iskola koor­dinálásával megbízott pe­dagógus következetes ak­namunkája miatt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Hegyeli Attila, a Moldvai Csán­gómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse az erdélyi Krónika című lapnak el­mondta: az elöljáró és a pedagó­gus a napokban felkereste az isko­lai magyaroktatást igénylő 42 csa­ládot, és fenyegetőzésekkel fűszerezett csúsztatásokkal elér­ték, hogy 39 szülő visszavonja ko­rábban benyújtott kérvényét. Emiatt magyarórák nélkül kezdő­dött a tanév a gajdári általános is­kolában, noha a Bákó megyei tan­felügyelőség nemrég hagyta jóvá Farkas-Ferencz Gabriella magyar- tanárnő kinevezését, heti hat órá­ban állapítva meg a kötelező óra­számot. Hegyeli Attila ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett: Pásztor Gab­riella, a romániai oktatásügyi mi­nisztérium államtitkára szeptem­ber elején tett csángóföldi látoga­tása nyomán Ovidiu Cojocaru fő­tanfelügyelő az eddig meghirde­tett 130 óra helyett 207 magyar­óra kiírását engedélyezte a csángó falvakban. A gajdári polgármester és a pedagógus személyes befo­lyására a zavarodott és megfélem­lített szülők szinte kivétel nélkül írásba adták, hogy nem akarnak iskolai magyarórákat. Ana Petrea tanítónő azt állította, hogy az ál­lamtitkár asszony a faluban tett látogatásakor azt mondta: nem törvényes a magyarórák beveze­tése, holott Pásztor Gabriella en­nek éppen ellenkezőjéről beszélt mondta a Krónikának Hegyeli. A kolozsvári Szabadság is úgy értesült: a szülőket azzal fenye­gették, hogy nem kaphatják meg a gyerekeknek járó román állami segélyt, és elveszíthetik a magyar állam által nyújtott oktatási-neve­lési támogatást is, mert az csak annak jár, aki csupán iskolán kí­vül tanul magyarul. A hétfői tan­évnyitóra Farkas-Ferencz Gabriel­la magyartanárnőt Hegyeli Attila is elkísérte az iskolába. Itt hiába mutatták a Bákó megyei főtanfel­ügyelő által aláírt kinevezést, a fa­lu polgármestere rendőrök kísére­tében jelent meg, és leszögezte: Gajdáron nem lesznek magyar­órák, ezt ők mint a „nép megvá­lasztott képviselői” nem engedhe­tik. Az ünnepség során felszólítot­ták az embereket, hogy ezzel kap­csolatban semmit alá ne írjanak többé. Vasile Dumitru, a közigazgatá­silag Gajdárt is magában foglaló Sanduleni polgármestere a Króni­kának tagadta, hogy személyesen felkereste a csángó szülőket. Be­ismerte, hogy a tanévnyitón kifej­tette személyes véleményét: nem támogatja az iskolai magyarórá­kat. Ha az MCSMSZ magyar nyelvre kívánja oktatni a gyereke­ket, vásároljon ingatlant erre a célra, az iskoláknak erre nincs szabad helyiségük - mondta. Csángóföldön jelenleg 15 tele­pülésen hivatalosan, három falu­ban pedig iskolán kívül főijük a magyaroktatás közel 1600 diák számára, 32 tanár felügyeletével. Gajdáron nyolcvan csángó ele­mista jár az MCSMSZ magánórái­ra. Hegyeli Attila néhány héttel ezelőtt a bukaresti Új Magyar Szónak elmondta: nagyon sok magyarországi tanár szeretne Csángóföldön tanítani, őket azonban csak iskolán kívüli kere­tek között tudja a szervezet fog­lalkoztatni. Történelmi mélyponton a Konzervatív Párt vezérének támogatottsága Blair után is erős a brit Munkáspárt MTl-HÁTTÉR Jelentős előnnyel vezeti a népszerűségi pártlistát a tegnap közzétett legfrissebb adatok sze­rint a több mint tíz éve kormányzó brit Munkáspárt, amely az elmúlt hetek országos feltűnést keltő ál­lategészségügyi és banki felfordu­lásai közepette még növelte is tá­mogatottságát. Ugyanakkor az el­lenzéki konzervatívok vezére a legnépszerűtlenebb a nagy pártok politikusai között. A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napüap megbízásá­ból az ICM közvélemény-kutató által elvégzett havi felmérés sze­rint a Labourt támogatók aránya egy százalékpontos gyarapodással elérte a jelképesnek tartott 40 szá­zalékot, amellyel a brit választási aritmetika alapján már óriási al­sóházi többséget lehet szerezni. A Konzervatív Párt két százalékpon­tosveszteséggel 32 százalékon áll. Ez a legnagyobb különbség a két vezető politikai erő között az­óta, hogy David Cameron 2005 végén átvette a toryk alsóházi ve- zéri és az ezzel járó miniszterel- nök-jelölti posztját. Cameron személyes támogatottsága is mélyponton van: a konzervatív politikus tevékenységével a vá­laszadók 37 százaléka elégedett, 45 százaléka viszont nem, így a to- ry vezér népszerűségi mutatója mínusz 8. Gordon Brown minisz­terelnök támogatottsági rátája ugyanakkor rendkívül magas, plusz 32: a teljes választói minta 55 százaléka elégedett a tevé­kenységével, és csak 23 százalék mondta azt, hogy elégedetlen. Az új felmérés rácáfol azokra a várakozásokra, amelyek szerint a nemrégiben több helyszínen egyidejűleg ismét felbukkant száj- és körömfájás járvány, valamint az utóbbi másfél évszázad legna­gyobb brit bankpánikja kikezdheti a Munkáspárt támogatottságát. Az a tény, hogy a Munkáspárt­nak mindezek ellenére továbbra is jelentős a népszerűségi előnye, felélesztette az előrehozott vá­lasztások lehetőségéről keringő találgatásokat. Gordon Brown, aki júniusban vette át a kormányfői posztot Tony Blairtől, nem hivata­los értesülések szerint akár már idén őszre választásokat írhat ki, megerősítendő mandátumát. A je­lenlegi kormány megbízatása 2010-ig szól. KOMMENTÁR Forró kaputyino AAAL1NÁK ISTVÁN Moszkvában kelendőek a neves emberek képeivel díszített mütyü­rök. A legtöbb a Putyin-bicskából, Putyin-tollból, Putyin-kitűzőből fogy. Európai politikusok ekkora népszerűségről csak álmodoz­hatnak. Ha az orosz bisztrókban is teret hódító kapucsínót kapu- tyinóra keresztelnék, rögtön az italranglista második helyére ugoma. Az örök első vodka mögé. Amikor a részeges Jelcin egy évtizede elővarázsolta a cilinderéből kiszemelt utódját, mindenki meglepődött. A választás egy isme­retlen, szürke, apparatcsik-arcú KGB-s tisztecskére esett, akiről az volt az ember benyomása, hogy háromig sem tud számolni. Meg­figyelők alkut sejtettek mögötte: a megületődött ifjonc hálából meghagyja a Jelcin-família és az egész Jelcin-klán embereinek ki­váltságait, bankszámláit. Jelcin tévedett. Azt a Putyint választotta, aki ma a világ egyik legbefolyásosabb embere. A birodalom feltá- masztója. Ez a párhuzam jutott az ember eszébe, amikor Putyin a múlt héten, hatalmas meglepetést okozva, elővarázsolta a kisze­melt utódot, az ismeretlen Viktor Zubko vöt. Van-e esélye annak, hogy a történelem megismétli önmagát? Minimális, bár sosem szabad feledni a nagy igazságot: a politikában minden megtör­ténhet, és annak a fordítottja is. Minimális azért, mert Jelcin és Pu­tyin között két alapvető különbség van. Jelcin, aki alatt pocsék volt a gazdaság, de szabad volt a sajtó, már nem ragaszkodott a hata­lomhoz. Putyin viszont, aki alatt stabilizálódott a gazdaság, de el­veszett a sajtószabadság, még nem itta el az eszét. Zubkov kapcsán két fontos tényt kell megemlíteni. Egy: Putyin foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. Kettő: tényleg ő volt az, aki elutasította - bár felajánlották neki -, hogy alkotmánymó­dosítással indulhasson harmadszor is az elnöki posztért. Ez lett volna a tisztességesebb módszer, viszont nyüt beismerése is an­nak, amit mindenki tud: Moszkvában falhoz állították a demokrá­ciát, és Putyin egy sorba került volna a venezuelai Chávezzel. Ezért az utód kiválasztása sem megmérettetéssel, hanem KGB-s módszerrel történt, a gazdasági és családi összefonódásokkal is megerősített szentpétervári klán bevetésével. Mert Moszkvában nem a kormány kormányoz, hanem ez a klán, amelyet úgy hívnak: elnöki apparátus. Számtalan forgatókönyv létezik arra, miként maradhat hatalmon Putyin. Ha Zubkovot elnöknek is megválasztják, ő lehet a klón, aki melegen tartja az elnöki széket négy évig, és Putyin demokratikus választások útján ülhet rá vissza. De Zubkov mondjuk egy év után le is mondhat ugyanezzel a céllal. Sokféleképpen lehet még vari­álni a posztleosztásokat úgy, hogy közben az alkotmányosság lát­szata is fenntartható legyen. Hallatlan népszerűségének oka, hogy visszaadta az embereknek a birodalmi illúziót. De másik fő célja, hogy világhatalom is legyen Oroszország, még nem teljesült. Még most is Ámerika az egyetlen. És e státushajszában Oroszországnak az elkövetkező években ko­moly versenytársa lesz Kína. Mellesleg Putyinnal aligha lesz ismét világhatalom Oroszországból. Azért, mert a külpolitikában is a KGB-s módszereket alkalmazza. Erre pedig csak az oroszok vevők. JEGYZET Jöjjön három hónap múlva JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Amikor lezártam a budapesti éveimet, s hirtelen munka nél­kül maradtam, íziben rám tör­tek az addig valahogyjól elrej­tőző betegségek. Napokig nem volt kedvem felkelni, s nem volt olyan porcikám, amely ne fájt volna. Unaloműzőnek felkere­kedtem a körzeti orvoshoz, és, csekély kilenc hónap alatt sike­rült is a járási székhely szinte összes szakrendelőjét végigjár­nom. No, nem azért tartott üyen sokáig, mivelhogy annyi­an lettek volna, csupán egy-egy szakorvosra hónapokig kellett várni. Miután kiderült, hogy minden problémám idegi ere­detű, ráadásul még munkahe­lyem is akadt, felhagytam a be­tegségeim pátyolgatásával. Az­óta valószínűleg még kevesebb az orvos errefelé, hiszen a jobb kereset reményében a többsé­gük már Magyarországon vagy Csehországban praktizál. Bará­tom mesélte, hogy már hóna­pok óta rakoncátlankodik a vérnyomása. A körzeti orvos meg is mérte a vérnyomását, s egy rövid telefon után beutalta az illetékes szakorvoshoz. De nem ám aznapra, hanem há­rom hónappal későbbre, mond­ván, hamarabb nincs időpont. Miután barátomnak ültő helyé­ben felugrott a vérnyomása, mondott egy cifrát, s azóta sem ment a rendelő felé. Nem egye­di esetről van szó, egyik biztosí­tóban dolgozó ismerősömtől tudom, hogy több olyan páci­enst tartanak nyüván, akik már több éve vannak betegállo­mányban, de még mindig nem derült fény a betegségükre. A körzeti orvos a panaszok alap­ján beutalja őket a megfelelő szakorvoshoz, de előfordulhat, hogy egy-egy szakorvosi vizsgá­lat között negyedév is eltelik. Mostanában ismét több lett a szabadidőm, s ismét egyre töb­bet gondolok a nyavalyáimra. Ez persze nem csoda, hiszen azért az évek is elszálltak fölöt­tem, mégis egyre kevésbé vá­gyom arra, hogy az évekkel ez­előtt megismert tortúrát meg­ismételjem. Arra azért mégis rá­szántam magam, hogy legalább a körzeti orvost meglátogassam. A hangosbemondóból tudtam meg, hogy másnap nem rendel, de nem ám a környékbeli rende­lőben helyettesítik, hanem egy harminc kilométerre lévő falu­ban, ahová még közvetlen csat­lakozás sincs. Ez a hír elég volt arra, hogy újabb három hónap­pal elodázzam a dolgot. Addig talán maguktól is megszűnnek a tüneteim. Semmi kedvem ugyanis hónapokat várni arra, hogy megtudjam, a megfelelő keretek között van-e a vizeletem ph-értéke.- Csak azt szeretnénk megtudni, mikor lesz a szlovák-magyar megbékélés... (Peter Gossányi karikatúrája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents