Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-19 / 215. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 19. Szülőföldünk 29 A nagyszombati Szent Miklós-plébániatemplom egykor az esztergomi érsekek-prímások székesegyháza volt (Korpás Árpád felvételei) A korhadt ácsolat, a több mázsa galambürülék miatt a statika is veszélyben van Megújul a nagyszombati templom tornya Nagyszombat. Megújul a magyar kultúr- és helytörténetben is jelentős szerepet játszó város Szent Miklós-plé- bániatemplomának déli kupolája. Félő volt ugyanis, hogy az elkorhadt ácsolat és az arra nehezedő több mázsa galambürülék miatt az épületrész - különösen a kecsesebb csúcs - statikája megbomlik. ÚJ SZÓ-HÍR Az új fa födémet pléhdarabokka! is borítják, hogy a következő egy-két évszázadot is kibírja Fokozatosan kicserélik a felső toronyrész elkorhadt gerendáit, az új fa födémet pedig pléhdarabokkal borítják, hogy a következő százkétszáz esztendőt kibírja a 14-15. században emelt templom déli tornya. A ma üzen is a jövőnek: a toronycsúcson lévő golyóbisban a polgármester levelén kívül egy jegyzéket is elhelyeztek a „szlovák Róma” legfontosabb jelenkori statisztikai adataival. A várhatóan idén decemberig befejeződő munkálatokat egy alsókubini cég végzi Juraj Kianicka mérnök vezetésével, a beruházó a templomot kezelő nagyszombati Szent Miklós Római Katolikus Plébániahivatal. A Szent Miklós-plébániatemplom háromhajós gótikus bazilika oldalkápolnákkal, két tornya barokk, berendezésének egy része pedig a reneszánsz stílusú. Egykor a török elől ide menekült esztergomi érsekek- prímások székesegyháza volt, több érsek epitáfiuma (sírfelirata) is megtalálható itt. Nagyszombat 2013-ra szeretné elnyerni az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető címet, ezért a városnak a műemlék- védelem terén is sokat kell tennie. Az önkormányzat éppen ezért felhívással fordult a polgárokhoz és minden közülethez, hogy ötleteivel és cselekedeteivel segítse sikerre a kezdeményezést, (kár) „Nagyszombat asszonya: Könnyező Szűzanya” Az északi templomrész kápolnájában Könnyező Mária képe látható. A feljegyzések szerint négyszer hullatott könnyet: először 1663-ban, amikor - köddel borítva be a vidéket - a török hadaktól mentette meg a várost, majd háromszor 1708-ban, a kuruc harcok idején. IV. Pius pápa 1852-ben teljes búcsút rendelt el a kegyhelyhez, ezt minden évben november 21- én tartják. Ének is született a Szűzhöz intézett fohászként, amelyből most csak egy részt idézünk: „Sorvad és hanyatlik árva nemzetünk! / Anyánk, légy az égben Patrónánk nekünk. / Nagyszombat Asszonya: Könnyező Szűzanya.” (kor) Kevés gyerekkel is megpróbálják gazdaságosan működtetni a falu óvodáját Iskola már nincs, az óvodát nem adják Kamocsán minden óvodásnak jut elég türelem és odafigyelés Kamocsa. Három évvel ezelőtt még közel húsz gyerek járt a Vág menti település magyar óvodájába, idén szeptemberig azonban csak tizennégy apróságot Írattak be az intézménybe. Az óvónők és a szülők az egykori alapiskola nemrég felújított gangján üdvözölhették egymást a szeptemberi évnyitón, a gyerekeket a frissen festett helyiségekbe vezették be a pedagógusok, Tóth Irma igazgatónő és Bazsó Erzsébet óvónő. Az óvodások 2003-tól a falu régi magyar alapiskolájának a helyiségeit használják, a magyar tanintézményt 2002-ben tanulók híján a falu vezetése kénytelen volt bezá-’ ratni. Az óvoda régi épületében azóta alkalmi börzéket rendeznek, idővel pedig szálláshelyet szeretnének itt létrehozni a faluba látogató turisták számára. Azelőtt konyhavezető és takarítónő is dolgozott az iskolában és az óvodában, ám a település önkormányzata kénytelen volt elbocsátani néhány alkalmazottat, hogy gazdaságosabban tudja működtetni az óvodát. Ma már csak - a falu által részmunkaidőben alkalmazott - szakácsnője, és közhasznú munkásként dolgozó takarítónője van az óvodának. „Nem kis gondot jelent a falu számára egy nevelési intézmény fenntartása, évek óta küzdünk ezzel a problémával. A faluban élő kisgyerekes szülők megnyugtatására azonban elmondhatom, mindenképpen megtartjuk az óvodát“ - hangsúlyozta Lukács Valéria, Kamocsa polgármestere. Támogatókat kerestek, és találtak a faluban, a helyi szövetkezet jóvoltából például sokkal olcsóbban jutnak a gyerekek gyümölcshöz, zöldséghez mint másutt. A napi étkezésért csak 23 koronát fizetnek a családok, gyerekenként napi három korona támogatást kapnak a fenntartótól.- (Érsekújvárban például évek óta nem nyújt támogatást az önkormányzat, ott napi 26 koronát fizetnek egy gyermek étkeztetéséért a kötelező tandíj mellett). Tóth Irma elárulta, a 14 gyerek közül négy lesz jövőre tanköteles, közülük kettőt csak idén ősszel írattak be az óvodába. A tavaly elballagó hat gyerek közül öt az Érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolában kezdi majd meg tanulmányait. Az óvodában az elmúlt években külön foglalkoztak a tehetséges gyerekekkel, a nagycsoportosok fu- volázni tanultak. Az óvodások rendszeresen látogatják az Érsekújvárban, Komáromban és Gútán megrendezett gyermekelőadásokat, amihez a szövetkezet térítés- mentesen bocsátja rendelkezésükre az autóbuszt. Kitüntették az egykori pedagógusokat Kamocsán a nemrég megrendezett emléknapon Szigeti László, volt oktatási miniszter köszöntötte azokat a pedagógusokat, akiket eddigi, több mint negyed évszázadot felölelő munkásságukért elismerésben részesítettek. A díjazottak között volt Kovács Eszter és Soóky Jolán, Danczi János nevében özvegye vette át a díjat, és elismerésben részesült Takács Ilona és Kiss Irén óvodapedagógus, (száz) (Csuport István felvételei) A 14 gyerek közül négy lesz jövőre tanköteles Többfunkciós épületté alakítják a községházát, megújulnak a falu közterületei is Húszmillió koronás beruházás FORGÁCS MIKLÓS Felsőszemeréd. Szeptember folyamán készül el a tervdokumentációja annak a két projektnek, mely a lévai járásbeli község középületeinek és közterületeinek felújítását célozza meg EU-s forrásokból. A projekt összköltségvetése 25-28 millió koronára tehető. Az egyik projekt a középületek és építmények felújítását és korszerűsítését célozza. Az egyik fázis az 1980-ban épült, lapos tetejű, hatalmas alapterületű, egyszintes községháza rekonstrukciója. A többfunkcióssá alakítandó épületre nyeregtető kerülne, és a tetőtérben számítógépes termet, fitnesz- termet, ifjúsági klubbot, szakköri helyiségeket, kézművesműhelyt, gyakorlótermet, öltözőket, könyvtárat alakítanának ki, a földszintre pedig a nyugdíjasklub kerülne. A terv része a focipálya melletti öltözők, a szabadtéri színpad és a teniszpálya felújítása is, mely több- funkciós pályaként is szolgálná a községet. A falu egyik büszkesége az Ivánka grófi család parkja, melynek a közepén százéves gyönyörű fák karéjában található a futballpálya. A másik projekt a közterületeket érinti, a parkot pihenőparkká alakítanák át, kikövezett utakkal, fi- lagóriákkal, padokkal, mesterséges tavacskával, világítással. A községháza mögötti kis játszóteret, mely eredetileg az óvodához tartozott, korszerű játszóparkká alakítanák. A faluközpontot is parkosítják, egy szökőkutat és padokat helyeznének el itt.
