Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-19 / 215. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2007. szeptember 19., szerda 4. évfolyam, 34. szám Egy kutya, és egyéb állatságok Ablakaink alá egy-egy kedves szomszéd sertéshizlaldát, bikatelepet is építhet 26. oldal 28. oldal Sok program várja a közönséget Királyhelmecen A Korái, a Neoton Família, a Kistehén Tánczenekar és a L'art pour l'art Társulat is fellép 30-31. oldal Négy gólt rúgtak a nagyudvarnokiak Területi futballbajnokságok: eredmények, érdekességek Szabadtéri múzeumot tervez kialakítani az évszázados pusztatemplom körül a község önkormányzata, a romok mellől a környékre is páratlan kilátás nyílik Nagycsalomján román kori templomot tártak fel Nagycsalomja. Közép-európai jelentőségű, a kereszténység Szent István korabeli időszakát dokumentáló templomrom található Nagycsalomján. Eköré kíván szabadtéri múzeumot építeni a község önkormányzata. SZÁSZl ZOLTÁN Az Ipoly-parti település feletti kisebb dombon, az ún. pusztatemplom környékén idén nyáron alig másfél hónap alatt komoly szakmai eredményeket hozó régészeti ásatás és állagóvási munkálatok folytak. A Terra Antiqua régészeti munkálatokat végző cég a helyi ön- kormányzattal, a római katolikus plébániával és a falubeli aktivistákkal együtt végezte el alig egy hónap alatt a hatalmas munkát.* Körülbelül kétszáz köbméter földet és leomlott építési anyagot mozgattak meg. A szakszerű feltárás számos új eredményt is hozott. Bebizonyosodott, a nagycsalomjai templom a korábban feltételezettnél jóval korábban épült. Eddig úgy tudták, Szent László korában, a 13. század első harmadában alapították a templomot, most azonban úgy látszik, egészen a 11. századig nyúlik vissza az épület története. Nagycsalomja első hivatalos írásos emléke 1244-ből származik, ám egy eddig nem bizonyított hitelességű okirat szerint a falu ősi településéről, Egyházascsalomja plébániájáról már 1070-ben írásos említés történik, ami feltételezi, már temploma is állt ekkor. Ha Szent István törvényeinek értelmében tíz falunak kellett templomot állítani, felmerül a kérdés, miért van ezen a vidéken, Bebizonyosodott, hogy a templom a korábban feltételezettnél jóval korábban épült (Szekeres Éva felvétele Egyedülálló régészeti lelet Nagycsalomja egy szlovákiai viszonylatban egyedülálló régészeti leletről is híres. 1947-ben, a most feltárt pusztatemplom közelében találták meg azt az bronzból készült aqvamanillét, amelyből egész Szlovákiában ezt az egyetlen darabot találták. Balassa Géza régész nevéhez fűződik a példátlan lelet. Az aqvamanille olyan szakrális használatra készített, általában állat vagy ember alakot formázó edény, amelyből a középkorban a római katolikus szertartást végző pap a kézmosáshoz a vizet öntötte. Ilyen edényből mindössze kettőt őriznek Szlovákiában. A már említett nagycsalomjait Besztercebányán. A tárgy egy lovon ülő fegyveres harcost formáz. Kassán van a másik, az a történelmi Magyarország területéről származik, (szász) egymástól alig tíz kilométeres távolságra két olyan templom is, amely ebből a korból származik. Egy máig istentiszteleti célokat szolgáló román kori templom ugyanis Ipolybalogon található. Erre a kérdésre a további kutatások adnak majd választ. Az azonban már most valószínűnek tűnik, a Nagycsalomja melletti pusztatemplom donátori alapítású templom. A falut birtokló kegyúr által alapított szakrális épület egyben a kegyúr és annak családja temetkezési helyéül szolgálhatott, erre bizonyíték a mostani feltáráskor megtalált temetkezési hely közvetlenül a román kori diadalív előtti padlórészen. Ezt a templommal szinte biztosan egykorú kriptát azonban néhány évtizeddel ezelőtt - a szövetkezet építéskor - barbár kincskeresők markológéppel szétdúlták. így csak abban bízhatnak a régészek, hogy legalább az építkezési fázisok nyomait még dokumentálni tudják a későbbi feltárás folyamán. Sajnos a szövetkezetesítés idején a pusztatemplom körül elterülő temetőben is garázdálkodtak ismeretlenek. A helyiek emlékezete szerint ugyanis számos szépen faragott, márványból és más értékes kőből készült síremlék volt itt, amelyekből már alig tucatnyit lehet megtalálni. Van olyan elmélet is, mely szerint Nagycsalomija nem is korai középkori alapítású település, hanem már sokkal korábban is létezhetett. A latinos Chalamja név az egyik feltárást végző régész, Alexander Botos szerint akár római eredetű elnevezés is lehet. Ezt hivatott bizonyítani az a számos régészeti lelet is, amelyeket a templom környékén lévő mezőn találtak. Kvád és gepida cserépedények töredékei bizonyítják, hogy ez a vidék már a római korban is lakott volt. A pusztatemplom olyan fontos stratégiai helyen van, ahonnan tizenöt kilométeres távolságba lehet minden hányba jól ellátni. A romok környékén földvárra utaló erődítésnyomok találhatók. Nagy Mihály, Nagycsalomja polgármestere, és Hutár Márk, a helyi plébános, valamint az ásatást végző cég vezetője, Robert Fiika a folytatáson munkálkodnak. A romokat még a tél előtt le kell konzerválni, vagy ha erre nem lesz lehetőség, meg kell védeni az időjárás viszontagságaitól. A terület később szabadtéri múzeumként szolgálna majd, ám mindenekelőtt folytatni kell az ásatásokat, építészeti és művészettörténeti kutatást kell végezni, levéltárakban kell kutatni. Mindehhez pénz kell, és nem is kevés. A templom megmentése céljából gyűjtést indítottak a faluban, pályázatokat terveznek benyújtani. A mostani feltárást a szlovák kulturális tárcától elnyert pályázati forrásból finanszírozták. Lesz-e folytatás? A kutatásban résztvevők mindegyike szeretné. Ez pedig biztató. Az 1794-ben készült kazettás mennyezetet gomba támadta meg, a deszkalapok restaurálását 18-20 hónap alatt tudják elvégezni a szakemberek Folytatódik a páratlan értékű műemlék felújítása LECZO ZOLTÁN Szentes. A héten bontják le a Királyhelmectől alig néhány kilométerre található község műemlék templomának kazettás mennyezetét, hogy Nagymihályba szállítsák. A deszkalapokat a restaurátorok 18-20 hónap alatt speciális eljárások alkalmazásával újítják fel. Liszkai Gusztáv polgármester elmondta, a szentesi református hitközség templomának felújítását évekkel ezelőtt a magyarországi Teleki László Alapítvány támogatásával kezdhették el. Á szervezet először 800 ezer forint felhasználásával felmérte az építmény állapotát, és tervezetet készített a restaurálás további menetére. A múlt évben a tetőszerkezetet konzerválták, kicserélték a sérült fagerendákat, új vízelvezető csatornát alakítottak ki, valamint az épületet cseréppel fedték át. A tornyot fazsindellyel fedik be, a munkálatok még idén ősszel befejeződnek. Az 1940-ben elvégzett felújításkor az akkori mesterek palával burkolták a tetőteret, a torony pléhtetőt kapott, ám ezek az anyagok elhasználódtak. A magyarországi alapítvány 3 millió forinttal támogatta a munkálatokat, további 1,6 millió forintból pedig az épület külső falburkolatát javítják ki, és a sérült kövek konzerválását végzik majd el. A templom belső teremek restaurálását később szerették volna elkezdeni, ám a mennyezet felújítása nem tűrt halasztást. Komoly gondot jelentett, hogy az épület 1794- ben fából készült, egyedi kazettás mennyezetét gomba támadta meg, s a tetőzet cseréje után a betegség egyre nagyobb károkat okozott. A teljes restaurálást egy szakvélemény szerint kb. 550 ezer koronából lehetett volna elvégeztetni, ám erre a célra sem. az önkormányzat, sem a hitközség nem tudott ennyi pénzt fordítani. Az itteniek ezért a kulturális minisztériumtól valamint a kormányfőtől kértek segítséget. A kezdeményezés sikerrel járt, a minisztériumtól 250 ezer, a kormányfőtől pedig 150 ezer korona támogatást kaptak. A munkálatok folytatásához további pályázatok kidolgozásával próbálnak pénzt szerezni. Liszkai Gusztáv elmondta, ha nem sikerülne újabb támogatókat találniuk, a restaurálást a község és az egyház saját forrásai felhasználásával fejezné be. 1228-ban már állt kőtemplom a településen A legrégibb román kori templom A szentesi templom építésének pontos dátuma ismeretlen, ám egy 1228-ban íródott oklevél arról tanúskodik, hogy ekkor már állt kőtemplom a településen. Az elmúlt évszázadokban az épület - mely a legrégibb fennmaradt román kori templom a régióban - többször szorult felújításra. Jelenlegi formáját az 1907-beii Sztehlo Ottokár műépítész vezetésével végzett bővítés során nyerte el. A református templomokban szokatlan, festett és díszes kazettás mennyezet a 18. században készült, (leczo) A kazettás mennyezet deszkáit még a héten egy nagymihályi műhelybe szállítják, hogy ott restaurálják (Szabó Bernadett felvételei)
