Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-19 / 215. szám, szerda
14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói UJSZO 2007. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com Sarkozy engedett A 2009-es választásokig mindenképpen csökkenteni kell az uniós honatyák számát, a kérdés csak az, hogy 750-re vagy pedig 736-ra a büdzsét Újabb mandátumháború az EP-ben Az Európai Parlament Strasbourgi székháza Brüsszel. Útjára indította az Európai Bizottság az unió költségvetési szerkezetének átfogó felülvizsgálatát. A büdzsé átalakítását a most folyó, hétéves keretköltségvetés - csaknem kudarcba fulladt - vitájakor határozták el, miután nyilvánvalóvá vált: a kibővült unióban és a változó nemzetközi versenykörülmények között a jelenlegi szerkezet nem tartható. Az EB a most kezdődő konzultációs folyamat nyomán másfél éven belül részletes javaslatot tesz a tagállamok elé, és reményei szerint a 2014-ben induló új költségvetési időszaknak már a kor követelményeinek jobban megfelelő büdzsével vághat neki az unió. A felülvizsgálat befejezése után, várhatón 2011-ben készítik el az új típusú sokéves költségvetés immár keretszámokat is tartalmazó tervezetét. Jósé Manuel Durao Barroso EB-elnök sajtótájékoztatóján hangoztatta: tabuk nélküli, tiszta lappal induló konzultációra számít, amely lehetővé teszi, hogy olyan javaslat születhessék, amelynek révén az EU a következő években a leginkább fontos, eredményeket hozni tudó területekre fordítsa közös kiadásait. Az uniós költségvetésből kifizetett ,gründen eu- rónak a maximális hozzáadott értéket kell létrehoznia az uniós polgárok és adófizetők számára”. Emlékezhetünk, a 2007-2013- as költségvetésről folytatott tagországközi egyeztetések azért fulladtak csaknem kudarcba, és fenyegette az uniót belső politikai válság, mert a legtehetősebb tagországok arányosabb teherelosztást követeltek a befizetésekre vonatkozóan, a kevésbé fejlettek pedig ragaszkodtak a felzárkózásukat segíteni tudó központi támogatásokhoz. Az uniós kiadások meghatározó részét képezik jelenleg a mezőgazdasági kiadások és az elmaradottabb területek vagy ágazatok felzárkóztatását segítő strukturális és kohéziós támogatások (hétéves viszonylatban az ezermilliárd eurót megközelítő összegekről van szó). Az átfogó felülvizsgálatnak része az agrárköltségvetés átvizsgálása és korszerűsítése, illetve a felzárkóztatási politika hatékonyabbá tétele. Barroso most külön üdvözölte Nicolas Sarkozy francia elnök legutóbbi nyilatkozatát, amelyben az új államfő támogatásáról biztosította az uniós agrárpolitika korszerűsítését. Párizs korábban ellenezte a jelenlegi agrártámogatási rendszer megváltoztatását, hiszen annak legfőbb haszonélvezője volt. Sarkozy egyebek között az uniós termékek prioritásának biztosítására, illetve a gazdák támogatástól való függésének csökkentésére szólított fel. (MTI) Brüsszel/Pozsony. Könnyen megtörténhet, hogy a 2009- es európai parlamenti választások után Szlovákiának egy képviselői hellyel kevesebb jut az EP-ben, vagyis a jelenlegi 14 helyett csak 13 mandátuma lesz. Ez a szám még nem biztos, de az igen, hogy az európai törvényhozók számát mindenképpen csökkenteni kell. ÖSSZEFOGLALÓ Az unió 2004-es bővítését a tízekkel - köztük Szlovákiával -, a Nizzai Szerződés (NSZ) tette lehetővé. Ha visszaemlékszünk, ennek elfogadása és életbe lépése nem is volt olyan egyszerű az írországi huzavona miatt. Nos, az NSZ 732-ben maximálta az EP-képvi- selők számát, tegyük hozzá, hogy tévesen (később visszatérünk rá), ezért az érvényes plafon: a Bulgária és Románia idei csatlakozása után 27 tagúra bővült unió parlamentjének 736 képviselője lehet. Indulatos vita Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága olyan javaslatot ismertetett a múlt héten, amely a jelenlegi 785-ről csak 750-re csökkentené (a 736 helyett) a képviselői helyek számát. A vita máris óriási és indulatoktól sem mentes, az országok két táborra szakadtak: azok ellenzik az újraosztás szabályait, amelyektől elvennének mandátumokat, amelyek - és ezek vannak kevesebben - kapnak egy-két helyet, természetesen támogatják. Tegnap zárult le az a határidő, ameddig a honatyák az említett bizottságban benyújthatták módosító indítványaikat, ezeket a testületnek október 2-án kellene újratárgyalnia, és 10-én már szavazni is kellene róla. Ha minden jól megy és elfogadják, akkor az új EP-szabá- lyozás az uniós alkotmány helyébe lépő - még jóváhagyásra váró - reformszerződés részeként léphetne életbe még a 2009-es EP-választá- sok előtt. Indokolt a sok feltételes mód, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a tagállamok számára nemcsak gyakorlati szempontból nem mindegy, hány képviselőjük van az urópai törvényhozásban, gyakran presztízskérdést is csinálnak belőle. Három fő irányelv Az alkotmányügyi bizottság asztalára került javaslatot a francia néppárti Alain Lamassoure és a román szocialista Adrian Severin dolgozta ki. Tervezetük három fő elvet tartalmaz az összlétszám változtatásával kapcsolatban: a képviselőház maximális létszámát 750- re módosítsák; az egy ország által küldött képviselők maximális számát 99-ről 96-ra csökkentsék; ugyanakkor a minimálisát pedig 5 főről hatra emeljék. (Ennek megfelelően Németország mindenképpen kénytelen lenne lemondani 3 mandátumról, míg Málta delegációja 6 főre bővülne.) E három fő irányelv mellett a képviselői helyeket „degresszíven arányosan” osztanák újra: az egy-egy ország által küldött képviselők számának meghatározásakor figyelembe vennék, hogy minél népesebb egy ország, annál több lakost kell képviselnie egy-egy honatyának. A két jelentéstevő szerint ez az alapelv a lehető legigazságosabb, és alkalmazható az unió további demográfiai változásai kapcsán, illetve új országok csatlakozásakor is. A jelentéstevők célja - mint hangsúlyozták -, hogy a képviselők és a tagállamok mielőbb megállapodásra jussanak a hogyan kérdésében. Lamassoure szerint csak két lehetőségük van a nemzeti kormányoknak: vagy elfogadják ezt a javaslatot, vagy a korábbi tervezet értelmében 49 fővel, 736 főre csökken majd a képviselőház összlétszáma a 2009-es EP-választások után. E (nizzai) javaslat mindössze a legnagyobb (Németország) és az öt legldsebb tagállam (Ciprus, Észtország, Luxemburg, Málta és Szlovénia) mandátumainak számát hagyná változatlanul, a többi országnak mind le kellene mondania néhány képviselői helyről. A Nizzai Szerződés Itt érdemes visszatérni Nizzai Szerződés bonyolultnak tűnő rendelkezéseire, ezek adnak választ arra is, miért duzzadt fel a jelenlegi 785 főre az euroképviselők száma. Az NSZ a 27 tagú unió számára maximálta 732-ben a képviselők számát. Ugyanakkor kimondta, a 27 tagnak kiosztott mandátumelosztás csak azután léphet hatályba, ha már mind a 12 jelölt ország csatlakozott, ugyanis az NSZ szerint, ha a képviselői mandátumok száma - a 12-nél kevesebb csatlakozó ország miatt - nem érné el a 732-t, akkor egy arányos korrekcióval minden tagállam mandátumainak számát meg kell emelni, úgy, hogy az összlétszám a lehető legközelebb legyen a 732-höz. Ennek alapján a tízek csatlakozási szerződésében a 25 ország között osztották szét a 732 mandátumot, azaz kiosztották a Bulgária számá(Képarchívum) ra meghatározott 17 és a Románia számára meghatározott 33 mandátumot is. Emiatt viszont e két ország csatlakozásával tovább nőtt az Európai Parlament tagjainak száma. Ráadásul átmenetileg ők is megnövelt mandátumot kaptak, Bulgária 18, Románia 35 képviselői helyet, így emelkedett az EP taglétszáma átmenetileg 785-re. 2009-ben azért nem a 732, hanem 736 főhöz kellene visszatérni, mert a tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy az NSZ tévesen két-két mandátummal kevesebbet biztosított Csehországnak és Magyarországnak, mint a hozzájuk hasonló népességű Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának, és e különbséget a csatlakozási szerződés megszüntette. Szorít az idő Az idén mindenképpen el kellene dőlnie annak, hány fős parlamentet válasszon Európa. 2009- ben. Vannak hívei a 736-os nizzai plafonnak is, meg a Lamassoure- Severin javaslat szerinti 750-esnek is. Értesülések szerint ez utóbbival Ausztria, Málta, Szlovénia és Svédország biztosan jól járna, ők négyen egy-egy hellyel kapnának többet. Változatlanul hagyná Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Spanyolország mandátumainak számát, a többi 17 tagállam (köztük Szlovákia is) a jelenleginél kevesebb képviselőt küldhetné az EP-be a következő ciklusban. Nagy kérdés, hogy a lengyelek be- leegyeznek-e a Lamassoure-Seve- rin javaslatba, Varsó eddig ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is Spanyolországéval azonos számú képviselője legyen, de a javaslat értelmében - a népességi adatok miatt - hárommal kevesebb jutna neki, mint Spanyolországnak. Állítólag az írek is eggyel több mandátumot szeretnének, mint amennyi a javaslat szerint jutna nekik. Brüsszeli források szerint olyan elgondolás is van, hogy a jelenlegi tagállamok nem töltenék be mind a 750 mandátumot, fenntartanának helyeket a várhatóan néhány éven belül EU-taggá váló Horvátországnak. Egyes vélekedések szerint azonban ez - bár van benne logika - politikailag helytelen, mert azt a benyomást keltheti, mintha Horvátországgal már le is zárultak volna a csatlakozási tárgyalások. Egyébként több tagállam is jelezte: mindaddig nem kötelezi el magát az új reformszerződés mellett, míg ebben a kérdésben megállapodásra nem jutnak. Ennek pedig a portugál elnökség által októberre tervezett uniós csúcsig meg kellene történnie, úgyhogy már nagyon szorít idő. (euvonal.hu, mti, -nák) Az EP-képviselöi helyek elosztásának fejloedése EU-15 EU-25 EU-27 2009 után EU-15 EU-25 EU-27 2009 után Németország 99 99 99 99 Ausztria 21 18 18 17 Franciaország 87 78 78 72 BulgáriaHHHBI 18 17 Nagy-Britannia 87 78 78 72 Dánia 16 14 14 13 Olaszország 87 78 78 72 Finnország 16 14 14 13 Spanyolország 64 54 54 50 Szlovákia14 14 13 Lengyelország54 54 50 Írország 15 13 13 12 Románia35 33 Litvánia13 13 12 Hollandia 31 27 27 25 Lettország9 9 8 Görögország 25 24 24 22 Szlovénia7 7 7 Belgium 25 24 24 22 Ciprus6 6 6 Portugália 25 24 24 22 Észtország6 6 6 Csehország24 24 22 Luxemburg 6 6 6 6 Magyarország24 24 22 Málta5 5 5 Svédország 22 19 19 18 Összesen 626 732 785 736 Az első oszlop a tízek 2004-es csatlakozása előtti, a második a csatlakozásuk utáni, a harmadik oszlop pedig a Bulgária és Románia idei csatlakozásával 27 főre bővült unió EP-képviselőinek számát tartalmazza. A negyedik oszlop azt mutatja, milyen lesz a helyzet a 2009-es választások után, ha a Nizzai Szerződésben rögzítettek érvényesülnek. Ha viszont a Lamassoure-Severin javaslat szerinti 750-es maximumot fogadják el, az utolsó oszlop változni fog. Jelenleg épp e 14 plusz mandátum elosztásáról folyik a vita. A MAGÁNNYUGD ÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0943 Sk 178 699 078,11 Sk 0,070% 1,1209 Sk 1 141 636 258,59 Sk 0,075% 1,1217 Sk 3 190 905 317,93 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1000 Sk 655 261 265,50 Sk 0,070% 1,1100 Sk 4 271 071 117,84 Sk 0,070% 1,1151 Sk 8 424 112 557,10 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0944 Sk 404 624 083,51 Sk 0,075% 1,1071 Sk 3 248 592 096,31 Sk 0,075% 1,1124 Sk 8 547 628 940,28 Sk 0,075% CS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0854 Sk 85 303 883,39 Sk 0,070% 1,1007 Sk 754 740 592,31 Sk 0,075% 1,1046 Sk 1 615 865 917,46 Sk 0,075% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0908 Sk 150 073 714,43 Sk 0,070% 1,0881 Sk 1 423 647 136,70 Sk 0,075% 1,0862 Sk 3 205 394 512,60 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0920 Sk 317 990 632,13 Sk 0,070% 1,1069 Sk 2 410 425 125,08 Sk 0,075% 1,1123 Sk 3 708 953 840,86 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. szeptember 14-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
