Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-18 / 214. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 18. Kultúra 9 Gael Garda Bernal, a jó nevű mexikói színész sokakat segít hazájában, nem is akar hollywoodi színész lenni Nem fesztivál - vándormozi Produkciós irodát nyitott, rendezni fog és jótékonysági célokra gyűjt (Zuzana Minácová felvétele) Három filmben játszott Gael Garda Bemal, napja­ink egyik legfelkapottabb mexikói színésze, amióta Karlovy Vary fesztiváljának vendége volt. Elsőként a The Kingben, majd a Bá­belben, azt követően pedig Az álom tudományában. SZABÓ G. LÁSZLÓ Elvis, a The King hőse a tenge­részgyalogosoktól lép vissza a ci­vil életbe, és minden vágya, hogy megtalálja soha nem látott apját, a baptista lelkipásztort, kinek tör­vénytelen fia. Santiago, a Bábel forrófejű és pánikbeteg fiatalem­bere nagynénjét, Ameliát és egy amerikai házaspár két gyerekét sodoija bajba. Stephane Az álom tudománya csedő-botló huszon­évese az álmaiban érzi igazán jól magát, valós életében senkiben és semmiben nem tud megkapasz­kodni. Gael Garcia Bemal, a feltűnően alacsony, színészi kvalitásaival azonban egyre nagyobb magas­ságokba törő,jóképű mexikói srác filmdrámában, vígjátékban, szür­reális-romantikus történetben egyaránt otthonosan mozog. Kar­lovy Vary fesztiváljára gyerekkori jó barátja, Diego Luna is elkísérte, akivel az Anyádat is! című, kitűnőre vizsgázott road movie- ban játszott együtt. Mindketten nagyot alakítottak, s a film világ­sikere még szorosabbra fogta ba­rátságukat. 2005-ben létre is hoz­ták saját produkciós társaságukat, a Canana Filmst, amelynek elsőd­leges célja az, hogy segítse azokat a fiatal mexikói filmrendezőket, akik el akarják kerülni a holly­woodi stúdiók szorítását. Bemal maga is gyakran hangoztatja: nem szeretne az álomgyár „szalagmunkása” lenni, őt a kis stúdiók égisze alatt születő alko­tások, az alacsony költségvetésű, függeden filmek sokkal jobban érdeklik, mint a nagy felhajtással forgatott hollywoodi szuperpro­dukciók. S hogy komolyan is gon­dolja, amit mond, azt a választá­sai is bizonyítják. Legkedvesebb rendezője sem amerikai: Alejand­ro González Inarritu, akinek első nagy sikerét, a Korcs szerelmeket köszönheti, s a Bábelt is vele for­gatta. Bemal és Luna azonban nem­csak produkciós társaságot működtemek - jótékonysági célú partikat is szerveznek, amelyek bevételét anyagi támogatásra szoruló mexikóiak kapják. Ahogy azt nemrég a BBC is közreadta: a két fiatal színész valóban komoly segítséget nyújt azoknak, akik számára az élet hazájukban egy­szerűen elviselheteden, s a biztos jövőt az ország határain túl, a leg­többen Amerikában keresik. „Mexikó nem a nagy lehetősé­gek hazája - nyilatkozta Bemal a The Guardian című angol napi­lapnak. - Ám ha valami fontosat akar mondani az ember, akkor megtalálja a módját, hogy a lehe­tő legtöbben hallhassák.” A két színész szakmai vonalon is rengeteget ügyködik. Ahelyett, hogy valahol Floridában süttet- nék a hasukat, hazájuk „filmes nagyköveteként” a mexikói alko­tások széles körű forgalmazásáért is igyekeznek mindent megtenni. „Sokáig csak a velünk készült interjúkban hívtuk fel a nézők fi­gyelmét az általunk értékesnek tartott produkciókra - mondta a meglehetősen szociális érzékeny­ségű Bemal. - Egy olyan ország­ban, mint a miénk, ahol nincs pénz reklámra, így keltettük jó hí­rét nem egy filmnek, hogy való­ban eljusson azokhoz, akiknek készült. Diego ödete volt, hogy ál­lítsuk össze kettőnk tízes listáját, és a mi ízlésünket tükröző legjobb hazai alkotásoknak szervezzünk amolyan mozis rockturnét. Ilyen úgysem volt még. Diego remek fiú, díjaztam az ödetét. De mind­ketten tudtuk: kellene egy har­madik ember is, egy tapasztalt producer, aki az egészet össze­kapná egy kicsit. így esett a vá­lasztásunk Pablo Cruzra, s vele együtt aztán létre is hoztunk egy utazó fesztivált, amolyan ván­dormozit, amelynek az Ambulan­te nevet adtuk. Ezzel járjuk most Mexikót, pontosabban mindig azokkal a filmekkel, amelyeket érdemesnek tartunk arra, hogy a nevünkkel, az arcunkkal reklá­mozzunk. A jeles trió, Bemal, Luna és Cruz most újabb nagy fába vágták a fejszéjüket. Filmre akaiják vinni annak a háromszáz nőnek a tra­gédiáját, akiket rejtélyes körül­mények között, egy határ menti városban, Cindad Juarezben öl­tek meg évekkel ezelőtt. De még mielőtt ebbe a filmbe belekezde­nének, elindítják a Deficitet, amely egy mexikói család drámá­ja lesz, két társadalmi réteg üt­köztetésével. A filmnek nemcsak rendezője, hanem egyik főszerep­lője is Gael Garcia Bemal, de ugyanebben a minőségben hű ba­rátja, Diego Lima is ott áll majd mellette. Erős kapcsolat az övéké. Karlo­vy Vary fesztiválján mégis csak azok vették észre, akik egy éjsza­kai fogadáson ott álltak a köze­lükben a csillagos ég alatt. Az alkotás egy halálán levő anyáról és két lányáról, egy negyven évvel korábbi történet felidézéséről szól Koltai filmje jövő héten a magyar mozikban Hugh Dancy, Claire Danes, Koltai Lajos és Patrick Wilson a film júni­usi, New York-i premierjén (Reuters-felvétel) MTl-TU DÓSÍTÁS Budapest. Jövő csütörtöktől vetítik Koltai Lajos Este című film­jét a magyar mozikban; a Susan Minot azonos című regénye alap­ján készült alkotást tegnap mutat­ták be a sajtó képviselőinek Buda­pesten. A vetítést követő sajtótájé­koztatón Koltai Lajos hangsúlyoz­ta: külön kell kezelni a könyvet és a belőle készült filmet. „Nagyon rossz, amikor számon kérjük, hogy a regényhez képest milyen a film” - jegyezte meg a rendező, hozzátéve, a forgató­könyvírónak az volt a dolga, ho­gyan lehet a könyv szépségét, igazságát és a költészetét megtar­tani, csak „redukálni”. Az Este forgatókönyvét Michael Cunningham, az Órák című re­gény szerzője írta Susan Minot Evening (Este) című, 1998-as re­génye alapján. A forgatókönyvíró azzal a „feltétellel” vitte filmre a regényt, hogy nagyon-nagyot vál­toztat rajta. A rendező elárulta: az írónő korábban készített egy for­gatókönyvet, amely sokkal hűebb volt a regényhez, de senki nem akarta filmre vinni, mert a bonyo­lultsága miatt félő volt, hogy ért­hetetlen lesz. Az alkotás egy halálán levő anyáról és két lányáról, egy 40 év­vel korábbi történet felidézéséről szól. Az anya, Ann búcsúzik az élettől és visszaemlékezik legna­gyobb szerelmére, akivel egy bal­eset miatt sosem tudott együtt él­ni. Ehelyett kötött két rossz házas­ságot, ezekből két lánya született, akik a halálos ágya mellett ülnek. Az idős Annt Vanessa Redgrave, a fiatalt Claire Danes alakítja, lá­nyait Toni Collette és Natasha Ri­chardson játssza. Meryl Streep és lánya, Mamie Gummer alakítja az idősebb, illetve a fiatal Lilát, Ann barátnőjét. Glenn Close Ann egyik kérőjének édesanyját játssza, Ann feledhetetlen szerelmét Patrick Wilson formálja meg. Koltai Lajosnak a legnagyobb élményt a főszereplő, Vanessa Redgrave „megtalálása” jelentet­te. A filmet Pados Gyula fényké­pezte, zenéjét Jan Kacmarek, az EgyesültÁllamokban élő Oscar-dí- jas lengyel származású zeneszerző szerezte. A forgatás az egyesült ál­lamokbeli Rhode Islanden zajlott. Koltai Lajos megjegyezte: az Es­te amerikai szereplésével elége­dett. Gálvölgyi Judit, a film alapjául szolgáló regény magyar fordítója a tájékoztatón elmondta: az alkotás nagyon tetszett neki, de a mozivál­tozat egészen más, teljesen függet­len a könyvtől. A regény sokkal több szálon futó, bonyolultabb, ta­lán egy picikét szomorúbb hangvételű is. ,A könyvből, azt hiszem teljes mértékben hiányzik a humor, ami a filmről nem mondható el, mert a filmben igenis vannak derűs és kimondottan humoros pillanatok is” - mondta Gálvölgyi Judit. Pinthér Kathrin, a filmet for­galmazó cég igazgatója kiemelte, szeretnének olyan alkotásokat bemutatni a magyar közönség­nek, amelyek nem csak szórakoz­tatnak, hanem mélyebb társadal­mi mondanivalót is tartalmaznak. Elment egy csöndes lírikus Pénteken reggel 84. életévé­ben elhunyt a szlovákiai ma­gyar líra egyik nagy öregje, Dé­nes György. Hosszantartó, sú­lyos betegség után ragadta el a halál, de a sors megadta neki azt a kegyelmet, hogy fájdal­mak nélkül távozhatott. Az 1923. május 24-én Pelső- cön született költő polgári neve Dusík Dániel. Középiskolai ta­nulmányait Tornaiján kezdte, majd a rozsnyói kereskedelmi középiskolában érettségizett. Volt tisztviselő, laboráns, a Csemadok KB munkatársa. Legtermékenyebb évei azon­ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségéhez kötődtek, ahol 1951-től 1985-ig volt az irodalmi adás szerkesztője. Gömör egész életében fontos szerepet játszott, hiszen ahogy maga vallotta: „Elbűvölő ez a vidék, nehéz elszakadni tőle, s nem is lehet. Költészetem, éle­tem ma is oda kötődik, ezért bukkan fel olyan sűrűn a ter­mészeti kép.” Kor- és sorstársa­ihoz hasonlóan mégis elszakadt a szülőföldtől, hiszen Pozsony­ban telepedett le, és egész élete a szlovák fővároshoz kötötte. Sokáig az ő nevéhez kapcsol­ták a hontalanság évei után az első szlovákiai magyar vers megjelenését, melyet az Új Szó 1949. szeptember 4-i száma közölt (Nyári mezőkön). Min­denesetre az úttörők közé tar­tozott, akik a háború után pub­likálni kezdtek. Első kötete, a Magra vár a föld 1952-ben lá­tott napvilágot. Eleinte ő sem mentesült a kor „építő szel­lemű” lelkesedésétől, ám hosszú vívódások után eljutott a szemléleti és formai megúju­lásig. 1962-ben megjelent Hal­lod, hogy zengenek a fák? című kötetében már csak nyomai ta­lálhatók a sematikus közéleti- ségnek. Az 1966-ban kiadott Évek hatalma című verskötete hozta el számára az igazi áttö­rést, s ettől kezdve egymás után sorjáztak a költő könyvei. Ter­mékeny alkotó volt, hiszen 21 kötete jelent meg, és számtalan antológiában szerepelt. (Egyik kritikusa szerint ő írta a legtöbb szlovákiai magyar verset.) Leg­jelentősebb kötetei: Az idő bör­tönében (1970), Mélység fölött (1972), Szemben a minden- séggel(1976). A nyolcvanas években lírája (Somogyi Tibor felvétele) egyre mélyül, s bár - kritikusai szerint - a közösség iránti fele­lőssége nem lanyhul, együtt érez a világ dolgaival, figyelme egyre inkább befelé fordul, az egyén sorsa foglalkoztatja és a kérlelhetetlen idővel folytatott küzdelem. Köteteiben megje­lenik az összegzés, az önértéke­lés igénye (Fenyéren boróka, 1979; Virágzó némaság, 1981; Hajnaltól alkonyig, 1983 - vá­logatott versek; Elfogy a fény, 1988). Ezt a szemléletet tükrö­zik legszebb sorai: „Bölcső fö­lött dúdolni hosszan, / kis lán­got óvni meghatottam / moso­lyogni - ha törten, vénen, / el­mélázni egy falevélen.” (Szé­pen felelni). A hetvenes évek közepétől egyre nagyobb szeretettel for­dul a gyereklíra felé, és talán ebben a műfajban alkotott leg­maradandóbbat. A Tücsökhe­gedű nyitotta a sort 1974-ben, majd egymás után következtek a legkisebb olvasók körében népszerű könyvek: a Pipitér (1984), a Bükkfamakk (1987), a Zebramadár (1991), a Sétálni ment három kalap (1994), a Kenderkóc (1999), a Tüsszen- tős király ( 2000). Nem felejthető Gyuri bácsi szarkasztikus humora sem, szinte élő breváriuma volt a szlovákiai magyar szellemi életnek - amolyan hamisítatlan mókamester. Sokunk emléke­zetében talán éppen így marad meg. Végakarata szerint a po­zsonyi búcsúvétel után hamvai visszatérnek a szűkebb pátriá­ba, a gömöri földbe. Amely, reméljük, könnyű lesz neki. Kövesdi Károly RÖVIDEN A Kalligram Kiadó könyvbemutatója Pozsony. Holnap 17.00-kor mutatják be a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Földényi F. László Goyov pes (Goya kutyá­ja) című, Juliana Szolnokiová szlovák fordításában, a Kalligram Kiadóban megjelent könyvét. A kötetet Peter Michalovic esztéta értékeli, (ú) Tóthpál Gyula kiállítása Pozsony. Holnap 17 órakor nyitják meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma galériájában Tóthpál Gyula fotóművész kiállí­tását. A tárlatot, amely október 26-ig tekinthető meg, Hushegyi Gábor esztéta nyitja meg. (ú) A1 Gore: Oscar-díj után Emmy Los Angeles. Fél évvel az Oscar-díj után Emmy-díjat is begyűjtött hétfőre virradóra Al Gore. Gore az amerikai televízi­ós díjak Los Angeles-i gáláján a két évvel ezelőtt indított Cur­rent TV-ért vehette át az Emmy-díjat. A Current olyan csatorna, amelyben a műsor egynegyedét a nézők állítják össze saját készítésű videóklipekből. A gálán a legjobb drámai tv-sorozat díját a Maffiózók kapta, a legjobb vígjátéksorozat a 30 Rock lett. A drámai kategóriában a férfi színész James Spader, a leg­jobb színésznő Sally Field lett. A legjobb vígjáték-sorozat férfi főhőseként Ricky Gervais lett a legjobb színész, a legjobb komi­ka pedig America Ferrara, a Címlapsztori (Ugly Betty) főszerep­lője lett. Tv-filmszerepért tüntettek ki két neves filmsztárt, He­len Mirrent és Robert Duvallt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents