Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-18 / 214. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com A Kossuth tér visszatért az évfordulóra Megdobálták a képviselőket ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Mintegy négyezer ember kezdett kormányellenes tüntetést tegnap - Gyurcsány Fe­renc kormányfő hírhedt őszödi beszédének első évfordulóján - kora este a Kossuth Lajos téren. A környező utcákból vonultak az Országgyűlés elé a tüntetők és Gyurcsány, takarodj!, Elkúrtuk!, A Kossuth tér visszatér! jelsza­vakkal köszöntötték egymást. A demonstrálókat felvezető rend­őrök mellett újságírók, fotósok hada figyelte az eseményeket. A téren azonnal hat tévétársaság műholdas közvetítőkocsija sora­kozott fel. A menetet a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 rögtön­zött szónoki emelvénye várta: egy német rendszámú mikro­busz tetejére szerelték a pódiu­mot, amely a nemzetiszínű és árpádsávos zászló mellett fért el. A téren lévő parkoló egy részét, az Országház felé eső területet a rendőrség már korábban lezárta. A közeli Szabadság téren külön kordon védte a szovjet emlék­művet és a Magyar Televízió székházát, ahová jelentős rend­őri erőt vezényeltek még dél­után. A teret és környékét min­denütt térfigyelő kamerák pász­tázták. Este megdobálták az Ország­ház épületét elhagyó parlamenti képviselőket a tüntetők. „Gyilko­sok” - kiabálták a gépkocsijuk­hoz igyekvő szocialista és liberá­lis képviselőknek, akiket hantok­kal, sörös és kólás palackokkal kezdtek dobálni a Parlament déli kapujánál. Itt mintegy kétszáz rohamrendőr állt sorfalat, hogy a képviselők gépkocsijukkal ki­hajthassanak a Kossuth tér kor­donnal lezárt parkolójából. A Parlament északi kapujánál kez­detben zavartalanul távozhattak a képviselők, később ott is meg­jelentek a tüntetők. Ezt követően több csapatszállító autóval, busszal érkezett rendőri erősí­tés. Időközben a téren több tu­catnyi kopaszra nyírt, sötét szemüveget és fehér maszkot vi­selő, jól megtermett fiatal ve­gyült a tüntetők közé, lapzártáig további incidensről nem érkezett jelentés, (mti, ú) A pénz elosztásának módja egyelőre nem tisztázott Emelkedhet a kisebbségi kultúrákra szánt támogatás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja szerint a jelenlegi 80 mil­lió koronás szintről jövőre 95 millióra nőhet a kisebbségeknek szánt kulturális támogatás. Biró Ágnes, a párt kulturális alelnöke szerint Marek Macfaric miniszter ígéretet tett arra, hogy a tárca költségvetésének növekedésével azonos mértékben nő majd a ki­sebbségeknek szánt összeg is. „Az ígéret szerint évente emelke­dik majd a kisebbségi kultúrára szánt összeg, olyan arányban, ahogyan a tárca büdzséje emel­kedik - tájékoztatta lapunkat Biró. - Idén ez az összeg 80 mil­lió korona volt, jövőre 95 milliót irányzott elő a tárca.” Ez azon­ban még csak tervezet, a kor­mánypártok vezetői még nem vi­tatták meg a jövő évi költségve­tést. Tervezetét október 15-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentbe. Az MKP nem tár­gyalt a 95 millió korona felosztá­sáról az egyes kisebbségek kö­zött, Biró azt nem tudta megerő­síteni, hogy a magyar kisebbség­nek jutó rész is ennek arányában emelkedik-e. Azt elképzelhető­nek tartja, hogy a kisebb létszá­mú kisebbségeket előnyben ré­szesíti majd a minisztérium, de úgy véli, a magyar kultúra támo­gatására szánt összeg is emelke­dik. A minisztérium sajtóosztá­lya ezeket az információkat nem erősítette meg. Az MKP képviselői érdeklőd­tek az Ifjú Szivek jelenlegi hely­zetéről is. „Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Papp Sándor, a je­lenlegi igazgató szeptember vé­géig marad, addig marad a jelen­legi állapot, az új igazgató kivá­lasztására távozását követően ír­nak ki pályázatot. Reméljük, hogy rövid lesz az átmeneti álla­pot, és sikerül gyorsan megfelelő szakembert találni az együttes élére” - mondta Biró. (lpj) Érsekújvárott a városháza előtt vert tanyát mintegy 30-40 kilakoltatott roma Letáboroztak a főtéren Érsekújvár. A város lakói csak csóválják a fejüket, amikor átmennek a főté­ren. Egy ideje 30-40 roma tanyázik ott, matracokon alszanak, gázpalackkal főznek. Nemrég lakoltat- ták ki őket a Laktanya és a Vár utcai lakóházakból, majd a Lévai járás néhány falujába akarták telepíteni őket. ÚJ SZÓ-HÍR Húszan-harmincan a városháza előtt töltik az éjszakát, köztük gyerekek is. Az egyik nő elmond­ta, nem tudják mitévők legyenek, Nagysallóra, Garamsallóra, Kisúj- falura bútoraik felgyújtása és fe­nyegetések miatt nem hajlandók visszatérni. Érsekújvár városa pe­dig, ahová hivatalosan még most is be vannak jelentve, nem ad ne­kik szükségszállást. A város veze­tésének az az álláspontja, hogy a kialakult helyzetről a Mediation KMCH Kft. tehet, amely megvásá­rolta a botrányos állapotban levő Laktanya és a Vár utcai házakat, majd kiköltöztette a romákat. Szükséglakásokról a kft-nek kell gondoskodnia, nem a városnak. A bérházak új tulajdonosával a kilakoltatottaknak továbbra sem sikerült beszélniük, a cég időköz­ben Nyitráról Besztercebányára tette át székhelyét. Lakatos Rózá­ba lapunknak elmondta, másfél hónapos gyermekét Tótmegyeren hagyta anyósáéknál, mert tüdő- gyulladást kapott. Az egész csa­ládnak nem tudnak szállást bizto­sítani a rokonok, és így van ezzel a városháza előtt táborozok több­sége. Nincs se élelmük, se ruháik, bútoraik, mert azokat elszállítot­ták az említett falvakba, és ott tönkretették vagy ellopták azokat az ottani romák. Egy jótékonysági szervezettől a hétvégén egyszeri A város szerint a kft-nek kell megoldást találnia, a városi rendőrség a külö­nös helyzet ellenére nem tapasztalt rendbontást. támogatást kaptak, élelmet és italt. Valaki egy gázpalackot ho­zott a városháza előtti térre, azon melegítenek teát. Tegnap délben a postás a főtéren adta át a cím­zetteknek az ajánlott leveleket. A városi rendőröktől megtudtuk, a különös helyzet ellenére semmi­lyen rendbontás nem tapasztal­tak. (száz) „Komáromban nincs romakérdés” Komárom. Bastmák Tibor polgármester tegnap rendkívüli sajtótá­jékoztatót hívott össze, amelyen elsősorban az illetékes kormányszer­vek „komáromi romakérdéssel” kapcsolatos állásfoglalására, az ügy­ben tett nyilatkozataira kívánt reagálni. „Komáromban nincs romakérdés” - hangsúlyozta. Lakbérhátralékos lakók ügyéről van szó, amelyet a város több mint 3 éve igyekszik kezelni lehetőségei szerint. A Nagysor utcai romák, akiknek főtéri folklórműsora kapcsán a prob­léma medializálódott, az utolsók között kapták meg felmondást a vá­rostól - amikor az ott lakó 8 család már több mint 1,9 millió korona lakbérhátralékot halmozott fel, 3 lakást pedig illegálisan használtak. Hangsúlyozta, a romák kiköltöztetéséhez semmi köze a városnak: az általuk súlyosan megrongált, ezért lakhatadannak nyilvánított ház akkor már Vojtech Mészáros vállalkozó tulajdona volt, aki kötelezte magát, hogy ott lakóknak más lakáslehetőséget biztosít, (vkm) Érsekújvár főtere (Csuport István felvétele) Szakértők szerint a pénzügyminiszter elképzelését most is teljesíti a konzervatív alap Pociatek garantált alapot is akar ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A pénzügyminiszter vasárnap este újabb ötlettel állt elő: azt javasolja, hogy a nyúg- díjrendszer nagyobb biztonsága érdekében a nyugdíjpénztárak hozzanak létre a jelenlegi három mellé egy negyedik alapot is. „Ha kötelező rendszerben gon­dolkodunk, javasoljuk, hogy a pénztárak hozzanak létre egy garantált alapot, melybe bárki átiéphet, ha nagyobb biztonság­ban akarja tudni megtaka­rításait” - jelentette ki Ján Po­ciatek egy esti tévévitában. Az ellenzék és a szakértők szerint erre az alapra nincs szükség, ha kötelezővé tennék létrehozását, az csak csökkentené a többi alap hozamát. „Ha csak a befizetett pénz megőrzését garantálná az új alap, akkor semmi szükség rá, mivel ezt már ma is teljesíti a konzervatív alap” - mondta la­punknak Radovan Durana, az ÍNESS gazdaságpolitikai elemző intézet munkatársa. A nyugdíjpénztárak jelenleg három alapot kötelesek működ­tetni, melyek eltérő kockázattal fektethetik be az ügyfelek pén­zét. A progresszív és a kiegyen­súlyozott alap viszonylag na­gyobb kockázatot vállalhat, ami­nek eredménye lehet a maga­sabb hozam. Ä konzervatív alap csak teljesen biztonságos befek­tetéseket valósíthat meg - példá­ul államkötvényekbe fektetheti a pénzt-, a hozam ennek megfele­lően alacsonyabb. A nyugdíjtör­vény meghatározza azt is, hogy- 15 illetve 7 évvel a nyugdíjkor­határ előtt, át kell lépni a bizton­ságosabb alapokba. „Ha a negye­dik alapnak garantálnia kellene bizonyos meghatározott hoza­Szakértők szerint ha lét­rehoznák a negyedik nyugdíjalapot, az a má­sik három várható hoza­mait is csökkentené. mot, az már gondot okozna a nyugdíjpénztáraknak, arra felte­hetően nem lennének képesek” - mondta az elemző. Hasonlóan vélekedik Ivan Miklós, az SDKÚ alelnöke, volt pénzügyminiszter is, a kormány eddig ismertetett elképzelései csökkenthetik a nyugdíjalapok hozamát. Szerin­te csak azért akarja megnyitni a nyugdíjrendszert, hogy legyen miből osztogatnia. Csökkenteni akarja a második pillérbe jutó já­rulékot, amivel átmenetileg 8 milliárd koronát takaríthatná­nak meg a Szociális Biztosító, vagyis közvetve az állami költ­ségvetés számára. A járulék 9- ről 6 százalékra való csökkenté­se ugyan csak ideiglenes lenne, a pénzügyminiszter szerint 3-4 évig tartana, ám ez az időszak később visszaütne, és ismét ko­molyan megemelné a Szociális Biztosító kiadásait. Opj) Svájcban családon belüli erőszak és lopás miatt állt bíróság előtt a zavart elméjű álprofesszor Egy szélhámos karrierje - Jozef Rydlo (SNS) Csatát nyertek a két fiú életéért folytatott harcban Jók az esélyeik a szétválasztott ikreknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is stabili­zált a pénteken szétválasztott szi­ámi ikerpár állapota, az orvosok szerint viszont még mindig élet­veszélyben vannak. Jaroslav Simán, a sziámi ikrek szétválasz­tására szakosodott szakember meggyőződése, hogy a következő napok lesznek a kulcsfontosságú­ak, amikor kiderül, hogy a szét­választott szervek milyen gyor­san tudnak felépülni a műtét után. Mareket és Michalt a pénteki, közel 20 órás műtét óta mester­séges álomban tartják. Vladimír Cingel, a sebészeti beavatkozást levezénylő főorvos szerint egyik­kőjüknél sem jelentkeztek műtét utáni nehézségek, a legnagyobb gondot legyengült szerveik fertő­zése okozza, ezért antibiotikum­okkal kezelik őket. Marek szerve­zete lényegesen gyengébb Mi- chalénál, az orvosok szerint nála nagyobb valószínűséggel adód­hatnak komplikációk. Az áprilisban Kassán született ikrek hasuknál és mellkasuk alsó részénél voltak összenőve. Kora­szülöttek, a terhesség 36. heté­ben jöttek a vüágra, műtét nélkül nem volt esélyük a túlélésre. A múlt század 70-es éveitől ez a harmadik sziámi ikerpár az or­szágban. Legutóbb 2000-ben született Krasznahorkaváralján két kislány a medencecsontjuk­nál összenőve, néhány szervük is közös volt. Szétválasztásuk sike­rült, már iskolába járnak. Statisz­tikai adatok szerint minden 200 ezer újszülöttre jut egy sziámi ikerpár, de mivel többségük hal­va születik, az orvosok szerint csak minden milliomodik szülés­re jutnak élő sziámi ikrek. Az USÁ-ban körülbelül 50 sziámi ikerpár születik évente, csak 12- 13 marad életben. Sziámi ikreket először 1975-ben sikerült szétvá­lasztani az USA-ban. (dem, s) ÖSSZEFOGLALÓ Bem/Pozsony. Jozef Rydlo SNS-képviselő, egykori emigráns svájci „hányattatásairól” ír a Bemer Zeitung című lap. Kiderül, hogy Rydlo jogtalanul használja professzori titulusát, könyveket lopott a könyvtárban, erőszakos­kodott a családjával és egy kissé zavart az elméje is. Emiatt már 1989-ben leszázalékolták és svájci rokkantnyugdíjat kap. Habókos ultranacionalista Rydlo családon belüli erőszak miatt állt bíróság előtt Svájcban, ugyanis kiirtással fenyegette csa­ládját, de mivel egy Lausanne-i pszichiáter kijelentette, hogy pa­ranoiás, felmentették őt. Ma ez az ultranacionalista a szlovák parla­ment képviselője - összegzi a sváj­ci lap. A professzori címet a svájci Szláv tudományok központja ado­mányozta neki 1985-ben - Rydlo később bevallotta, hogy a társasá­got ő alapította. „Sose állítottam, hogy igazi professzor vagyok” - védekezett a svájci cikk megjele­nése után a Pravdában. A Lausanne-i Egyetem rektorhe­lyettese annak idején perrel fenye­gette őt, ha továbbra is rontja az egyetem hírnevét azzal, hogy azt terjeszti, náluk oktatott. Erőszakos, perverz álprofesszor Rydlo válóperes aktájából kide­rül, hogy családját folyamatosan terrorizálta, feleségét nadrágszíj­jal fojtogatta, gyerekeit pedig egy­szer a vonat alá akarta verni. A bí­róságon mindezt vallomásukkal erősítették meg a sértettek, gyere­kei kérték, hogy a válás után ne legyen láthatási joga. Felesége szerint az erőszakoskodás mellett perverz hajlamai is vannak. Fiá­nak 11. születésnapjára egy cso­mag óvszert ajándékozott, kislá­nya pedig 10 évesen egy merev hímvesszőt ábrázoló képeslapot kapott az apukától. 1992-ben a Lausanne-i pszichi­átriai klinikán előrehaladott pa­ranoiás skizofréniát diagnoszti­záltak nála. Már ezelőtt, 1989- ben száz százalékos rokkant- nyugdíjassá nyilvánították. A Lausanne-i gimnáziumban is tarthatatlan lett történelemtaná­ri állása, miután az órákon min­den átmenet nélkül franciáról szlovákra váltott anélkül, hogy észrevette volna. Elévültek a lopási ügyek A kilencvenes évek elején kü­lönféle okokból valamennyi elle­ne felhozott vádat ejtettek a svájci bíróságok. Bár a berni Nemzeti Könyvtárban történt lopásokat rá­bizonyították, de akkora a bűntett már elévült. 1985-86-ban rend­szeresen lopott nemcsak könyve­ket, hanem értékes kottákat és magánleveleket is, például Dvo- rákét, Beethovenét, Mahlerét. A rendőrség a tárgyak egy részét megtalálta és visszaadta a könyv­tárnak. (ctk) Jozef Rydlo, az SNS képviselője. Svájcban rokkantnyugdíjat kap, a pszichiáter szerint paranoiás ski­zofréniában szenved. Csak ezért nem ítélte el a bíróság. (Pavol Funtál felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents