Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-12 / 210. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 12. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ ROMÁNIAI SAJTÓ Politikai és sajtótámadások kereszttüzébe került Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára másodiknak felkerült szenátor hétvégi kijelentése miatt, amely szerint amennyiben bejut a brüsszeli testületbe, azért lobbizik majd, hogy a magyar nyelvet nyilvánítsák Románia második hivatalos nyelvévé, legalábbis ott, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot a helyi közösségben. Az elképzelésre a bukaresti Gándul napilap reagált, „az ördög öregapjának” nevezve Sógort, politikai oldalról pedig Dán Voi- culescu, a Konzervatív Párt elnöke nyílt levélben intézett kemény támadást a szövetség politikusa ellen. A napilap Tőkés László püspökhöz hasonlítja Sógort, emlékeztetve a román közvéleményt, hogy a lelkészpolitikus többek között azzal tűnt ki az elmúlt években, hogy a román nemzeti ünnepen fekete karszalaggal jelent meg a nyilvánosság előtt. Dán Voiculescu szerint Sógor Csaba kijelentései a román nép ellen való nyűt támadásként értékelhetők. „Sógor Csabának tisztában kell lennie azzal, hogy az-EP előtt Románia és nemcsak a magyar kisebbség érdekeit kell képviselnie” - figyelmeztet Voiculescu. A politikus felszólítja Sógor Csabát, költözzön abba az országba, ahol a magyar hivatalos államnyelv, ha nagyon hiányzik neki ez a közeg. „De ez az ország nem Románia” - szögezi le Voiculescu. ERDÉLY.MA Újra az ügyészség vizsgálódik Wass Albert perének újratárgyalása kapcsán. Wass Albert perének újratárgyalását korábban a kolozsvári törvényszék már elutasította, azonban a döntést az ítélőtábla hatályon kívül helyezte, azzal az indokkal, hogy a perújrafelvétel kérésének tárgyalása nem a törvényszék hatásköre. „Mindössze két hónap múlva kezdődik az igazi csata” - magyarázta Kincses Előd ügyvéd. Ekkor dől majd el, hogy lesz-e perújrafelvétel. Wass Albert fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses azt kívánja elérni, hogy tárgyalják újra Wass Albert író perét, akit a kolozsvári nép- ' bíróság 1946. március 13-án román nemzetiségű személyek elleni gyilkosságra buj- togatás vádjával távollétében halálra ítélt. A korabeli vádak szerint Wass Albert és édesapja, Wass Endre buj- tották fel Cege község katonai parancsnokát négy vasasszentgotthárdi személy kivégzésére. Wass Albert bűnösnek találtatott tizenegy omboztelkei román lakos erőszakos halálával kapcsolatban is: a népbíróság szerint ugyanis Csordás Gergely hadnagy, az Omboztel- kén beszállások honvédek vezetője a fiatal gróf utasítására lövette le az áldozatokat. A gyilkosságokhoz azonban Wass Albertnek semmi köze nem volt, érvelt Kincses, mivel a vádakat a korabeli dokumentumok egyike sem támasztja alá.- Béla! Az a gyanúm, hogy maga csak az első gyerek után járó magas állami támogatásra hajaz! (Peter Gossónyi karikatúrája) A Duna TV és az m2 éles harcot vív a nézettségi mutatókért Erdélyben is Magyarul tévéznek Mintegy 600-650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, főleg szórakoztatás céljából, a fő hírforrást azonban számukra a román adók jelentik - vélik romániai magyar média- szakértők. MTl-HÁTTÉR Magyari Tivadar médiaszociológus úgy véli, a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Ez vonatkozik a televíziózásra is, habár ezen a téren a legvegyesebb a kép. A romániai magyarok főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, ehhez képest azonban a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. Ezt megkönnyíti a technika, ráadásul a kisebb szellemi erőfeszítés miatt is nagyobb az átjárhatóság a román és magyar nyelvű televíziós műsorok között. A szociológus rámutatott: a román adók nézettsége a romániai magyarok körében tíz évvel ezelőtt nőtt meg látványosan, hiszen akkor futott fel a Pro Tv és az Antena 1 kereskedelmi televízió, amelyek akkor újdonságnak számítottak. Ez azonban nem csökkentette az anyanyelvükön készült adások nézettségét. Erdélyben a legszélesebb körben fogható két magyarországi adó a Duna TV és az m2, ezek ugyanis a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók, mégpedig olyan szórványvidéknek számító erdélyi nagyvárosokban is, ahol magyarországi kereskedelmi csatornák nem vehetők. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek az úgynevezett digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős magyarországi adóhoz biztosítják a hozzáférést. Magyari szerint ez az új lehetőség változtatott a televíziózási szokásokon, s az erdélyi magyarok emiatt vélhetően még több magyarországi csatornát néznek. Gáspárik Attila, a magyar ORTT-nek megfelelő román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke szerint a legjelentősebb ilyen digitális szolgáltató a Magyarországon is jelen lévő Digi TV, amelynél mintegy 400 ezer háztartásban fizettek elő az úgynevezett magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a TV2, az ml, az m2, a Cool TV, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír TV adókat, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animál Planet, az Eurosport, a Cine- max, az AXN és a Hallmark adóknál. Gáspárik szerint a televíziózásra havonta 9-10 eurót költő romániai magyar család körülbelül 20 magyar nyelven vételezhető adóhoz fér hozzá. A CNA alelnökének számítása szerint körülbelül 600-650 ezer romániai háztartásban néznek valamilyen magyar televíziót. Az említett négyszázezerhez ugyanis hozzáadódnak azok az előfizetők, akik csak a két magyar közszolgálati tévét láthatják, illetve azok a Partiumban élők, akik kábelszolgáltató nélkül, közvetlenül az éterből veszik a magyar televíziók műsorait. A romániai magyar televíziózok köre kiegészül még azokkal a főleg Székelyföldön élő fogyasztókkal, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó bajnokság mérkőzéseit. Gáspárik szerint a legutóbbi felmérések kimutatják: a fő hírforrások mégis a román csatornák. Ami viszont a szórakozást illeti, az erdélyiek inkább a magyar kereskedelmi televíziók műsorait választják. Az elmúlt években nem készültek alapos felmérések a romániai magyarok televíziózási szokásairól és a nézettségi adatokról. Egyik médiaszakértő sem tudott olyan kutatásról, amelyet magyar kereskedelmi adók rendeltek volna meg. Ezzel szemben a Duna TV és az m2 éles harcot vív a nézettségi mutatókért Erdélyben is. A Duna TV tavaly januári sajtóközleményéből kiderül, hogy egy 2005 októberében készült felmérés szerint az adó nézettsége a legmagasabb a magyarországi csatornák közül Romániában. A Transindex internetes portál azonban 2003- -ban az AGB Nielsen Románia felmérését ismertette, s ebből az derült ki, hogy az m2-t többen nézik, mint a Duna TV-t. A miniszterelnök ismertette 48 pontos programját a következő évre Gyurcsány „új rendje” MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Negyvennyolc pontban foglalta össze a kormány jövő évi feladatait Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, az őszi ülésszak első napján az Országgyűlésben. A kormányfő súlyponti feladatnak a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az iskola- rendszer megújítását, az egészségügy átalakítását, valamint a hétköznapi biztonság, az „új rend” megteremtésének programját nevezte. Gyurcsány Ferenc elmondta: ma is azon a véleményen van, mint amit a balatonőszödi beszédében mondott, vagyis reform vagy bukás. A beszédben szó esett arról, hogy átfogó mikro-, kis- és középvállalkozási programot hirdetnek, több mint százezer vállalathoz 2000 müliárd forint fog eljutni. Kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységre 270 milliárd forint jut majd. Legkésőbb január végéig programot dolgoznak ki a hálapénz visszaszorítására, így 5-8 éven belül érezhető majd a változás. 2010-ig teljessé teszik az óvodai ellátást, fejlesztik a középiskolai kollégiumi hálózatot, és a teljesítményt ösztönző, a teljesítményt elismerő hivatásmodellt ajánlanak a pedagógusoknak. Az egészség- biztosítás kapcsán azt mondta: a koalíciós pártok között arról szól a vita, hogyan lehet az átmenetet nem sokkszerűen végigvinni. Gyurcsány Ferenc kiemelte: szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert ha változatlan marad, az 10-20 év múlva komoly gondot jelent majd. A kormányfő szerint rendre és demokráciára is szükség van. Hozzátette: a rend szót hagyományosan nem használják a baloldalon, de az a rend, amiről beszél, nem a szabadság korlátozására, hanem védelmére épül. A kormányfő beszédének kezdetén a Fidesz és a KDNP képviselői - a két frakcióvezető kivételével - elhagyták az üléstermet. KOMMENTÁR Gyereket 25 ezerért GÁL ZSOLT A Viera Tomanová vezette szociális minisztérium műhelyéből újabb népszerűségnövelő intézkedés került a kormány asztalára. 25 ezer korona fölé nőne az első gyermek születésekor a szülőknek adott állami támogatás összege. Nyüvánvaló, hogy az első gyermeküket vüágra hozó anyukák örülnének a közpénzekből adott segítségnek. Az is tény, hogy a legnagyobb költségek valóban az első újszülöttel kapcsolatban merülnek fel. Tomanová miniszter asszonyt idézve gyerekágyat, kiskádat, babakocsit kell venni neki, ezek ugye a következő csemeték születésekor már mind újra felhasználhatók. EmeEett a terv számíthat a széles nyilvánosság támogatására is, hiszen célja a születések számának növelése. Márpedig a születésszám nagyon alacsony Szlovákiában, a lakosság rohamtempóban öregszik, így mindenképpen áldásos lenne, ha több gyermek jönne a világra. Csakhogy egy dolgot nem lehet elérni a 25 ezres adománnyal, ez pedig épp a születések számának növelése. A fiatal párok többsége ugyanis előbb vagy utóbb rászánja magát a családalapításra és a gyermekvállalásra, kivéve, ha egyáltalán nem akarnak gyereket. A baj tehát nem azzal van, hogy a fiatal családok nem vállalnak gyereket, hanem azzal, hogy megállnak egy gyereknél, vagy legfeljebb kettőt vállalnak. Márpedig ahhoz, hogy a lakosság növekedjen, vagy legalább ne csökkenjen, a két- és háromgyermekes családoknak kellene általánossá válniuk. Ezen a helyzeten nem segít a 25 ezer koronára tervezett állami támogatás, hiszen az csak az elsőszülötteknek járna. Aki végképp nem akar gyereket, azt aligha győzi meg ekkora összeg (sokkal nagyobb sem), aki viszont mégis úgy dönt, hogy legalább egy csemetével megpróbálkozik, az enélkül is így tenne. Persze mindenkinek jól jön az állami segítség, de az igencsak megkérdőjelezhető, hogy helyes-e ugyanazt az összeget kifizetni minden családnak. A jómódú háztartások, a milliomosok ugyanúgy megkapnák a pénzt, mint a legszegényebbek. Az előbbieknek igazán semmi szükségük nincs rá, az utóbbiak esetében pedig komoly hátulütői is lehetnek. A gyermek születése egy jelentős összeg forrásává degradálódhat, s miután azt gyorsan elköltötték, a szülők esetleg nem tudják eltartani a gyermeküket, vagy nem tudnak megfelelő körülményeket biztosítani a felneveléséhez. A nemzetközi tapasztalatok sem igazolják, hogy az ilyen, egyszeri jellegű adományokjelentősen meg tudnák emelni a születések számát. A nyugati világban gyakran Svédországot és Franciaországot szokták felhozni példaként arra, hogy az állami támogatás hozzájárult a termékenység növekedéséhez. Az ő esetükben azonban széleskörű bölcsödéi és óvodai ellátórendszer, a nőkre vonatkozó flexibilis foglalkoztatási szabályok és jogok egész rendszere épült ki. Azt, hogy a magas mértékű és széleskörű állami támogatás nem univerzális orvosság, Németország példája szemlélteti a legjobban: itt is komoly családtámogatási rendszer működik, a születések száma mégis a legalacsonyabbak közé tartozik az egész világon. Mondani sem kell, hogy a legtöbb gyermek a legszegényebb és legelmaradottabb afrikai és ázsiai országokban jön a világra, ahol az állam (ha egyáltalán létezik olyan), egy vasat sem ad az újszülöttek után. Az is elgondolkodtató, hogy a fej lett világban az Amerikai Egyesült Államokban a legmagasabb a termékenység, annak ellenére, hogy ez az egyetlen nyugati demokrácia, ahol nincs se alanyi jogon járó gyereksegély, se államilag fizetett szülői szabadság. Ebből a pár példából is kitűnik, hogy a gyermekvállalási kedv az általános anyagi és gazdasági helyzettől függ, de leginkább a szülői elhatározás kérdése. Ez pedig elsősorban a családok értékrendjének a függvénye, üyetén nem irányítható kézi vezérléssel, holmi egyszeri jellegű állami juttatásokkal. Az építész hagyatéka JARÁB1K BALÁZS A tizennégy hónap múlva esedékes amerikai elnökválasztásról szóló vita váratlanul megélénkült az elmúlt hetekben, amikor Kari Rove, Bush elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadója távozott a Fehér Házból. Felmerült a kérdés, hogy mi lesz a Bush által csak építésznek becézett Rove építményével? Az építész nélkül az eddig erősnek tűnő republikánus vár finoman szólva is omladozik. Rove az úgynevezett szociális konzervatívok, mint kemény (republikánus) mag mobüizálásával, illetve a nemzeti biztonság központi témává emelésével nyerette meg sorra a választásokat a republikánusokkal. Mára viszont a republikánusok nemcsak a szenátus, a kongresszus ellenőrzését is elvesztették, és nincs komolyjelöltjük sem a demokraták (minden valószínűség szerint Hillary Clinton) ellen. A kampány kezdete előtt legesélyesebbnek tartott jelölt, John McCain arizonai szenátor már az előválasztások előtt kiesett. Marad a volt New York-i polgármester, Rudy Giuliani, a mormon Mitt Romney, és most készül beszállni Fred Thompson volt színész, amolyan Ronald Reagan-imitátorként. Mindemellett a republikánusok feleannyi pénzt sem tudtak összeszedni a kampányra, mint a demokraták. Ehhez képest a demokratáknál van egy komoly női jelölt és egy Clinton (Hillary), valamint egy fekete vizionárius (Barack Obama szenátor), aki az amerikai elnökválasztások során az eddigi rekordösszeget gyűjtötte össze, ráadásul nagy részét amerikai átlagpolgárok millióinak ötven és százdolláros adományaiból. A demokraták igazi ellenfele azonban nem a republikánusok majdani jelötje, hanem Karl Rove hagyatéka lesz. Nem véletlenül próbálja az összes republikánus jelölt a szociális konzervatívok támogatását megnyerni. Ráadásul nincs még egyjelölt, aki jobban megmozgatná a republikánusokat, mint Hillary Clinton. így az építész hagyatéka akár még az elnöki posztot is megmentheti a megroggyant republikánusok számára. Komolyjelölt nélkül.
