Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-10 / 208. szám, hétfő
18 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com A serdülőknek meg kell tanulniuk kezelni érzelmeiket, így elkerülhetik a számukra túl korai és kockázatos tapasztalatokat A fiatalok szexuális fejlődésének kilenc szakasza A szexuális nevelés gyakran csakabiológiai vonatkozásokra, a reprodukcióra és a kockázatokra koncentrál. A serdülők életük egyik legizgalmasabb szakaszát élik meg, tele erős érzelmekkel, kíváncsisággal. ISMERTETÉS A szexualitás egyre inkább tudatosul, de még nem jött el a párkapcsolat ideje. A szerelem és más meghitt érzelmek ideje van itt, és a komoly csalódásoké. Csupán a szeretkezéssel kapcsolatos tudnivalók átadása talán káros is lehet. Aszexuali- tás pozitív élmény az emberi életben. A serdülő fiataloknak meg kell tanulniuk kezelni érzelmeiket. Megértve és figyelembe véve a különböző szakaszokat, a fiatalok saját ritmusuknak megfelelően fejlődhetnek, és elkerülhetik a számukra túl korai és kockázatos tapasztalatokat. A szexuális fejlődés kilenc szakaszahárom szinten közelíti meg a folyamatot: az értelem, az érzelem és abiológia vonatkozásában. 1. Anya és apa-nő és férfi Lehet szeretni az anyát és az apát, a fagylaltot, a görkorcsolyát, a háziállatot és minden ilyesmit. Sok gyerek szerelmes lesz az édesany- jába/édesapjába, és azt tervezi, hogy egyszer elveszi feleségül vagy férjhez megy hozzá. Ebben az érzésben nincsen semmi rossz. Egy gyermek testéről is lehet beszélgetni: mi miért jó és értékes, hogyan nevezzük a különböző részeit, és senki sem érintheti meg a testét a beleegyezése nélkül, még egy orvos vagyaszülőksem. 2. Bálványozott szerelem A szerelem következő célpontja valaki a családon kívül, általában egy távoli személy: egy bálvány, egy buszsofőr, egy tanár. Valaki, akivel valójában nem szeretne lenni, de biztonságosnak érzi, hogy átElőször el kell fogadni azt a tényt, hogy a szerelem tárgya valóságos és elérhető közelségben van (Somogyi Tibor felvételei) élje - érzelmes zenével és ábrándozással - milyen szerelmesnek lenni. A fantáziálást is fontos megtanulni, ennek is megvan a maga ideje. A pubertáskori változások közelednek, talán már itt is varrnak, és a kamaszoknak szükségük van arra, hogy erről tudj anak. 3. Atitok A harmadik lépés azt jelenti, hogy egy vele egyidősbe lesz szerelmes a kamasz. Félbárkinekis felfedni az érzelmeit, de szeret szerelmesnek lenni. Nem mondja el érzéseit senkinek, még a legbizalmasabb barátjának sem, mert a benne kavargó érzelmek még túl zavarosak. Először el kell fogadnia azt a tényt, hogy a szerelem tárgya valóságos és elérhető közelségben van. Itt már megvan a bátorság ahhoz, hogy érzelmeiket egy olyan személy felé irányítsák, aki valóságos, elérhető, akivel talán minden nap találkozik is. Bárki kritikájától mentesen felfedezhetik saját érzelmeiket a szerelemmel kapcsolatban. 4. Elmondani egy barátnak A negyedik lépésben egy jó barátnak vagy a szülőknek már elárulják, hogy kibe szerelmesek. Sok gyerek ugyanabba az emberbe is szerelmes lehet, anélkül, hogy féltékeny lenne. Egymás szerelmét is együtt beszélik meg. Barátaiktól azt várják el, hogy megerősítsék és támogassák az érzéseiket. Ez a fajta nyilvánosság más megvilágításba helyezi a barátságot is, mélyebb értelmet nyer: a barát iránt mutatott bizalom és tisztelet elengedhetetlen részei a jó barátságnak. 5. Kedvellek Az ötödik lépés egy üzenet küldése a szeretett személy felé. „Szeretlek.“ Ez történhet levélben, vagy egy barátot is meg lehet kérni, hogy mondja meg. A kamaszok általában el tudják fogadni, hogy a szeretett személy nem táplál kölcsönöz érzelmeket, és tovább szeretik az illetőt. Ennél a pontnál a serdülők önértékelése már van olyan erős, hogy nem keserednek el túlságosan, ha visszautasítják őket. A szexuális önkép elég erős ahhoz, hogy azt a kiválasztott személy szemszögéből vizsgálják. Az érzések kimutatása csak akkor lehetséges, ha a szeretett személyt a társakis elfogadják. 6. Kéz a kézben Kéz a kézben: ez egy rendkívül fontos szakasz, az első fizikai érintkezés. A kézfogás hatása akár olyan erős is lehet, hogy a serdülők képtelenek bármi más csinálni, akár beszélgetni is. A fiatalok moziba mennek, vagy nagyobb társaságban maradnak, így a beszéd nem feltétlenül szükséges. Mindenki látja, hogy együtt vannak. Ebben a fázisban a csalódás komoly sérülést jelenthet. Jó előre tudni, hogy a kölcsönös vonzalom nem elegendő a valódi randevúhoz. Ebben a fázisban már előfordul az önkielégítés. 7. Acsók A kézfogástól a csókig megtett lépés hatalmas. A csók az a mozzanat, amikor a szexuális izgalom először jelentkezik együtt egymás társaságában. Úgytűnik, minden, amitmeg lehet érinteni, az a fej, a haj, a nyak. Nyaktól lefelé már minden egy kissé veszélyes és tiltott. Ez az első alkalom, amikor - a csók által - ki merik mutatni a fizikai szexuális vonzalmat a tiszta érzelmek mellett. Néhá- nyan meg is akarják mutatni mindenkinek, hogy őket már megcsókolták. 8. Mi az, ami jólesik? Ez az a fázis, amikor már valaki elég eltökélt és érett ahhoz, hogy szexuális játékok, petting résztvevője legyen, egyaránt adjon és kapjon. Semmiféle sietségre azonban nincsen szükség: minél hosszabb a petting időszaka, annál jobb szerető válik valakiből. Ez az előjáték gyakorlása. Ekkor a terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek kockázata szinte kizárható .Ezenapontonakét fél fölfedezi és kialakítja a kapcsola- tukszámárabiztonságos légkört. Ha valami mégsem sikerülne a szexuális kontaktus során, a kapcsolat folytatódhat, és a partnerek együtt megbeszélhetikproblémáikat. 9.Szeretkezés A szeretkezés, beleértve az első érintkezést, az utolsó szakasza ezeknek a lépcsőknek, még akkor is, ha a valóságban nincs is vége a fejlődésnek. A szexuális együttlét azt jelenteni, hogy tisztában kell lenni a veszélyekkel és a védekezés lehetőségeivel, valamint felelősséget kell tudni vállalni önmagunkért és a partnerért. Feldolgozzuk a teljes szexuális egyesülés jelentését, úgy, mint a kirobbanó biológiai ösztönt és a reprodukció lehetőségét, a lehetséges fájdalmat és a teljes odaadást, másrészt a teljesítménykényszert. A legjobb esetben a partnerek meg tudják vitatni együtt gondolataikat és félelmeiket. Az embernek tudnia kell, hogy bármely szituációban - nem számít milyen messzire mentek már eddig - mindig joga van azt mondani: „Nem, nem akarom folytatni.“ És az értelem érettsége szükséges ahhoz, hogy felelősek legyünk a fogamzásgátlásért és a kölcsönös tiszteletért. (szexinfo.hu) A legjobb esetben a partnerek együtt meg tudják vitatni gondolataikat és félelmeiket A tudomány hősi halottja: puszta kézzel keverte kondérszámra az uránszurokércet Iréné Joliot-Curie születésének 110. évfordulójára OZOGÁNYERNŐ Már az ókorban kialakult a tudósnak az a típusa, amely a legnagyobb dicsőségnek tartotta, ha életét az emberiség haladásáért áldozhatja. Legtöbb esetben csak sejtették a veszélyt, igazából nem tudatosították, hiszen esetleg csak utólag derült ki, hogy amit művelnek, az életükbe kerülhet. így volt ezzel Marie Sklo- dowska-Curie is, aki puszta kézzel keverte kondérszámra az uránszurokércet, majd az első világháború alatt mindenfajta védőfelszerelés nélkül több ezer röntgenfelvételt készített a sebesült frontkatonákról, aminek következtében vérrákban halt meg. Hogy mennyire nem törődött a rá leselkedő veszéllyel, a legjobb példa, hogy a jegyzetein és magánlevelein hagyott ujjlenyomatai napjainkig radioaktív sugarakat bocsátanak ki. Józanésszel azt gondolná az ember, hogy e hős asszony példáján okulnak tudóstársai és utódai. Hogy nem így történt, arra saját lánya, Iréné Curie élete, tevékenysége és tragikus halála a legjobb példa. Az ő esetében is a „hős szenvedély” erősebbnek bizonyult az életféltésnél. Marie Sklodowska 1903-ban vehette át a legmagasabb tudományos kitüntetést, a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás terén végzett kutatásaiért. A tudományos légkört az anyatejjel szívta magába. Sajnos egyebet is - ebben az időben még nem sejtették, hogy gyilkos kórt okoz e hősi kor kutatásának tárgya -, amely a családtagok korai halálához vezetett. Kivételt Iréné édesapja képezett, akit egy megvadult ló gázolt halálra. Még 47 éves sem volt. Felesége átveszi férje egyetemi katedráját, a Rádium Intézet vezetését, egyedül neveli lányait, és még arra is marad ideje, hogy a tudománytörténetben páratlan módon, a fizikai Nobel-díj mellé kémiait is szerezzen a fémrádium előállításáért. Iréné 1912-ben a College Sevig- nében szerezte meg érettségijét, majd a világháborúban anyjával együtt tábori röntgenkészülékkel járta a frontot. Mondani sem kell, minden védőfelszerelés nélkül végezték vizsgálataikat. E hadi tettüket épp, hogy csak nyilvántartja a közvélemény. Pedig ekkor szerezték a sugárdózis egy részét, amely korai halálukat okozta. Iréné 1918-ban lett az édesapja által alapított, édesanyja vezette Rádium Intézet munkatársa. A polonium alfa-részecske - héliumatommagok - sugárzását kutatta, ebből szerezte meg 1925-ben doktorátusát. Ugyanebben az évben ismerkedett meg a fiatal fizikai-kémikus Frédéric Joliot-val, aki Paul Langevin ajánlására került Marie Curie mellé asszisztensnek. A fiatal kutatónak közvetve már volt kapcsolata a családdal: amikor évfolyamelsőként elvégezte az École de Physique et de Chimie Industrielle főiskolát, a Pierre Curie-emlékér- met adományozták neki. Ebből az alkalomból a Curie család régi barátja, Langevin kieszközli, hogy a Rádium Intézetben folytathassa kutatásait. Iréné mellé kerül, aki megtanítja őt a radioaktív laboratóriumi technikák alkalmazására. A fiatalok között szerelem szövődik, egy év múltán, 1926 októberében összeházasodnak. Az ifjú férj, felesége családja iránti tiszteletből a sajátja mellé felveszi a Curie nevet, ezt követően közösen publikált munkáik Joliot-Curie néven jelennek meg. Első komoly felfedezésük az alfa részecskékkel besugárzott berilli- umhoz kötődik. A Joliot-Curie házaspár is részesült a Nobel-díjban: 1935-ben a mesterséges radioaktivitásért kémiai Nobel-díjat kaptak. További rendkívül fontos felfedezésüket 1939-ben tették, amikor igazolták, hogy az uránhasadás alkalmas láncreakció keltésére. Iréné Curie egy nyúlfarknyi időre politikai szerepet is vállalt: az 1936-os Népfront kormányának kutatási miniszterhelyetteseként Jean Perrinnel együtt megalapította Franciaország egyik legfontosabb tudományos intézményét, a Nemzeti Kutatóközpontot, amelynek vezetője a háború után férje, Frédéric lett, miközben Iréné a Rádium Intézet igazgatói tisztségét látta el. Sajnos a hidegháború viszonyai között meggyűlt a bajuk a hatalommal: de Gaulle tábornok tőlük várta a francia atombomba kifejlesztését. Annál is inkább, mivel az első hazai atomreaktort épp Frédéric Joliot-Curie tervezte és helyezte üzembe 1948-ban. A házaspár nemet mondott. Ekkor leváltották őket minden tisztségükből, ezt követően csak laboratóriumi munkával, oktatással és a békemozgalmakkal foglalkoztak. Majd hamarosan a sors is benyújtotta a számlát: az ötvenes évek elején bekövetkezett, amit hosszú évek óta sejthettek: először Iréné, majd férje is megbetegedett. Tudták, hogy mi vár rájuk, hiszen Marie Sklodows- ka-Curie a sugár túladagolás következtében 1934-ben leukémiában halt meg. Iréné Joliot-Curie a betegségtől csont soványra fo- gyottan vonult be a szüleiről elnevezett Curie kórházba, ahol 1956. március 17-én elhunyt. Még ötvenkilenc éves sem volt. BP-7-13663
