Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-07 / 206. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Eltemették a buszbaleset áldozatait Herencsvölgy (Hrinová). Több mint kétezren rótták le kegyeletüket a vasárnapi buszbaleset két áldozatának tegnapi temetésén. Néhány esetben szükség volt az egészségügyi mentőszolgálat közbelépésére is, mivel a gyászszertartáson többen rosszul lettek. A tragédia másik két áldozatát Gyetván helyezték tegnap végső nyugalomra. (SITA) Caplovic Ukrajnában tárgyal Pozsony. Munkalátogatást tesz ma Ukrajnában Dusán Caplovic. A miniszterelnök-helyettes meglátogatja az ungvári szlovák tannyelvű általános iskolát, ahol számítástechnikai berendezéseket és tankönyveket ad át a tanulóknak. Caplovic ukrán és szlovák vállalkozókkal is találkozik, akikkel a két ország együttműködéséről folytat tárgyalást. (TASR) Nemzetiségi adásnak lennie kell, törvény van rá Az MKP a Pátriáért ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Sugározzon napi huszonnégy órában'a Pátria rádió, a Magyar Koalíció Pártja szerint ez lehetne az egyik megoldás a köz- szolgálati rádió magyar adásának problémájára. Az MKP emellett további megoldási javaslatot is felvázolt. Mindkettő hároméves átmeneti idővel számol. Az első verzió alapján a Pátria műsorait továbbra is középhullámon teijesztenék, a műsoridőt 24 órásra bővítenék, a szerkesztősége tagjainak létszámát pedig növelnék. Az így felmerülő költségeket a szlovák és a magyar kormány közösen 2:1-hez arányban teremtené elő. Az erről szóló kormányközi megállapodást a felek még az év végéig aláírnák. A második számú elképzelés alapján a közszolgálati rádió valamelyik-jelenleg ultrarövidhullámon sugárzó - adója (Devín, FM vagy egy további) 2008-tól internetes műsorterjesztésre vagy műholdas műsorszórásra térne át. Az így felszabaduló frekvenciákat a Pátria kapná meg. A nemzetiségi adásokat és köztük természetesen a magyart is ettől kezdve mind a közép- mind az ultrarövidhullámon fogni lehetne. A párt tegnap sajtónyilatkozatban emlékeztetett, a közrádióról szóló törvény vüágosan kimondja, nemzetiségi rádióadásnak lennie kell, ezenkívül a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája is erre kötelez. Az MKP elutasítja, hogy a napi nyolc órában sugárzó Pátriát a közszolgálati rádió 24 órás adóival hasonlítgassák össze, (-cz-e) A külügyet nyugtalanítja Sólyom László Kubis és Slota a Gárdáról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Méltatta a magyar kormányt és bírálta a Fideszt a Magyar Gárda kapcsán Ján Kubis szlovák külügyminiszter a héten Prágában. A Cseh Televízió által közvetített interjújában elmondta: nagyra értékeli a magyar kormány lépéseit, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök álláspontját, aki nagyon egyértelműen és kategorikusan állást foglalt az üyen fejlemények ellen. Ugyanakkor a minisztert nyugtalanítja az a tény, hogy például az az ellenzéki párt, amely nagyon kategorikusan lép fel a demokrácia és a jog védelmében a szomszédos országokban, nem foglalt el határozott álláspontot a Magyar Gárdával kapcsolatban. „Legalábbis a legfelsőbb szinten nem hangzottak el egyértelmű állásfoglalások. A Fi- deszről beszélek” - szögezte le Kubis, aki Sólyom László köztársasági elnököt is bírálta. „Kissé hiányoltam a magyar államfő egyértelmű és kategorikus álláspontját is” - jegyezte meg a szlovák diplomácia főnöke, aki Szlovákia prágai nagykövetségének új székhelye alapkőletételének az alkalmával járt a cseh fővárosban. Kubis tegnap Ján Slotával, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökével is tárgyalt a Magyar Gárdáról, a találkozón a szlovák diplomácia állásfoglalását tolmácsolta a nemzeti vezérnek. Az SNS elnöke bírálta a kis MÁÉRT képviselőit is, hogy nyüatkozatban sem ítélték el a gárda megalakulását, ami szerinte csak arra utal, hogy támogatják a gárda tevékenységét, (kés, dem) MEGKÉRDEZTÜK Csehország demokratikusabb, mint Szlovákia? ÖDös László politológus: A kormány ugyan nehezen alakult meg tavaly Csehországban, de más problémák nem voltak. Szlovákiában a parlamenti pártok egy része nem tartozik Európa semelyik pártcsaládjába, nem fogadják el őket. Egyesekről nyilvánvaló, hogy szélsőségesek, másokról köztudott, hogy meglehetősen sötét múlttal rendelkeznek. Szlovákiában megjelent a szélsőjobb, folyamatosan megfigyelhető a romaellenesség és a magyarellenesség, kifogások merültek fel az igazságszolgáltatással kapcsolatban. Magyarországon szintén sok a probléma, elég, ha csak az elmúlt időszakra gondolunk. Lengyelországot pedig egy nagyon instabil, ingatag, folyamatosan átalakuló pártstruktúra irányítja. Az utolsó választások után olyan koalíció alakult, amely egészen szélsőséges pártokból állt össze. Ez önmagában még nem borította fel a demokratikus alkotmányosságot, de a határait feszegeti, és a határok ilyen feszegetése figyelhető meg időről-időre Szlovákiában és Magyarországon is. (sán) Bób János szerint a támogatás kiadónk számára inkább szimbolikus jelentőségű lett volna, így nem adtak A politika dönt a sajtótámogatásról Pozsony/Budapest. Nyilvánosságra hozták a Szülőföld Alap idei, a médiák számára is kiírt pályázatának eredményeit. A támogatásokról Budapest döntött, azonban a döntéshozók teljes mértékben elfogadták az egyes határon túli közösségek által küldött tagok ajánlásait. A Szlovákiát képviselő tagot a Magyar Koalíció Pártja delegálta. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A július 19-i döntésről másfél hónapos késéssel, e hét szerdáján értesítették kiadónkat az illetékesek. A magyar nyelvű írott és elektronikus média működési és beruházási költségeinek támogatására kiosztható keretösszeg a szlovákiai pályázók számára mindössze 9 millió forint volt, 26 érvényes pályázat érkezett, 18-at hagytak jóvá. Valamennyi sikeres pályázó félmillió forintot kapott. A napilapunkat is megjelentető Petit Press kiadó pályázatát a Vasárnap és az Új Szó kulturális, regionális, művelődéstörténeti és identitásmegtartó rovatainak, illetve mellékleteinek bővítésére azonban a Szülőföld Alap Önkormányzati Együttműködési, Informatika, Média Kollégiuma elutasította. Kiadónkkal ilyesmi első alkalommal történik, eddig mindig sikeres volt a pályázatunk. Pappné Popovics Judit, a Szülőföld Alap pályázati referense lapunknak a döntés hátteréről elmondta, a testületben a Szlovákiát képviselő, az MKP által delegált Bób János terjesztette elő a javaslatokat a felvidéki pályázatokkal kapcsolatban: „A kollégium a Petit Press pályázatát valószínűleg azért utasította el, mert profitorientált kiadóvállalatként működik. Elsősorban ugyanis a nem bevételközpontú pályázókat részesítette előnyben.” - mondta lapunknak Pappné Popovics Judit. Bób János, aki egyébként Szimő polgármestere, úgy tájékoztatott, kevés volt a kiosztható keretöszszeg, az előzetes megállapodás pedig úgy szólt, hogy részesítsük a lehető legtöbb pályázót támogatásban. A Petit Press kiadó túl magas összeget kért, ezért nem ajánlottuk pályázatát, magyarázta Bób. A pályázók közül egyébként csak Nagymegyer Város Önkormányzata kapta meg az általa kért teljes összeget, az összes többi esetében a célösszegnek csupán egy részét hagyták jóvá. A Petit Press esetében egy üyen csekély összeg legfeljebb szimbolikus jelentőséggel bírt volna, vagyis lényegében nem segítette volna a kiadóvállalatot - mondta lapunknak a szimői polgármester. A sikeres pályázók között szerepel például a Bumm, vagy a Felvidék Ma című hírportál, amelyek közel állnak a Magyar Koalíció Pártja vezetéséhez. A Felvidék Ma vezető szerkesztője Oriskó Norbert, aki Duray Miklós képviselői asszisztense, s egyben a Szabad Újság főszerkesztő-helyettese, valamint néhány hete az MKP honlapját is szerkeszti. A Bumm hírportál üzemeltetője a Netkom Kft., amelynek tulajdonosa, Keszegh Béla korábban ugyancsak Duray Miklós képviselőasz- szisztenseként dolgozott, s a párthoz továbbra is közel áll. Ezzel szemben az MKP vezetése az utóbbi hónapokban több alkalommal is bírálta az Új Szót. „Az elgondolás az volt, hogy minél többeknek - akár önkormányzatoknak, civil szervezeteknek vagy egyéb társulásoknak - legyünk segítségére. Több évtizede rendszeres olvasója, lelkes támogatója vagyok a lapnak, tudtommal az MKP vezetésének az időnként kölcsönösen elhangzó bírálatok ellenére sincs komolyabb kifogása a szerkesztőség tevékenysége ellen” - mondta Bób az Új Szónak. A Szülőföld Alap Önkormányzati Együttműködési, Informatika, Média Kollégiuma szeptemberben 27-én ül össze, és dönt a következő félévi pályázati kiírásokról. A szlovákiai magyar pályázók oktatási, szakképzési, illetve kulturális és egyházi célokra a Szülőföld Alap forrásaiból korábban 108,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak. (czk,-cz-e) A Bodrogközből továbbra is 100 km-t kell majd utazni a legközelebbi kiemelt kórházig Dél-Szlovákiában alig van kiemelt kórház ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Módosult a kórházlista, de a déli régiókban lévő kórházak közül csak a nagyrőcei került fel a kiemelt intézmények listájára. A korábbi lista három kórházzal kiegészülve negyvenötösre bővült. A Bodrogközből továbbra is 100 km-t kell majd utazni a legközelebbi kiemelt kórházig. Az egészségügyi minisztérium csak minimális mértékben módosította a júliusban nyüvánosságra hozott listát, a több mint 70 intézmény közül 45 szerepel rajta. A véleményezési eljárás során került fel rá a nagyrőcei, a szirmai és a trstenái kórház. „A listát a beküldött vélemények, és a munkacsoport ajánlata alapján bővítettük ki” - mondta lapunknak Sflvia Balázsiková, a szaktárca szóvivője. Érdekesség, hogy a szirmai mellett alig több mint 20 küométerre van a legközelebbi kiemelt kórház, a homonnai. Az egészségügyi minisztérium az indoklásban továbbra is azt állítja, hogy a lista összeállításánál azt vették figyelembe, hogy a betegek sürgős esetben legfeljebb 30 perc alatt kórházba jussanak a gyorsmentőszolgálat segítségével. Ezt azonban több régióban sem tartották be, példa erre Bodrogköz, ahonnét egyes településektől 100 küométerre esik a legközelebbi kiemelt intézmény, a tőkete- rebesi kórház. A rendeletet várhatóan jövő héten tárgyalja a kormány törvény- előkészítő tanácsa, majd a kormány elé kerül. A dokumentummal nem ért egyet több minisztérium, kormányzati szerv és az egészségbiztosítók többsége, az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint 15 szervezet véleményét nem vették teljes mértékben figyelembe a véleményezési folyamatban. „Szeretnénk, ha a kormány mielőbb megvitatná és jóváhagyná a tervezetet, mely így már októberben életbe léphetne” - mondta lapunknak Ivan Valentovic egészség- ügyi miniszter. A tárcavezető cáfolja, hogy a listára fel nem került kórházak megszüntetése lenne a céljuk, ezek a kórházak azonban már most is érzik, hogy szűkülnek anyagi lehetőségeik. „Mióta megjelent a lista, az infrastrukturális fejlesztésre benyújtott uniós pályázatunkat elutasította az illetékes bizottság, pedig korábban pozitív véleménynyel voltak róla” - magyarázta az őket ért hátrányt Gál Müán, az egyik hátrányosan érintett intézmény, az ipolysági kórház igazgatója. A biztosítóknak ugyanis csak a kiemelt kórházakkal lesz kötelező szerződést kötni. A kórházi ágyak számának csökkentését, a hálózat szűkítését, vagyis egyes intézmények, kórházi osztályok megszüntetését, profilváltását szükségszerűnek tartja az egészségügyi szakértők nagy része. Kifogásolják azonban, hogy a kiemelt kórházakat az egészségügyi minisztérium akarja meghatározni. „Nem szerencsés, ha minisztériumi hivatalnokok döntenek intézmények sorsáról, mert így érvényesülhet az egyes lobbicsoportok nyomása” - mondta lapunknak Tomás Szalay, az Egészségpolitikai Intézet munkatársa, (lpj) A szlovák politikai kultúra a líbiaival azonos Nem hibátlan demokrácia ÚJ SZÓ-ÖSSZEEOGLALÓ London/Pozsony. Nem hibátlan a szlovákiai demokrácia, derül ki a brit The Economist Intelligence Unit szervezet felméréséből. A „teljesen demokratikus” országok közé a visegrádi négyek közül csak Csehország került be, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot a „hibákkal működő demokrácia” kategóriába sorolta a szervezet az elért pontszámok alapján. A nemzetközi szakértőkből álló csoport a 2006-os adatokat figyelembe véve 60 különböző szempont alapján mérte fel a demokrácia-indexet egyes országokban. Öt alapvető kategóriát vizsgáltak: a választási rendszert és pluralizmust, a polgári szabadságjogokat, a kormány működését, a civilek részvételét a politikai életben és a politikai kultúrát. Az egyes kategóriákat egytől tízig terjedő pontszámmal értékelték, majd az átlag alapján dőlt el, mely csoportba tartoznak egyes országok a demokrácia működése szempontjából. A legjobban működő demokrácia Svédországban van, ezt Iz- land és Flollandia követi. A „teljes demokrácia” kategóriába 28 ország került, Csehország 8,17 ponttal a 18. helyre, közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok mögé. Teljes a demokrácia az értékelés szerint Szlovéniában is, amely 7,96 pontot kapott. Szlovákia 7,40 pontot „ért” el, és a 41. helyen végzett az országok listáján, Magyarország 7,53-at (38.), Lengyelország 7,30-at (46.). A kormány működését vizsgáló kategóriában Szlovákia jóval jobb értékelést kapott, mint Magyar- ország. Két további kategóriát állítottak fel a felmérést végzők, „hibrid” és „autoritativ” társadalmi rendszert, ez utóbbi csoportba tartozik például Észak-Korea, Kína, Szíria vagy Szaúd-Arábia. Totalitárius - autoritativ kategóriába sorolták Líbiát, Szudánt vagy Türkmenisztánt. Érdekesség, hogy Szlovákia, Románia, Bulgária, Kambodzsa és Líbia azonos értékelés kapott a politikai kultúra területén. Az elemzésből az is kiderül, hogy a világ 167 állama közül 55- ben van diktatúra, az összlakosság csaknem 40 százaléka él ilyen társadalmi rendszerű országban. Ezzel szemben csak 28 országban van teljes demokrácia, üyen országokban az emberek 13 százaléka él. (sán, akt) GAZDASÁGI HÍREK Milliárdok atomerőmű-leállításra Pozsony. A Jaslovské Bohunice-i Vl-es és Al-es atomerőművek felszámolásához a szakemberek becslései szerint mintegy 41 milliárd koronára lesz szükség. Ebből 24 milliárd koronát az Al-es atomerőmű felszámolása vesz igénybe, míg a jelenleg leállítás alatt lévő Vl-esre fordított költségek elérhetik a 17 milliárdot. Az Al-es teljes felszámolására leghamarabb 2033-ban kerül sor. A leállítás finanszírozásához az Európai Unió is hozzájárul nagyjából 21 milliárd koronával. (SITA) Kalapács alatt a légitársaság vagyona Pozsony. A csődeljárás alatt álló Slovenské Aerolínie légitársaság (SA) csődbiztosa, Ivan Klementis megkezdte a társaság vagyonának az eladását. Az első körben a TU 154 és a Boeing 737-es repülőgépek alkatrészeit, személyautókat és a társaság egyéb felszerelését ajánlotta fel megvételre az érdeklődőknek. Az eladósodott SA idén márciusban kérte a csődeljárást saját maga ellen. Az osztrák többségi tulajdonos, az Austrian Airlines ugyanis január végén leállította az SA összes menetrend szerinti járatát. (SITA) Elítélik az uniós borreformot Pozsony. A szlovák szőlő- és bortermelőknek az uniós borreform egyetlen pontja sem tetszik - nyilatkozta Jaroslava Pátková, a Szlovákiai Bor- és Szőlőtermelők Szövetségének az ügyvezető igazgatója. Szerinte a reform nem csak, hogy nem oldja meg az ágazatban felmerült problémákat, hanem az északabban fekvő országok szőlőtermelésére megsemmisítő hatása lehet. Bár a tagországok többsége korábban lesöpörte az asztalról a rosszul előkészített anyagot, az Európai Bizottság július elején megpróbálta szinte ugyanazt elfogadtatni az agrárminiszterekkel. Csak abban lépett vissza, hogy a korábban javasolt 400 ezer hektár helyett 200 ezer hektáron támogatná a szőlőkivágást a 2009-et követő öt évben. (SITA)
