Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-31 / 201. szám, péntek
r/i KERTESZKEDO 2007. augusztus 31., péntek 4. évfolyam 34. szám A megüresedett sorok kihasználása a tél beálltáig Miért ajánlatos mustárt vetni a biokertbe? KÖTELES GÁBOR A biokertben felszabadult sorokra igyekszünk új növényt ültetni, vagy magot vetni. Szeptember közepe felé azonban már nagyon nehéz olyan növényt találni, amely a fagy beálltáig felhasználható termést adna. Ezért szeptember közepétől fontos, hogy a biokertész a sorokból betakarított növények helyére a betakarítás ütemében mustármagot vessen. A mustármag elvetése előtt igyekezzünk a megürült szakaszon ásóvillával vagy kétágú kapával a talajt a sor teljes szélességében sekélyen fellazítani. A fellazított szakaszra sűrűn rászórjuk a mustármagot, majd ezt vasge- reblyével sekélyen a talajba dolgozzuk. Ha a talaj nedvessége megfelelő, a mustármag néhány nap múlva kikel és vastag zöldtakarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodtunk a talajról. A mustámö- vénykék szépen kizöldellnek, a gyomokat elfojtják, gyökereik pedig mélyre hatolnak. A levelek a talajt árnyékolják, így a föld kevesebb vizet párologtat, mint a takaradan talaj. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertődeníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható nöA kikelt mustárnövény- kék a gyomokat elfojtják, a talajt árnyékolják, így a talaj kevesebb vizet párologtat. vénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van. Egyeden más növényt sem lehet oly könnyen vetni, mint a mustárt. Mínusz 17°C alatt megfagy, a könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik, tavasszal már a gereblye érintésére szétporlik, így további megmunkálásra nincs szükség. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott tanára 1 MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,743 Lengyel zloty 8,814 Angol font 49,795 Magyar forint (100) 13,206 Cseh korona 1,222 Horvát kuna 4,601 Bolgár leva 17,244 Román lei 10,349 Japán jen (100) 21,436 Svájci frank 20,562 Kanadai dollár 23,300 USA-dollár 24,778 L VÉTE L - ELADÁS _______1 Ban k euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,50-34,92 23,84-25,62 1,19-1,25 12,63-13,82 OTP Bank 32,83-34,55 24,04-25,37 1,19-1,25 12,74-13,72 Postabank 32,78-34,70 23,98-25,58 1,19-1,25 11,41-15,01 Szí. Takarékpénztár 32,87-34,56 24,09-25,36 1,18-1,25 12,61-13,80 Tatra banka 32,85-34,61 24,12-25,40 1,19-1,25 12,74-13,78 Dexia banka 32,87-34,62 24,13-25,42 1,19-1,25 12,86-13,55 Általános Hitelbank 33,01-34,49 24,16-25,40 1,19-1,25 12,92-13,58 Az első adat a valutí A forint esetében 100 ( i vételére, a r egységre vonat násodik adat kozik az árfolya i valuta eladásé m. ara vonatkozik. (Forrás: SITA) A zöldtrágyának szánt növények javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, védik a talajfelszínt az eróziótól Természetes talaj fertőtlenítők A mézontófű zöldtrágyanövényként is kiváló (Képarch: Laco Sebosík) Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kis- és nagyüzemi termelésben, csakúgy mint a biotermesztésben a zöldtrágyázás. Erre térségünkben a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű, olajretek valamint a takarmányrepce a legmegfelelőbb. E növények vethetők fő- és másodvetésben is, ám térségünkben inkább az utóbbi terjed. ÖSSZEÁLLÍTÁS A zöldtrágyának szánt gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó növényeket azért termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk. Ezek ugyanis a földbe forgatva javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Másodvetésben termesztve - különösen csapadékos évjáratban - mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsősorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az.utónövény számára közvedenül haszno- síthatóvá válik. Nemcsak a pillangósokból válogathatunk A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangós növények a levegő nitrogéntartalmát ugyan nem képesek megkötni, ennek ellenére jótékony hatást fejtenek ki az által, hogy a talajban lévő, a növények számára közvedenül nem hasznosítható tápanyagformákat köny- nyen felvehetővé alakítják. További előnyük, hogy rendkívül gyors növekedésűek, viszonylag igénytelenek, a vetőmagjuk pedig olcsó. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyag-felvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat. Egyes zöldtrágyanövényeket az állattenyésztésben is hasznosítják- frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal. A szakszerű talajművelés fontossága A zöldtrágyanövények termesztésének viszonylag gazdag irodalma van. E növények sikeres termesztésével kapcsolatban Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem szaktanára egyebek között a talajművelés fontosságára hívja fel a figyelmet. „A talajművelésnek két alapvető követelménynek kell megfelelnie: egyrészt a lehető legköltségkímélőbb megoldásra van szükség, másrészt törekedni kell a talaj nedvességveszteségének csökkentésére. Az elővete- mény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Mivel térségünkben a nyár többnyire száraz, aszályra hajlamos, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartsuk, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget. Ezt szolgálja a szakszerű tarlómunka. Ennek hiányában a zöldtrágyázás kudarcra van ítélve. A vetés idejének helyes megválasztása a szakszerűen elvégzett talajművelés mellett a másik kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövény termesztésének ellenzői gyakran hangoztatják, hogy az aszályra hajló nyári időszakban a növények magjai nem kelnek ki, vagy csak nagyon vontatottan és hiányosan fejlődnek, ezért nem adnak számottevő zöldtömeget. Ez valóban igaz abban az esetben, ha túl korán történik a vetés (július, illetve augusztus eleje). Ezért a biztos termesztéshez a vetést augusztus második felére kell időzíteni, ami sok év átiagában már csapadékos időjárást hoz, és garantálja a növények gyors csírázását és fejlődését. Ha mégis csapadékmentes az augusztus, többnyire az sem veszélyezteti a termesztés sikerét, ugyanis a nedvességmegőrző talajművelés, továbbá az arra az időszakra jellemző harmatképződés együttesen elegendő nedvességgel látják el a csíranövényeket.” Növényválasztás a zöldtrágyázáshoz Az alábbiakban a zöldtrágyaként legjobban hasznosítható növényeket vesszük sorra. Néhány növény természetes talajfertődenítőként is szolgálhat, ezért a biotermesztésben nélkülözhetetien. Olajretek (Raphanus Sativus) - A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is hasznosíthatók. A burgonyatermesztésben jelentősen csökkentik a burgonya vírus okozta rozsdafol- tosodását. Források szerint a német nemesítésű Pegletta fajta már nematóda rezisztenciával is rendelkezik - a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporodási ciklusát megszakítja, mérsékelve ezzel kártételüket. Mindegyik köztermesztésben lévő fajta kitűnő szerves- anyagpótió zöldtrágya. Az olajretek nagytömegű gyökérzetet képez, amely lazítja és levegősen tartja a talajt, igen kedvező életteret kínálva a talajban lévő mikroorganizmusoknak. Fehér mustár (Sinapis Alba) - A rövid tenyészidejű mustár mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Takarmányrepce (Brassica Oleraceae) - Jó hatású zöldtrágyanövény. Zöldtrágya értéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára is. A földben maradó - a talajt 1 m mélységben - behálózó gyökérzete humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes. A facélia vagy mézontófű (Pha- célia Tanacetifolia) kiváló mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként - zárt termelési rendszerekben - a cukorrépa termesztéstechnológia részeként írják elő a termelőknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és - egy korábbi álláspont szerint - ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonálférgeket. Biotermesztésben nélkülözhetetien! A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó. Pohánka (Fagopyrum escu- lentum) - A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elteijedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős. (g, gy, m-r) PIACI ARSETA sárgarépa Pozsony augusztus 22-én 18-20 Sk/cs Komárom augusztus 29-én 10 Sk/csomó Rimaszombat augusztus 30-án 30 Sk/kg Zselíz augusztus 30-án 12 Sk/csomó Losonc augusztus 30-án 18-22 Sk/kg Szepsi augusztus 30-án 17 Sk/kg Kassa augusztus 30-án 15 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 16 Sk/csomó 50 Sk/kg, 20 Sk/cs 14 Sk/csomó 40-45 Sk/kg 40 Sk/kg 15 Sk/cs burgonya 14-17 Sk/kg 10-16 Sk/kg 16 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 11 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 3,00-3,30 Sk/db 2,50 Sk/db X 2,90 Sk/db 3 Sk/db 2.90-3.10 Sk/db hagyma (fokhagyma) 26 (90-100) SK/kg 18 Sk/kg (2-3 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 16(70) Sk/kg 16-24 (80) Sk/kg 20 (95) Sk/kg 18(65) Sk/kg zeller 10-12 Sk/db 8 Sk/db 28 Sk/kg 8 Sk/db 6-15 Sk/db 29 Sk/kg 15-18 Sk/db zöldpaprika 14—28Sk/kg 16-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 12-20 Sk/kg 20-35 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg paradicsom 26 Sk/kg 8-18 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 20-25 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 12-14 Sk/db 35 Sk/kg 13 Sk/db X 25 Sk/kg X görögdinnye/sárgadinnye 12/26-30 Sk/kg x/18-24 Sk/kg 14/40 Sk/kg 12/16 Sk/kg 11-16/30-39 Sk/kg 11/x Sk/kg 13/30 Sk/kg alma/szilva 28-36/30 Sk/kg 18-20/25-28 Sk/kg 25-35/x Sk/kg X 20-33/35 Sk/kg 15-32/18 Sk/kg 35/18-25 Sk/kg káposzta/karalábé 16 Sk/kg, x 10 Sk/kg, 10 Sk/db 18 Sk/kg, 15 Sk/db 10 Sk/kg/10 Sk/db 11-13 Sk/kg, 12/db 15/14 Sk/kg 14 Sk/kg, 5-10 Sk/db méz (dióbél) x (x) 100-140 (160) Sk/kg 120 (180) Sk/kg 120 (100) Sk/kg 100-110 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (240) Sk/kg őszibarack 35-50 Sk/kg X 35 Sk/kg 25 Sk/kg X X X uborka 20-25 Sk/kg 10-24 Sk/kg 15-20 Sk/kg X 15-18 Sk/kg 8-26 Sk/kg 10-25 Sk/kg >
