Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-31 / 201. szám, péntek
www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 31. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Lavina a társadalomban A Magyar Gárda körüli közbeszéd veszélyes lehet, ám a szervezet megalakulásának továbbra sem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani - jelentette ki Kovács András szociológus. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a politikusok, akik napi politikájuk érdekében az ügyből megpróbálják a maguk számára a legtöbbet kihozni, hosszú távon ellenkező hatást érhetnek el. A Közép-európai Egyetemen tanító szociológus szerint a Magyar Gárda megalakulása miatti egyik veszély abban áll, hogy a politikusok, újságírók, színészek ádépik a legitim és nem legitim közbeszéd határát, és ez lavinát indíthat el a társadalomban. Ennek a határnak a kijelölésében konszenzusra lenne szükség a közszereplők között. Az emberek a nyilvánosságban elhangzó véleményekből próbálják leszűrni azt, hol van a legitim és az illegitim közbeszéd közötti határ. Azt, hogy mi „nyilvánosságképes”, annak alapján ítélik meg, mit mondanak a mérvadó közszereplők. Ha ebben a kérdésben nincs világos határ, ez oda vezethet, hogy felbátorodnak olyanok is, akik elfogadhatatlan véleményüket korábban nem merték nyilvánosan hangoztatni. További veszély, hogy a Magyar Gárda, amely nagy nyilvánosságot kapott, szocializációs keretet adhat a mai ifjúsági szubkultúrában élők egy csoportjának, (mti) TALLÓZÓ OROSZ LAPOK Mihail Gucerijev, a Russznyeft olaj- és gázipari konszern főrészvényese és volt elnöke nevében ügyvédei megfellebbezték az ellene távollétében kiadott őrizetbe vételi parancsot; a milliárdos tartózkodási helye továbbra is ismeretlen. Az illetékes moszkvai bíróság a fellebbezést szeptember 5-én tárgyalja. Egyes moszkvai lapok tudni vélik, hogy a rá nehezedő nyomás hatására Gucerijev már júliusban eladta a Russznyeftet Oleg Gyeripasz- ka Basic Element holdingjának 3-3,5 milliárd dollárért, s csak utána mondott le elnöki tisztségéről. (A holding szóvivője cáfolta, hogy az üzletet megkötötték, és a pénzt kifizették volna.) Gucerijevet adócsalással és különösen nagy értékben elkövetett törvény- sértő üzleti tevékenységgel vádolják. Hollétéről különféle értesülések keringenek: egyesek szerint Londonban van, mások szerint Bakuban. Azerbajdzsán szerdán jelezte: nem tudnak arról, hogy ott lenne, de ha megtalálják, s az orosz fél kéri, kiadják. Gucerijevet legutóbb Eszak-Oszétiában látták, fia, a rejtélyes körülmények között a múlt héten elhunyt 21 éves Dzsingiszhan temetésén. (A fiatalember autóbalesetben vesztette életét, de a lapok szerint a balesethez sem rendőrt, sem mentőt nem hívtak, és Dzsingiszhan kórházba sem került.) A Komszo- molszkaja Pravda rámutatott: mivel Gucerijevet augusztus eleje óta keresik, érthetetlen, miért nem vették őrizetbe, úgy tűnik, szándékosan hagyták elmenekülni. A muszlimok rövidesen a legnagyobb etnikai közösséget fogják alkotni Európa iszlám fővárosa Freddy Thielemans, a belga főváros főpolgármestere betiltotta az Európa iszla- mizádója ellen tervezett tüntetést. Jó oka volt rá egy olyan városban, ahol a lakosság többsége bevándorló vagy azok leszármazottja, tekintélyes részük pedig muszlint. GÁL ZSOLT Szeptember 11-ére dán, brit és német civil szervezetek tüntetést szerveztek Brüsszelben az Európai Unió intézményei elé, az öreg kontinens növekvő iszlamizációja és a saría európai alkalmazása ellen. Ennek része lett volna egy rövid megemlékezés is a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek áldozataira. A belga és uniós főváros polgármestere, Freddy Thielemans azonban nem engedélyezte a tüntetést, ráadásul a Belga Államtanács sem engedélyezte. Ez főleg annak a fényében számít furcsa döntésnek, hogy 2001 óta saját bevallása szerint több mint 3 500 demonstrációt engedélyezett, és mindössze hatot tiltott be. Elhatározását azzal indokolta, hogy a tüntetők szimbolikus dátumválasztása (az Amerika elleni terrormerényletek évfordulójára időzített demonstráció) összemossa a muszlint extrémizmust az egész iszlám vallással és muszlint lakossággal. Holott a szélsőséges politikai iszlám a vallásra és híveinek többségére egyaránt nem jellemző. A tüntetők ezért szerinte rasszisták és idegengyűlölők, Brüsszel pedig ezzel ellentétben mindig is a tolerancia, a nyitottság, a sokféleség városa volt. Thielemans arról sem tud, hogy az iszlám jog (saría) előírásait jogszabályként alkalmaznák hazájában. A brüsszeli főpolgármester döntése - amely ellen a tüntetők által kezdeményezett fellebbezési eljárás folyamatban van - egyből érthetőbbé válik, ha egy pillantást vetünk Belgium (és az EU) fővárosának etnikai összetételére. Jelenleg Brüsszel lakosságának megközelítőleg 57 százaléka külföldi, bevándorló vagy azok leszármazottja. Túlnyomó többségük az egykori Belga Kongóból, az afrikai volt francia gyarmatokról (főképp Marokkóból) és Törökországból származik. Mivel a belga bevándorlási szabályok a svédekkel együtt a legliberálisab- bak Európában és az állampolgárság megszerzése is egyszerű, valamint a bevándorlók természetes szaporulata is magasabb, mint az őshonos lakosságé, ezért a külföldi származású lakosság aránya 2020-ra valószínűleg 75%-ra nő. Brüsszelben az újszülött fiúk keresztnevének listáját évek óta a Mohamed vezeti, 2005-ben a brüsszeli régióban a fiú újszülötteknek adott leggyakoribb keresztnevek sorrendje a következő volt: Mohamed, Ádam, Ayoub, Rayan, Mehdi, Ilias, Lucas, Zaka- ria, Nathan, Nicolas. A muszlim származású lakosság egy-két évtizeden belül a legnagyobb etnikai közösséget fogja alkotni a belga fővárosban. Az 1980 óta beáramlott mintegy egymillió bevándorló időközben komoly politikai tényezővé is vált, több százezren közülük állampolgárságot (és ezzel szavazati jogot is) kaptak, de a helyhatósági választásokon azok is voksolhatnak, akiknek nincs állampolgársága. A belga baloldal hamar rájött, hogy a jórészt szegény bevándorlók többsége az ő potenciális szavazója, hiszen vevők a jóléti állam, a szociális gondoskodás, a diszkrimináció elleni küzdelem és a multikulturalizmus programjára. Az ő szavazataikkal ellensúlyozható lesz az ország hollandul beszélő flandriai részén a nagyobb önállóságot vagy egyenesen elszakadást követelő flamand jobboldal ereje. Ez utóbbi ugyanis egyre több szavazatot gyűjt, mivel a flandriai lakosság egyre inkább kiábrándul a belga szövetségi állam működéséből. Főként azért, mert a gazdagabb flamand országrésznek ráfizetés a szegényebb, francia nyelvű vallon régió finanszírozása a szövetségi költségvetésen keresztül. Az idén júniusban tartott parlamenti választásokon a flandriai országrészben a nagyobb önállóságot követelő kereszténydemokraták és nacionalisták elnyerték a szavazatok 31,4%-át, a nyíltan elszakadáspárti, euroszkeptikus és bevándorlás ellenes Flamand Érdek 19,2%-ot kapott, a hasonló programmal induló, Jean-Marie De- decker volt liberális párti politikus vezette új LDD párt pedig 5,5%-ot. A flamand választók több mint a fele tehát nagyobb függetlenséget akar, egynegyedük pedig elszakadáspárti. Korábban Belgium második legnagyobb városában, Antwerpenben csak úgy sikerült megakadályozni a Flamand Érdek győzelmét a hely- hatósági és polgármesteri választáson, hogy a bevándorlók tömegesen a flamand baloldali pártokra szavaztak. Brüsszelben a városi tanács 47 képviselőjéből a polgár- mestert is adó szocialista pártnak (PS) és koalíciós partnerének, a kereszténydemokratáknak 28 képviselőjük van. A PS 17 képviselőjéből 10 muszlim, a 11 kereszténydemokrata városi tanácsos közül 2 muszlim (!), további három afrikai bevándorló. A fővárost kormányzó koalíció 28 képviselőjének így kevesebb, mint a fele (13 fő) tősgyökeres belga. Érthető, hogy a főpolgármester nem akarja elidegeníteni saját, jórészt bevándorló és muszlim szavazóit egy iszlám ellenes tüntetés engedélyezésével. Miközben a flandriaiak nagy része egyre hevesebben ellenzi a nyakló nélküli bevándorlást, addig a belga, főleg a vallon baloldal a szavazók állandó utánpótlását látja az új lakosokban. A tömeges bevándorlás azonban kétélű fegyver, és egyre több gondot okoz. Brüsszelben a 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi rátája 35%, az elgettósodott városnegyedekben élő arab és fekete fiatalok 40-50 százalékának nincs munkája. Ráadásul a muszlim bevándorlók - jórészt népes családjuk révén - jelentősen megterhelik a belga szociális ellátórendszert. A további migráció még komolyabb gazdasági problémákhoz és az etnikumok közötti kapcsolatok kiéleződéséhez vezethet. Ezek egyik okozója épp a muszlim jogi előírások alkalmazásának terjedése. Bár Thielemans főpolgármester nem tud róla, Brüsszelben is külön órákat tartanak fenn az uszodákban a nők részére, az állami iskolákban (az iszlám szabályai szerint készített) úgynevezett halai ételeket is felszolgálnak, a birkákat gyakran e rituális szabályok szerint vágják (többnyire hatósági engedély nélkül) a városnegyedekben. Némelyik muszlim szervezet az arab hivatalos nyelvként való bevezetését, kétnyelvű oktatást, a fejkendő viselésének engedélyezését a közalkalmazottaknak és a saría alkalmazását is követeli. KOMMENTÁR Energikus szláv testvériség MOLNÁR IVÁN Szeretnék elnézést kérni a kormányfőnktől. Korábban azt hittem, hogy már nem tud meglepni, Robert Fico azonban újra bebizonyította, hogy nem érdemes előítéleteket táplálnunk vele szemben, hiszen így vagy úgy, de végül megcáfolja őket. E héten az ukrajnai látogatásával lepte meg a választóit és a médiát. Már szinte senki sem csodálkozik azon, hogy Fico a tőlünk keletebbre fekvő szláv országokban érzi magát igazán otthon. így nem volt meglepő, hogy a Viktor Janukovics ukrán kormányfővel tartott ungvári sajtótájékoztatóján kezét tördelve olyan ihletettséggel beszélt, mint az elsőbálozó kisfiú, akit azért dicsérnek, mert nem botlott meg. Az azonban már furcsa, hogy végre olyan egyezséget kötött egy keleti szomszédunkkal, amely ha nem is százszázalékosan, de legalább részben számunkra is előnyös lehet. Az ukrán kormányfővel abban egyeztek meg, hogy az elkövetkező tíz évben évente négy terawattórányi villanyenergiát hoznak be Szlovákiába keleti szomszédunktól. A jó hír, hogy az ukrán energia lényegesen olcsóbb, mint a szlovák, a behozatal így a hazai árakra is hatással lehet. A Szlovák Villamos Művek ugyanis manapság Európában az egyik legmagasabb árakkal sarcolja a hazai fogyasztókat. Már most bejelentette, hogy jövőre újabb áremelésre számíthatunk, mindezért persze nem ő tehet, hanem a „világpiaci árak drasztikus növekedése”. Az olcsóbb ukrán energiának köszönhetően a hazai fogyasztók is ráébredhetnek arra, hogy a Szlovák Villamos Művek érvelése nem biztos, hogy megállja a helyét. Egyszerűen csak arról van szó, hogy képtelenek helytállni a nemzetközi versenyben, amiért a hazai fogyasztókon verik el a port. Fico ukrajnai kiruccanásának azonban megvan a hátulütője is. Szlovákiának ugyanis az uniós csatlakozás feltételéül szabott erőmű-leállítások miatt nagyjából 15-20 százalékos áramkieséssel kell számolnia, amit külföldről kell pótolnia. A Fico által megegyezett négy terawattórányi ukrán villanyenergia ugyanakkor Szlovákia energiafogyasztásának a 13 százalékát biztosítaná, vagyis a hiány nagy részét Ukrajnából pótolnánk. Szlovákia így az orosz olajfüggőség mellett az ukrán villanyenergia-függőséget is a nyakába venné, mindkét ország bizonytalan belpolitikai helyzetével és bizonytalan energiaszállításával együtt. Hogy ilyen áron megéri-e az olcsóbb energia, az már ugyancsak kérdéses. Egy dolog azonban mindenképpen biztos. Ficónak nem okoz gondot elhitetni a választóival, hogy mindezt csak az ő érdekükben teszi, és csak az izgága újságíróknak nem tetszenek az ország „energiabiztonságát” szem előtt tartó kormányintézkedések. JEGYZET Együtt vagy külön? JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Romano nevo lü című, rend- szertelen időközökben megjelenő igen színvonalas és mértéktartó roma újságnak tavaly óta magyar nyelvű melléklete is van, Ravasz József szerkesztésében. Legújabb számának egyik anyaga József főherceg cigánypolitikáját méltatja, aki egyebek között így ír: „A cigányokat lakóházakkal kell ellátni, nekik munkát teremteni és őket arra neveim. Ez pedig nagyon nehéz feladat, mert tökéletes tudatlanságuk mellett lehetetlen őket korkülönbség nélkül a rendes elemi iskolába ültetni. Külön cigányiskolákat kell létesíteni”. A következő oldalon csoltói roma zenészek nyilatkoznak: „a községben, ahol élünk, csupán csak cigány származású gyerekek járnak a helyi iskolába. Miért van ez így? Nem tudni, csak azt látjuk, hogy bizony megkülönböztetik a romákat a nem romáktól. Pedig, ha jobban belegondolunk, ezen roma gyerekek nélkül bezárhatnák mind az óvodákat, mind az iskolákat”. Nem is olyan régen pár hónapig egy kisegítő iskolában tanítottam magyar nyelvet és történelmet. Az iskola igazgatónője szemellenzősen ragaszkodott a tanmenethez, amelyet valószínűleg olyanok állítottak össze, akik soha nem kerültek kapcsolatba többszörösen hátrányos helyzetből induló roma gyerekekkel. Kilencedik osztály, a tanmenet szerint Ady Endre istenes verseivel kellett volna kezdenünk, de alig egy-két óra után rájöttem, hogy tanítványaim többsége funkcionális analfabéta, aki nem tud összefüggően olvasni. így aztán félretéve az általam annyira szeretett Adyt, elővettem Jónás Tamás Cigány idők című, életrajzi adatokat is bőven adagoló karcsú kötetét, ezt kezdtem felolvasni. A siker nem maradt el, a gyerekek még aznap rohantak az igazgatónőhöz dicsekedni a vá- radan élménnyel. A végeredmény nem is váratott sokáig magára, az igazgatónő bekérette a könyvet, majd arra hivatkozva, hogy a kötetben obszcén szavak is előfordulnak (ennél sokkal vaskosabb kifejezések százával hangzottak el az órákon, ugyanis a többnyire hiper- aktív és őszinte gyerekek nemigen tartóztatták meg magukat), s nem a tanmenetben előírt anyagot oktatom, kérte, hogy kölcsönös megegyezéssel tűnjek el az iskola környékéről. Évekkel később találkoztam egyik diákommal, többgyerekes családapával, akinek egyik közös emléke az akkor felolvasott regényrészlet volt. „Ha maga ott tanítana, akkor én még mindig iskolába járnék”, mondta, s ezt a kissé megmosolyogtató mondatot azóta is féltve őrzöm legkedvesebb emlékeim között. Persze, ez az élmény nem ad választ arra a kérdésre, vajon segít-e a romák sorsán az integráció, a közös iskolai osztályok erőltetése, vagy egyeüen érvényes megoldásként marad a kerítéssel elzárt, rezervátumszerű romatelepek sokasága és a fehér gyerekektől mentesített cé osztályok, ahol ugyan hasonszőrű gyerekek vannak összezárva, de az előmenetelük megreked a nevük leírásánál (ha ugyan eljutnak odáig).- Lehűlt az idő, meleg fagyit kérünk. (Peter Gossányi karikatúrája)
