Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-03 / 178. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.eom RÖVIDEN Vendégségben a Jókai Színház Esztergom./Diósgyőr. Két várszínházban láthatja a közönség a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Komáromi Jókai Színház két előadását. Az Esztergomi Várszínházban ma este 21 órai kez­dettel Martin McDonagh Macskabaj című gengsztervígjátékát te­kinthetik meg a nézők Lukáts Andor Kossuth-díjas színművész m.v. rendezésében, Csuja Imre vendégszereplésével. A társulat ősszel a budapesti Thália Színházban is fellép. Holnap szintén este kilenc órakor Federico Garcia Lorca Vémász című balladája kerül az Esztergomi Várszínház publikuma elé. A produkciót, melyben a Hold szerepét Szarka Tamás, a Ghymes együttes frontembere m.v. alakítja, Görög László m.v. rendezte. Az előadás után Németh Ica színművész, az Anya alakítója a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díját veheti át. Augusztus 6-án a Diósgyőri Várban is a Vér­nászt játsszák majd a komáromi színészek. Az előadás este fél ki­lenckor kezdődik, (báj) A Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar fellépése Különleges zenei csemege GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Különleges zenei csemegére készülhet a zeneszere­tő közönség: holnap 18 órai kez­dettel a Kodály Zoltán Ifjúsági Vi­lágzenekar lép fel a művelődési központ színháztermében. A ze­nekar Vásáry Tamás világhírű Kossuth-díjas karnagy és zongoraművész vezényletével ad­ja elő a Kodály-évre készített műsorát. A nem mindennapi koncertre a városi művelődési központ, a Csemadok Városi és Galántai Te­rületi Választmánya szervezésé­ben kerül sor Kodály Zoltán szüle­tésének 125. és halálának 40. év­fordulója alkalmából. A területi választmány titkárától, Mézes Rudolftól megtudtuk, hogy a Ko- dály-Bartók Ifjúsági Vüágzene- kart 20 ország 80 zenészével az Európa Jövője Egyesület hozta létre 2006-ban Kecskemét támo­gatásával. Vásáry Tamás vezény­letével zajlott Kecskeméten a pró­bafolyamat, amely Kodály zené­jén kívül a 125 éve született Bar­tók Béla, valamint • Mozart műveire épült. Idén Kodály Zoltán műveiből állították össze reperto­árjukat. Vásáry Tamás 1933-ban szüle­tett Budapesten, első koncertjét nyolcéves korában adta, 1948-ban megnyerte a Liszt Fe­renc Zongoraversenyt. 1956-ban elhagyta Magyarországot, és Londonban, valamint New York­ban alapozta meg karrierjét. A ga­lántai fellépés az egyetlen megál­lója a zenekarnak Magyarország és Belgium között. A tervezett műsorban kizárólag Kodály-művek szerepelnek: Ga­lántai táncok, Nyári este, Háry- szvit, Felszállott a páva-variációk magyar népdalra. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton délben hírekkel in­dul az adás. 12.15-kor kezdődik Miklósi Péter műsora, a Délidő, melynek vendégei Horváth Zoltán és Gál Müán lesznek. A műsor té­mája a királyhelmeci, a vágsellyei és az ipolysági kórházak tervezett bezárása. 15 órától magyar nép­zene szól, ezt követően a Kultúra világában a 120 éve született Kas­sák Lajosra emlékezünk. Az év­forduló alkalmából több kiállítás is nyílt tájainkon és a világhírű mester előtt számos képzőművész is tisztelgett. Schrantz György festőművész és grafikus három Kassák inspirálta művet is bemu­tatott egy kiállításon. A Pozsonyi Casino vendége volt Fekete György iparművész, aki a Bátorító és a Befelé tágasabb című könyvét mutatta be. Kocsis Ernőt és Ko- pócs Tibort arról kérdezzük, mi­lyennek látják a szlovákiai ma­gyar könyvillusztráció helyzetét. Beszélgetés hangzik el Horányi László színművésszel, az Eszter­gomi Várszínház igazgatójával, aki vendégként a komáromi Jókai Színház előadásiban is szerepel. Vasárnap délben a hírek után nótacsokrot hallhatnak. 13 órától a Randevúban szó lesz a nyári szünidőről, ismét jelentkezik a Megkérdeztük rovat, beszélge­tünk az ufókról és vendégünk lesz Sotkovszky Lajos a közelmúltban megjelent szólólemeze kapcsán. 15 órától megismételjük a Kalei­doszkóp június 17-én közvetített műsorát. 18 órától a Téka jelent­kezik, majd a zenei szerkesztő ajánlatát hallhatják, benne a 145 éve született Claude Debussy há­rom jelentős alkotásáról lesz szó. 19 órától egyházi műsorunk re­formátus kiadásában az Isten Áb­rahámmal kötött szövetségéről szól igehirdetésében Antala Éva nagyölvedi lelkipásztor, (culka) Néhány tipp arra, milyen könyvet vigyünk magunkkal, ha szabadságra, pihenni indulunk Macskák, menyasszonyok, blues Augusztus a pihenés, a nyaralás ideje. Előkerül a bőrönd, az utazótáska, és kezdődik a csomagolás. Azoknak szeretnénk pár tippet adni, akik az üdü­lést, a nyaralást elképzel­hetetlennek tartják egy-egy jó könyv nélkül. Könnyed stílusú, ugyanakkor szín­vonalas olvasmányokat szeretnénk olvasóink fi­gyelmébe ajánlani. AJÁNLÓ Persze ez nem jelenti azt, hogy a Kalligram Kiadó műhelyében megjelent alábbi kötetek csupán a nyári szabadság alatt olvashatók. Bármikor elővehetők, a nagy me­legben azonban igazi üdítő él­ményként hathatnak. Bán Zsófia: Esti iskola Az Esti iskola - olvasókönyv felnőtteknek című kötet egy lazán kapcsolódó novellafüzér, amely eljátszik az iskolai olvasókönyv műfajával, azaz úgy tesz , mintha különböző iskolai tantárgyakhoz kapcsolódó olvasmányokat nyúj­tana az olvasóknak. Mindezt erő­sen ironikus stiláris keretbe he­lyezi, amely egyfelől az iskolai feladatok gyakran bárgyú, ab­szurd voltára reflektál, másfelől pedig a tudás átadhatóságának, il­letve elsajátíthatóságának kérdé­sét feszegeti. Az írások külön-külön is olvas­hatók, ám együttesen egyfajta át­tételes memoárt illetve családtör­ténetet adnak ki, amely a XX. századi történelembe és kultúr­történetbe ágyazódik, tehát a kö­tet bizonyos értelemben alterna­tív regény. Egyes (ön) életrajzi elemekből adódóan, a szövegek egyszerre szemlélik Magyaror­szágon belülről és kívülről a ma­gyar történelem és kultúrtörténet elemeit, s folyamatosan játsza­nak a kint és bent közti különb­ségből adódó feszültséggel. A szövegek jellegzetes, erőteljesen ironikus, olykor fekete humorba hajló stílusa sajátosan ötvöződik egy a felszín alatt meghúzódó és végigvonuló érzelmi szállal, ame­lyik hol a hazához, hol a nyelv­hez, hol pedig a kulturális, illetve szexuális identitás problémáihoz fűződő, egyetemesen is értel­mezhető viszonyra reflektál. A szövegekbe beleszőtt irodalmi, nyelvi, illetve kultúrtörténeti re­ferenciák azonban egyértelműen a magyar kultúra keretein belül mozgatják a művet, ám a magyar irodalomban viszonylag ritka, másfajta látószögből. Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony Lovas Ildikó regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszélő kiskamasz­koráig vezet vissza minket, míg a másik Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját elmondva próbálja megfejtem az író és felesége kapcsolatát. A re­gény - a végrendelet kivételével - alig használja fel Csáth leveleit és naplóit, inkább Jónás Olga néző­pontjából próbálja leírni a gyü- kosságba fulladt kapcsolatot. Jónás Olga, akibe háromszor belelő a félje, átvonszolja magát a szomszédos kovácsműhelybe, és ott belehal a lövésekbe. A regény azonban nem kívánja ekképpen megoldani a helyzetet, mert Csáth és Jónás kapcsolatának sokkal lé­nyegesebb része a gyilkosságra készülés, a kínzás és a félelem, a bizonytalanság és kiszolgáltatott­ság. A tragédia ezen részével fog­lalkozó regényfejezetek központi kérdése tehát: melyikük öli meg előbb a másikat. A kortárs irodalomban kevés olyan regény született, mint a Spanyol menyasszony, amely ennyire visszafogott pontossággal és mégis érzékien beszél a női testről és a szenvedélyről. Patrik Ouredník: A huszonnégyes év Aki olvasta Patrik Ouredník el­eddig 22 nyelven megjelent s mindenütt rendkívüli sikert arató, a múlt századot szürreális láto­másként és bizarr körképként megjelenítő Europeanáját és/vagy a fennkölt eszmék szo­morú sorsát kalandos történétbe ágyazó, A megfelelő pillanat, 1855 című rendhagyó regényt, aligha csodálkozik azon, hogy napjaink cseh irodalmának képvi­selői közül Milan Kundera mellett ő a legtöbbet fordított szerző. Hírnevének megalapozottságát a magyarul harmadikként megjele­nő mű, a Huszonnégyes év is messzemenően igazolja: a me­moárirodalom történetének egyik legkülönösebb és legszórakozta- tóbb alkotását tartjuk kezünkben. Az író az 1968. évi „prágai tavasz” reformkísérletének bukása után húsz éven át „normalizált” Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság változatlanságba dermedt, való­szerűtlen világát idézi fel megle­hetősen formabontó módon s a rá mindenkor jellemző szellemes­séggel és eredetiséggel. Történelmi eseményeket és magánéleti mozzanatokat, kol­lektív és egyéni emlékeket ötvöz egybe, s az Europeanához hason­lóan ezúttal is mesteri kézzel tün­teti el a valóság és a képzelet kö­zötti határvonalakat. A groteszk, abszurd, banális és humoros mo­mentumok sokasága nem min­dennapi hitelességgel és hatásos­sággal jeleníti meg a vaskalapos, félelmetességében is nevetséges diktatúra hétköznapjait, s hogy nevethetünk az egészen, azt nem­csak a történelem kedvező fordu­latának, de Patrik Ouíedníknak is köszönhetjük. Polcz Alaine: Macskaregény „Volt macskám az életben. Nem is egy. Olyan is, amelyiket nagyon szerettem. Nézem a menyasszo­nyi képemet. Ijedt kislány, fehér fátyollal, fekete macskát tart a katján. Talán ez az egyetlen eskü­vői képem, amelyik megmaradt... Vagy csak bennem maradt meg? Akkor kezdtem sejteni, hogy a há­zasságommal baj van, amikor Já­nos kidobta a macskát az ablakon a rózsabokrok közé. A macska ez­után már csak akkor jött, ha ő nem volt otthon” - így kezdődik Polcz Alaine Macskaregénye, amely rögtön jelzi, hogy e könyv­ben jóval többről van szó, mint az állatvédelem és a macskarajongás közti átmenetről. Amikor Polcz Alaine a macskákról ír, akkor mindig másról is beszél, vagyis a megélt időről, önmagáról, a tra­gikusan nehéz és mégis felemelő élettörténetéről. Ám ahogyan Polcz Alaine mesél, az utánozha­tatlan: egyszerűen, pontosan és teli éjetszeretettel. És derűvel. Igen, a derűje utánozhatatlan. Sven Regener: Berlin Blues Sven Regener popzenész, dal­szöveg- és regényíró 1961-ben született Brémában. Később élt Hamburgban, majd Nyugat-Ber- linbe költözött. Itt több rock-ze­nekarban is játszott, és élte a fia­tal értelmiségiek bohém életét - 1985-ben aztán megalapította az „Element of Crime” nevű bandát, s ennek az igen népszerű, alterna­tív popot játszó csapatnak azóta is énekese, szövegírója és trombitá­sa. Regener a német nyelvterület egyik legszínvonalasabb pop-köl­tőjének számít. 2001-ben robbant be a német irodalmi életbe Berlin Blues (ere­deti német címe: Herr Lehmann) című önéletrajzi ihletésű regényé­vel, egy kallódó harmincas hippi nyugat-berlini kalandjaival a fal leomlása előtti „hősidőkből”. A re­gény 2002-ben elnyerte a Corine (a bajor könyvkereskedők nemzet­közi irodalmi elismerése) legjobb első kötetes szerzőnek járó díját és kb. egy millió eladott példánnyal a széles közönség körében is nagy si­kert aratott, a fiatal német értelmi­ségiek kultuszkönyvévé vált az utóbbi években. (kk,ú) ■\ r PRESSZÓ SZALON Holnapi számunkban: í Mészáros András a cukrászdák dicséretéről „A nők és a cukrászdák egymáshoz kötődtek az életemben" O Az erkély is az otthonunk része Alakítsuk ki kényelmesen, ízlésesen! P San Francisco utcáin jártunk Mintha hatalmas lépcsőkön járna az ember P Ezt jól kifőztük - Kafka Koscovával „Imádom a juhtúrós derelyét jó sok tejföllel" Interjú Bugár Bélával Miért az MKDM-ből alakult meg az MKP, miért nem az Együttélésből vagy az FMK-ból?- Ezt kellett tennünk. Egyrészt az FMK nagyon maga alatt volt, tán nem egész két százalékkal, és az Együttélés is bukott. Csak nekünk volt szavazóbázisunk. Mástól tartottunk: attól, hogy az Együttélés még előttünk megteszi ezt a lépést, mégpedig úgy, hogy semmit abból, amiben megegyeztünk, nem tart meg. Akkor aztán diktálhatott volna. Mi megtettük, és nem diktáltunk. Olvassa holnap az Új Szó közéleti-kulturális mellékletében!

Next

/
Thumbnails
Contents