Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-27 / 198. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com RÖVIDÉNEK i repeat Még nincs pénz kamerára Pozsony. Pénz híján egyelőre nem szerelnek olyan kamerákat a rendőrautókba, amelyek rögzítik az igazoltatást végző egyenruhások és a gépjárművezetők közti beszélgetéseket is. A felvételektől azt vátják, hogy csökken a korrupciós - vagyis ebben az esetben főként lefizetési - esetek száma. A beszerzési költségeknek csak az egytizedét fizetnénk hazai forrásból, a többit európai uniós támogatásból fedeznék. (SITA) Robert Fico ismét üzent a sajtónak Ugróc (Uhrovec). A sajtó ne hagyja figyelmen kívül a szlovák nemzeti felkelést és az azt szervező személyiségeket! - szólította fel az újságírókat Robert Fico miniszterelnök azon a megemlékezésen, amelyet a felkelés 63. évfordulójára rendeztek a Bánóchoz (Bánovce nad Bebravou) közeli településen. Az sznf szerinte a szlovákok újkori történelmének egyik pillére, amelyre sok más nemzet is büszke volna. (TASR) Emlékezés a politikai foglyokra Lipótvár (Leopoldov). Az 1948 és 1989 közti politikai foglyokra emlékeztek szombaton a börtönéről ismert városban. A rendszerváltás után a pártállami időszak 71 ezer politikai foglyát rehabilitálták, közülük körülbelül 1500 él még. (TASR) Egy tető alá a közszolgálati sajtó? Pozsony. Új, közös épületbe költöztetni a közszolgálati televíziót és rádiót, valamint az állami sajtóirodát - javasolja törvénytervezetében a kulturális minisztérium. A tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint ez a megoldás enyhíthetne a leginkább a köztévé és -rádió gazdasági gondjain. (TASR) Rendőrkézen a losonci nő gyilkosa Losonc/Besztercebánya. Egy 29 esztendős férfit vádolnak an- nak'a 22 éves nőnek a meggyilkolásával, akinek a holttestét kedden találták meg a Losonctamási és Gács (Halic) közti földúton. A nő a nyakán ejtett szúrt sebektől vérzett el. Robert D.-t előre megfontolt emberöléssel vádolják, a nyomozótiszt szombaton javasolta, hogy a tettest helyezzék vizsgálati fogságba. (SITA) A privatizáció miatt halt meg Ducky? Pozsony. Nem váltóbotránya, hanem egy privatizációs ügylet miatt tették el láb Ján Duckyt 1999 januárjában - nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő személy a TA3 hírtelevíziónak. Az illető magáról azt állítja, hogy tanúnak számít az ügyben. Ducky - kis megszakítással -1993 és 1996 közt két Meciar-kormányban is gazdasági miniszterként tevékenykedett, majd 1996-tól a Szlovák Gázművek élére került. Meggyilkolására állítólag Oleg T. ukrán állampolgárt bérelték fel. (s, t, ú) Nincs telitalálat a Lottón Pozsony. Továbbra sincs telitalálattá szelvény a Lottón. Tegnap este több mint 131 milliós koronás főnyeremény lelt volna gazdára, ha akad szerencsés. Szerdán 136 millióért játszanak, (ú) Szakértők szerint nem fog eredményre vezetni a szigorú közlekedési törvény Van hasonló törvény Tilos lesz járdán parkolni Pozsony. Ha egy sofőr nem tudja a helyszínen kifizetni a közlekedési kihágásért járó bírságot, a rendőrök elkobozhatják a jogosítványát. Ilyen módosítással is számol az új közúti közlekedésről szóló törvény. Jelenleg ugyanis sokan számlát kérnek a bírságról, ám a büntetést soha nem fizetik be. DEMECS PÉTER Noha Robert Kalinák belügyminiszter a törvényt még csak a múlt héten ismertette, több szabályozást máris komoly bírálat ért. Néhány szakértő azt állítja, a törvény nem gondol a megelőzésre, lényege a szigorú bírságok kiszabása. „Ha komolyan gondoljuk a biztonságos utakat az országban, akkor ne szabjunk ki szigorú büntetéseket, hanem küldjük továbbképzésre a sofőröket’ - vélekedik Juraj Smre- can, a Központi Autóklub elnöke. Lubomír Tvorík, autósiskolái oktató is túl szigorúnak tartja a törvényt. „A jelenlegi helyzethez képest túl radikális lenne a változás, és kérdéses, hogy a szigorúbb bírságok tényleg hozzájárulnának-e a balesetek számának csökkenéséhez” - mondta lapunknak Tvorík. Kalinák viszont úgy tűnik, nem akar változtatni a szándékán, továbbra is a szigorú bírságok híve marad - súlyos kihágásokért akár 30 ezer koronát is kaphatnak a sofőrök. Meggyőződése, a törvénynyel nem terrorizálni, hanem nevelni fogják a sofőröket. A miniszter ugyanakkor megismételte, a rendőrség már nem fogja bevezetni az országos közlekedésbiztonsági akciókat. „Ezeket az ellenőrzéseket azért töröltük el, mert nem volt értelmük. Egyetlen céljuk az volt, hogy újabb és újabb statisztikai adatokat lehessen közreadni az ország közlekedésbiztonsági helyzetéről. A balesetek számának alakulására viszont minimális hatással voltak” - árulta el a belügyminiszter. Egyébként a törvény szerint tilos lesz járdán parkolni - kivételt csak azok a helyek fognak képezni, ahol ezt tábla fogja engedélyezni. A jogszabály tiltani fogja az antiradarok használatát - tehát januártól nem lehet majd az autóba olyan berendezést szerelni, amely beméri a rendőrségi sebességmérő radarokat. A törvény új szabályokat határoz meg a bírságok beszedésére is. Ha a sofőr nem fog tudni a helyszínen fizetni, a rendőrök elvehetik a jogosítványát, majd kiállítanak neki egy ideiglenes gépkocsivezetési engedélyt. Ha néhány napon belül nem fizeti ki a bírságot, elveszik a jogosítványát. A rendőrség szerint sok sofőr inkább számlát kér a bírságról, viszont soha nem fizeti ki. Ján Packa országos rendőrfőkapitány elmondta, több tízmillió koronás összegről van szó. Meggyőződése, ez az intézkedés rákényszeríti a szabálysértőket, hogy fizessenek. Újdonságnak számít az is, hogy a hivatásos sofőröknek az autósiskolában pszichológiai teszteket is el kellene végezniük. „Az autó fegyver, a jogosítvány pedig gyakorlatilag fegyvertartási engedély” - mondta Stanislav Jankovic, a rendőrfőkapitány helyettese. Az új jogszabályt még a parlamentnek is el kell fogadnia, hatályosságát jövő januárra tervezik. Mindkét fél vállalta, hogy aláveti magát a döntőbíró határozatának Mégsem lesz orvossztrájk ősszel 1AJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem várható sztrájk ősszel az egészségügyben, a felek megegyeztek abban, hogy döntőbíróra bízzák a béremelés kérdésének eldöntését. A bértárgyalások augusztus elején feneklettek meg, amikor a Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) véglegesen elutasította az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (SÓZ) bérkövetelését. „A kórházszövetség elfogadta a döntőbíró bevonását a bér- tárgyalásba” - tájékoztatta lapunkat Andrej Kucinsky, a SÓZ alelnö- ke. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél vállalta, hogy aláveti magát a döntőbíró határozatának, mely a felek által beteijesztett anyagok alapján dönt a jogos béremelés mértékéről. „A törvény alapján a határozatot mindkét félnek el kell fogadni” - tájékoztatott a szakszervezeti vezető. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók sztrájkja már nem fenyeget. „Két lehetőség közül választhattunk: vagy sztrájkba lépünk, vagy döntőbíróra bízzuk a béremelés mértékének meghatározását, ez utóbbit választottuk” - mondta Kucinsky. A szakszervezet legalább 15 százalékos béremelést követel, a kórházak azonban nem tudnak 10 százaléknál magasabb emelést adni. „Bízunk benne, hogy a döntőbíró az általunk jogosnak tartott béremelést hagyja jóvá” - mondta Kucinsky. A kórházak azonban nem tudnak 10 százaléknál többet adni. „Legfeljebb 10 százalékos emelést tartunk megvalósíthatónak, de ezt a legtöbb kórház már végre is hajtotta” - tájékoztatta lapunkat Marián Petko, az ANS elnöke. Egyes intézmények már májustól, mások júniustól emelték a béreket. A szakszervezet kezdetben 30 százalékos béremelést követelt. Májusban sztrájkkészültséget hirdettek, mivel a kórházak már akkor is csak 10 százalékos emelést tartottak elképzelhetőnek. Az egyetemi kórházak végül 20 százalékot ajánlottak, első lépésben, júliustól azonban csak 10 százalékos béremelést valósítottak meg. A második lépcső szeptember végére várható, a tárgyalások azonban még nem fejeződtek be. Petko szerint a kórházak eladósodásához vezetne, ha nagyobb mértékben emelnék a béreket. Úgy véli, hogy az egyetemi kórházak eladósodása is gyorsulni fog, ha valóban megvalósítják szeptembertől az újabb 10%-os emelést. A nagy kórházak adósságállománya már ma is egymilliárd felett van, pedig a kis kórházaknál sokkal kedvezőbb finanszírozásban részesülnek. Nem kell elfogadni Andrej Hlinkát Pozsony. Az Andrej Hlinka érdemeiről szóló törvény nem volna egyedülálló Szlovákiában - nyilatkozta a sajtóirodának Juraj Marusiak politológus. A közös Csehszlovákiában ugyanis a Szövetségi Gyűlés már fogadott el hasonló jogszabályt a csehszlovák állam két megalapítójáról, Tomás Garrigue Masaryk két világháború közti köz- társasági elnökről és Müan Ras- tislav Stefánik diplomatáról, aki 1919-ben repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette. A politológus hasonló típusú rendelkezésnek tartja a kommunista rendszer erkölcstelenségéről szóló törvényt is. Megjegyezte, a vonatkozó jogszabályok megemlékeztek Ma- saryknak és Stefániknak a csehszlovák állam megalapítása terén szerzett érdemeiről, s egyben arról is rendelkeztek, hogy mindkét politikusnak mellszobra álljon az egykori Szövetségi Gyűlés prágai épületében. „Szlovákia polgáraira nézve a mindennapokban semmi sem következik a törvényből, éppenséggel csak az állam vállalja fel vele hivatalosan Andrej Hlinka személyiségét és politikai örökségét” - mondta Juraj Marusiak. Mivel az alkotmány szavatolja a vélemény- és szólásszabadságot, egy ilyen törvény nem kötelezné a polgárokat arra, hogy elfogadják Hlinkát és tevékenységét. Marusiak a történelmi emlékezet intézményesítésének igyekezetét látja az ellenzéki kereszténydemokraták javaslatában; alkotmányos szinten ez az igyekezet például az állami ünnep- és emléknapok rendszerében mutatkozik meg. (TASR) Andrej Hlinka (1864-1938) A pályázati pénzekből futotta egyebek mellett portálalapításra, operettestek, nótaénekes-seregszemlék, télköszöntő ünnepségek, olvasótáborok megszervezésére Nyolcvanmillióval csökkent a kisebbségi kultúrára szánt támogatás RÁCZ VINCE Pozsony. Tavaly a korábbi évek gyakorlatához mérten kiemelt központi támogatásban részesült a szlovákiai magyar kultúra. A kisebbségi kulturális támogatások mértéke 2006-ban az előző évhez képest kétszeresére, 80-ról 160 millió koronára növekedett. Új kormány - kevesebb pénz A kormányváltást követően Robert Fico miniszterelnök ígérete ellenére, hogy kisebbségi ügyekben minden marad a régiben, vagyis az állami apanázs mértéke sem változik, a nemzetieket is magába foglaló kormánykoalíció a felére, durván 80 millióra csökkentette a kisebbségi kultúrák támogatására szánt keretösszeget, vagyis visszaállította a 2005-ös szintet. A smeres vezetésű kulturális tárca azzal érvelt, hogy 2006 választási év volt, és így a Dzurinda kabinet elmúlt nyolc évének átlagát, nem pedig az éppen fennálló állapotokat tekinti status quónak. A tiltakozás nem használt, a kisebbségeknek be kellett érnie a 80 millióval. 2006-ban a duplára nőtt támogatások miatt kisebbségi berkekben mindenesetre még optimizmus uralkodott. Csak a szlovákiai magyar kultúrára a kimutatások szerint 82 266 000 korona jutott, szinte pontosan ugyanannyi, mint amennyi az idei évre megállapított, illetve az egy évvel korábbi teljes keretösszeg. A költségvetési források merítésének rendjét és felhasználását a kormány nemzetiségi és etnikai tanácsa hagyta jóvá és ellenőrizte. A támogatott pályázatok pontos jegyzéke megtalálható a kulturális minisztérium hivatalos dokumentumaiban, melyek a szaktárca honlapján hozzáférhetőek. A listából megállapítható, hogy a pályázati pénzekből futotta egyebek mellett portálalapításra, operettestek, nótaénekes-seregszemlék, télköszöntő ünnepségek, olvasótáborok megszervezésére, szoborállításokra stb. A rendelkezésre álló keretből profitorientált vállalkozások, kft.-ék, illetve amatőr kulturális csoportosulások, civil szerveződések egyaránt kérelmeztek és kaptak. Kiket támogattak? Néhány tétel a jóváhagyott - kiemelt összegű - támogatások közül: A keretösszeg durván egytize- dének megfelelő, pontosan 8,18 millió koronás támogatást kapott a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó Kft. 8 milliós vissza nem térítendő juttatásban részesült a nemzetiségi könyvtárellátó is. A Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. 7,435 milliót nyert el a pályázaton. A komáromi Netkom Kft. a bumm.sk - Szlovákiai magyar hírportál beindítására ötmilliót kapott. A Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó Kft 3,93, a Nap Kiadó 3,54 milliós támogatáshoz jutott. 3,5 milliót hagytak jóvá a Pék Zoltán nevével fémjelzett Music-Art számára a 3. nemzetiségi fesztivál megrendezésére. Az Új Szót és a Vasárnapot is megjelentető Petit Press kiadóvállalat 3,45 milliót kapott. A Bumerang Kft., mely elsősorban a Ze- neVan könnyűzenei vándorfesztivál szervezőjeként ismert a nagy- közönség körében, projektjeire összesen 3,32 milliót kapott. A Méry Ratio könyvkiadó 3,07 milliós támogatásban részesült. A Regfilm Kft.-nek 3,03, a komáromi bejegyzésű Kulturport Kultúrportál című projektjére 2,5 millió jutott. A Csemadok Művelődési Intézete 2,02 millióra pályázott sikerrel. Az Új Nő című magazint megjelentető Loar Kft. 1,65 milliót kapott. Az AB-ART Kiadó 1,47 milliót nyert el a keretösszegből. A Pro Cassovia alapítvány II. Rákóczi Ferenc Kassán 1906-2006 című projektjére 1,4 milliót nyert el. A KT Kiadó Kft. 1,3, az érsekújvári Pro Juventa Minoritáié a nyári táborainak megszervezésére 1,2 milliós támogatást kapott. A Magyar Ifjúsági Közösségnek 1,11, a Fórum Információs Központnak 1,1 millió jutott. A Csemadok Kassa környéke Területi Választmánya 1,095, a rozsnyói választmánya 1,02 milliós támogatásban részesült. A Rovás polgári társulás 1,08 milliót kapott. Nem csupán milliós összegeket osztottak szét a pályázók között. Jó néhány projekt kapott százezer koronánál alacsonyabb összegű, nem ritkán legfeljebb tíz-húszezres támogatást. A benyújtott kisebbségi kulturális projektek száma 2006-ban elérte a másfél ezret, a szaktárca azonban csak 990 pályázatot részesített támogatásban. Háromlépcsős rendszer „A kisebbségi kultúrák programja 2006 előtt csak három területre vonatkozott: az élő kultúra, a sajtó és a könyvkiadás támogatására. A múlt évben azonban további két alprogrammal bővült - tájékoztatott Biró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja kulturális ügyekért felelős alelnöke, korábban kulturális államtitkár. - A felsoroltak mellett útjára indult ugyanis a szoborprogram, és bevezettük a kulturális politika érvényesítését célzó támogatási rendszert is.” A kérelmek elbírálása során háromlépcsős rendszert alkalmaztak. Álprogramonként szakbizottságok bírálták el a pályázatokat. Az első szűrőt a formai, a másodikat a tartalmi ellenőrzés jelentette. Harmadik lépésben az államtitkár a szakbizottságok véleménye figyelembevételével hagyta jóvá, vagy utasította el az adott kérelmet. Az élő kultúra támogatására szánt keret szétosztásánál mindenekelőtt azt tartották szem előtt, hogy a benyújtott projekt országos jelentőségű-e vagy csak kisebb, helyi közösséget érint. A kérelmek elbíráláskor a szak- bizottságok tekintettel voltak arra is, hogy a pályázó már hagyománnyal bíró vagy csak egyszeri, kisebb horderejű rendezvény megszervezésére igényelt támogatást, tájékoztatott Bíró Ágnes. A szlovákiai magyar kultúra szempontjából stratégiai intézmények, szervezetek, például a Fórum Kisebbségkutató Intézet vagy a Gramma Nyelvi Iroda pályázatai is elsőbbséget élveztek, fűzte hozzá a volt államtitkár. Az írott kultúrára szánt keretösszeg elosztásánál a legfőbb prioritást a szlovákiai magyar szerzők, azon belül is a pályakezdő alkotók műveinek támogatása jelentette, szemben a fordítás- vagy a külföldi irodalommal.
