Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-03 / 178. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Nem a NATO ellenőrzi Prága. Soha nem lesz a NA­TO teljes ellenőrzése alatt a Csehországba tervezett ameri­kai radarállomás, mert Wa­shington a döntéshozatalban megtartja magának a végső szó jogát. Ezt Jin Sedivy volt cseh védelmi miniszter közöl­te, aki szeptembertől a NATO- főtitkár egyik helyettese lesz. Sedivynek meggyőződése, hogy az USA-nak és a NATO- nak sikerül összeegyeztetnie légvédelmi terveit. Kifejtette: az atomfegyverek bevetésének kérdésében két országé jelen­leg a végső szó a NATO-n be­lül: az USA-é és Nagy Britanni­áé, és így lesz ez a rakétavéde­lem esetében is. (-kés) Meghalt Ali Agca cinkosa Szófia. Meghalt Szófiában Szergej Antonov, akit azzal vá­doltak, hogy részt vett a II. Já­nos Pál pápa elleni 1981-es merényletben. A bolgár bel­ügyi szóvivő szerint az 58 éves Antonov természetes halállal hunyt el, holttestére otthoná­ban találtak rá. Antonovot 1982-ben vették őrizetbe, miu­tán a pápa elleni merénylet tö­rök elkövetője, AH Agca azt vallotta, hogy tőle kapta a fegyvert, amellyel megsebezte II. János Pált. 1986-ban bizo­nyítékok hiányában felmen­tették. Ezután visszatért hazá­jába, ahol állítólag pszichikai problémákkal küzdött. A bol­gár áUam egy ideje „rendkívü­li érdemeiért” nyugdíjat folyó­sított neki. Antonov a Balkan­air légitársaság római irodáját vezette, s Agca azt állította, a bolgár titkosszolgálatnak dol­gozott. Az ellene felhozott vá­dakat sohasem tudták bizo­nyítani. (MTI) Szergej Antonov (Reuters) Szerbiai romák Romániában Otelec. Több mint száz szerbiai roma szökött át a szomszédos Romániába és nyújtott be menedékkérelmet a román hatóságokhoz. A ro­mák azt állították, az őket ért támadások miatt menekültek Romániába a gyengén őrzött zöldhatáron keresztül. Egye­sek arról számoltak be, hogy a szerb rendőrök ütlegelték őket, mások házaikra dobált Molotov-koktélokat (gyújtó­palackokat) emlegettek. A román határőrség közlése szerint ez az első eset, hogy szerbiai romák Romániában kerestek menedéket. A romá­kat menekültszáUásokon he­lyezték el. A szerb rendőrség egyelőre nem reagált a vá­dakra. (MTI) Óimért elvi nyilatkozatot akar - Abbász újabb amerikai segítséget kap Izraeli előzékenység Rámalláh, Az amerikai kül­ügyminiszter tegnap a ciszjordániai Rámalláhban - rendhagyó módón - a tel­jes palesztin szükségkor­mánnyal találkozott, jelez­ve, Washington támogatja a mérsékelt tagokból álló ka­binetet, szemben a radikális Hamász uralta korábbi kor­mánnyal. ÖSSZEFOGLALÓ Mahmúd Abbász palesztin elnök azután váltotta le a Hamász domi­nanciájával, de a mérsékeltebb Fatah mozgalommal közösen ala­kított egységkormányt, hogy a ra­dikális szervezet kizárólagos eUe- nőrzése alá vonta a Gázai övezetet. A Hamász nem ismeri el a Rámal­láhban székelő szükségkormányt. Condoleezza Rice először csak a miniszterelnökkel, Szalám Fajjád- dal tárgyalt, majd bemutatták mi­nisztereinek. „Van a palesztin terü­leteken egy kormány, amely elköte­lezte magát a nemzetközi elvek­nek, a béke alapelveinek, és ez olyan alkalom, amelyet nem sza­bad elszalasztanunk” - jelentette ki Rice. A Hamász szóvivője a palesz­tinok közötti megosztottság mélyí­tésének szándékával vádolta meg az amerikai külügyminisztert. „Rice nem azért jött a térségbe, hogy létrejöjjön a palesztin áHam, hanem azért, hogy támogasson egy palesztin pártot egy másikkal szemben, és hogy támogassa a cio­nista megszállást” - fogalmazott Számi Abu Zuhri. Rice biztosította Abbász elnököt afelől, hogy a tervezett békekonfe­rencia közelebb fogja hozni a pa­lesztin állam létrejöttét, és hogy Iz­rael - mint Ehud Óimért miniszter- elnök közölte vele - kész megtár­gyalni a palesztinokkal „az állam- alapítás alapvető kérdéseit”. Ab­bász pedig azt mondta, kész együtt­működni Izraellel „egy elvi nyilat­kozatról”, amely újabb lépés lenne a békemegállapodás felé. Először az útiterv néven ismert béketervről tárgyalnának Izraellel, amely a kö­zel-keleti kvartett kezdeményezése, majd végül megalkotnák az elvi nyi­latkozatot. Ez utóbbi ödetét Óimért vetette fel a múlt héten. Az elvi nyi­latkozat körvonalazná a palesztin áUam létrehozásának paramétereit, de a legproblematikusabb kérdése­ket - az állam végső határait és a pa­lesztin menekültek ügyét például - nem érintené. Rice aláírt Abbásszal egy megál­lapodást, amely szerint az USA 80 ntilHó doUárt adományoz a palesz­tinoknak a biztonsági szolgálataik megreformálására. (MTI, ú) Szokatlanul éles bírálat az USA-nak Berlin. A diplomáciában szokatlan élességgel bírálta Washington közel-keleti fegyverkezési programját tegnap a német külügyminisz­ter. Frank-Walter Steinmeier a Handelsblattnak hangsúlyozta: a tér­ségben kialakult feszültség enyhítése érdekében a poHtikai párbeszéd hatékonyabb eszköz mindenfajta fegyverszállításnál. „A fegyverkezés a Közel-, illetve a Közép-Kelet térségében kialakult, rendkívül ingatag helyzetben aligha jelenthet megoldást.” Az USA amerikai kormányzat az elkövetkező időszakban mintegy 20 milhárd doUár értékben kíván fegyvereket száüítani Szaúd-Arábiának, valamint több más térségbeU, mérsékeltnek tartott országnak, (m) . Közvetlen tárgyalások várhatók a Talibán és a dél-koraiai diplomaták között Mégsem lesz katonai megoldás ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Gázni/Manila/Szöul/ Washington. A dél-koreaiakat fog­va tartó tálibok készek találkozni Szöul képviselőivel, és tárgyalni ve­lük a 21 túsz szabadon bocsátásá­nak feltételeiről. Ezt először annak az afgán tartománynak, Gázninak a kormányzója közölte, amelyben elrablásuk történt. „Egy dél-koreai diplomataküldöttség rövidesen ta­lálkozni fog a tálibokkal, hogy köz­vetlenül velük tárgyaljon, és kipu­hatolja, milyen módon érhető el honfitársaik kiszabadulása. A talál­kozót a dél-koreai delegáció kérte, és a lázadók beleegyeztek. Most egyeztetik, hogyan és mikor kerül­het rá sor” - mondta Miradzsuddin Pattan kormányzó. A magát a tálibok szóvivőjének mondó Kari Mohammed Juszuf Ahmad szerda este hírügynökségekkel közölte: legutóbbi ultimátumuk lejárta elle­nére nem öltek meg újabb túszt, mert tudomást szereztek arról, hogy egy dél-koreai küldöttség közvetlenül akar velük tárgyaim. Gázni kormányzójának bejelen­tését később Vahidullah Mud- zsadedi, a tálibokkal tárgyaim kívá­nó afgán kormányküldöttség veze­tője is megerősítette, hozzátéve egyelőre a találkozó helyszínének kijelölése körül folyik a vita. A tálibok szóvivője pedig azt mondta, a TaHbán közvetlenül a dél-koreai­akkal tárgyalna, mert az afgán kor­mány „nem túl előzékeny, ami a tálib foglyok szabadon bocsátását illeti” (a dél-koreaiakért cserébe). Olyan információ is érkezett, hogy a TaHbán csak az általa eUenőrzött területen hajlandó találkozni Szöul képviselőivel. A dél-koreai külügyminiszter és John Negroponte amerikai külügy­miniszter-helyettes kizárta azt a le­hetőséget, hogy erővel kíséreljék meg kiszabadítani a túszokat. Szong Min Szun és Negroponte egy biztonságpolitikai kérdésekről ren­dezett Fülöp-szigeteki konferenci­án vitatta meg a túszügyet. Egy nappal korábban egy afganisztáni járási tisztviselő azt mondta, kato­nai akció indult a dél-koreaiak ki­szabadítására, később az afgán ha­tóságok cáfolták ezt, arra hivatkoz­va, hogy az afgán kormány Szöul beleegyezése nélkül semmilyen ka­tonai lépést nem tesz. Egy washing­toni külügyi illetékes tegnap közöl­te: bár 27 ezer amerikai katona ál­lomásozik Afganisztánban, az USA nem tervez katonai lépést ez ügy­ben, mert a 21 túsz biztonságos ha­zatérését tartja fontosnak. Nyolc dél-korai parlamenti kép­viselő utazott tegnap Washington­ba, hogy az USA segítségét kérjék. Több vezető amerikai poHtikus meUett találkozni szeretnének Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, aki ko­rábban Dél-Korea külügyminiszte­re volt. Tegnapra kiderült, Ro Mu Hjon dél-koreai áUamfő telefonbe­szélgetése Hamid Karzai afgán el­nökkel nem vezetett eredményre, mert Karzai elutasította a tálibok követeléseinek teljesítését. A vaHási fanatikus tálib lázadók két hete magukkal hurcoltak 23 dél-koreai önkéntes segélyszerve­zeti alkalmazottat, egy Szöul mel­letti keresztény közösség tagjait. Két fogoUyal végeztek, s további tú­szok kivégzésével fenyegetőztek, ha az afgán kormány nem bocsátja szabadon több bebörtönzött társu­kat. (MTI, SITA, TASR) Afgán rendőrjárőr Gázni városában (Reuters-felvétel) Vizsgálat az ártatlanul lelőtt brazil ügyében Megúszta a Yard főnöke MT1-H1R London. Nem marasztalja el a Scotland Yard főnökét, egyik be­osztottját viszont információk visszatartásáért és a közvélemény megtévesztéséért felelőssé teszi az a jelentés, amelyet egy függet­len rendőri vizsgálóbizottság (IPCC) készített a 2005. júliusi londoni merényletek után téve­désből lelőtt férfi ügyében. A tegnap napvilágot látott je­lentés megállapítja: a terrorelle­nes és hírszerző ügyosztály ve­zetője, Andy Hayman félrevezette a közvéleményt, és nem tájékoz­tatta idejekorán felettesét, lan Blairt, a Scotland Yard főnökét ar­ról, hogy tévedésből lőtték le a brazil férfit. A jelentés szerint Blair tévhitben élt beosztottja mi­att, és nincs bizonyíték a hivatali mulasztásra. A 27 éves, London­ban élő brazil férfit, Jean Charles de Menezest a fejére leadott hét célzott lövéssel ölték meg a met­róáUomáson, azt gyanítva, hogy öngyilkos merényletre készül. Összetévesztették egy Hussain Oszmán nevű férfivel, aki egyike azoknak, akiket a múlt hónapban ítéltek el, mert megpróbáltak működésbe hozni házi készítésű robbanószerkezeteket a brit fővá­ros tömegközlekedési eszközein, egy nappal a Menezessel történt tragédia előtt. (A tragikus tévedés két héttel az 52 halálos áldozatot követelő londoni robbantások és egy nappal az újabb meréhyletkí- sérletek után történt.) Blair csak 24 óra elteltével tudta meg bizto­san, hogy tévedés történt, ezért 22-én még azt mondta, hogy a (brazü) fiatalember lelövése köz­vetlen összefüggésben áUt az előző napi merényletkísérletek kapcsán indított rendőri akcióval. Amikor egy teljes nappal később értesült róla, hogy egyértelmű rendőri tévedés történt, ekkor ezt nyilvánosan el is ismerte, és bo­csánatot is kért. Bulgária elengedte Líbia adósságát Szófia. A bolgár kormány egy Líbiát segélyező nemzetközi hu­manitárius szervezet javára ajánlotta fel az észak-afrikai arab áUam 56 miUió dolláros tartozását, és ezzel gyakorlatilag elengedte az or­szág szovjet időkre visszanyúló adósságát. „Ezzel a pénzzel Bulgá­ria hozzá kíván járulni a líbiai egészségügyi infrastruktúra moder­nizációjához, a HIV-fertőzött gyermekek gyógykezeléséhez, iHetve családjaik pénzügyi támogatásához” - áU a bolgár kormány sajtó- közleményében. (MTI) Felbosszantotta Pakisztánt az amerikai elnökjelölt Már Obama is bombázna ÖSSZEFOGLALÓ Washington/lszlamabád. Ba­rack Obama amerikai szenátor, a Demokrata Párt legesélyesebb el­nökjelölt-aspiránsa szerint az USA- nak az al-Kaida terrorszervezet célpontjait keUene bombáznia Pa­kisztánban. Tárik Azim pakisztáni tájékoztatási miniszter tegnap „tiszta arroganciának” minősítette Obama szavait, mondván a szená­tor figyelmen kívül hagyja a reali­tásokat, meg azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket kormánya tesz a szélsőségesek eUeni harcban. Obama a bombázásról helyi idő szerint szerdán beszélt, miután el­lenfelei azzal vádolták, hogy naiv külpolitikai kérdésekben. Obama arról is beszélt, hogy ő amerikai csapatokat küldene Pakisztánba a terroristák felszámolására, akár a helyi hatóságok hozzájárulása nélkül is. Egyébként pártbeli rivá­lisa, Hülary Clinton szenátor meg­kérdőjelezte Obamának azt a ké­pességét, hogy betöltse a hadse­reg főparancsnoki tisztét. A sze­Barack Obama (Reuters) nátor azután rukkolt elő vélemé­nyével, hogy Washingtonban vita kerekedett arról, mit tegyenek a Pakisztán egyes részem tevékeny­kedő, al-Kaidához tartozó fegyve­resekkel, valamint az afganisztáni tálib felkelőkkel, akiket nem ké­pes eUenőrzése alá vonni Pervez Musarraf pakisztáni elnök. Ezzel egy időben az amerikaiak attól is tartanak, hogy a térségben kikép­zett terrorista újoncok a 2001. szeptemberihez hasonló merény­letre készülnek az USA ellen. Koncepciós perek az egykori Csehszlovákiában Vádirat a vádló ellen KOKES JÁNOS Prága. Bíróság elé álHtanak Csehországban egy volt áUam- ügyészt, aki az ötvenes évek elején aktívan részt vett az egyik legna­gyobb korabeH koncepciós perben. Martin Omelka, a prágai áUam- ügyészség szóvivője elmondta, az eljárás megindításához szükséges dokumentációt a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal (UDV) készítette elő. bizo­nyítani tudjuk, hogy Ludmila Brozová-Polednová részt vett a ha­mis vádirat kidolgozásában, amely­nek alapján Müada Horákovát ha­lálra ítélték. Az államügyész eljárá­sa ráadásul az akkori büntetőtör­vénykönyv előírásaival is eüentétes volt” - pontosított Omelka. A jelenleg 86 éves Brozová- Polednová 1950-ben egyike volt azoknak az áUamügyészeknek, akik kidolgozták a Milada Horá- ková polgári demokrata politikus eUeni vádiratot. Horáková volt az egyetlen nő, akit az ötvenes évek elején lezajlott csehszlovák kirakat­perekben poHtikai okokból haláha ítéltek. A poHtikus asszony az 1948-as kommunista hatalomátvé- teHg a cseh nemzeti szocialista párt elismert és aktív személyisége volt, akit a kommunisták az új rendszer eHenségének tekintettek. Brozová- Polednovát most gyilkosságban va­ló részvéteUel vádolják, és akár 15 évi börtönre is ítélhetik. Az ötvenes évek elején a Csehszlovákiában le­zajlott koncepciós pereknek mint­egy 250 áldozatuk volt. Rice ezúttal 80 milliót hozott Abássznak (Reutars-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents