Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-24 / 196. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Félévi idegenforgalmi mérleg Pozsony. 2007 első hat hónapjában Szlovákia határait 14,74 millió külföldi lépte át, ami 15 százalékkal több, mint 2006 hasonló időszakában, és 11,08 millió szlovák állampolgár utazott külföldre (ez 12,5 százalékos növekmény). A legtöbb látogató Csehország felől érkezik (6,14 millió). Az ország idegenforgalomból származó devizabevétele 2007 első felében 22,72 milliárd korona volt, kiadásai 17,29 milliárdra rúgtak, vagyis a turizmusból származó egyenleg 5,43 milliárd korona többletet mutat, (s, t) Cipruson a két vezérkari főnök Nicosia. Kiemelkedőnek értékelte a ciprusi ENSZ-békefenntar- tó misszióban szolgáló közös szlovák-magyar kontingens tevékenységét Rafael Jósé Barni, a békefenntartó erő argentin parancsnoka, aki tegnap fogadta a magyar és a szlovák vezérkari főnököt. Havrü András és Lubomír szerdán érkeztek háromnapos közös látogatásra Ciprusra, hogy tájékozódjanak a kontingens helyzetéről, jövőjéről, a szlovák és a magyar alegységek feladatainak teljesítéséről. (MTI) Paska: több jogot a megyéknek Besztercebánya. A megyei önkormányzatok dönthetnének az uniós támogatások felhasználásáról, javasolja Pavol Paska. A parlament elnöke egyebek közt azt is szorgalmazza, hogy a megyék jogait a törvényhozás területén is kibővítsék. Paska szerint „önellentmondás, hogy a parlament hozza meg a törvényeket, amiknek nagy részét aztán az önkormányzatok hajtják végre”. (TASR) Támogatást kér az STV Pozsony. Összesen 350 milliós támogatást kért a pénzügyminisztériumtól a közszolgálati televízió. Nikolaj Savicky vezérigazgató-helyettes szerint az STV az idei év veszteségeit szeretné fedezni az ösz- szeg kétharmadából, míg a maradékot három különböző sorozat elkészítésére szeretné felhasználni. Az egész évi veszteség Savicky szerint feltehetőleg meghaladhatja majd a 190 millió koronát. „Ez százmillióval kevesebb, mint amennyi az előző vezetés tervezetében szerepelt” - tette hozzá. Mária Seiüáková programigazgató reményei szerint a csatorna meg fogja kapni a kért támogatást, melyből a drámai alkotásokat is legyárthatja. A pénzből két új tévéfilmsorozatot készítenének elő. Ha az STV megkapná a pénzt, jövő év márciusáig kellene felhasználnia. Sedláková szerint ha a tévécsatorna nem kapja meg a kért összeget a sorozatok legyártására, akkor más forrásokból lesz kénytelen pénzt merítem. (SITA) Az állam 15 millióval támogatja a gyerekek étrendjét Lesz pénz az iskolatejre ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az eddiginél nagyobb összeggel támogatja a jövő évtől az iskolatej-programot a kabinet. A kormányrendelet értelmében a jelenlegi 10 millióról 15 millió koronára emeli az állami dotációt. A néhány évtizeddel ezelőtt oly népszerű iskolatej-programot a kormány nemrégiben vezette be újra, ám az érdeklődés viszonylag csekély iránta az iskolák részéről, ezt leginkább azzal indokolták, hogy a tej kiadása és az étkezés során keletkezett piszkos edények elmosogatása miatt növelniük kellene az étkezdéi alkalmazottak számát. A kormány azt reméli, a többlettámogatás hatására több iskola kapcsolódik be a programba. A támogatás egyébként európai uniós, nem kötelező érvényű rendelet, mellyel a tej- és tejtermékek fogyasztását akarja növelni. Ez a célja a szlovák agrártárcának is. A földművelésügyi tárca diákonként és naponta negyed liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű tejtermék árát támogatja. Az iskolák a támogatást az Agrárkifi- zetó Ügynökségnél kérvényezhetik. (sán) Daniel Lipsic szerint nem lesz hatékony a működésük Felélednek a járásbíróságok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megújul hét, a Dzu- rinda-kabinet által 2005-ben megszüntetettjárásbíróság. A kormány döntése alapján - ha a parlament is elfogadja - a jövő év januárjától újra működni fognak a malackai, a bazini, a pöstyéni, a szakolcai, a vágújhelyi, a bánód és a námesztói járásbíróságok. Nem újulnak meg viszont a szintén megszüntetett vágsellyei, simonyi (Partizánske) és nagyrőcei bíróságok. Az igazságügyi tárca indoklása szerint a bíróságok visszaállítására azért volt szükség, hogy az emberekhez „közelebb kerüljön az igazságszolgáltatás”, peres ügyeiket a lakhelyükhöz közel intézhessék. Robert Fico kormányfő szerint mindehhez mintegy 300 millió korona szükséges az állami költségvetésből. A felújított bíróságokon 57 bíró és további 262 alkalmazott dolgozna, az igazságügyi minisztérium szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy növelni kell a dolgozók létszámát, a jelenlegi alkalmazottak áthelyezésével akarják megoldani a helyzetet Daniel Lipsic volt igazságügyi miniszter szerint nem lesz hatékony az újraindított bíróságok működése, „Lassú és nem megfelelő lesz az eljárások lefolyása, a döntések folyamata, mert a kis bíróságokon nem lehetséges a bírók szakosodása. Abszurd dolog azt állítani, hogy gyorsulni fog az ügymenet, hiszen a bírák és ügyészek száma nem emelkedik. Ha egy büntetőbíró van az adott járásbíróságon, nem lehetséges az ügyek véleden- szerű odaítélése sem, így aztán megnövekszik a korrupció esélye. Ez egy teljesen rossz lépés visszafelé. Abszurdnak tartom azt is, hogy úgy tűnik, az országnak több bíróságra van szüksége, mint kórházra, hiszen a kormány a kórházak számát csökkentené, a bíróságok számát pedig növelni akaija” - nyilatkozta lapunknak Dániel Lipsic volt igazságügyi miniszter, (-sán) A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) sem ért egyet a nyugdíjtörvény tervezetével Nem csak az ellenzék ellenzi Pozsony. Korántsem olyan biztos a nyugdíjtörvény elfogadása, ahogyan azt Robert Fico kormányfőnek a szerdai kormányülés utáni szavaiból sejtem lehetett. LAJOS P. JÁNOS A tervezet elfogadott változatát ugyanis a kormánypártok sem támogatják teljes mértékben. „Nem értünk egyet azzal, hogy mindenki számára lehetővé váljon a kilépés a második pillérből” - tájékoztatta lapunkat Milan Urbáni, a HZDS al- elnöke. Szerinte a küépést korlátozni kellene életkor vagy pedig a már befizetett járulék alapján. „Még tárgyalni fogunk, nincs végleges álláspontunk ebben a kérdésben” -jelentette ki a szlovák politikus. A párt már korábban is kifogásolta a törvény bizonyos elemeit, például azzal sem ért egyet, hogy az állam a gyes idejére az egypillé- res rendszerbe akaija kényszeríteni a szülőket. „Ezt az álláspontunkat természetesen továbbra is fenntartjuk” - mondta Urbáni. Úgy véli azonban, hogy ezekkel a kérdésekkel nem kell majd foglalkoznia a koalíciós tanácsnak, elég lesz, ha a szociális ügyi minisztériummal egyeztetnek, és tárgyalnak a másik két koalíciós párt parlamenti frakcióival. Még nem tudják, mi lesz velük Az ellenzék a kormányban elfogadott tervezet legnagyobb részét elfogadhatatlannak tartja. A HZDS által is kifogásolt elemek mellett nem értenek egyet a korkedvezményes nyugdíjasok munkavállalásának korlátozásával, a spórolás minimálisan kötelező idejének 10-ről 15-re való növelésével, és nem tá(Pavol Funtál illusztrációs felvétele mogatják a járulékok kivetési alapja felső határának emelését sem. „Egyértelműen alkotmányellenesnek tartjuk a korkedvezményes nyugdíjasokra vonatkozó korlátozást és a gyesen lévő szülők kizárását a második pillérből” - jelentette ki Iveta Radicová, az SDKÚ alelnö- ke. A tervezetet ellenzi a két másik ellenzéki párt is. „Ebben a formában ez a törvény is az alkotmánybíróságon fog kikötni” - erősítette meg lapunknak az ellenzéki álláspontot Sárközy Klára (MKP) is. Az SDKÚ újra beterjeszti a parlamentbe a második pillér védelmét szolgáló alkotmánytörvényt, mely azonban tavasszal már megbukott a kormánypártok ellenállása miatt. „A javaslat védené az egy és a két- pilléres rendszer ügyfeleit is a szabályok menet közben való változásától” - jelentette ki Lucia Zit- nanská, az SDKÚ parlamenti képviselője. Mikulás Dzurinda jelezte, hogy elképzelésükkel egyetért a KDH és az MKP is. Ludovít Kaník volt szociális ügyi miniszter szerint az állam évente mintegy 12 ezer koronával rövidíti majd meg a gyesen lévő szülőket, ha a törvényt elfogadja a parlament is. Az állam ugyanis az ádagbér alapján fizeti a nyugdíjjárulékot utánuk, pontosabban a kivetési alap esetükben az átlagbér 60 százaléka. „Ez a 12 ezer korona évente eltűnik majd az egypilléres rendszerben” - jelentette ki a volt szociális ügyi miniszter. Csak ez a rendelkezés 130 ezer embert érint majd. További ezrek járnak rosszul azáltal, hogy nem dolgozhatnak majd nyugdíjasként, és a minimális spórolás idejének meghosszabbítása miatt is több ezer ember nyugdíjpénztárban lévő megtakarítása „veszik el”, (lpj, s) Déli szomszédunknál tizenhétezer szlovákiai vendégmunkás tevékenykedik, fordítva már rosszabb az arány Egyszerű dolog Magyarországon dolgoznunk ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony/Budapest. Magyarországon csökken a külföldi munka- vállalók száma, ez azonban nem vonatkozik nagy mértékben a szlovákiai munkavállalókra. A Magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint idén közel 30 ezer külföldi munkavállaló kapott munkavállalási engedélyt, zöld kártyát magyarországi munkavégzéshez, ez 9222-vel kevesebb, mint 2006 első félévében. Ez a tendencia érvényesült már az első negyedévben is, akkor 12 600 külföldi jutott engedélyhez, vagy regisztráltatta magát, egy évvel korábban pedig 16 400. A félév végén érvényben lévő engedélyek, zöldkártyák, regisztrációk száma is csökkent, az idén 62 020 volt, egy évvel korábban 66 718. A szabad munkavállalást biztosító zöld kártyára azon európai uniós tagországok állampolgárai jogosultak, akik munkavállalási engedélyre kötelezettek, de legalább egy éves legális munkaviszonyt tudnak igazolni. Az összes engedéllyel, regisztrációval rendelkező munkavállaló 42 százalékát román, és csaknem 28 százalékát a szlovák állampolgárok teszik ki. A szlovák állampolgároknak munkavállalási engedélyre nincs szükségük, csak regisztráltatniuk kell magukat. Az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest ezerrel, a második negyedévben csaknem kétezerrel kevesebben regisztráltatták magukat, ugyanakkor a félév végén regisztráltak száma az egy évvel korábbi adathoz képest nem csökkent, hanem csaknem ezerrel több volt. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg 17 ezer regisztrált szlovák állampolgár dolgozik Magyarországon. Ennek jelentős részét teszik ki a dunaszerdahelyi illetve a komáromijárásból érkező munkavállalók. A dunaszerdahelyi járásból tavaly 2000-en dolgoztak déli szomszédunknál, idén 2300-an - tájékoztatta lapunkat Palódi László, a Dunaszerdahelyi Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal foglalkoztatottsági szakosztályának igazgatója. Ennél jóval többen a komáromi járásból. Dagmar Kato- línová, a komáromi munkahivatal foglalkoztatottsági szakosztályának igazgatója S2;erint több mint 5000-en. Fordítva már sokkal rosz- szabb az arány - a komáromi járásban mindössze 88 magyar állampolgár dolgozik. (rnti, sán) Elengedi a büntetőkamatokat a Szociális Biztosító Fellélegezhetnek az adósok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Korlátozná a játékautomaták használatát a KDH Játszani sem engednének ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A büntetőkamat elengedésére számíthatnak a Szociális Biztosító adósai, a kormány által szerdán elfogadott nyugdíjtörvény ugyanis újra lehetővé teszi ezt a 2007. január 1-e előtt keletkezett tartozások esetében. A biztosító az elmúlt években már többször alkalmazta ezt a módszert a tartozások behajtására, mindannyiszor azt állítva, hogy ez az utolsó üyen alkalom. Az úgynevezett általános pardon azt jelenti, hogy az adósnak csak a járuléktartozást kell befizetnie, az arra kirótt és a késlekedéssel naponta növekvő büntető- kamatot nem kéri. A kamatelengedés azokra vonatkozik majd, akik teljes tartozásukat kifizetik 2008 januáijának végéig. A törvény nem vonatkozik majd a 2007-ben keletkezett tartozásokra. A szociális ügyi minisztérium szerint az intézkedés 1 milliárd korona pluszbevételt jelent majd a biztosítónak. A legutóbbi általános pardon 2005-ben volt, a tartozást 2004 végéig kellett befizetniük az adósoknak. Akkor az intézménynek 1,5 milliárd korona bevételt jelentett az akció, közel 630 millió korona értékben engedtek el büntetőkamatot. Ez azonban jóval alacsonyabb bevétel volt, mint a 2002-es hasonló akció, amikor az adósok közel 4 milliárd koronát fizettek be utólag. Frantisek Halmes, a biztosító korábbi igazgatója megkérdőjelezi, hogy az egymilliárd koronás cél elérhető-e. Az általános pardon intézményét a Dzurinda- kormány szüntette meg azzal az indoklással, hogy tovább rontja a biztosító ügyfeleinek fizetési morálját. A vállalkozók szövetsége szintén elítéli a büntetőkamat elengedését, úgy véli ugyanis, hogy ezzel hátrányba kerülnek azok a vállalkozók, akik rendesen fizetik a kötelező járulékokat. A jelenlegi szociális ügyi miniszter, Viera Tomanová is érdekelt az általános pardon megvalósításában, korábbi munkaadója, a Privilégium ugyanis több mint 15,76 millió koronával tartozik a Szociális Biztosítónak. Az ellenzék Viera Tomanovát a többi között emiatt is megkísérli visszahívni posztjáról, az ezzel foglalkozó rendkívüli parlamenti ülés várhatóan szeptember elején lesz. (lpj, ak) Pozsony. Legfeljebb egy játékautomatát lehet majd üzemeltetni a jövőben a játéktermek kivételével nyilvános helyeken, közterületeken. A KDH a szerencsejátékokról szóló törvényt szeretné üyen formában módosítani, javaslatát már a szeptemberi parlamenti ülésen előterjeszti. Pavol Minárik alelnök szerint tisztában vannak azzal, hogy erős lobbizás folyik majd a törvénymódosítás ellen, ám a párt szükségesnek tartja a javaslat elfogadását. Az ilyenfajta szerencsejátékok ugyanis, véli Minárik, személyes és családi tragédiák okozói, illetve a bűnözés melegágyai lehetnek, a játékautomatákat gyakran pénzmosásra használják. A párt törvénymódosító javaslata szerint az önkormányzatok számára lehetővé tennék, hogy a község területén megtiltsák jatékauto- maták felállítását. A 2005-ben elfogadott törvény egyik hiányossága épp az a KDH szerint, hogy az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk a pénznyerő automaták felállításába, nem dönthetnek arról, kívánnak-e a területükön üyet működtetni vagy sem. Ha ugyanis a kérvényező eleget tesz a törvényes feltételeknek, a községnek engedélyt kell adtiia az ilyen berendezések üzemeltetésére. A törvénymódosító javaslat azon kívül, hogy az önkormányzatoknak nagyobb jogköröket ad ezen a téren, arról is rendelkezik, hogy két automatánál többet csak a játéktermekben lehetne működtetni. A koalíciós pártok közül a HZDS és az SNS nem támogatja a KDH javaslatát. Müan Urbáni, a HZDS alelnöke jelentéktelennek nevezte a javaslatot, mely nem érinti közvetlenül az állampolgárokat. Az SNS frakció- vezetője, Rafael Rafaj szerint a játékberendezések számának korlátozása nem vezet a szenvedélybetegség megszűnéséhez, a párt inkább ezt a negatív társadalmi jelenséget szeretné csökkenteni. A Smer viszont megalapozottnak találja a törvényjavaslatot, Dusán Jarjabek képviselő szerint azonban felmerül a kérdés, hogyan történne az ellenőrzés, és mi legyen a játékból eredő nyereséggel, (sán)
