Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-22 / 194. szám, szerda
28 Szülőföldünk UJSZO 2007. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Ünnep lesz a Csallóköz egyik legszebb településén a falunapra, mint minden évben, idén is több ezer látogatót várnak a szervezők Rúzsa Magdi Kisudvarnokban Kisudvarnok. Rúzsa Magdi lesz a sztárvendég a csallóközi község nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő falunapján, melyre minden évben - így idén is - nagy tömeget várnak. ÚJ SZÓ-ELŐZETES A falunapi programokon kívül Kisudvarnok a kikapcsolódásra vágyó látogatókat rendezett környezettel, kerékpárúttal és sportolási lehetőségekkel vátja. A Dunaszerdahelyhez közeli Kis- udvarnokot 985-en lakják. Tagja a Csallóköz szívében elterülő Tőkési Ág Kistérségnek, mely társulást nyolc, a Kis-Duna és annak ága mentén elterülő község alkotja. Kisudvar tok a meghitt és festői kápolnadombon található templommal és a lourdesi barlanggal, benne a Szeplőtelen fogantatás- és a Szent Bemadett-szoborral vonzza a látogatókat. 1990-ben nyerte vissza önállóságát, és az utóbbi időben gyors felvirágzásnak indult. 2000-ben nyitották meg a ía- luházat, közvetlen közelében nád- fedeles pihenő létesült. Korszerűsítették a közvilágítást, teljesen felújították a járdákat és utakat. Sorházakat építettek fiataloknak, és 2005-ben kereskedelmi zónát alakítottak ki, melyben három cég biztosít munkahelyeket. A község éleÚtburkolati munkák tében jelentős szerepe van a sport- rendezvényeknek, az idei falunap is bővelkedik fociprogramokban. Büszkeségük a sikeres női labdarúgócsapat. A környéken nagy híre van a kisudvarnoki falunapoknak, több ezren gyűlnek össze a rendezvény színhelyén. A kis faluban olyankor egy tűt nem lehet leejteni, és esténként dugók alakulnak ki a Dunaszerdahelyről a község felé vezető úton. Valószínűleg ezen a hétvégén sem lesz ez másképp. Egy éve készült el a kerékpárút (Képarchívum) A falunap programja Augusztus 25-26. (szombat-vasárnap) Szombat - 13.30: öregfiúk labdarúgó-mérkőzése (Kisudvar- nok-Csicsó); 16.00: felnőtt férfi bajnoki labdarúgó-mérkőzés (Kisudvarnok-Baka); 16.30: a modemtánc-csoport fellépése; 17.00: Goda Marika operettműsora; 18.00: Kiss Veronika zenés műsora; 18.45: Varga Ferenc zenés műsora; 20.00: Dobrády Ákos (TNT) koncertje; 22.00: táncmulatság. Vasárnap - 9.00: diákcsapatok labdarúgótornája (Kisudvarnok, Bős, Balázsfa, Epeijes); 11.00: ünnepi szabadtéri szentmise; 14.30: ifjúsági bajnoki labdarúgó-mérkőzés (Kisudvarnok-Feketenyék); 17.00: a moderntánc-csoport fellépése; 17.30: a kisudvarnoki Pünkösdi Rózsa Népdalkor fellépése; 18.15: sok szép nóta ismert előadóktól (Dóka Zsuzsanna, Kosáry Judit, Bősi Szabó László); 20.00: Rúzsa Magdi koncertje; 21.45: tűzijáték; 22.00: táncmulatság a Remix együttessel. A gyerekeket szombaton és vasárnap játszóvár, vasárnap pedig kézműves foglalkozás vátja. (jóm) A vágsellyei Tóth Ferenc 63 évesen iratkozott be a rajziskolába, tanárai nagyon elégedettek a kései diákkal, csodálják kitartását és akaraterejét Első festőállványát a későbbi külügyminisztertől kapta (Szőcs Hajnalka felvételei) GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Az emberről általában fiatal korában kiderül, meg van-e tehetsége a képzőművészetekhez, de ez az elmélet Tóth Ferenc esetében megdőlni látszik. Ő nyugdíjas korában kezdett komolyan foglalkozni az olajfestészettel. A vágsellyei amatőr alkotó két éve, 63 évesen kezdett el rajziskolába járni, és 65 esztendős korában, idén tavasszal volt az első önálló kiállítása a Vágsellyei Magyar Házban. Már gyerekkorában jól rajzolt, és egész életében festett, de ezzel az önálló kiállítással gyerekkori álma teljesült. Tóth Ferenc 1941. június 13-án született Budapesten, édesapja a repülőtér bombázásánál hunyt el, ezután nagynénje nevelte. Iparművészeti szakközépiskolára jelentkezett, de helyszűke miatt nem vették fel. Már 16 évesen munkába állt Csehországban, szinte az egész országot bejárta. A katonaság után hegesztőként dolgozott, és olyan építkezések viselik a keze nyomát, mint a Progres, a Druzba, a Slovnaft kőolajvezeték vagy a bősi, a dunacsúnyi, a vágkirályfai vízmű. „Mindig sokat és nagyon szívesen rajzoltam, és több osztálytársam is érdeklődött a képzőművészet iránt: Jozef Stodder, Zoli Papp, Eduard Kukán” - árulta el Tóth Ferenc. „Edo Kukán már akkor szerette volna, ha festeni tanulok, amikor gyerekkorunkban a Vág partján rajzolgattunk. Csakhogy én olyan szegény családból származtam, hogy festőállványra sem telt. Amikor ezt megmondtam neki, ő megkérte az apját, csináltasson nekem egyet. Úgyhogy az első festőállványomat 12 éves koromban Eduard Kukantól kaptam” - idézi a gyerekkori élményeket a nyugdíjas festő - „Aztán találkoztam vele, amikor már miniszter volt, gratuláltam neki a pozíciójához, és az is szóba került, mennyire sajnálom, hogy én nem tanulhattam. Megkérdezte, miért nem járok iskolába most. Hogyan mehetnék én már hatvanhárom évesen iskolába, válaszoltam, de ő csak bíztatott, hogy vágjak bele. Hát ezután iratkoztam be a sely- lyei rajziskolába.” Amikor a kedvenc képe iránt érdeklődtem, Tóth Ferenc egy három rajzból álló sorozatot mutatott. Az első képen egy szárnyas bomba repül a Föld felé, a második képen a bomba, akár egy cápa, hatalmasra nyitja hegyes fogakkal teli száját, hogy beleharapjon a Földbe, a harmadikon pedig a földgömbből kinyúló kar ököllel „álion csapja” a bombát. „A bomba a háborút jelképezi, a földgömb pedig az emberiséget, amelyet a háború fenyeget. De az emberiség összefog és megmenekül” - magyarázza a kép jelentését az alkotó. Ez a munka még a nyolcvanas években készült, csakúgy, mint azok a rajzsorozatok, amelyek tulajdonképpen két rajzfilmnek a filmkockái. Ezeket annak idején a Vágsellyén működött filmklub tagjaként készítette. Az egyiknek a témája egy tipikusan szlovák figura, a birkapásztor, a másik pedig egy háborúellenes témájú alkotás. A nyolcvanas években Prágában megrendezett Vüág- béke című kiállításon Tóth Ferencnek ezt a rajzfilmjét nyolc napon keresztül vetítették. Egy másik kedvenc alkotása egy olajfestmény, a Rákóczi-képmás. Vevő is akadt volna rá, de ettől a képtől semmi pénzért nem válna meg. ,Amikor ezt készítettem, összegyűjtöttem különféle festményeket, rajzokat a Fejedelemről, és két hónapig tanulmányoztam az arcát” - idézi fel a kép születését - „Maga a festés azután négy hónapig tartott. Régi, úgynevezett táblafestés technikával készült, ami a tizenötödik-tizenhatodik században volt divatban. Hat réteg festéket hordott fel a vászonra az alkotó. Ezt a stílust már most, a rajziskolában tanultam Cenék Ziacektől. Cendával azóta nagyon jó barátságba kerültem, és főleg az olajfestés technikáit tanulom tőle” Egy másik érdekes képet is mutatott az alkotó, egy menekülő gazellát és az azt üldöző párducot ábrázoló olajfestményt. Ez a festmény harminc évig készült. Elkezdte, majd húsz év kihagyás után, már a rajziskolában szerzett ismereteivel felvértezve fejezte be a képet. A kései diák tanára, Cenék Ziacek szerint tanítványának nagyon jó a rajzkészsége, és már komoly tapasztalatai voltak, amikor a rajziskolába jelentkezett. „Az olajfestés technikáját akarta megtanulni, de minden más is érdekli. Foglalkoztunk a kompozícióval, az aranymetszéssel, a kép arányaival. Gyorsan tanul, és nagyon fogékony. Engem azonban igazán az nyűgöz le benne, hogy a más, hasonló korú nyugdíjasoktól eltérően a kocsmában üldögélés meg a kertkapálás helyett van akarata és energiája új dolgokat tanulni” - mondja elismeréssel a rajztanár. Mielőtt ezt a képet festeni kezdtem, két hónapig tanulmányoztam Rákóczi arcvonásait - mutalja Tóth Ferenc A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com Pillanatkép a tavalyi falunapról A legkedvesebb rajza a háborúellenes motívummal
