Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-22 / 194. szám, szerda
22 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Fazekas Attila: „Kínálatunk egyik legkülönlegesebb darabja a fehércserép" (Vas Gyula felvétele) Almansa Old Castilla Különleges hangulatot árasztó mediterrán tetőcserép Már a régi rómaiak is... ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Az utóbbi években déli szomszédainknál és nálunk is egyre gyakrabban találkozunk a mediterrán hagyományokat idéző építkezési formákkal, elemekkel. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy országaink polgárai előszeretettel választják nyaralásuk célpontjául a Földközi-tenger partvidékét és az ottani hangulatot szeretnék itthon is felidézni. A mediterrán építési stílus egyik legjellegzetesebb és leglátványosabb eleme éppen a különleges tetőfedés. Ez egyrészt a fedés módjának, másrészt a felhasznált alapanyagnak köszönhető. A mediterrán cserepekhez manapság már nálunk sem nehéz hozzájutni, inkább a választék bősége okozhat fejtörést a potenciális vásárlók számára. A komáromi Almansa Mediterran Kft. az Imerys konszernhez tartozó spanyol Ceramika Collado termékeinek kizárólagos hazai forgalmazójaként a tetőcserepek lehető legszélesebb skáláját kínálja. „A mediterrán építészetre az alacsony hajlásszögű tető a jellemző - árulta el lapunknak Fazekas Attila, a társaság ügyvezetője. - Ám a gyártók, igazodva Európa északabbra fekvő részeiről érkező igényekhez, olyan termékeket is előállítanak, amelyeket akár már 12 fokos tetőhajlástól alkalmazni lehet. Azaz az alpesi klímára tökéletesített változatot, tehát hornyolt tetőcserepet is kínálnak.” Az eredeti, hamisítatlan mediterrán cserepek 1200 fokon égetett, különlegesen válogatott agyagból készülnek, ennek köszönhető időtállóságuk. Ehhez talán elég annyit hozzáfűzni, hogy már a rómaiak is agyagcserepekkel fedték otthonaikat, amelyekből még ma is fellelhető néhány töredék. E cserepek jellemző tulajdonságai továbbá a rendkívül alacsony vízfel- vevés, a fagy- és ütésállóság, a kiváló hézagzárás, ellenállóak az UV sugárzással, a savas esővel, de még a madárpiszokkal szemben is, és nem utolsósorban rendkívül jó a színtartó képességük. Szinte pórusmentes, ezáltal a moha és a szeny- nyeződések is nehezen tudnak megtapadni rajta. A mediterrán országokban előszeretettel alkalmazzák a foltos hatású cserepeket, de tájainkon inkább a homogénebb szín az elvárás. „A társaságunk által forgalmazott termékekre a gyártó névre és címre szóló garanciát vállal, mégpedig 30-tól akár 100 évig, sőt a legjobb minőségű cserepekre egy életre szólót - mondta Fazekas Attila. - Termékeink természetesen nemcsak új házak építésénél alkalmazhatók, hanem felújítások során is. E cserepek és a hozzájuk kínált kiegészítők által teljesen megváltozik a ház hangulata, szinte új otthonban érezhetik magukat a lakók.” A városi tűzoltóállomáson 120 alkalmazott dolgozik Új tűzoltóállomást szeretnének Kassán KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Tizenhat pályázatot dolgozott ki a meglévő tűzoltóállomások felújítására, valamint újak építésére a Kassa Megyei Tűzoltó- és Mentőtestület igazgatósága. Új tűzoltóállomást szeretnének Kassán is létrehozni. A városban csupán egy tűzoltó- állomás van, a Poziarnická utcában, egy másik pedig Saca városrészben. Néhány városkerületbe a tűzoltóknak baj esetén túl sokáig tart eljutniuk, akár fél órát is igénybe vehet, míg a helyszínre érnek. Egy új állomás kialakítása a KVP- lakótelepen ezt az időt a felére rövidítené. Ján Barilla tűzoltóparancsnok szerint az állomány bővítésére nincs szükség, jelenleg a városi tűzoltóállomáson 120 alkalmazott dolgozik, ennyien az ország egyetlen állomásán sincsenek. így az újabb kassai épületbe jutna elég képzett ember az oltáshoz és mentéshez. A tervek szerint a kassai állomás kialakítás a mintegy nyolcvan millió koronába kerülne, a megyén belüli 16 állomás felújításának illetve felépítésének költségei pedig elérnék a négyszáz milliót, a pénzt az uniós alapokból pályázzák meg. A tűzoltósági gépparkra szintén ráférne már a modernizálás. Ennek jegyében a közelmúltban egy 28 millió korona értékű Iveco járművet kapott a testület, melyet a nagymihályi tűzoltók vehettek át. Ez az első olyan jármű, mely a tűzoltásban, a baleseteknél és a magasban végzendő munkáknál egyaránt hasznosítható, és Szlovákia területén a második ilyen „háromkombinációs csodaautó”, a párja Zsolna megyében található. Ján Barilla tájékoztatása szerint év végéig Kassa megyébe egy újabb ilyen járműnek kell még érkeznie. Martin Bútora szerint az Ipoly napok bizonyítja, a sikereket kell hangsúlyozni, nem a kudarcokat Humor a határon Ipolyság. Az V. Ipoly napok alatt, augusztus 9-től 12-ig megfért egymás mellett egy regionális ünnep, egy közép-európai művészeti fesztivál, egy közéleti kérdéseket feszegető szabadegyetem és egy, az olimpiai eszmeiség előtt adózó sportünnepély. A szervezők a közép-európai humor témáját idézték. FORGÁCS MIKLÓS Danis Ferenc helytörténész és Huncík Péter pszichiáter álmodta meg az Ipoly folyó és az egyetemest a helyivel ötvöző lokálpatriotizmus ünnepét. Martin Bútora volt diplomata, társadalomtudós megnyitó beszédében hangsúlyozta, számára ez az ipolysági esemény csodaszámba megy, hiszen éppen egy határvárosban folyik harc a határokat fenntartó mentalitás ellen, hogy ne csak egymás mellett éljenek a különböző nemzetiségek, de valóban kíváncsiak legyenek egymásra, hogy valóban együttélés legyen az egymás közelében létezés. A szlovákok nem tudnak magyarul, és kevés magyar érzi úgy, hogy ő részese lehet a szlovák kultúrának. Éppen ezért egyedülálló és fontos ez a négy nap. Lényeges, hogy büszkék tudjunk lenni a sikereinkre, s ne állandóan a kudarcainkkal legyünk elfoglalva. Huncík Péter elmondta, a manapság sokat emlegetett területi vagy kulturális autonómia helyett azt szeretné, ha elsősorban autonóm személyiségekről esne szó, olyan emberekről akik képesek önállóan dönteni, felnőtt módra, saját sorsukat kezükbe véve. A Menora Saag Centrum Artisban Fedor Gál (középen) szerint a humorról beszélni, már a vég jele, csak fáradt értelmiségiek képesek erre. Peter Zajac (balra) úgy gondolja, a szlovák mentalitást az egy tájegységhez köthető, például az úgynevezett „erdőháti" (záhorák) anekdoták jellemzik a legjobban. Huncík Péter (jobbra) szerint a legfontosabb önmagunkkal konfrontálódni. azért is a humor kapta a főszerepet, mert Huncík szerint 45 év után jogunk van végre jól érezni magunkat. A nevetéshez nem kell kormány, párt, felsőbb hatalom, a nevetéshez öniróniára való hajlam és a másikba vetett bizalom kell csak. Idén a 19. század egyik méltatlanul elfeledett nagy egyénisége, Pongrácz Lajos emléktábláját avatták fel. Danis Ferenc elmondta, Pongrácz irodalmi lapot indított, nőegyletet, bölcsődét, kaszinót alapított, Széchenyi Istvánnal vitatkozott, Kossuth pénzügyminisztériumának titkára volt, nevéhez fűződik Ipolyság főterének ki(ifjabb Lánczos Tamás és Zoller Viktória felvételei) Dénes Imre monori képzőművész az egyetemessel szembesítette a múlandó divathóbortokat Szigeti László, Martin Bútora, lóra Bútorová a közönség soraiban nagyon jól szórakozott Peter Zajac, Fedor Gál és Huncík Péter „hadakozásán", amely arról szólt, lehet-e egyáltalán beszélni a humorról kövezése, a közvilágítás kiépítése, a drégelyi törökverő hős, Szondi György kultuszának megteremtése, volt tudósítója, szolgabírója, főjegyzője, alispánja is a megyének. Idén hat Szkukálek Lajos-fest- ménnyel bővült a Saag Galéria, mely azt kívánja bizonyítani, hogy az egyetemes magyar kultúrát, tudományt, közéletet a Felvidékhez kötődő személyek is alakították. Benyovszky Móric, Jedlik Ányos, Sellye János, Szondi Lipót, Zrínyi Ilona és Szokolyi Alajos portréja került a zsinagóga falára. Ezután a Prágában élő Fedor Gál szociológus, a Berlinben oktató Peter Zajac irodalomtudós, és a Dunaszer- dahelyen élő, a világot járó Huncík A budapesti Joe Fritz Band Péter csevegett a humorról, a médiából áradó szórakoztató műfajok és az igazi szórakozás közti különbségről, a rendszerváltás humoráról. Zajac szerint Közép-Eu- rópa maga is egy vicc, „hiszen ha komolyan beszélsz, azt hiszik, tréfálsz, ha pedig tréfának szánod, amit mondasz, akkor komolyan veszik”. Fedor Gál elmondta, ha nem tudna évtizedekkel ezelőtti dolgokon nevetni, rég megőrült volna. Később Bugár Béla MKP-s politikus a parlamenti ülések humoráról beszélt, a nevetés feszültségoldó, energia-felszabadító, gyógyító, lazító szerepéről. Elárulta, hogyan kell elbizonytalanítani az újságírókat, ha kellemetlen kérdéseket tesznek fel, hogyan lehet kizökkentem az okvetetlenkedő zsurnalisztát, ha például Simon Zsolt dotációs ügyeire terelődik a beszélgetés. Tornái Janovic, aki „keveset beszél, szigorúan méri a szavakat” és Ján Strasser, akinek viszont „a szavai gyakran megelőzik a gondolatait” közös könyvük kapcsán beszélgettek arról, hogyan kell mindent „meghumomi”. Szó esett a politikai szatíra fontosságáról és romlékonyságáról, és arról, hogy az ember nem hősnek született. A humor témájába az Ipoly napokon sok minden belefért - a civilszférától a művésziét gyötrelmein keresztül a hatalomnak való kiszolgáltatottságon át a szórakoztatásig. Farkasházy Tivadar és Milan Markovié, gyerekszínház és cseh groteszk humor, a harsány orosz anekdotázás szlovákiai magyar elégikusságba csomagolva, és a konzumkultúrán keserűn ékelődő performansz, bohócirodalom és szwingkoncert, valamint az „ipolymentiség” bensőséges, hagyományőrző ünnepe.
