Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-22 / 194. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 22. Kultúra 9 Howard Lloyd angol díszlet- és jelmeztervezőnek tetszik a Komáromi Jókai Színház A Broadway után Hófehérke Howard Lloyd: „A magyar közönség nagyon tudja, mit akar látni" (Dömötör Ede felvétele) Az egész a Hunyadi Lászlónak köszönhető. Az opera jelmezeit és díszleteit tervezte a Magyar Magic rendezvénysorozat egyik előadásához Londonban, s a próbákon feltűnt neki a Hunyadi Mátyást éneklő énekesnő. Azután két-há- rom hetente Londonból Budapestre röpítette a szerelem. Cecíliához. Néhány éve úgy döntött, Magyarországra költözik. Howard Lloyd most már ott tervezi díszleteit és jelmezeit. WINDMÜHL JÁNOS Más a magyar meg az angol színház, mondta a minap a fiatal angol színházi alkotó a Komáromi Jókai Színházban, ahol hamarosan gyártani kezdik a Hófehérke meg a törpék című meseoperetthez tervezett kulisszáit. Ebben a várakozásban beszélgettünk a 34 éves tervezővel. Milyen különbség van az angol és a magyar színházi világ között? Magyarországon még élnek a hagyományok. Kicsik, nagyok, az egész család jár színházba. Angliában ilyesmi nem létezik. Ott már minden a pénzről szól. A színházban leginkább a nagy musicalek a kelendőek, a nézők a színház helyett a számítógépes játékok felé fordultak. Nincsenek repertoár- színházak. Meglepődtem, hogy Magyarországon a színházaknak van állandó tervezőjük. Angliában minden színház egy adott darabra hirdet tervezőt és teljes szereposztást. Ezek az alapvető különbségek. Az infrastruktúra, a munkamorál, az emberek ugyanolyanok. Hol érzi jobban magát? Budapesten. Mindig zenés darabok díszleteit tervezte? Annak idején hogyan került kapcsolatba a zenés színházzal? Cardiffban, ahol tanultam, állandóan a zenés műfaj felé irányítottak. Az első munkám egy BBC rádiós koncert volt. Bernstein miséje. Angliában jellemző, hogy koncertekhez is terveznek díszletet. A diploma megszerzése után nagy tervezők mellett dolgoztam Londonban. Ebben nagy szerencsém volt. John Napier asszisztense lettem, aki a nagy musicalek, a Nyomorultak, a Macskák, a Miss Saigon díszleteit tervezte. Úgy tudom, Broadway-pro- dukdóban is dolgozott. Tim Goodchild oldalán, a Taboo című musical díszletem. A darab Boy George életét mutatta be, ő maga volt a főszereplő. Tim Goodchild arról híres, hogy Londonban a West Enden az elmúlt harmincöt évben minden évadban tervezett. A régi iskola nagy mestere. A Taboo előtt például a Queen együttesről szóló musical díszleteit álmodta színpadra. A Taboo először Kanadában ment, utána vitték New Yorkba. Nem aratott nagyon nagy sikert. Az angol élet és mentalitás volt a darab alapja, túl angol volt az amerikaiaknak. Nagyon élveztem a munkát, Tim Goodchild egy élő legenda. Van kedvence az önálló munkái közül? Nagy kedvencem volt a Woola- maloo című gyermekdarab, amit a skót tévének terveztem. Szinte határtalan volt a költségvetés, elereszthettem a fantáziámat a bábos mese tervezésekor. A tévés díszletek persze drágábbak, mint a színházi kulisszák. Hogyan került a Komáromi Jókai Színházba? Pille Tamás, a rendező együtt lépett fel a feleségemmel egy műsorban, mint táncos-komikus. Akkor említette, hogy a Hófehérkén dolgozik. Megnézte néhány munkámat. Néhány nap múlva csörgött a telefon, és Tamás megkérdezte, volna-e kedvem megtervezni a meseoperett jelmezeit és díszleteit. Elvállaltam. Később a bábok tervezésére is megkért. Ennyire szereti a Hófehérke- sztorit? Szeretem a meséket. Sokan könnyű feladatnak tartják, pedig sokkal nehezebb meséhez tervezni. A Hófehérke meg a törpék kulisszái az egyik legösszetettebb díszlettervem. Ez egy nagy szerkezet, melybe kisebb belső trükkök kellettek, hogy mindent tudjon, amit tudnia kell. Apró csodák váiják majd a nézőket. A gyermeket a színházban el kell varázsolni. Azt kell éreznie valamennyi pillanatban, hogy különleges dolog történik. Ez a mai világban, amikor a gyermekek már mindenhez hozzászoktak, még nehezebb. Mi a véleménye a Komáromi Jókai Színház épületéről? A retro a kedvencem. Még ma is élőnek, modemnek érzem ezt a stílust. Nagyon szeretem ezt a színházat, jobban tetszik, mint egyik-másik, ahol már dolgoztam. Gyakran ül próbákon? Hogyne! Rajta tartom a kezem a produkción, ahogy az angolok mondják. Nemcsak megtervezem a díszletet, hanem törődök is vele. Amióta Magyarországon élek, ezt egyre inkább megtehetem. Budapesten, a Nemzeti Színházban például a Madhouse színházi társulattal dolgoztam. A rendezővel meg a színészekkel három hétre bezárkóztunk egy szobába, és szüntelenül dogoztunk, újabb és újabb variációkat találtunk ki. Nem kellett volna ott lennem, de boldogan vettem részt az alkotó munkában. Sok tervező talán nem is ad az üyesmi- re, de én szeretem, ha a színészekkel oldott a kapcsolatom a próbafolyamat során. Van valami eredeti, sajátos stílusa? És elfogadják-e azt a színházak, vagy kompromisszumok árán kerülnek a díszletei, jelmezei a néző elé? A munkám fele arról szól, hogy kompromisszumokat kötök, anélkül persze, hogy a művészi koncepciómat feladnám. Néhány színházban az első makettre azt mondják, hogy ez drága, egy másikban kapásból elfogadják. Komáromban azonnal bólintottak? Az igazgató úrnak tetszett a terv. Még nem tervezett angol tervező szlovákiai magyar színházban. Hogyan éli meg, hogy ön az első? A nyáron Egerben is az első angol tervező voltam, a West Side Story jelmezeinek tervezését bízta rám Harangi Mária rendező. A díszlet Romvári Gergő munkáját dicsérte. Nagyon jó érzés volt ott tervezni. Izgalmas feladat ez a Komáromi Jókai Színházban is, mert a magyar közönség nagyon tudja, mit akar látni. Bizakodom. Eddig még nem kaptam rossz kritikát.O RÖVIDEN Elhunyt Lakatos Menyhért író Életének 82. évében, elhunyt tegnap Budápesten Lakatos Menyhért író. A Magyar írószövetség tagja volt. Lakatos Menyhért 1926-ban született Vésztőn. A nagykőrösi népi kollégiumban folytatott mérnöki tanulmányai után üzemmérnökként dolgozott, majd a cigány téglagyár igazgatója volt. 1969 és 1973 között az MTA szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársaként tevékenykedett. Lakatos Menyhért 1970-től publikált, főbb művei közé tartozik a Füstös képek (regény, 1975); Angárka és Busladarfi (mesék, 1978); A hét szakállas farkas (mese, 1979); A hosszú éjszakák meséi; A paramisák ivadékai (kisregény, 1979); Az öreg fazék titka (mesék, 1981); Akik élni akartak (regény, 1982); A titok (elbeszélések, mesék, 1998). Az írót munkásságáért 1976-ban és 1993-ban József Attila-díjjal tüntették ki. Lakatos Menyhért 1976-ban Füst Milán-jutalomban részesült, 1995- ben megkapta az Év Könyve elismerést, 1999-ben Babérkoszorúval, 2000-ben az Országos Cigány Önkormányzat életműdíjával tüntették ki. (MTI) Ligeti Györgyre emlékeznek Hamburg. Ligeti Györgyre (1923-2006), a XX. század egyik legjelentősebb magyar zeneszerzőjére emlékeznek Hamburgban holnap azzal a koncerttel, amelyet az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda Ütőegyüttes ad Rácz Zoltán vezetésével a Schleswig- Holstein-i Zenei Fesztiválon. A zenei esemény vendége lesz Kocsis Zoltán karmester is. (MTI) Hamis lenne Napóleon maszkja? Párizs. Napóleon híres halotti maszkja, amely a párizsi Invalidusok terén lévő francia hadtörténeti múzeumban látható, hamisítvány; az igazi egy londoni múzeumban volt, majd eltűnt és 2004- ben egy New York-i aukción elárverezték - állítja Bruno Roy-Henry francia történész. Igazát azzal vélte bizonyítani, hogy a brit múzeumban egykor őrzött példányon látszik egy heg a császár arcán, amely Charles Locke Eastlake brit festő 1815-ben Napóleonról festett képén is azonosítható, viszont ez a heg hiányzik a párizsi „hivatalos” halotti maszkról. Bruno Roy-Henry szerint a szóban forgó halotti maszk „antropológiailag sem felel meg” a császárról meglévő ismereteknek, viszont lehetséges, hogy Napóleon ceremóniameste- réről, Cipriani Franceschiről mintázták. A francia hadtörténeti múzeumot felügyelő párizsi védelmi minisztérium egyelőre nem fűzött kommentárt a francia kutató állításához. (MTI) Robert Rodriguez rajongói már bizonyára várják kedvencük új opusát, mely a napokban kerül a hazai mozikba. A Orindhouse: Terrorbolygó című színes amerikai horrornak Rodriguez nemcsak a rendezője, hanem á forgatókönyvírója és operatőre is egyben. A főbb szerepek egyikét Bruce Willis (képünkön) alakítja. (Fotó: Palace Pictures) A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei második száma több tanulmányával is méltán tarthat igényt az olvasók érdeklődésére A folyóirat egyik írása a szlovák nyelv oktatásának helyzetéről ad képet LAPAJÁNLÓ A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei második száma több tanulmányával is méltán tarthat igényt az olvasók érdeklődésére. „Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatási minisztere által aláírt bolognai nyilatkozat indította el az európai felsőoktatás harmonizálásának, átalakulásának gyakorlati megvalósítását. Ettől kezdve beszélhetünk »bolognai folyamat«-ról, amelynek elsődleges célja az európai felsőoktatási rendszerek összehangolása, harmonizálása” - olvasható László Béla részletes tanulmányában, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a bolognai folyamat a szlovákiai és a szlovákiai magyar felsőoktatásra, s kitér egyebek mellett a bolognai folyamatban rejlő lehetőségekre és a hazai magyar felsőoktatás problémáira is. Bukovszky László abba nyújt betekintést, milyen volt a menekültügy Komárom vármegyében a második világháború végén. „A menekültügy kérdése Komárom vármegye Somorja járására leszűkítve is megdöbbentő újdonságokkal szolgál” - állapítja meg a szerző, hozzátéve: „Ha az 1947-1948-ban lefolyt magyarszlovák lakosságcsere eseményeivel és következményeivel próbálunk párhuzamot vonni, akkor érzékeljük csak a probléma súlyát, nagyságát és analógiáját.” Ugyancsak a múlt század derekának történéseit veszi górcső alá Michal Stefansky A szlovákiai magyar kisebbség 1945-1949 közötti helyzetének külpolitikai összefüggései című tanulmánya, amely azért is rendkívül időszerű, mert a jogfosztottság éveinek kérdése, a Benes-dekrétu- mok kapcsán ma is erőteljesen rezonál a nagypolitikában. Történelmi témát taglal Pomi- chal Richárd is, aki Csehszlovákia és Magyarország 1920-as évekbeli viszonyát mutatja be. Veres Tímea a 20. század szlovák történelmének ellentmondásos figurájával, Vojtech Tukával foglalkozik Tuka politikai visszatérése címmel. Az irredentának, magyar érzelműnek, ugyanakkor szlovák hazafinak és mártírnak tartott politikus Tiso mellett az akkori Szlovákia második legfontosabb emberének számított. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja és a Selye János Egyetem szervezésében zajlott 2006 őszén Komáromban a Jelek a térben elnevezésű konferencia - Klamár Zoltán A Magyarkanizsán élő etnikumok térkijelölő gyakorlata a 18-20. században címmel elhangzott előadása most írott formában kapott helyet a folyóiratban! „A hazai magyar tannyelvű alap- és középiskolákban folyó szlováknyelv-oktatás színvonala körüli vita több évtizedre tekint vissza. Időnként - általában az éppen aktuális politikai-társadalmi helyzet függvényében - erőre kap, máskor elhalkul. Az viszont tény, hogy alap- és középfokú iskoláinkban a többségi nyelv oktatása többnyire nem felel meg a kommunikatív kompetencia követelményeinek, ezért esetenként igen szerény eredményesség jellemzi” - olvashatjuk Misad Katalin nyelvész tanulmányában, amely a szlovák nyelv oktatásának helyzetéről ad képet. Az utcanevek, illetve az utcanév-változtatások jó néhány dolgot elárulnak egy-egy történelmi korszakról - Lovisek Júlia írása, amely Pozsony utcaneveinek az első Csehszlovák Köztársaság utáni, politikai indíttatású név- változtatásaival foglalkozik, bizonyára nem csupán a főváros lakói számára tartogat érdekességeket. Kiss-Szemán Zsófia művészettörténész Pór Bertalan Kompozíció című képét elemzi mélyrehatóan A szlovák Lohengrin című tanulmányában, (me) Fórum Társadalomtudományi Szemle A tartatomból: