Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-22 / 194. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 105 milliárd kellene a vasútra Pozsony. A 2007 és 2013 közötti időszakban 105 milliárd korona kellene a hazai vasúthálózat korszerűsítésére, ebből csupán 77 milliárd áll rendelkezésre - derül ki a közlekedési tárca dokumentumából. A vizsgált időszakbem 217 km-nyi hosszúságban újítanák meg a vasúti síneket, emellett négy konténer átrakodó állomást építenek (Pozsony, Zsolna, Kassa, Budca). A hosszú távú koncepció azzal is számol, hogy a pozsonyi repülőteret rákötik a Pozsony-Előváros és a Po- zsony-Ligetfalu vonalra, mégpedig 14,2 milliárd koronás költséggel. A beruházások javát az Európai Unió finanszírozza, mégpedig 85:15 arányban (a fennmaradó 15 százalékot saját; forrásokból kell állni). (SITA) Holnap 120 éves a „Made in” jelzés London. Százhúsz éve, 1887. augusztus 23-án jelent meg először a termékek gyártási, származási helyét jelölő Made in jelzés, a brit iparvédők törekvéseinek köszönhetően. A londoni alsóház 1887-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy a hazai ipartermékek védelmét külön törvénnyel erősítse meg: új szabályok léptek életbe, így minden külföldről érkező termék esetében meg kellett jelölni a származási országot. 1894-ben Németország is Anglia nyomdokaiba lépett. A Made in jelzés azóta hatalmas karriert futott be, ma már részletes nemzetközi egyezmények szabályozzák a származási hely feltüntetésének mikéntjét. A különböző feliratok persze nem feltétlenül küldenek pozitív üzenetet a vásárlóknak, egy Made in China jelzés nem okvetlenül akkora öröm, mint egy Swiss made felirat. Felmérések szerint a vásárlók inkább a márkanevekhez ragaszkodnak, jobban érdekli őket a számítógépeken látható színes alma, vagy a sportcipőkön látható kis pipa, semmint a Made in China vagy Made in Taiwan jelzés. (MTI) Megtévesztő reklámok sora Pozsony. Az utóbbi időszakban három hazai reklámkampány is megsértette az etikai szabályokat, mivel a hirdetés nem fedte a valóságot. Az Orange mobilszolgáltató Príma Variant Me- siac terméke a szokásosnál olcsóbb szolgáltatásokat kínált, ám kiderül, több kliens nem tudta aktiválni ezt a produktumot. Az Általános Hitelbank (VÚB) Flexi- pőzicka kölcsönét úgy hirdette, hogy lehetővé teszi a kölcsön határidő előtti ingyenes törlesztését. Ez igaz volt, ám amint a kampány lekerült a képernyőről, ezt a lehetőséget megszüntették. Végül az OTP Garancia azt sugallta, hogy a kötelező járműbiztosítás megkötése mellé ingyenes élet- biztosítás jár. Mint kiderült, ez utóbbi nem igaz. Ezért a reklámtanács etikádannal nyilvánította a felsorolt hirdetéseket. (SITA) Sorra távoznak az IT-szakemberek Pozsony. Szlovákiából sorra külföldre távoznak a magasan képzett informatikai (IT) szakemberek, mivel külföldön jóval magasabb fizetést kapnak - jelentette Juraj Sabaka, a szlovák IT- szövetség (ITAS) elnöke. A tervezett nagyobb járulékbefizetések éppen a számítástechnikai szakembereket (is) sújtják, ami felgyorsítja távozásukat. Napjainkban a hazai informatikai ágazat 40 ezer számítástechnikai szakembert foglalkoztat. (SITA) Marian Janusek bekeményített Pozsony. A kormánytól független szervezetek kérése ellenére a mai kormányülésről nem vonom vissza az autópálya-építéssel kapcsolatos törvénytervezeteket - mondta tegnap Marian Janusek régiófejlesztési miniszter, miután megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic államfővel. Mindkét politikus támogatta azt az elképzelést, amelynek értelmében a gyors sztrádaépítés érdekében akár a földkisajátítás eszközéhez is folyamodhatna az állam. Gasparovic szerint a közérdek fontosabb a magánérdeknél, ezért a kisajátítás eszközét nem kell elvetni. (TASR) Sztrádatender: túl sok az érdeklődő Pozsony. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) által kiírt, az elektronikus útdíj bevezetését célzó tenderre váratlanul sok, 55 cég jelentkezett, miközben eredetileg 5 társaságra számítottak. Ezért az NDS új pályázatot ír ki, hogy minden érdeklődő esélyt kapjon. A tender értelmében 2400 km hosszúságban 20 milliárd koronáért építik ki a sztrádafizető rendszert. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,780 Lenqyel zloty 8,782 Anqol font 49,590 Maqyar forint (100) 12,964 Cseh korona 1,221 Horvát kuna 4,601 Bolqár leva 17,271 Román lel 10,306 Japán ien (100) 21,799 Svájci frank 20,790 Kanadai dollár 23,620 USA-dollár 25,002 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,82-34,82 24,23-25,89 1,19-1,25 12,29-13,59 OTP Bank 32,96-34,68 24,38-25,73 1,19-1,25 12,46-13,42 Postabank 32,82-34,74 24,20-25,80 1,19-1,25 11,16-14,76 Szí. Takarékpénztár 32,95-34,64 24,37-25,65 1,19-1,26 12,36-13,52 Tatra banka 32,93-34,69 24,42-25,72 1,19-1,25 12,42-13,44 Dexia Banka 32,90-34,66 24,35-25,65 1,19-1,25 12,63-13,30 Általános Hitelbank 32,65-35,09 24,21-26,01 1,19-1,26 12,37-13,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Déli szomszédunk a tűzvonalban. A súlyos eladósodottság és a forint árfolyama komoly kockázati tényező Magyarország a legsebezhetőbb Pazar budapesti tűzijáték. A szemet elkápráztatja, azt azonban nem feledteti, hogy az ország és a lakosság pénzügyi helyzete mennyire sebezhető. (TAS R-felvétel) London/Budapest. A brit The Economist elemzésében arra figyelmeztet, hogy a magas államadósság, a lakossági devizahitelek és a magyar fizetőeszköz árfolyam-ingadozása komoly kihívást jelent a világ pénzpiacain uralkodó bizonytalanság idején. GÁL ZSOLT Magyarország a tűzvonalban címmel elemzi déli szomszédunk gazdaságát a tekintélyes brit gazdasági lap elemzőközpontja, az Economist Intelligence Unit (EIU). A világgazdaságot megrázó, az Egyesült Államok jelzáloghitel-piaci problémáiból eredő hitelezési válságot a kelet-közép-eu- rópai országok nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelték. Az EIU szerint azonban Magyarország több szempontból is kivételnek számít, komoly kihívással kell szembenéznie. Déli szomszédunk egyértelműen a régió legsebezhetőbb gazdaságával rendelkezik. Erre utal az is, hogy a budapesti értéktőzsde indexe (BUX) a legjelentősebb esést könyvelhette el a térségben az elmúlt hetekben, a nemzeti valuta árfolyama pedig egyetlen hét alatt 10 forinttal gyengült az euróhoz képest. Már 260 forintot adtak egy euróért, ilyen gyenge árfolyamra a 2006- os októberi zavargások óta nem volt példa. A gyengülő fizetőeszközt az EIU a három legfontosabb rizikótényező közé sorolja. A forint gyengülésével ugyanis veszélybe kerülhet az inflációs célkitűzés, a nemzeti bank így nem folytathatja a kamatokat fokozatosan mérséklő politikáját. Pedig erre igencsak szükség lenne, hogy lendületet adjon a harmatgyenge gazdasági növekedésnek. Míg a régió átlagában 2007 első negyedévében 7 % volt az éves gazdasági növekedés, a magyar gazdaság mindössze 2,7 %-kal növelte teljesítményét az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévre vonatkozó előzetes gyorsjelentés szerint a növekedés tovább lassult, 1,4 %-ra. A másik nagy veszélyforrás továbbra is a magas költségvetési hiány és a nagy államadósság. A kormány igyekezetének köszönhetően ugyan jelentősen sikerült lefaragni az államháztartás hiányából, az azonban még mindig túl magas. Tovább rontja a helyzetet, hogy jórészt az elmúlt évek felelőtlen osztogatásának következtében az államadósság nagysága a bruttó nemzeti termék 66 százalékára dagadt. Ha a pénzpiaci bizonytalanság vagy a kormányzat hitelességének megingása következtében nőnek az államadósság hitelkamatai, akkor az növelheti a költségvetési hiányt és felboríthatja az államháztartás rendbetételének ütemtervét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Magyarország az euróhoz való csatlakozás feltételeinek sem tudna megfelelni, a közös pénz bevezetése még tovább csúszna. A harmadik fő rizikó az, hogy nemcsak az állam, hanem a lakosság is jelentősen eladósodott, ráadásul a lakossági hitelek tekintélyes része külföldi fizetőeszközben (főleg svájci frankban) lett felvéve. Ez főleg a külföldi devizában folyósított jelzáloghitelek tömeges elterjedésének köszönhető. A magyarok azért nyúltak ezek után, mivel hitelkamataik jóval alacsonyabbak a forint-alapú hitelek kamatainál. Csakhogy a forint árfolyamának gyengülése jelentősen növelheti a törlesztőrészletek és a kamatfizetések nagyságát. Emellett az is gondot jelent, hogy a magyar bankpiacon domináló, külföldi érdekeltségű, főleg osztrák, német és holland bankok jelen vannak az amerikai másodlagos jelzálog-hitelezési piacon is. Az ottani nehézségeik miatt Magyar- országon is megdrágíthatják hiteleiket, hogy enyhítsenek likviditási gondjaikon - vélik az EIU elemzői. A helyzet paradoxnak tekinthető, mivel a problémák épp akkor léphetnek fel, amikor a kormány határozott lépésekkel igyekszik helyreállítani az állam- háztartás egyensúlyát. Korábban a felelőtlen költségvetési politikát a piacok tolerálták, mivel bővében voltak a szabad pénzeszközöknek. Szlovákia nem forog veszélyben Pozsony. Hazánknak nem kell a magyarországihoz hasonló rizikókkal szembenéznie. A költségvetési hiány és az államadósság jóval alacsonyabb, ebben az évben valószínűleg megfelelünk az euró bevezetéséhez előírt feltételeknek. A korona árfolyama stabil, az elmúlt években jelentősen erősödött. A lakosság sincs olyan mértékben eladósodva, mint déli szomszédunknál. Bár a jelzáloghitelek összesített nagysága mára meghaladta a 100 müliárd koronát, ezek nagy része koronában van, és az euróbán felvett hitelek növekvő aránya is inkább a lakosság készülődését jelzi a közös európai pénz 2009-es bevezetésére, (gzs) A cseh parlament tegnap elfogadta az ország pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló reformcsomagot Egykulcsos adó, kisebb táppénz és lesz vizitdíj is KOKES JÁNOS Prága. A cseh parlament alsóháza, a képviselőház tegnap megszavazta a hivatalos néven a „közkiadások stabilizációjára irányuló intézkedéseket“, amelyek célja megállítani az államháztartási hiány növekedését és megteremteni a feltételeket az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítéséhez. Miután Mirek Topolánek cseh kormányfő korábban bejelentette, hogy a reformcsomag elutasítása esetén benyújtja lemondását, az intézkedések megszavazása egyben azt is jelenti, hogy a hárompárti jobbközép kabinet továbbra is hivatalában marad. Ugyanakkor a miniszterelnök több ízben is hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések csak a szükséges változások első szakaszát jelentik, s számos, komoly változás például az egészségügyben csak azután következik. Áz egészségügy átfogó reformtervezetét a kormány a múlt héten már jóvá is hagyta, de ez még nem képezi részét a most elfogadott intézkedéscsomagnak. Az adóreform második szakaszában - várhatóan a jövő évben - pedig azt tervezik, hogy jelentősen csökkentenék a különféle kivételek számát. Ez jelenleg több mint 300. A képviselőház által megszavazott reformcsomagot még a felsőháznak és az államfőnek is jóvá kell hagynia. Ez a gyakorlatban azonban már csak formalitás, mert a szenátusban jelentős többsége van a kormányoldalnak, s Václav Klaus is előre jelezte, hogy a reformokat aláírja. Ezek után lássuk a reform- csomag legfontosabb pontjait. Adórendszer A személyi jövedelemadó (szja) a jövőben egykulcsos lesz (jelenleg négykulcsos) és a szuperbruttó bérből fogják kiszámolni (mai bruttó bér plusz a munkaadó által fizetett egészségügyi és nyugdíj- biztosítás). Jövőre, 2008-ban ez az adó 15 százalék, míg 2009-ben 12,5 százalékos lesz. Á szokásos módon kiszámított szja esetében ez mintegy 23,1 illetve 19,5 százaléknak felel meg. A cégek által fizetett társasági adó 2008-ban 21, 2009-ben 20, míg 2010-ben 19 százalékra csökken. A csökkentett általános forgalmi adó (áfa) a jelenlegi 5 százalékról január elsejétől 9 százalékra emelkedik. Szociális szféra A gyermekgondozási szabadság alatt fizetett támogatásnak több fokozata, változata lesz. Ha az egyik szülő két évig marad otthon gyermekével, akkor havi 11400 korona állami támogatást fog kapni. Ha három évig marad, akkor havi 7600 korona lesz a támogatás. Ha pedig négy év mellett dönt, akkor ennek az időszaknak az első 21 hónapjában 7600, míg a továbbiakban 3800 koronára lesz jogosult. A gyerekszülési támogatás első gyereknél 15 ezer korona lesz, míg minden további gyereknél 13 ezer korona. Egészségügy Betegség esetén az első három napért nem jár semmiféle táppénz. A 4.-30. napért a táppénz a havi jövedelem 60 százaléka, a 31.-Ó0. napokon 66 százaléka, ezután pedig 72 százaléka. Január elsejétől bevezetik a vizitdíj fizetését az orvosoknál, kórházakban és a patikákban. Ezeket az illetékeket a krónikus betegeken kívül mindenkinek meg kell fizetnie, beleértve a gyerekeket és az időseket is. Az illetékek évi felső határa 5000 korona, ha valaki többet fizetne, akkor azt jogosult visszakérni egészségbiztosítójától. Az orvosi vizitért 30, a receptért 30, egy kórházi napért 60, míg a mentőszolgálat igénybevételéért 90 koronát kell fizetni esetenként. Ha egy orvos elutasítja a vizitdíj beszedését - az orvosok többsége ellenzi, mert a páciensével való kapcsolatok romlására számít - akkor 50 ezer koronás büntetést kell fizetnie. Mirek Topolánek cseh kormányfő (középen) jó szimattal rendelkezik. Megérezte, hogy ha nagyon szorosan is, ám gazdasági intézkedéscsomagja átmegy a parlamenten. (CTK-felvétel)
