Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-21 / 193. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 21. Vélemény és háttér 7- Drága bolondom, te vagy az utolsó, aki őszinte hozzám. A fírkászokat már mind kivégeztettem. (Peter Gossányi karikatúrája) Továbbra is ismeretlen Csehszlovákia 1968-as megszállásának öt áldozata Máig vannak kérdőjelek FIGYELŐ Hillary elbukik? George Bush amerikai elnök jobbkeze, Karl Rove vasár­nap úgy nyilatkozott: jó esélyt lát a republikánus győzelemre a 2008-as el­nökválasztáson, tekintve, hogy a közvéleménynek meglehetősen negatív a vé­leménye a demokraták ve­zető jelöltaspiránsáról, Hil­lary Clintonról, valamint a demokrata többségű kong­resszus működéséről. A Fe­hér Ház egyik legfőbb politi­kai stratégájának számító Rove - aki nagy meglepetést keltve a napokban jelentette be, hogy e hónap végén tá­vozik posztjáról - továbbra is úgy véli: a tavalyi félidős kongresszusi választásokon aratott demokrata győzelem ellenére hosszabb távon si­kerül megtartani a törvény- hozásban a republikánus többséget. A több televíziós műsorban is nyilatkozó Kari Rove, aki két texasi kor­mányzó-, majd két szövetségi elnökválasztáson is győze­lemhez segítette taktikájával George Busht, aki ezért „épí­tészként” emlegeti, azt mondta: megítélése szerint a Republikánus Párt eszméi közelebb állnak az amerikai nép gondolatvilágához és értékeihez. A demokraták vélhetően Hillary Clintont fogják jelöltnek választani, ez pedig csak a kormánypárt hasznára válhat - fejtette ki Rove. Mint hozzátette, a New York-i szenátor, volt first lady a Gallup felméré­seinek történetében az eddi­gi legnegatívabb megítélésű jelöltként lépett az elnökvá­lasztási kampányba. A stra­téga tagadta, hogy a kor­mány az országot megosztó politikát folytatna, és azt a véleményt is elutasította, hogy Bush „béna kacsa” len­ne. Azt mondta, hogy a Fe­hér Ház az oktatástól kezdve az adócsökkentéseken át az iraki háborúig egy sor kér­désben kétpárti támogatást élvezett. Bush szerinte bátor vezető, aki „egyetlen pilla­natban sem lazsál (...) azért jött, hogy elérjen dolgokat, és el is fog érni dolgokat egészen 2009. január 20-ig, amíg hivatalban lesz”. Hil­lary Clinton a demokrata párti elnökjelöltek vasárnap esti iowai televíziós vitáján azzal reagált Rove kritikájá­ra: a republikánus támadó gépezet elől egyetlen ellen­zéki jelölt sem menekülhet, de ő tudja, hogyan verje vissza őket. Clinton a múlt héten egy tévés kampányü­zenetben azt mondta, a min­dennapokban küzdő csalá­dok és a harcoló amerikai katonák Bush számára lát­hatatlanok. A Fehér Ház „lelkiismeretlennek” nevez­te a véleményt, Rove pedig egyenesen nevetségesnek. A USA Today/Gallup közös e havi felmérése szerint Hil­lary Clintonról az amerikai­ak 49 százalékának van ne­gatív véleménye, pozitívan 47 százalék nyilatkozik róla. Az AP/Ipsos ügynökség ku­tatása pedig azt mutatja, hogy Bush elnökről a meg­kérdezettek 35 százaléka vélekedik kedvezően, a je­lenleg demokrata többségű kongresszus működéséről pedig mindössze 25 száza­lék. (m) Összesen 93 emberéletet követelt Csehszlovákia ál­lampolgárainak soraiból az ország 1968 augusztusi megszállása a Varsói Szerződés öt tagállamának- köztük Magyarországnak- a hadseregei által. Ebből öt férfi személyazonossága továbbra is ismeretlen. KOKES JÁNOS A Cseh Tudományos Akadémia kortárs történeti intézete a prágai tavaszként ismert reformfolya­mat erőszakkal való letörése 39. évfordulójának az előestéjén in­ternetes honalapján nyilvános­ságra hozta az áldozatok névso­rát, ületve haláluk részletes körül­ményeit. „Biztos és ellenőrzött adatunk 93 olyan személyről van, akik az augusztusi megszállás kö­vetkeztében haltak meg 1968 vé­géig. Öt férfiáldozat személyazo­nossága azonban mindmáig isme­retlen” - mondta tegnap Prágá­ban Oldrich Tümá, az intézet igazgatója. Az öt ismeretlen áldozat közül három a megszállás első napján Prágában a Csehszlovák Rádió székháza előtt kibontakozott lö­völdözésben vesztette életét, a ne­gyedik áldozat is közel a rádió épületéhez esett el, míg az ötödik ismeretlen férfi a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizott­ságának Moldva-parti székháza előtt halt meg. Személyazonossá­Az osztrák igazságügyi minisz­ter az egész országra ki akarja ter­jeszteni azt a programot, amely­nek értelmében a kisebb börtön- büntetéseket közhasznú munka végzésével ki lehet váltani. Az in­tézkedésnek kettős célja lenne: egyfelől csökkenteni az osztrák börtönök túlzsúfoltságát, más­felől lehetővé tenni, hogy az el­ítéltek úgy róják le büntetésüket, hogy közben ne kelljen kiszakad­niuk társadalmi környezetükből. Az enyhítés azonban csak azokra vonatkozik, akik azért kerülnek rács mögé, mert nem tudják - vagy nem akarják - kifizetni a rá­juk kirótt pénzbüntetést. A szociáldemokrata párti Ma­ria Berger ősztől kívánja kibőví­gukat sem az akadémia történé­szeinek, sem a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumen­táló Hivatal (UDV) munkatársai­nak nem sikerült tisztázni. Miu­tán ezeket az áldozatokat az évti­zedek folyamán senki sem keres­te, a két történeti intézmény mun­katársai szerint az sem kizárt, hogy ezek esetleg a megszálló hadseregek katonái, vagy velük együttműködő személyek is lehet­tek. „Bizonyítékaink vannak ar­ról, hogy azokban a napokban né­hány katona megszökött alakula­tától” - állítja Oldrich Tűma. Kifejtette, hogy munkatársai rá­akadtak egy olyan, 1968 őszén történt eset dokumentumaira is, amelyek szerint néhány cseh ál­lampolgár megölt egy szökött bol­gár katonát, aki az út mellett állva megpróbálta megállítani kocsiju­kat, hogy elvigyék őt. A gyilkosok fejenként ötéves börtönbüntetést kaptak, s még szerencsésnek is mondhatták magukat, mert a teni az „inkább izzadni, mint ül­ni” elnevezésű programot, ame­lyet eddig Bécsben, Grazban, Linzben, Welsben és Innsbruck­ban próbáltak ki, a miniszter asszony megítélése szerint sike­resen. Elmondta, hogy a kísérlet útnak indítása óta - a programot hivatali elődje, Karin Gastinger vezette be - összesen 11.000 bör­tönnapot takarítottak meg: azok­nak, akik vállalták, hogy köz­hasznú munkát végeznek, ennyi­vel kevesebb időt kellett zárká­ban tölteniük. A nagykoalíciós kormányban részt vevő másik párt, a néppárt nem örül az elképzelésnek, mert úgy véli, hogy az üyen, a jogerős ítéleteket lazító intézkedések ár­tanak az általános közbiztonság­nak. Berger érve ezzel szemben későbbiek folyamán az ilyen ese­teket jóval szigorúbban büntették a hatóságok. A cseh akadémia kortárs törté­neti intézete összegyűjtötte eze­ket a történeteket, s jövőre, a megszállás 40. évfordulója alkal­mával könyv alakban is megjelen­teti őket. Ugyanakkor az intézet felszólította a nyilvánosságot, hogy segítsen tisztázni több, ed­dig még nem eléggé ismert ese­ményt, illetve írja meg az intézet­nek az ilyen irányú ismereteit. A részletesebb tisztázásra váró ese­tek az intézet honlapján találha­tók meg. A névsorban szereplő áldoza­tok döntő többsége fiatal. Nagy részük lőfegyver által esett el, ál­talában amikor köveket, üvegeket dobáltak a megszálló katonákra, vagy plakátokat ragasztottak az utcákon. Egy másik fontos csopor­tot azok az áldozatok alkotnak, akiket tankok és katonai gépko­csik gázoltak el. az, hogy az enyhítéseket nyilván­valóan csak ott alkalmazzák, ahol nem veszélyeztetik a közbiztonsá­got, másfelől azzal, hogy az elítél­teket nem szakítják ki környeze­tükből, elősegíthetik a rehabüitá- ciójukat. Sajtóértesülések szerint a bör­tönkörülmények javítását célzó, még kidolgozás alatt álló javasla­tok egyike, hogy a kevésbé súlyos bűncselekményt elkövető külföl­dieket feltételesen szabad lábra helyezik, egyúttal azonnali ha­tállyal kiutasítják az országból, és a jövőben megtagadják tőlük a be­utazást. A miniszter fontolgatja azt is, hogy módosítják a feltétel­hez kötött, próbaidős szabadon bocsátás kritériumait is. A szerző az MTI tudósítója Ki akarták szabadítani Dubceket Csehszlovák ejtőernyősök Alexander Dubcek, a Prágai Tavasz ve­zéralakjának kiszabadítására készültek, miután az országot meg­szállták a Varsói Szerződés csapatai 1968. augusztus 21-én - írta az iDnes hírportál. A támadást, amelyet az utolsó részletig kidolgozott egy elit kommandó, parancsnokok szűk köre tervezte, akik akkori­ban meg voltak győződve arról, hogy az akció sikeres lesz - állítja az iDnes. A beszámoló szerint a volt csehszlovák ejtőernyősök soká­ig nem beszélhettek az akcióról, és még napjainkban sem túl közlé­kenyek. Az érintett légideszant ezredet a következő években ellen­forradalmárnak bélyegezték és feloszlatták, a tisztek többségét el­bocsátották a hadseregből, (ctk) Az osztrák igazságügyi tárca szerint a program segíti az elítéltek rehabilitációját Börtön helyett munka RÁCZ PÉTER KOMMENTÁR Vidám kazah jurta JARÁB1K BALÁZS Nurszultan Nazarbajev kazah elnök igazán ért a választások időzíté­séhez. A világ közvéleménye ilyentájt elsősorban a nyaralással van elfoglalva, így a kazah - érdemes megjegyezni, előrehozott - parla­menti választások eredményét majd elolvassák az aktuális e-maü- ben valamikor a vakáció után. Pontosan ez kell a fő cél, az EBESZ el­nöki pozíciójának eléréséhez 2009-ben. Nurszultan Nazarbajev ez­zel szeretné megkoronázni eddigi tizenhat éves uralkodását. Utána feltehetőleg már nem választtatja meg magát. Pedig a hétvégi kazah választás akár mérföldkő is lehet az ország történetében. Befejeződni látszik ugyanis az az ezredforduló tájékán kezdődött folyamat, amikor a kazah eliten belül Közép-Ázsiában nem látott politikai versengés zajlott a Nazarbajev utáni Kazahsztán birtoklásáért. Mivel a politikai versengés az államfő családjába is begyűrűzött (nagy a család, de tényleg) az idős, de ereje teljében lévő elnök beavatkozott a belpolitikai csatározásokba, a lánya, Dari- gajavára. Mindenesetre, az országra, főleg kőolaj-tartalékai miatt, érdemes jobban odafigyelnünk. Kazahsztán ugyanis mára a világ egyik legna­gyobb kőolaj-kitermelője a maga napi 1,5 miiló hordójával. A kazah kormány 2015-re már 3,5 millió hordóval számol. Mivel a legtöbb elemző szerint az energia ára csak növekedhet, így vüággazdasági szempontból a jövőben érdemes számolni az országgal. Akár a ka­zah kőolaj is felválthatja az oroszt, amennyiben sikerül erre a célra az Ogyessza-Brody vezetéket használni. Egyelőre nem sikerült. A lakosság többsége muzulmán, ám az ország nyugati orientációjú, és jól működő gazdasági intézményekkel rendelkezik. Az erős és ha­tékony kazah bankrendszer már a régió kevésbé stabil országainak (Afganisztán, Kirgizsztán, Grúzia) egyik legnagyobb befektetője. Eh­hez jól jönne egy működőképes és demokratikus politikai intéz­ményrendszer, ám fennállásának tizenöt éve óta Kazahsztánban nem sikerült olyan választásokat tartam, amelyeket a nemzetközi megfigyelők (éppen az EBESZ) szabadnak nyilvánítottak volna. A hétvégén sem. Napirenden van az ellenzék aktivistáinak letartózta­tása, és nem létezik szabad sajtó sem. Sőt az ellenzék két vezérét is holtan találták az elmúlt év során. A körülmények gyanúsak voltak, a tettesek nem kerültek elő. Ennek ellenére Kazahsztán az egyik legfontosabb célállomás a többi közép-ázsiai ország szegény munkavállalói számára. Ám a kőolajból származó dollármilliók és a közép-ázsiai viszonylatban jelentős kö­zéposztály ellenére az ország égjük legnagyobb problémája még mindig a szegénység. így is elmondható, hogy Kazahsztán a legvidá­mabb jurta Közép-Ázsiában. Nazarbajev utódlását az elitek „kezelni” tudják az ellenzék leállításával. Az új parlamentbe az ellenzék már be sem jutott. Ám - ahogy ezt mi, magyarok jól tudjuk Kádár óta - ez hosszú távon kevés lesz az üdvösséghez. JEGYZET Tévéjátékok hídszerepben JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Évekig nem néztem tévét, most viszont megpróbálom kárpótol­ni magamat, s a nyári hőségben kellemesnek tűnnek a televízió képernyője előtt eltöltött órák. Míg a magyar közszolgálati tele­víziók elsősorban a harmincas- ötvenes évek olcsó pénzen ké­szült, könnyed hangvételű, sem­mitmondó vígjátékait, valamint az archívumban fellelhető kaba­réjeleneteket veszik elő, a szlo­vák televízió kettes csatornáján az elmúlt évtizedekben készült igényes televíziós játékokat vetí­tik. Klasszikusok és a közelmúlt eseményeit idéző televíziós játé­kok egyaránt bőségesen szere­pelnek a programban, sőt olyan darabok is előkerültek, amelye­ket eddig valamilyen oknál fog­va nem is láthatott a nagyér­demű. Most látom csak, hogy ezek az akkor tucatszám készült stúdiófelvételek mennyire kiáll­ták az idő vasfogát, s bár azóta felgyorsult a világ, mégis érvé­nyes szövegeket hallhatunk nagyszerű színészek tolmácsolá­sában. Ebben a bizonyos időszakban Magyarországon is számtalan tévéjáték készült, mégis csak elvétve láthatunk belőlük egyet-kettőt. Legfeljebb az Egy óra múlva itt vagyok és egyéb bárgyú sorozatok bukkan­nak fel itt-ott. Szomorúan ta­pasztaltam viszont, hogy bár ezer éve egymás mellett élünk, ahogy egymás irodalmát, úgy egymás televíziós műsorait sem ismeijük. Alig-alig bukkan fel a szlovák televízióban egy-egy magyar, a magyarban pedig egy- egy szlovák film, de azokban sincs sok köszönet. A napokban a szlovák televízió két olyan so­rozatot is a műsorára tűzött, amely közös történelmünk egy- egy izgalmas korszakát villantja fel. A Sangala Ádám Ladislav Nádasi-Jégé klasszikus regé­nyéből készült, s az 1600-as években játszódik vegyes nyelv- területen, míg a másik Bél Má­tyás életét dolgozza fel. Mindkét alkotás a hetvenes években ké­szült, s érdekes adalék a szlovák­magyar együttéléshez. S ekkor már nem is merem említem a Stúrék életét és munkásságát feldolgozó sorozatot vagy netán Juraj Jakubisko Ezeréves méh c. filmjét. Bezzeg a magyar televí­zió csak Benyovszky Móric édes­bús történetét vette át, amit az­óta is unos-untig ismétel. Igaz, hogy a szlovák televízióban sem találkoztam Jókai vagy Mikszáth Kálmán történeteiből készült magyar filmfeldolgozásokkal. De ahogy nincs együttműködés a televíziók között, nincs a szín­házaink és újabban irodalmaink között sem. A Csemadok elnöke nemrég hangzatosán bejelentet­te, ő a kulturális minisztérium pénzosztó bizottságának tagja­ként nem támogatta a fordítási­rodalmat. Ahogy a felsorolt pél­dák mutatták, eddig sem volt di­vat a közeledés egymás kultúrá­ja felé (nemcsak a szlovák kultú­rát, más környező népek kultú­ráját sem ismeijük), de ezek sze­rint ma már ezt illik büszkén vi­lággá is kürtölni.

Next

/
Thumbnails
Contents