Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-21 / 193. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb veszélyes fogkrémek Pozsony. Újabb veszélyes fogkrémek kerültek forgalomba az országban - figyelmeztet a Közegészségügyi Hivatal. A kínai fogkrémek fagyálló folyadékot tartalmaznak, ami hányingert, rosszullé- tet, a veseműködés leállását, légzési panaszokat okozhat, és kómához is vezethet. A veszélyes termékek elsősorban a gyermekek és a vese- illetve májproblémákkal küszködök számára veszélyesek. Semmiképpen se használjuk tehát a következő márkajelzésű fogkrémeket: MAXAM Triple Action Toothpaste, CqoI Mate Toothpaste, Amalfi-Dent Classic Toothpaste, Amalfi-Dent Herbal Toothpaste, Zhicheng Aloe SuperWhitening Toothpaste, In Chinese Toothpaste, Zahncreme Toothepaste new 4 U és Gilchrist &Soames Toothpaste Dentifrice. (SITA) Kulturális utalványok januártól Pozsony. Januártól ismét beindul a kulturális utalványok rendszere - tájékoztatott a kulturális tárca. A minisztérium 100 millió koronát különített el a jövő évre erre a célra. Idén azért állították le az utalványok rendszerét, mert a projekt hatékony működésének kidolgozásához szükség volt a tavalyi próbaév elemzésére. (SITA) Több pénzt kapnak a köztisztviselők Pozsony. Jövőre emelkedik a közigazgatásban és az államigazgatásban dolgozók bére. Az előbbiek 4%-os, az utóbbiak háromszázalékos valorizációra számíthatnak A 2008-ra jóváhagyott kollektív szerződés értelmében egy héttel több szabadságra és plusz egy havi bérre jogosultak, a munkaidejük heti 37,5 órára csökken. (SITA) Az állam stratégiai tulajdona a pozsonyi légikikötő Fico elégedett a reptérrel TASR-HÍR Pozsony. A főváros repülőtere időben felkészül a schengeni övezethez való csatlakozásra - tájékoztatott Robert Fico, aki tegnap munkalátogatása alkalmával méltatta a Müan Rastislav Stefánik reptér vezetőségének munkáját. Elmondta, hogy a jelenlegi kormány többet tett a schengeni övezethez való csatlakozásért, mint a Dzurinda- kabinet négy év alatt. Fico arra is emlékezteti, hogy kormánya leállította a reptér privatizációját, mert „nagyon egyszerű eladni valamit és felvenni érte az ellenértéket” - nyilatkozta a kormányfő, aki szerint a reptér előtt nagy lehetőségek állnak: egyrészt az űj terminálok, parkolók, hotelek kiépítése, másrészt a légi teherszállítás terén. „A repteret stratégiailag jelentős tulajdonnak tekintjük, és azt akarjuk, hogy az állam felügyelete alatt maradjon” - tette hozzá a miniszterelnök. Főleg az érsekújvári és a galántai gazdák szenvednek Elhanyagolják a biztosítást ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az elmúlt években leginkább az Érsekújvári, a Lévai és a Galántai járás agrártermelőit érték természeti csapások. Idén is az átlagosnál többször sújtotta a természet a gazdálkodókat, főleg a vihar, a jégeső és a tavaszi talaj menti fagy okozott károkat a gyümölcsösökben, a szőlőben és az olajosrepcében - derült ki a Generáli Biztosító tájékoztatójából. Viera Tóthová, a pénzintézet szakértője tegnap közölte: 1992-ig kötelező volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára a természeti csapások elleni biztosítás megkötése, napjainkban viszont önkéntes, ennek hatására a gazdálkodók alig 35 százaléka köt biztosítást. Ez nagyon alacsony mutató, pedig a szélsőségessé váló időjárás hatására egyre gyakoribb az árvíz, a belvíz és a jégeső (az aszály is, ám erre nem köthető biztosítás). A hazai piacon az agrárszférában három biztosító jeleskedik, az Allianz, az Uniqa és a Generali, közülük az utóbbi a termésen kívül a tenyészállatokat, a mezőgazdasági erőgépeket is biztosítja. Bár sok mezőgazdász drágállja a biztosítások mértékét (ennek nagysága a természeti csapásoktól is függ), azonban nem árt tudatosítani: a biztosítók a számos természeti csapás miatt minden befizetett 100 koronából 60-65 koronát kénytelenek visszafizetni a farmereknek, (shz) Az eddigi rendszer a szaktárca szerint nem vezetett a munkanélküliség csökkenéséhez Havonta csak egyszer a hivatalba Pozsony. Januártól havonta már csak egyszer kell jelentkezniük a munkahivatalokban a regisztrált munkanélkülieknek a mostani heti-kétheti alkalommal szemben. Legalábbis ezzel számol a foglalkoztatási törvény módosítása. SÁNDOR RENÁTA A jelenleg érvényes törvény szerint általában kéthetente kell .jelentkezni” a munkahivatalban, és igazolni, hogy állást keresnek, hetente pedig a, jiosszú távú” munka- nélkülieknek, vagyis azoknak, akik több mint egy éve vannak állás nélkül. Havonta egyszer most csak azoknak elég jelentkezniük, akik valamilyen átképzésen vesznek részt, vagy közhasznú munkát végeznek. A szociális tárca szóvivője, Olga Skorecová szerint a jelenlegi gyakorlat nem vezetett a munkanélküliek számának csökkenéséhez, sőt azok száma, akik évek óta vannak állás nélkül, mérsékelten növekedett. A munkahivatalok igazgatóinak nagy része is úgy vélekedik, hogy a heti-kétheti jelentkezési kötelezettség nem hatékony, nem vezet a munkanélküliség csökkenéséhez, Skorecová szerint a nyilvántartott munkanélküliek egy része csak az idejét vesztegeti azzal, hogy a munkaadókat jáija, akik „pecsétes papírral” igazolják, hogy nem tudják alkalmazni az álláskeresőt. A törvénymódosító javaslat tovább-, ra is kötelezné a munkanélkülit, hogy aktívan keressen munkát, és ezt igazolja. Miroslav Beblavy, a tárca volt államtitkára a havi egyszeri jelentkezést a munkahivatalban kevésnek tartja. Véleménye szerint ez csak akkor elfogadható, ha a munkanélküli például átképzésen vesz részt, tehát nem várható, hogy azonnali belépéssel talál munkát. Több elemző is úgy véli, ez a módosítás majd a külföldön feketén munkát vállaló malmára hajtja a vizet, hiszen miután havonta csak egyszer kell jelentkezniük a hivatalban, könnyebben megtehetik, hogy külföldön vállaljnak munkát. A minisztérium a törvénymódosító javaslatában kötelezné a munkahivatalt, hogy havonta legalább egyszer ajánljon a munkanélkülinek megfelelő állás- vagy átképzési lehetőséget. Intenzívebbé tenné tehát a hivatal és az ügyfél közti együttműködést „ahelyett, hogy a hivatal passzívan tudomásul venné, mit tett a kliens azért, hogy munkát találjon.” A foglalkoztatási törvény több jelentős módosítást is tartalmaz, az egyik ezek közül, hogy az állam hozzájárulhat a legalacsonyabb bérrel rendelkezők fizetéséhez. Ez a rendelkezés azokra vonatkozik, akiknek a bruttó bére alacsonyabb a minimálbér 1,2-szeresénél, és csak akkor, ha alkalmazásuk előtt legalább 3 hónapig munkanélküliek voltak. A minimálbér októbertől A tervek szerint ritkábban kell majd találkozniuk (Jón Kroslák illusztrációs felvétele) 8100 korona, tehát az állami hozzájárulásra az jogosult, akinek bére nem haladja meg a 9720 koronát. A támogatás viszont nem a munka- vállalónak, hanem a munkaadónak jár az alkalmazott utáni társadalom- és egészségbiztosítási járulékok fizetésére. További változás a törvényben, hogy a hátrányos helyzetű munkakereső - egészségkárosodott, hosszú ideje állás nélkül lévő, alacsony képzettségű, pályakezdő vagy 50 éven felüli - ún. beilleszkedési vagy betaníttatási támogatást kapna, legfeljebb három hónapig. Ez idő alatt a módosító javaslat szerint a munkaadó és a leendő Elégedetlenek az egyeztetéssel a munkáltatók Sóhivatal ez, nem tanács! UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Az érdekegyeztető tanács sóhivatallá vált, állítják a munkáltatók képviselői, akik mérlegelik, hogy a jövőben részt ve- gyenek-e a munkájában. A tegnapi ülés idő előtt megszakadt, mivel a tanács a munkáltatók szerint nem volt hajlandó tárgyalni a nyugdíj- törvény módosításához benyújtott javaslataikról. „Kész javaslattal érkeztünk az első pillérben keletkező hiány pótlására, a miniszter azonban nem engedte, hogy bemutassuk” - mondta Jozef Spirko, a Munkaadók Országos Szövetségének (RÚZ) alelnöke. Jozef Machyna szakszervezetek képviselője úgy véli, hogy csak azzal volt gond, hogy elképzelésüket csak az ülésen vették elő, nem tájékoztatták róla előre a partnereket. Spirko azonban úgy véli, hogy a munkaadók képviselői a jövőben nem vesznek majd részt az érdek- egyeztetési folyamatban, mivel az szerintük csak a szociális ügyi minisztérium által rosszul előkészített törvények leplezését szolgálja. A tanács tegnap tehát nem fejezte be a tervezet vitáját, mely hamarosan a kormány elé kerül. Ugyan a minisztérium már több korábbi elképzelését módosította, a tervezet azonban több jogász szerint is alkotmányellenes elemeket tartalmaz. Ilyen például az a rendelkezés, mely nem engedélyezné, hogy a nyugdíj folyósításával párhuzamosan dolgozzanak azok, akik korkedvezményes nyugdíjat kapnak. Az alaptörvénnyel ellentétesnek tartják azt a rendelkezést is, mely a jelenlegi 10-ről 15 évre emelné a nyugdíjspórolás minimális időtartamát. Ä jogszabálytervezet a munkaadók tiltakozása ellenére várhatóan már szeptemberben a parlamentbe kerül, (lpj, s) Marek Madaric elégedetlen az Ifjú Szivek vezetésével Pappnak intézkednie kell UJ SZO-ERTESULES Pozsony. Továbbra sem tudni, távoznia kell-e az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes éléről Papp Sándornak. Marek Mad’aric kulturális miniszter tegnap ismételten elégedetlenségét fejezte ki Papp igazgatói tevékenységével kapcsolatban. Egyben felszólította a táncegyüttes vezetőjét, azonnali hatállyal hozzon intézkedéseket a működőképesség helyreállítására, tájékoztatta lapunkat Jozef Bednár, a tárca szóvivője. „A kulturális minisztérium célja, hogy a táncegyüttes a saját múltbeli hagyományaira alapozva továbbra is magas szintű művészi színvonalat képviseljen, működése során pedig gazdaságosságra és hatékonyságra törekedjen” - áll a minisztérium legfrissebb, tegnapi nyilatkozatában. Ami eddig történt: Papp Sándor első lépésben augusztus 10-éig kapott határidőt a kulturális minisztériumtól, hogy pótolja azokat a hiányosságokat, melyeket a féléves számadás, a tárca által megkövetelt részletes gazdasági és tárgyi értékelés az együttesnél feltárt. Előzőleg, július elején Marek Mad’aric már írásbeli figyelmeztetésben részesítette a táncegyüttes vezetőjét, mivel úgy ítélte meg, hogy Pappnak nem sikerült ellátnia a munkaköréből adódó feladatait: biztosítani a táncegyüttes működőképességét, előkészíteni egy új műsort. Ezzel párhuzamosan, augusztusban gazdasági ellenőrzést rendeltek el az Ifjú Sziveknél. Az igazgató augusztus 17-éig kapott határidőt arra, hogy az együttes gazdálkodásában megállapított hiányosságokat kiküszöbölje, illetve a rendellenességek eltávolításának módjáról írásbeli jelentést tegyen. (-cz-e) Csehországban rendszeresen megemlékeznek a Prágai Tavaszról, ma is országszerte tartanak helyi rendezvényeket a megszállás 39. évfordulóján Prága most is őrzi hatvannyolc fájó emlékét ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Prága. Bár a mai hivatalos cseh politika felemásan viszonyul az 1968-as Prágai Tavaszhoz, az egykori Csehszlovákia augusztusi megszállásáról a szövetséges Varsói Szerződés öt tagállamának a hadserege által ennek ellenére rendszeresen minden évben megemlékeznek. A központi emlékünnepségre már hagyományosan az egykori Csehszlovák Rádió székhelyén kerül sor, amely a Vinohrady sugárúton közel a Vencel térhez terül el. Ezen a helyen 1968. augusztus 21-e után komoly összetűzésekre került sor a megszállók és a tiltakozó lakosság között, s az incidenseknek több halálos áldozata is volt. A rádió épületére a rendszerváltás után emléktábla került, amelyet idén is megkoszorúznak. A11 órakor kezdődő megemlékezésen részt vesz Mirek Topolánek, kormányfő, Miloslav Vicék és Premysl Sobotka, a parlament két házának elnöke, valamint Pavel Bém, Prága főpolgármestere. A megemlékezést a közszolgálati televízió hírcsatornája, a CT24 egyenesben közvetíti. A politikainak minősíthető központi rendezvényen kívül országszerte számos helyi megemlékezésre kerül sor, megkoszorúzzák az akkori eseményekben tragikusan elhunyt személyek emléktábláit, esetleg emlékműveit. Prágában például az esti órákban a Kisoldali metró megállóban lesz megemlékezés Marie Charouskováról, akit a megszálló katonák öltek meg. Hasonló megemlékezések vannak jelezve Brünnből, Liberecből és néhány más városból is. Az évfordulóval idén is, mint a korábbi években mindig, külön műsorokban fog foglalkozni a Cseh Televízió is. Az idén például olyan dokumentumfilmet sugároztak, amelyben a megszálló országok állampolgárai vallottak akkori tapasztalataikról. A filmben megszólaltatták E. Fehér Pál, magyar újságírót is, aki akkoriban mint a Népszabadság különtu- dósítója kísérte figyelemmel az eseményeket, s írt róluk a magyar pártlap számára. Aránylag nagy teret kap az évforduló minden évben az írott sajtóban is. A megszállás évfordulóját ugyan augusztus 21-én ünnepük, a „baráti országok” hadseregei azonban már 1968. augusztus 20-án, éjjel 11 órakor átlépték az országhatárokat. „Északról, keletről és délről lépték át a határokat, az ország elfoglalásáról csak 21-én, este nyolc órakor értesítették a prágai amerikai nagykövetséget*’ - tájékoztatott az eseményekről Ivan Laluha történész, Alexander Dubcek jó barátja. Szerinte a Csehszlovák Kommunista Párt akkori első titkárának már korábbi jelekből számítania kellett volna a legrosszabb megoldásra is. „Leonyid Brezsnyev szovjet párttitkár már februárban cenzúrázta Dubcek beszédét, több részét kihúzta” - mesélte a történész, aki akkor Dubcek közeli munkatársa volt. Szerinte a megszállás tervét már áprilisban elkészítették Moszkvában, (-kés, lpj) munkavállaló kölcsönösen „tesztelheti” egymást, a munkaadó a gyakorlatban győződhet meg az állást kereső alkalmasságáról. A „beilleszkedés” ideje alatt a heti munkaidő legfeljebb 30 óra. A támogatás összege a létminimummal egyenlő, jelenleg az 5130 korona. A munkahivatal vagy a munkaközvetítő ügynökség e három hónap alatt az útiköltséget és a szállás- költséget is téríti, ha az egy napra számítva nem haladja meg a 3300 koronát. Elemzők szerint ez tulajdonképpen a munkaadóknak kifizetődő, hiszen jobban jár, mintha minimálbérért alkalmazná a munkanélkülit. fsán, sm) .. <-' _______s? ' jY..___I. ■ 1968 a ugusztusában Pozsony utcái csatatérre hasonlítottak (Képarchívum)
