Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-20 / 192. szám, hétfő

A nap száma: Ennyi nap múlva vezetheti be Szlovákia az eurót. AKCIÓS REPÜLŐJEGYEK > NEW YORK... 8.005 Sk > PÁRIZS ............190 Sk > TO RONTO... 17.327 Sk > TEL AVIV......6.806 Sk > T ENERIFE .... 9.590 Sk > LONDON..............1 Sk > S YDNEY .... 26.346 Sk > BANGKOK... 10.740 Sk 2007. augusztus 20., hétfő Ára 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 60. évfolyam, 192. szám www.ujszo.com Drágulhat mindennapi kenyerünk Az idei termés nem érte el az átlagot, a gabona­árak emelkednek, a kenyér ára ezt fogja követni 7. oldal Hurrikán halálos áldozatokkal A Dean nevű hurrikán tombol a Karib tenger térségében, eddig hat emberéletet követelt 20. oldal A nap mondata: Inkább az a ribanc nővéred kellene Ezt mondta Matterazzi Zidane-nak az emlékezetes fejelés előtt a tavalyi focivébén. A magyar köztársasági elnök a mátyusföldi Deákiban emlékezett Szent István királyra Sólyom László a semmibe vezető utakról Deáki. Sólyom László magyar államfő a mátyusföldi tele­pülésen tegnap megkoszorúzta Szent István szobrát. Az államfő gyakoribb látogatásokat és hatékonyabb érdek- képviseletet ígért. A megemlékezésen az MKP csaknem teljes vezetése is jelen volt. GAÁL LÁSZLÓ .Legalább olyan fontos ez az itte­ni mai ünnepség, mint a holnapi székesfehérvári, ahol a nemzeti ün­nepünk alkalmából mondok majd beszédet” - jelentette ki Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnö­ke elmondta, feltett szándéka, hogy minél többször ellátogasson a határon túli magyarlakta települé­sekre, és találkozzon az ott élő ma­gyarokkal, mert mint mondta: „van mit helyrehoznunk”. A jeles vendéget és feleségét Bukovsky János polgármester, Csá- ky Pál, az MKP elnöke és Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövet fogadta, a környékbeli polgármes­terek jelenlétében. A helyi műem­lék templomban Csutora István he­lyi plébános köszöntötte a magyar államfőt, majd Orosch János, a Po- zsony-nagyszombati Főegyházme­gye segédpüspöke celebrált szent­misét. Az istentiszteletet követően az államfő megtekintette a Szent István-kápolnát, a deáki műemlék templom legősibb részét. A kápol­na azon kevés épen maradt épüle­tek egyike, amelyeket Szent István király építtetett. Sólyom László ezután a Szent István emlékműnél mondott beszé­dében megjegyezte, éppen az üyen templomok segítettek ezer eszten­dőn keresztül megtartani a ma­gyarságot. Arra is emlékeztetett az államfő, hogy Szent István intel­mei, amelyekben az országában élő idegen nemzeteket is egyenran­gúnak tekintette, ma is érvényesek. „A mai Európában is helye van a pozitív diszkriminációnak, hogy a nemzeti kisebbségeknek az alapis­kolától az egyetemig biztosítva le­gyen az anyanyelvű oktatás lehető­sége, és hogy a kulturális szféráju­szükséges, hogy megkapják azokat a jogaikat, amelyeket a nemzetközi egyezmények biztosítanak, és hogy nem a beíügyekbe való beavatko­zás az, ha az anyaország segítséget nyújt a határon túl élőknek. A magyar államfő után Csáky Pál mondott beszédet, egyebek mellett megjegyezve, hogy az államhatár­ok nem azonosak a nemzet határa­ival. Ismertette egy az MKP által készíttetett reprezentatív felmérés eredményeit, amely szerint a szlo­vákiai magyarok a saját identitásuk szempontjából a legfontosabbnak a saját településüket tartják, a máso­dik helyen van a régió, a harmadik helyen holtversenyben az összma- gyarság és az európaiság végzett, utána messze lemaradva követke­zett csak az államhoz való tarto­zás. Csáky rámutatott: aki magyar­ként ezután is szlovák iskolába hatja majd a gyerekét, az nagyon bezárkózott gondolkodású. Az MKP elnöke figyelmeztetett, a szembenállás és a torzsalkodás nem vezet sehova, csak gyengíti a nemzetet, s ez az üzenet egyaránt szólhat a Dunától délre és a szlová­kiai magyarságnak is. Csáky Pál, Sólyom Erzsébet, Sólyom László és Bukovsky János a deáki megemlékezésen (Pavol Funtál felvétele) kát saját maguk igazgathassák.” Megjegyezte, hogy a schengeni ha­tárok kibővítése olyan lehetősége­ket ad, amelyeket nem szabad el­szalasztani. „Meg kell újítani azo­kat az utakat, amelyek ma a sem­mibe vezetnek, amelyeknek az ál­lamhatárokon vége szakad - figyel­meztetett Sólyom László, majd fel­tette a kérdést: „Miért nincsenek hidak? Miért van a Dunán csak há­rom híd, és miért nincsenek hidak az Ipolyon? És miért van az, hogy a 700 kilométeres szlovák-magyar államhatár határvidéke a legelma­radottabb régiókhoz tartozik.” „Én örülök annak, ha Gasparovic elnök úr megjelenik egy szlovákok lakta magyarországi faluban, Me- szics horvát államfő évente meglá­togatja a magyarországi horváto- kat, én is gyakrabban szeretnék majd ellátogatni a felvidéki magya­rok közé.” Megígérte, hogy állam­fői minőségében igyekszik az euró­pai államfőket felvilágosítani a ma­gyarok helyzetéről, arról, hogy egy államban a nemzeti kisebbség nem veszélyt jelent az államra, hanem gazdagítja azt. Emellett viszont Jelentős forgalomkorlátozások és útlezárások várhatók ma a magyar fővárosban Biztonságos ünnepet ígérnek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A bevonulás a husáki normalizáció kezdetét jelentette Harminckilenc évvel ezelőtt szállták meg Csehszlovákiát NAHÁT! Űrhotel öt év múlva? Barcelona. 2012-ben meg akarják nyitni az első űrhotelt egy barcelonai vállalkozás ve­zetői. Terveik szerint egy há­romnapos űrtartózkodás négy millió dollárba kerül egy sze- mélynék. A „Galaktikus lak­osztály” nevet viselő űrhotelben a vendégek napi 15 napfelkeltét élhetnének át, élvezhetnék a súlytalanságot és Pókember módjára közlekedhetnének a szobában. Xavier Claramunt, a cég igazgatója elmondta, hogy a három hálószobás szálloda leginkább egy molekula mo­delljéhez hasonlít majd. Ennek az oka az, hogy minden szobá­nak önálló rakéta meghajtása lesz. Ha az űrturisták elunták magukat a szobában, akkor tudományos kísérletekben ve­hetnek részt. (MTI) Budapest. A korábbi 1500 méte­ressel szemben idén mintegy 3700 méternyi partszakaszon élvezhetik a Szent István napi tűzijátékot azok, akik a magyar fővárosba láto­gatnak. A szervezők szerint ez erő­síti a biztonságot, hiszen csökken a zsúfoltság, nagyobb területen osz­lanak majd el az érdeklődők. A műsor során 15 új, Magyaror­szágon még soha nem látott lát­ványelemet mutatnak be. Többek között Tűzmozsarak, Lángoló víz, Versengő Hidak, Stroboszkóp fan­tázianévre hallgató új formációk világítják majd meg Budapest egét. Az összesen mintegy 45 ezer rakéta méretétől függően különböző ma­gasságokba jut fel. A legkisebb, 24 milliméteresek mintegy 30 méteres magasságig jutnak fel, a legna­gyobb, 300 millimétereseket pedig a Citadelláról fellőve közel 600 mé­teres magasságba repülnek. A kormányszóvivői iroda tájé­koztatása szerint a tűzijáték kap­csán kiemelt szerepet szentelnek a biztonsági intézkedéseknek. A rendezvény lebonyolításában 40 szakképzett pirotechnikai szakem­ber vesz részt, a rakétákat speciá­lis, a berobbanást akadályozó üvegszálas vetőcsövekből lövik ki. A kilövések egy indítókulcs segít­ségével bármikor megszakíthatok lesznek. Tavaly a rendkívüli[ erősségű vihar felkészületlenül érte a szervezőket (TASR/EPA-felvétel) A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős forgalomkorláto­zások és útlezárások lesznek, illet­ve vannak már érvényben az au­gusztus 20-ai események kapcsán Budapesten. A részletes lista a rendőrség internetes oldalán olvas­ható ( www.rendorseg.hu ). A korábbi évekkel ellentétben, idén csak a legmagasabb állami ki­tüntetéseket adja át a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házel­nök az augusztus 20-i parlamenti ünnepségen. A Köztársasági Elnöki Hivatal hangsúlyozta: 2007-től csak a középkeresztig ad át díjakat az államfő. Sólyom László, Gyurcsány Fe­renc és Szili Katalin hétfőn össze­sen 27 kitüntetettnek adja át a Köz- társasági Érdemrend Nagykereszt­jét és Középkeresztjét a Parlament­ben. A többi kitüntetést a Köztársa­sági Elnöki Hivatal kezdeményezé­sére a felteijesztő minisztérium képviselője adja át. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma van a 39. évfordu­lója a Varsói Szerződés öt tagorszá­gából küldött csapatok csehszlová­kiai bevonulásának. Az intervenció annak a reformfolyamatnak vetett véget a korabeli közös államban, amely az 1963-tól egyre erőtelje­sebben bontakozott ki a kommu­nista párton és a társadalmon be­lül. A szovjet, kelet-német, lengyel, magyar és bolgár alakulatok au­gusztus 20-án kezdték meg az or­szág teljes megszállását, s egy időre a civil életet is szinte teljesen meg­bénították. Bár Csehszlovákia Kom­munista Pártjának reformszárnya tiltakozott a katonai beavatkozás ellen, Moszkva ezt gyakorlatilag fi­gyelmen kívül hagyta. A reformer pártvezető Alexander Dubceket és társait letartóztatták, majd fokoza­tosan teljesen kiszorították őket a közéletből, sőt, magánéletükben is zaklatták a főbb vezetőket. A hat­vannyolcas Prágai Tavasznak a szovjetbarát pártvezetés hatalomra kerülése vetett véget, ekkor alapo­zódott meg Gustáv Husák norma- lizációs rendszere, amely lényegé­ben csak 1989-ben dőlt meg. Egy évvel a történtek után Prágában és Brünnben is tiltakoztak a megszál­lás ellen, négyen életüket vesz­tették. Prágában tankok és bariká­dok is voltak az utcákon, de a meg­mozdulásokat elfojtották. A bevonulás és az azt követő ha­talmi terror miatt életüket vésztők hozzátartozói tavaly év végéig kér­vényezhettek pénzbeli kárpótlást a szlovák államtól. Az igazságügyi tárcához 179 kérvény érkezett, ezek közül 89 esetben összesen 9,5 millió korona kárpótlást ítéltek meg. Hatvanhat kérvényt elvetett a tárca, (sita, ű) 34 9 771335 705014 AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK IDŐJÁRÁS NÉVNAP USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN ▼ ▼ ▼ ▼ ▼ T Országszerte csapadék Ma az Istvánokat és 25,094 33,768 49,725 1,220 12,965 8,806 A hőmérséklet 19 és 26 fok között alakul. a Vajkokat köszöntsük! ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Telefon: 02/59 23 34 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents