Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-17 / 190. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 17. Sport 17 Német Valéria korábban még könyvet sem nyert, de az első díjra megérte várni Keresztfiáé lesz a tévé Tippversenyünkben nem meglepő, hogy a törzstippelők családtagok nevén, több szelvénnyel is játszanak - így aztán nem csodálkozunk, amikor tavaszi első díjasunkat, Német Valériát keresve férfihang jelentkezik a telefonban. A pozbai nyertes nevében keresztfia, Krisztián játszott, de a díjátadáskor kiderül, Valéria asszony is érdeklődik a foci iránt. BŐD T1TAN1LLA Pozbán a pontos instrukciók (utolsó ház a falu végén a hídnál) ellenére is háromszor megfordulunk, mert nem akaijuk hinni, hogy a 222-es ház után a 214-es következhet. A helybeliek azonban útbaigazítanak, s már nyertesünk is elénk siet. „Hiányoznak itt házak, azért a furcsa számozás” - magyarázza Valéria asszony, mialatt az autóból előkerül a díj - egy LCD-tévé. Kicsomagolás közben rögtön rá is térünk az örök témára, a focira. , A területi bajnokságokhoz annyira nem értek, de a Corgon ligában meg az I. ligában már ismertebbek a csapatok és a játékosok. Mindig elolvasom az újságban a sportot is. Jobb meccseket, UEFA-kupát, világbajnokságot vagy más válogatott mérkőzést a tévében is szívesen megnézek, csak az a baj, hogy télen nincs foci, pedig akkor jobban ráérnék” - sajnálkozik Valéria asszony, de gyorsan ismét felderül az arca, miközben a szobát beteríti a sok csomagolópapír és fólia. „Kellemes rendetlenség ez! - mondja mosolyogva. - Nagyon örülök, mert nagyon ritkán nyerünk valamit, talán ez az első alkalom. Volt már az Új Szóban játék máskor is, akkor sok más mellett könyveket lehetett nyerni. Kicsit el is szomorodtam, hogy én még egy könyvet sem nyertem, pedig ott annyian voltak a nyertesek között... De erre a tévére megérte várni!” A készülék viszont valószínűleg nem marad Németéknél, „az értelmi szerzőhöz”, azaz a tippek összeállítójához, Krisztiánhoz vándorol, de csak a kíváncsiskodók látogatása után. „Ismerősök már be is jelentkeztek, hogy jönnek megnézni a tévét, mikor megtudták, hogy nyertem. A faluban többeknek jár az Új Szó, így követték a verseny állását, mindig kérdezgették: Na, nyerni fogsz? De én még az utolsó fordulókban sem voltam nyugodt, hisz a fociban mindig vannak meglepetések is, és a góltotó is sokat változtathat a helyzeten... Azért is bíztam inkább a keresztfiamra a tippelést, mégis focista, jobban ért hozzá. Nekem az a dolgom, hogy kivágjam az újságból a szelvényt” - avat be nevetve a családi munka- megosztásba nyertesünk, s hozzáteszi, ottjártunk napján a postán is járt: feladni az új szelvényt... Tavaszi második helyezettünk, a szetei Sáfrány Magdolna szereti az Új Szót, bár először sokkoló volt megtalálnia a nevét tippversenyünk résztvevői között Zimerman Géza már kétszer nyert a hölgyek nevében Német Valéria boldogan csomagolta ki a tévét Vörös Claudia először el sem hitte, hogy hifit nyert (Somogyi Tibor felvétele) Vörös Claudia, a tavaszi harmadik helyezett hangosan hallgatja majd az új hifit A háziverseny fontosabb volt a díjnál bik lánnyal. Nem is gondolt itt senki a díjra, az volt a lényeg, hogy ki lesz a jobb a háziversenyben!” Ez is arról tanúskodik, az egész család szereti a sportot. ,A dunaszerdahelyi sportgimnáziumba megyek, a kézilabda végett. Nyárasdon játszom, összekötőt vagy szélsőt” - tudjuk meg Claudiától. „Most már anyádat túl kell szárnyalni!”, - szól közbe a nagymama, mire a „túlszárnyalandó” anya megjegyzi: „Na, azért én első ligát játszottam, ez még azért odébb van!” Claudia a kézilabdán kívül a focit is szereti, s a cseheknek drukkol. Na meg természetesen a nyáras- diaknak, akikben akkor is bízott, ha meccsük a tippszelvényen szerepelt. „Volt egy tuti tippünk: Nyárasd! Mindig arra tippeltünk, hogy nyernek!” - jelenti ki öntudatos lokálpatriótaként, de azt elárulja, saját sikerében már nem volt ilyen biztos. .Amikor szakaszgyőzelmem volt, éppen Nagyszombatban voltunk atlétikai versenyen, s a tornatanár vette észre az Új Szóban a nevemet. Az utolsó forduló után pedig édesanyám telefonált nekem az iskolába, hogy enyém lett a hifi. Először el se hittem!” Mire viszont megérkezünk a díjjal, Claudia nemcsak elhiszi, ő a szerencsés, de már egy polc is fel van szabadítva az új szerzeménynek. .„Mindig hangosan hallgatom a zenét! Szeretem a magyarokat meg az angolokat is, úgyhogy nem kell attól tartani, hogy a hifi használaton kívül porosodna.. BŐD T1TAN1LLA „Sportember vagyok” - kezdi Vörös Claudia, fiatal nyárasdi nyertesünk, a tippverseny tavaszi harmadik helyezettje, mikor arról faggatjuk, miért vágott bele a tip- pelésbe. A kilencedikes lány kézilabdázik, de a focit is kedveli és figyeli, s nagyapjával nyerő párost alkot. „Papával beszéltük meg a tippeket, és mindig tőle is érdeklődtem, hányadik helyen vagyok. Nem is gondoltam arra, hogy esetleg nyerni is fogok” - mondja kissé félénken, mire édesanyja harsányan közbevág: „Minket akartatok megelőzni!” S aztán magyarázza: „Volt egy másik szelvény is, Vörös Iveta névre, azok voltunk mi a nagyob(Somogyi Tibor felvétele) BŐD TITAN ILLA Szetén nagy szeretettel fogadnak, s nemcsak az ajándék miatt. Sáfrány Magdolna, tavaszi második helyezettünk nagyon szereti az Új Szót. Magdus néni büszkén meséli, a 60-as évektől rendszeres olvasója lapunknak, s ma már fia, Zimerman Géza is előfizetőnk. „Szegény megboldogult férjem már jó előre kiült az udvarba, várta az újságot, s ha megjött, rögtön nekiállt olvasni. Én közben főztem, és arra gondoltam, siessen már addig elolvasni, mire leül ebédelni, hogy akkor én olvashassam.” „Hiánycikk, ha nincs újság, a postásnőre halálos volna, ha nem érkezne meg” - teszi hozzá nevetve fia, a tippek összeállítója, aki négy szelvénnyel játszik. ,A feleségem, a fiam és anyu nevében játszom, s persze a saját nevemen is indítok egy szelvényt. Ha bízok egy csapatban, akkor bízok bennük, vagyis nem variálgatom a tippjeimet, egyedül a góltotót változtatom az egyes a szelvényeken, így valamelyiken általában ez is bejön, s így mindig valaki előrelép a családban” - magyarázza stratégiáját a saját bevallása szerint futballőrült Zimerman úr. Taktikája már másodszor aratott sikert, tavaly felesége örülhetett legjobb női tippelőként 10 000 korona értékű parfümcsomagnak, most édesanyja nyert egy DVD-recordert. Magdus néni örül is nagyon, de nem felejti, annak idején milyen sokkoló volt a felismerés, ő is a tippelők listáján szerepel. „Két éve nagy gyászom volt, mert meghalt a féljem. Az Új Szót olvasgatva rátaláltam a tipplistára, rengeteg név volt, s gondoltam, hátha találok rokont, iskolatársat vagy ismerőst, hisz a környékről meg távolabbról is sok embert ismerek. Egyszer csak látom: Sáfrány Magdolna!!! Azt hittem, mindjárt infarktust kapok! Hát mit fognak az emberek gondolni, hogy a féljem halála után nekem már olyan kedvem van, hogy már az Új Szóban szerepelek?!” Azóta viszont már természetesen minden héten kíváncsian várja, hogyan áll a rangsorban. „Hányán kérdezték már a kezdetektől fogva, hogy ki az a Sáfrány Magdolna Szetén, aki annyira játszik, és mindig alul van! De most már nem voltam alul!” - mosolyog Magdus néni; fia pedig hozzáteszi: „Legközelebb a fődíj lesz a cél!” Zimerman Géza gyakorlott tippelő, hisz a járási lap tippversenyében is részt vesz néhány szelvénynyel, de a focit nemcsak elméletben űzi. „H^rom csapatnak dolgozom, mindenes vagyok az ipolyszakállosi sportegyesületnél. Az iskolacsapatban és az ificsapatban edző vagyok, a nagycsapatnál másodedző. így ismerem a helyzetet a környező falvakban, ez néha jól is jön a tippelésnél. Például, a szomszéd falu, Deménd kétszer szerepelt a góltotóban, s mindkétszer eltaláltam. Egyszer 4:0-át, máskor 5:0-át! Tudtam, hogy jó a csapat, nem lesz kis arányú a győzelmük, ezért gólzáporos sikereket tippeltem” - emlékszik vissza büszkén a nagy tippelői fogására. S tanácsa is van a tippverseny jövőjére nézve. Magdus néni szereti a vetélkedőket, s legközelebb a fődíjért indul harcba (Somogyi Tibor felvétele) „Az utolsó három fordulót ki kellene hagyni a tippversenyből, mert az már nem tiszta. Ott már mindenféle megegyezéses eredmények születnek. Az utolsó előtti játszik az elsővel, s nyer... Én azért az esélyesre, az első helyezettre tippeltem, azt diktálta a lelkiismeretem, aztán el is ment a meccs, mert óriási meglepetés született” - mondja szomorúan, hozzátéve, hogy hiába volt a bundabotrány, hiába kapták el Wánkét az okmánybélyegeivel, a fociban továbbra sem csökkent a korrupció. Magdus néni szerencsére kellemesebb hányba tereli a beszélgetést egy nagy tepsi túrós rétessel. „Magam csinálom, nem bolti tésztából! Az egész asztalon ki van húzva a tészta, komoly munka ennek az elkészítése” - magyarázza, és fia nevetve közbevág: „Vigyázz, mert ez így lesz benne az ízvilágban!” Magdus néni tiltakozik, de azt nem tagadja, a tippversenyben ezentúl még lelkesebb lesz: „Most már megyünk tovább, nem hagyjuk abba, hogy aztán jövőre is hozhassák a díjat!”
