Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-17 / 190. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com Fotókiállítás Törőcsik Mari filmes arcaiból Eleganciával írt remekek TALLOSI BÉLA Mosonmagyaróvár. Különös filmtörténetet nyitottak meg szerdán a Fehér Ló Közösségi Házban a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány jóvoltából. Fotók, filmtörténeti kockák a múlt század második feléből. Kimerevített pillanatok mozgóképes történetekből. Pillanatfelvételek, amelyek hosszúhosszú filmeket, régi fekete-fehér mozit, igazi klasszikus filmszínházi élményt idéznek és indítanak meg a nézőben. Természetesen azokban, akik a félszázadnyi magyar filmtörténet remekem nőttek fel. Különös filmtörténet ez: Törőcsik Mari arcaival. Nagy színésznőnk írta e remekeket. Arcával. Szépségével. Finom bájával. Nemes eleganciájával. Elnyújtott, szépen formált és tisztelettel, nagy adag alázattal kínált gesztusaival. S ezekből adott bőven. „Mindig bírta a' terhelést - mondta Szabó G. László újságíró a kiállítást megnyitó beszédében. - Ötkor kelt, vitték forgatni, onnan próbára, kettőkor vissza a forgatásra, aztán este visz- sza a színházba, mert előadása volt. Havi huszonhatot játszott úgy, hogy közben egyfolytában forgatott. A teherbíróból később tűrőbajnok lett. Tűrt mindent, amit csak tűrhetett. Igazgatókat, szerepeket, rendszereket, színházi stílusokat, olykor támadásokat, rossz kritikákat. A hitét, a türelmét, az odaadását mindvégig megőrizte. Erővel, kitartással, szívóssággal.” Csak fotók, a magyar filmmúltból. Csak arcok, tekintetek, mosolyok. De micsoda tehetség süt át e művészi portrékon, a forgatásokról ellopott kockákon. Es micsoda fenségesség. Az idegrendszer belső rendezgetésével irányított szépség. Ahogy csak nagy színésznők tudják elrendezni magukban egy-egy karakter vonásait. Igen, az az ideg- rendszer, amelyről Törőcsik Mari annyit beszél. Mivel biztosan tudja ő is, hogy az idegrendszer szépségesztétikáján csak a legnagyobbak tudnak uralkodni. Ők valamiféle belső hipnózissal képesek irányítani az arcizomrezdüléseket. Mágikus érzéseket úgy képesek magukra venni egy-egy szerep erejéig vagy idejére, hogy a befogadott idegen lélek képére formálják arcvonásaikat (is). Belső születés mozzanatainak kívülre ható átváltozásait őrzi a fotópapír. Egy élő színészlegenda halhatatlan arcait. Ahány csapó, any- nyiszor más arcmás, a női szépségnek annyi harmonikus megnyilvánulása. „Mesélt arról - idézte Törőcsik Mari szavait Szabó G. László a megnyitón -, hogy pályakezdésétől fogva a legjobb magyar operatőrök fényképezték. Mert ebben is szerencsés volt. Mindig azt szerette, ha az idegrendszere pillanatnyi állapotát csípte el a kamera. Sminket sosem használ. Nem szereti. A kora nem zavarja. Szeretett kollégája, Kálmán György mondta neki egyszer: »Mariska, maga hátulról úgy néz ki, mint egy tizenkét éves kislány, elölről viszont olyan, mint egy hetvenéves japán öregasszony.« Nem vette zokon. Ráérzett az igazára.” Ezt az „igazad’ örökítette meg az objektív. S ezt közvetíti a hónap végéig a mosonmagyaróvári kiállítás. Törőcsik Mari és Nagy Ervin a Szent György és a Sárkányban (Sándor Katalin felvétele) Megalapításának harmincadik évfordulóját ünnepli meg holnap a Csallóközkürti Népdalkor A mások énekének is örülnek (Képarchívum) Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Csallóközkürti Népdalkor, a jubüeumot holnap az Apáink öröksége című nemzetközi folklórfesztivál keretében ünnepük meg, amint azt Szabó Jolán, a csoport vezetője megjegyezte: „szerény keretek között”. MISLAY EDIT Mindenesetre a szerény keretek között is megadják a módját a születésnapnak, hiszen a csallóközkürti művelődési ház előtti téren délután háromkor kezdődő ünnepi programban 11 csoport, illetve szólista lép fel. A Csallóközkürti Népdalkor ma 14 tagú, de volt olyan időszak is a fennállásuk alatt, amikor csaknem 30 énekes kedvű asszony, lány alkotta. „Az alapító tagok közül négyen énekelünk még a csoportban - árulta el Szabó Jolán. - A népdalkörben ma már az unokák is együtt énekelnek a nagymamákkal, és ez nagyon jó dolog. Ezért már megérte harminc évet énekelni. Nem volt hiábavaló a munkánk, ha lesz utánpótlás, mert a népdalokat tovább kell éltetni.” Arról, hogy pontosan hány népdal szerepel a három évtizedes múltra visszatekintő csoport repertoárján, Szabó Jolán szerint nehéz pontos választ adni. Egy biztos: nagyon sok. 1997-ben kazettájuk is megjelent, és ismét van egy újabb albumra elegendő anyaguk. A Csallóközkürti Népdalkor nem csupán a különböző fesztiválok, versenyek gyakori szereplője, a népszokások - mint például a karácsonyi mendikálás, a bedeheme- zés, a passió - felújításában, éltetésében is fontos szerepet vállalnak a faluban, mondja Szabó Jolán. Akiről azt mindenképpen tudni kell, hogy egy igazi optimista és munkamániás „energiabomba”: a Csallóközi Népdalkörön kívül tizenkét éve vezeti a nyékvárkonyi, kilenc éve a padányi népdalkört, negyedik éve pedig a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ mellett működő Tiszta Forrást. „Édesapám asztalos volt, s emlékszem, a műhelyében mindig fü- työrészett, énekelt. Én meg felültem a gyalupadra, lóbáltam a lábamat, s vele énekelgettem. Már ekkor, óvodáskoromban kezdődött az ének iránti szerelem” - árulta el. így nem csoda, hógy amikor évekkel később egy falvak között rendezett vetélkedőbe Csallóközkürt is benevezett, s az akkor már népművelési intézetben dolgozó Szabó Jolán segítségét kérték. „Innen jött az indíttatás - emlékezik -, a vetélkedőben ugyanis nagyon jól szerepelt a vegyes éneklő csoportunk, amelyet létrehoztunk. Tudni kell persze, hogy a csallóközkürtiek nagyon szeretnek énekelni.” Szabó Jolán három embernek is elegendő munkát vállal magára. Lehet ezt egyáltalán segítség nélkül győzni? „„Elsősorban a családomnak köszönhetem, hogy végezni tudtam ezt a munkát - mondja - És annak is mindig nagyon örültem, ha szakemberektől kaptam segítséget. Ág Tibor gyűjtéseiből például nagyon sokat énekeltünk.” Az eltelt harminc esztendő legemlékezetesebb pillanatai közé sorolja a népdalkor első szereplését a Tavaszi szél... országos döntőjében. „Csupán pár hónapja működő csoportként mentünk oda, és mindjárt megkaptuk a második díjat. Számomra ez meghatározó élményvolt. Vass Lajos a zsűri tagjaként értékelt bennünket, és kedves szavai elindítottak bennem valamit. Az ő szavaiból még évek elteltével is táplálkozni tud az ember.” Ugyancsak fontos momentumnak tartja a népdalkor életében az 1993-as Ki Mit Tud?-os és az 1994-es folkfesztiválos televíziós szereplést. Ez utóbbin 800 csoport közül jutottak be a gálán szereplő 30 közé. De ugyanilyen kellemes élmények fűzik a Csallóközkürti Népdalkört a kecskeméti bet- lehemes találkozóhoz vagy az egri Palóc Fesztiválhoz. Szeretnek utazni, versenyezni, szívesen járnak szlovák versenyekre is, ahol ugyancsak tapssal fogadják a produkciójukat. A rengeteg utazásnak, fellépésnek jó néhány népdalkörrel kerültek baráti kapcsolatba. „A kartali asszonykórussal például a Folkfesztiválon ismerkedtünk meg. Olyan önfeledten tapsoltuk meg a műsorukat, mintha mi nem is versenyeztünk volna, hanem egy tét nélküli fesztiválon vettünk volna részt. Azt hiszem, ez a legszebb dolog ebben. Nem mindig az a fontos, hogy egy versenyen elsők legyünk, hanem hogy mások énekének, előadásának is úgy tudjunk örülni, mint a saját sikereinknek.” Délidő, Hétről hétre, A kultúra világa, Térerő, Randevú, Kaleidoszkóp, Köszöntő, Téka Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton délben hírekkel és sportösszefoglalóval indítjuk közvetítésünket. 12.15-kor a Délidőt ezúttal nem a Pátria rádió 18-as stúdiójából, hanem a Budapesti Országházból közvetítjük. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke dolgozószobájában vállalta a beszélgetést Miklósi Péter mikrofonja előtt. 13 órától zenés publicisztikai magazinunk, a Hétről hétre jelentkezik. 15 órától zenei összeállítást hallanak, majd A kultúra világában négy művésszel készült beszélgetést forgatunk le. Megismerkedhetnek Simon Krisztina budapesti operaénekessel, aki Pozsonyban adott hangversenyt. A bősi Both Mária két csallóközi iskolában is képzőművészetet oktat, emellett főleg festészettel foglalkozik, vele a szlovákiai magyar képzőművészek idei pozsonyi bemutatkozásán beszélgettünk. Gellért B. István pécsi szobrászművész túl a 60. életévén kereste fel először a szlovák fővárost. Látogatásának szokatlan oka volt: szeretett volna ott lenni barátja, Haraszty István budapesti szobrászművész pozsonyi kiállításának megnyitóján. Ebből az alkalomból kértük őt mikrofonhoz. Megszólal Habda László ungvári képzőművész, akinek Szlovákiában is sok képzőművészbarátja van, és emiatt is szívesen jár ide vissza. A 16 órai hírek után zenés köszöntő, 17.40- kor hírösszefoglaló. Ezt követően a Térerő jelentkezik. Szombati közvetítésünket a Slágerhullám zárja. Vasárnap délben a hírek és műsorismertetés után a Nótacsokort hallhatják. 13 órától a Randevúban összefoglaljuk a Sziget eseményeit, sztárvendégünk pedig Kozma Orsi. 15 órától a Kaleidoszkópban először két Amerikába szakadt magyar emberrel, Szekeres Zsolttal és Teleki Istvánnal ismerkedhetnek meg, akik több szállal is kötődnek tájainkhoz. Majd Bátorkeszirelátogatunk, ahol a nyár elején rendezték meg az ekecsi székhelyű VIZA Társulás által meghirdetett tehetségkutató verseny egyik válogatóját. Végül Bozó Andrea kultúrant- ropológus beszél Szabó Gyula szimbólumairól és legújabb kutatásairól. 16 órakor hírek, majd Köszöntő, 17.45-kor hírösszefoglaló. 18 órától irodalmi műsorunkban, a Tékában három évforduló ürügyén három, már elhunyt szlovákiai magyar íróról szólunk, elsősorban Fábry Zoltánról, aki 110 éve született, és Beszélgetés hangzik el Mila Haugová szlovák költővel és műfordítóval is. A Világosság református egyházi műsorában Kiss Béla lelkipásztor szól a hallgatókhoz. 19.40-kor hétfői műsorainkat ismertetjük, majd a Vatikáni rádió magyar híradóját közvetítjük. Adásunkat 20 órakor zárjuk, (culka) r r 'i 1 SZALON ■ f' O Kitelepítés, lakosságcsere, reszlovakizáció, deportálás - a csehszlovákiai magyarok hatvan évvel ezelőtti meghurcoltatása (Strba Sándor dolgozata) JW • A gettófesztivál kifejezés ma már rosszindulatú H (Juhász Dósa János beszélgetése Darvay Nagy Adrienne színháztörténésszel) # Hol vagytok, jó hírek? (Ardamica Zorán költői kérdése) O Szenvedjetek a vágyakozástól és az irigységtől, parasztok! (Strandolunk Zalán Tiborral) # Hülyén is állna disznón a tüllszoknya (Szávai Attila tárcája) Olvassa holnap a SZALONban, az Új Szó közéleti-kulturális mellékletében! L __________J
