Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-16 / 189. szám, csütörtök
2 Közélet UJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com Hd¥lPIlt Máris teljesítjük az inflációs feltételt Pozsony. Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke tegnap közölte, nagy valószínűséggel már ebben a hónapban megfelel majd a hazai infláció szintje az ún. maastrichti kritériumnak, amelyek teljesítése az euró 2009-es bevezetése érdekében elengedhetetlen. „Várhatóan megfelelünk a 12 havi ádagot összegző mutatónak, vagyis augusztustól teljesítjük az inflációs kritériumot” - mondta a jegybank elnöke. (TASR) Transpetrol: orosz kézből oroszba Moszkva. Az állami befolyás alatt álló Rosznyefty orosz olajtársaság vásárolta meg az összeomlott Jukosz olajcég külföldi érdekeltségeit, melynek részét képezi a szlovák Transpetrol 49 százalékos részvénycsomagja. A Transpetrol kulcsfontosságú a közép-európai olajszállítások szempontjából, ezért a Fico-kormány is minden követ megmozgatott a kisebbségi részvénycsomag visszavásárlása érdekében. (CTK) Csak ígéret volt a nagyobb támogatás Pozsony. A pénzügyminisztérium a 2008-as állami költségvetés tervezetében azzal számol, hogy jövőre a gazdák közvetlen kifizetései az európai uniós szintnek mindössze 50,54 százalékát érik el. Erre a célra a büdzsé 6,7 müliárd koronát különít el. Magdaléna Králová, az agrártárca szóvivője jelezte, ez számukra elfogadhatatlan, mivel 70 százalékos szinttel számoltak - korábban ugyanis ennyit ígért a kormány. Csak emlékeztetőül: az agrárszférához legendásan fukar Ivan Miklós pénzügyminiszter idejében a dotációk aránya elérte az 54 százalékot. (SITA, ú) Folyamatosan nőhetnek a reálbérek Pozsony. A pénzügyminisztérium által kidolgozott, 2010-ig szóló, a közpénzek alakulását prognosztizáló koncepció szerint ugyan Szlovákia gazdasági növekedésének üteme mérséklődni fog, mégpedig a jelenlegi évi 9 százalék körüli mértékről 2010-ben 5 százalékra, azonban a reálbérek növekedési tempója alig törik meg. Az inflációtól megtisztított bérnövekedés jövőre átlagosan 4,5 százalékos, 2009- ben 3,7, százalékos, 2010-ben pedig 3,8 százalékos lesz. Mindez annak köszönhető, hogy a pénzromlás ütemét valószínűleg sikerül tartósan alacsony szinten, évi 1,9-2,4 százalék között tartani. (SITA) Már a végéhez közeledik az idei országos aratás Közepes volt a termés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Pozsony. A kalászosok aratása már a végéhez közeledik, a 628 ezer hektáron elvetett gabona 98 százaléka a magtárakban van - jelezte lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara szóvivője. Jelenleg már csak a Csacai, az Alsókubíni, a Pop- rádi, az Ólublói, a Liptószentmik- lósi, a Bártfai és az Iglói járásban folyik az aratás. Az idei átlaghozamok ugyan valamivel meghaladják a tavalyit, azonban az elmúlt négy év átlagától összességében 2 százalékkal elmaradnak. „A búza idei hektárhozama 4,01 tonna, ami 4 százalékkal több, mint a gyengének számító 2006-os átlag, ezért a gazdák a mostanival sem lehetnek elégedettek” - magyarázta Nemec. Az árpa esetében pedig a 3,32 tonnás hektáronkénti termésádag még a tavalyinál is gyengébb, az olajosrepce 2,17 tonnás mutatója pedig egyenesen 15 százalékkal marad el a 2003 és 2006 közötti átlagtól. Viszont emelkednek a felvásárlási árak, főleg a búza és az árpa esetében, s csupán a nagy üzledán- cok árpolitikájától függ, vajon ősztől drágulnak-e a pékáruk vagy nem. (ú) Viera Tomanová szociális ügyi miniszter továbbra is bírja a miniszterelnök bizalmát Fico: az én ellenzékem a sajtó Pozsony. A kormányfő továbbra is kiáll Viera Tomanová munka-, szociális- és családügyi miniszter mellett. Nem hívja vissza tisztségéből, s ő maga sem mond le. ÚJ SZÓ-HÍR A távozásra Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke szólította fel tegnap Robert Ficót: „Ha üyen nagy a szája, akkor legyen férfi. Ha nincs ereje visszahívni Tomanovát, mondjon le” - utalt Dzurinda arra, hogy a kormányfő a múlt héten felelősséget vállalt miniszteréért, illetve a minisztérium által a Privilégium nonprofit társaságnak juttatott támogatásokért. Miután nyü- vánosságra került, hogy a támogatást úgy ítélte meg a tárca, hogy a Privüégium a Szociális Biztosítónak és az állami költségvetésnek is milliókkal tartozott, Mikulás Dzu- rinda szerint vagy Viera Tomanovát kell visszahívni, vagy a miniszterelnöknek kell távoznia. „Mikulás Dzurinda kijelentéseire soha nem reagálok. A szóvivők kijelentéseire sem. Önök az én ellenzékem, nem Dzurinda” - mondta Fico az újságíróknak. Szavai szerint a miniszter semmiféle törvényt nem sértett meg, a minisztérium belső rendeletéivel összhangban cselekedett a támogatás megítélésekor. Ezeket a rendeleteket még Tomanová elődje, Iveta Radicová hagyta jóvá, ezek alapján a támogatást igénylőnek elég becsületbeli nyilatkozatot tennie, hogy nincs tartozása az állam felé, a minisztérium nem vizsgálja, hogy a nyilatkozatban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak. „Viera Tomanová a törvényeknek és a belső rendeleteknek megfelelően járt el, majd miután kiderült, hogy az igénylő a becsületbeli nyilatkozatban valódanságot állított, a minisztérium visszaköveteli a támogatást” - fejtette ki Robert Fico. Dzurinda hazugságnak nevezte Tomanová állítását, miszerint elődje, Radicová a S.P.A.C.E. nonprofit társulásnak juttatott támogatást. Dzurinda szerint a társulás nem a minisztériumtól, hanem az Európai Szociális Alapból kapott támogatást a pótcsaládokban nevelkedő gyermekek számára. A minisztérium által kiadott állásfoglalás szerint viszont Iveta Radicová alapította a társaságot, majd a miniszteri poszt elfoglalása után a lánya irányította. A megítélt támogatásnak mindössze két százalékát kapták meg a nevelőszülők, a többit az adminisztrációra és bérekre fordították, állítja a minisztérium. Viera Tomanová egyébként a tegnapi sajtótájékoztató után sem válaszolt az újságírók kérdéseke, a hátsó kijáraton távozott, (sán) Jövő héten lesz egy éve, hogy megtámadták Nyitrán a magyar diáklányt - az ügyészségen alszik az ügy Malina-ügy: határidőt hosszabbított az ügyész ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Nem döntött a járási ügyészség Malma Hedvig beadványáról, amelyet június 14-én nyújtott be állampolgári és emberi jogainak megsértése miatt. Két hónapon belül, azaz augusztus 14-ig kellett volna meghozni a határozatot, de a járási ügyész szeptember 10-ig meghosszabbította a határidőt - ezt a törvény lehetővé teszi. A több mint száz oldalas dokumentumot Hedvig eredetileg az alkotmánybírósághoz nyújtott be, s azt sérelmezi, hogy megtámadásának ügyét nem vizsgálták ki rendesen, nem tették számára lehetővé, hogy az őt ért vádakkal szemben védekezzen, a rendőrök pedig több alkalommal is megsértették emberi jogait. A beadványt az alkotmánybíróság azzal utasította el, hogy először minden jogorvoslati lépcsőfokot végig kell járni, így került a járási ügyészségre. Ezen kívül még egy elfogultság elleni panasz is van az ügyészségen - ezt Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica a múlt héten nyújtotta be, mert az intézmény szóvivője félretájékoztatta a médiát arról, csatolta-e az ügyfelétől kapott meghatalmazást, amikor a Hedvig elleni hamis tanúzás ügyében folyó nyomozás jegyzőkönyvét kérHa nem jár sikerrel, Brüsszelhez fordul a Dél-Fölvidéki Önrendelkezési Tanács Bósza újra próbálkozik a belügynél ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Pozsony. Nem bírósághoz fordul a belügyminisztérium döntése miatt a Dél-Fölvidéki Önrendelkezésért Tanács (DFÖT) kezdeményező bizottsága, inkább újra a belügyminisztériumnál próbálkozik. Hétfőn új beadványt nyújtottak be - tudtuk meg Bósza Jánostól, a polgári társulás egyik alapítójától. Mint elmondta, ezzel újabb esélyt kívántak adni az állami szerveknek, hogy az előző beadványukra küldött, mondvacsinált okokra hivatkozó elutasításukat helyrehozhassák. Bósza szavai szerint csak kisebb módosításokat eszközöltek az első beadvány szövegében, lényegi kérdésekben nem változtattak. Kimaradt például a politikai szerepvállalásra irányuló célkitűzés. Némileg változott a polgári társulás szlovák neve, a belügyminisztérium egyik kifogása ugyanis éppen az Volt, hogy a magyar és szlovák megjelölés nem fedi teljesen egymást. A társulás szlovák neve tehát a Juzanská (Juho-homozemná) rada za sebaurcenie lett. „Meggyőződésünk, hogy nem teszünk semmi alkotmányelleneset. Ha viszont újra elutasításban lesz részünk, az csak megerősíti véleményünket, hogy az állami szervek rosszindulatúan viszonyulnak hozzánk, mi több, törvénysértést követnek el velünk szemben” - mondta Bósza János. Radoslav Procházka alkotmány- jogász szerint lett volna esélyük Bószáéknak, ha megtámadták volna a belügyminisztérium döntését. „Nem tartom kizártnak, hogy sikerült volna megindokolni a panaszt, ha a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak - mondta lapunknak Procházka. - Szerintem ugyanis a bel- ügy indoklása nem tökéletes, több vitatható része is van, nem teljesen megfelelő a szerkezete sem, így lett volna esélyük, ha kérik semmissé nyüvánítását.” Azt azonban nem tartja hibának, hogy a minisztérium az alkotmányra is hivatkozott az elutasítás indoklásában - Bósza János ezt bírálta a szerkesztőségünkte. Az ügyészségen először azt állították, nincs üyen meghatalmazás náluk, később beismerték, hogy még májusban megkapták, és végül „különösen nyomós okokra” hivatkozva utasították el a jegyzőkönyv kiadását. Ugyanebből az okból nem adják ki a vádemelésről szóló határozatot sem, amely tartalmazza, kinek a feljelentése alapján milyen ügyben kezdték el a vizsgálatot, (vm) be napokban eljuttatott levelében. „A belügyminisztériumnak a törvényből kifolyólag joga és kötelessége is vizsgálni, hogy a bejegyeztetésre tett javaslat egyes részei nem sértik-e az alkotmányt” - mondta lapunknak az alkotmányjogász. Úgy véli, kívánatos is, hogy az állami szervek a törvények alkalmazása során igazodjanak az alkotmányhoz, a kérdés csak az, hogy ezt kompetens, hozzáértő módon teszik-e. A belügyminisztériumnak 10 napja van, hogy válaszoljon az újabb beadványra. Bósza állítása szerint a Legfelsőbb Bírósághoz és Brüsszelhez fordulnak jogorvoslatért, ha ismét elutasításban lesz részük. (vkm, lpj) VILLÁMINTERJÚ Miért válhatott a gárda témája meghatározóvá az utóbbi napokban? Lakner Zoltán politológus, a Vision Consulting vezető elemzője: Ketté kell választani a témát, a Honi Gárda létrehozása, mely valamiféle i\emzetőrségnek felélne meg, már régi elképzelés, a Medgyessy- kormány idején is szó esett róla. Akkor is Simicskó István terjesztette elő, csak akkor még a Fidesz színeiben, nem a KDNP javaslataként. Most ugyan az MSZP is támogatni látszik, ha azonban valóban létre akarták volna hozni, akkor már régen megtehették volna. Az a kérdés, hogy azoknak a nem fegyveres tevékenységeknek az elvégzéséhez, melyekre a fegyveres erők tagjait is be szokták vetni, egyáltalán szükség van-e ilyen testületre. A katasztrófa- védelmi vagy polgári védelmi feladatokat ellátják mások is. Mi a helyzet a Jobbik kezdeményezésével, a Magyar Gárdával? Ez egészen másról szól Van egy elég pici párt, a Jobbik, mely a MIÉP-pel együtt is csak mintegy 120 ezer szavazatot tudott szerezni, ami mindössze 2,2 százalékot jelentett a parlamenti választásokon. A kezdeményezésük véleményem szerint egy sajátságos pártszervezésre irányul. Abba gondolhattak bele, hogy ezt a nagyon kicsi szavazótáborukat nagyon szervezetté kell tenniük, hierarchikus felépítéssel, idézőjelben vagy idézőjel nélkül hadra fogható módon. Úgy vélik, hogy így nagyobb lehet a hatásuk. Mivel a párt olyan elveket képvisel, amilyeneket, ezért a szervezés alapfilozófiájának egy ilyen militarista fellépést választottak. Tehát egy katonai formulákat alkalmazó szervezetről van szó, melynek ugyan nem lennének fegyverei, de mégiscsak határozottan katonai alakulatokra emlékeztető szervezeti felépítése lesz. A témának azért van ilyen nagy visszhangja, mert vannak történelmi analógiák, melyek jogosan jutnak az emberek eszébe. Vona Gábor, a Jobbik elnökének kijelentéseiben azok a legkritikusabb mondatok, hogy világossá teszi: ifjúságnevelésről van szó, azokat a politikai eszméket, melyeket a Jobbik vall, a Magyar Gárda keretei között is oktatnák. Ez azt jelenti, hogy a szélsőjobboldal megszervezné saját maga utánpótlását. Úgy tűnik, a téma a Jobbik kezdeményezése miatt vált általánossá. A parlamenti pártok megijedtek attól, hogy a Jobbik megelőzi őket? Igen, ebben benne van a szokásos magyar belpolitikai kavarodás, az az érzésem, hogy a parlamenti pártok azért vették elő ezt a témát, hogy megpróbálják relativizálni a Magyar Gárda politikai veszélyességét. A Jobbik szerintem egyáltalán nem híve a magyarországi politikai rendszernek sem, és ezt minden párt tudja. Vona Gábor, a Jobbik vezetője külföldi fenyegetettséggel magyarázza a Magyar Gárda létrehozását, azt állítva, hogy Szlovákia, Románia, Szerbia felől érheti támadás az országot. Ezt. komolyan gondolja, vagy inkább a magyar társadalomban jelentkező problémákat akarja vele leplezni? Ezek a kijelentések okozzák a másik problémát. Én sem hiszem, a honvédelmi minisztérium is cáfolta, hogy bármilyen veszély fenyegetné külföldről az országot. Ahogy már említettem, a gárda létrehozása egyrészt a Jobbik pártépítését szolgálja, célja az utódnevelés. Másrészt Vona Gábor azt mondja, a Gárda fegyvertelen lesz, de a tagokat megtanítanák a lőfegyver használatára, és ők külső vagy belső vészhelyzetben megvédenék a hazát. Itt az a kérdés, hogy ki döntené el, hogy olyan típusú veszély van-e, amiért nekik fegyveres honvédelemre kellene adniuk a fejüket. Ez a része a kezdeményezésnek alkotmányossági kérdéseket is felvet. Egy állam alapja ugyanis, hogy a fegyveres erők monopóliuma az azt irányító kormány kezében van. Én ugyan úgy vélem, hogy ez a Gárda nem jelent akkora veszélyt, mint amekkora most a sajtóvisszhangja, de a kezdeményezés mögött azt látom, hogyha lenne rá módjuk, akkor hoznának olyan döntést, hogy szervezetten, külső vagy belső veszéllyel szemben megvédik a hont. Ez nyilván tarthatatlan egy demokratikus állam esetében. Nem látja úgy, hogy a magyar média is túl nagy teret szentel a kérdésnek? Ez igaz, sajnos azonban még a Jobbiknál jóval marginálisabb szereplők is túl nagy teret kapnak a médiában, túlságosan komolyan veszik őket. A jobbik még csak fel tud mutatni 120 ezer szavazót a MIÉP-pel közösen, de sajnos a magyar médiában néhány száz fő megmozgatására képes szereplők is megjelennek. Nem azzal van gondom, hogy megszólalnak, hanem azzal hogy miért gondoljuk róluk, hogy véleményformáló személyiségek. Úgy vélem azonban, hogy a médiaszerepléstől nem lesz nagyobb a társadalomra gyakorolt befolyásuk. Sajnos a politikai újságírás is bulvárosodik, az a cél hogy a hír nagyot szóljon, mondjanak valami elképesztőt a műsorban. Nem tartok attól hogy a szélsőségesek a médiaszerepléseikkel nagy tábort gyűjthetnek, mivel szerintem a nézők többsége is leesett állal figyeli hogy mit össze nem beszélnek. Ötpárti egyeztetés készül a Honi Gárda kérdésében, lát esélyt a megegyezésre? Ha ironikus akarnék lenni azt mondanám, mindkét nagy párt nagyon jó teljesítményt nyújt új intézmények, szervezetek létrehozásában, még akár meg is egyezhetnek, s akkor a parlamentben ezt simán el lehet fogadni. De mivel Magyarországon van működő hadsereg, rendőrség, határőrség nem igazán tudom, mi a csudának kellene még a Honi Gárda is. Nagy meglepetés lenne, ha egy ötpárti értekezlet azzal fejeződne be, hogy megállapodás született, (lpj)
