Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-15 / 188. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Hármas hadgyakorlat Jeruzsálem. Közös légi és tengeri hadgyakorlatot tartanak augusztus 20. és 24. között a Földközi-tengeren Izrael, Törökország és az USA haderejének egységei. A nyolcadszor megrendezett, Bizakodó szirén VIII (Reliant Mermaid VIII) fedőnevű manőverek középpontjában a tengeri mentések, valamint a három ország parancsnokságainak összehangolása áll. (MTI) Megint Gült indítja az AKP Ankara. Abdullah Gül török külügyminiszter megerősítette, az országot kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ismét őt jelöli az elnöki posztra. Az államfő személyéről Törökországban az egykamarás parlament dönt. Májusban Gül kétszer is elbukott a választáson, mivel nem kapta meg a képviselők kétharmadának támogatását. Az elnökválasztás első fordulóját augusztus 20-án tartják. Az AKP a júliusi választások eredményeként 341 mandátummal bír a parlamentben. A jelölt megválasztásához az alkotmány értelmében kétharmados többségre, azaz 367 szavazatra van szükség az első két fordulóban. Az augusztus 28-ra kitűzött harmadik menetben már egyszerű többség (276 voks) is elegendő lenne Gül megválasztásához. (MTI) Abdullah CÜl (Reuters) Vádlott az exkormányfő Bangkok. Letartóztatási parancsot adtak ki tegnap Thaiföldön az ország korrupcióval gyanúsított előző miniszterelnöke, Thakszin Sinavatra ellen. Őt és feleségét szeptember 25-ig búóság elé kell állítani. Több mint tucatnyi ügyben folyik nyomozás Sinavatra és családtagjai ellen. (MTI) Életmentő buszsofőr Rabat. Nem sikerült felrobbantania célpontját annak a marokkói férfinak, aki egy testére erősített gázpalackkal akart beszállni egy zsúfolt turistabuszba a marokkói főváros, Rabat közelében. A tragédiát a sofőr akadályozta meg, aki észrevette a gyanús férfit, és becsukta előtte a busz ajtaját. A merénylő így a busz ajtajánál hozta működésbe a pokolgépet, amely leszakította az egjik karját, de a bent ülő amerikai, francia és olasz turistáknak nem esett bajuk, (h) Robbantás következtében kisiklott a Nyevszkij Expressz - beláthatatlan következményekkel járt volna, ha lezuhan a hídról Hatalmas katasztrófa történhetett volna Moszkva. Terrorcselekményként vizsgálják az orosz hatóságok a Moszkvából Szentpétervárra tartó Nyevszkij Expressz hétfő esti kisiklását, amelyet a helyszínen lévő nyomozó- csoporttól származó információ szerint házilagos készítésű robbanószerkezet okozott. ÖSSZEFOGLALÓ A baleset emberéletet nem oltott ki, a hivatalos adatok szerint 25 ember szenvedett különféle sérüléseket - korábban 60 sérültről szóltak a beszámolók -, főleg végtagtöréseket, zúzódásokat és vágott sebeket. A síneket megrongáló robbanószerkezetet alig 30 méterre egy vasúti híd előtt helyezték el az elkövetők, szakértők szerint abban a reményben, hogy a vonat lezuhan a hídról, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. A gondos előkészítés során nyüván azzal is számoltak, hogy éppen a Moszkva és Szentpétervár közötti vonat kisiklása kelt nagy figyelmet az orosz és a nemzetközi sajtóban - vélekedtek szakértők. A helyszínen dolgozó nyomozók jelezték: már azt is tudják, milyen robbanóanyagot használtak fel a pokolgép készítéséhez, és hogy hogyan hozták működésbe a szerkezetet, ezt azonban a vizsgálat érdekeire hivatkozva nem közölték. Az Interfax egyik meg nem nevezett forrása elmondta: minden lehetőséget vizsgálnak. Nem tartják kizártnak, hogy úgynevezett egyéni terrorakcióról van szó. Ez pedig azt jelenti, a vonat 131 utasa vagy 20 tagú személyzete közül valaki ellen is irányulhatott volna a merénylet. Nem zárják ki, hogy a történtek mögött jobboldali radikális erők állnak, és követnek egy kaukázusi nyomot is, de ennek valószínűségét csekélynek tartják. Vlagyimir Putyin elnök egyébként felkérte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőit, hogy folyamatosan tájékoztassák őt a nyomozás állásáról. Tegnap a déli órákra a kisiklott vonat valamennyi vagonját sikerült felállítani, s kora délutánra ígérték a forgalom beindítását a párhuzamos két sínpárnak legalább valamelyikén. (MTI, ú) Valószínűleg házilag készített szerkezet robbant, mintegy 800 méternyi sínben és hálózati berendezésben keletkezett kár (Re ute rs-fe Ivéte I) Musarraf az egész nemzetet harcba szólította az al-Kaida és a tálibok ellen Nagy afganisztáni-iráni összeborulás ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád/Kabul. Itt az ideje annak, hogy az ország leszámoljon a terrorizmussal - hangsúlyozta tegnap Pervez Musarraf elnök az önálló Pakisztán állam megalakulásának 60. évfordulója alkalmából mondott beszédében. „Pakisztánnak nem az USA, hanem a saját jóléte érdekében kell harcolnia a terrorizmus ellen, mert az al-Kaida és más müitáns szervezetek, amelyek az ország határ menti vidékeit a saját bázisuknak tekintik, hatalmas fenyegetést jelentenek.” Musarraf az egész nemzetet harcba szólította az al-Kaida és a tálibok ellen. Ugyanakkor elutasította azt a lehetőséget, hogy az USA egyoldalú légicsapásokat indítson pakisztáni területen e terrorszervezetek ellen. Mivel ez év végén vagy a jövő év elején parlamenti választások lesznek az országban, Musarraf felszólította a lakosságot a lehető legnagyobb részvételre. Az USA csak a napokban figyelmeztette őt, hogy a választásoknak demokratikusaknak kell lenniük. Előzőleg ugyanis olyan húek kaptak szárnyra, hogy Musarraf, aki 1999-ben döntötte meg Navaz Sarif rendesen megválasztott kormányát, a terrorszervezetek megnövekedett aktivitását ürügyként használva kihúdetné a szükségállapotot az országban. Az ellenzéki pártok ezt rögtön úgy értékelték, hogy az államfő korlátozni akaija a demokratikus jogokat, éppen a választások előtt. A terrorizmusról és a tálibokról esett a legtöbb szó az afgán és az úáni elnök tegnapi kabuli tárgyalásain is. Mahmúd Ahmadinezsád úáni államfő első afganisztáni látogatása alkalmával tartott sajtóértekezletén visszautasította azt az állítást, amely szerint hazája fegyverekkel látná el az afgán kormány elAhmadinezsád és Karzai (háttal). Baráti ölelés, amely irritálhatja a Fehér Házat. (SITA/AP) len harcoló tálib felkelőket. Ezzel a washingtoni vádakra reagált. George Bush amerikai elnök legutóbb a múlt héten, Hamid Karzai afgán államfőt fogadva azt áhította, hogy Irán fegyverzi fel az afganisztáni tálibokat. Az iráni vendég hangsúlyozta: „komolyan kételkedem abban, hogy ez az állítás akár csak a legcsekélyebb igazságtartalommal is bírna”. Irán - tette hozzá - minden erejével támogatja Afganisztánt, mivel az instabü biztonsági helyzet a szomszédos Iránra is kihatással van. Látogatása előtt, még Teheránban nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy hazája és Afganisztán nemcsak szomszédok, de testvérek is. Elsősorban a biztonság és a fejlesztések terén van szükség együttműködésük fokozására, hogy ezáltal megakadályozzák „az amerikai dominancia további erősödését Afganisztánban” - hangoztatta Ah- madinezsád. Egyébként itt kell emlékeztetni, hogy Karzai afgán elnök, aki az USA segítségével került 2002-ben hatalomra, a múlt héten Washingtonban szokaüan hevességgel dicsérte Iránt, rendkívül jónak nevezve a két ország viszonyát. Karzai ezzel nagyon határozottan szembehelyezkedett vendéglátója, George Bush álláspontjával, (m, s, ú) „Láthatólag csak azt sajnálta, hogy maradtak túlélők, akik ellene vallhatták" Meghalt az oradouri mészáros MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Nyolcvanhat éves korában a németországi Gransee- ben meghalt Heinz Barth, aki 1944 júniusában a közép-franciaországi Oradour-sur-Glane településen SS-tisztként részt vett a helybeliek lemészárlásában. Még augusztus 6-án halt meg, de csak tegnap hozták nyilvánosságra. A Waffen-SS egy százada teljesen elpusztította a Limousin körzetben lévő falut 1944. június 10- én. A Waffen-SS Der Führer elnevezésű páncélgránátos ezredének 1. zászlóaljához tartozó századok egyike, amelynek Barth is tagja volt, megtorlásul a német megszállók elleni merényletekért, megölte a falu csaknem ösz- szes lakosát, 642 embert, köztük 247 gyereket. A nőket, gyerekeket és öregeket a falu templomában gyűjtötték össze, rájuk zárták az ajtót, és felgyújtották az épületet. Akiknek mégis sikerült valahogy kijutniuk, azok többségét legéppuskázták. Öt férfi és egy nő tudott csak elmenekülni. Két évvel korábban Csehszlovákiában is részt vett Barth egy hasonló mészárlásban. 1983-ban az NDK egy bírósága életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, de 1997ben egészségi állapotára és „bűnbánó magatartására való tekintettel” szabadon bocsátották. Az oradouri mészárlás két túlélője - már csak ők vannak életben - sajnálkozását fejezte ki Barth szabadon bocsátása miatt. „Semmilyen megbánó vagy sajnálkozó szó nem hangzott el a szájából az 1983-as tárgyaláson” - mondta tegnap Robert Hébras, aki ott volt Barth kelet-berlini tárgyalásán. „Láthatólag csak azt sajnálta, hogy maradtak túlélők, akik ellene vallhatták.” Hozzátette: „Nem lehetett olyan nagyon beteg, ha még tíz évig élt utána.” Cseh reformcsomag - szavazás a jövő héten Magyar adu Prágában KOKES JÁNOS Prága. Magyarország negatív példájával győzködte a cseh képviselőket Múek Topolánek miniszter- elnök és helyettese, Petr Necas arról, miért kell támogatniuk a kormány reformcsomagját. Ha valaki kételkedik a reformok szükségességében, az nézze meg Magyarországot, ahol a közkiadások hiányának gondját nem rendezték időben. Ma az ottani hiány a duplája a csehországinak, s a reformintézkedések lényegesen drámaiabbak, mint ä hazaiak. Necas megjegyezte: ha Csehország időben megteszi a reformlépéseket, akkor elkerülheti, hogy a szükséges takarékossági intézkedések leginkább a közepes és alacsony jövedelemmel rendelkezőket sújtsák, műit ahogy az Magyarországon történik. A cseh alsóház tegnap délután rendkívüli ülést kezdett, amelynek legfőbb napirendi pontja a kormány által benyújtott közkiadások stabilizációját célzó javaslatcsomag. Topolánek hangsúlyozta: ha a parlament nem fogadja el a közkiadások reformját, akkor két éven belül összeroppan a cseh államháztartás, mert a kötelező kiadások magasabbak lesznek, mint a költségvetés bevételei. Kather tábornok: a halogatás erőszakot szülhet Pristina nem alkuszik MTl-HÍR Belgrád/Pristina. Koszovó függetlensége eldöntött tény, arról tárgyalni sem lehet - erősítette meg tegnap Ágim Ceku koszovói albán miniszterelnök. Már megmondtuk, de ha kell, elismételjük a szerbeknek: Koszovó státusa eldőlt már 1999-ben, amikor a nemzetközi közösséggel együtt megnyertük a háborút - mondta a gerillaparancsnokból lett politikus, némi történelemhamisításhoz is folyamodva. Ceku arra az időszakra emlékezett így, amikor a Szerbia elleni NATOlégitámadások, a katonai létesítmények és a szerb nagyvárosok bombázása hatására az albánok megmenekültek a milosevicsi népirtástól. Ceku szerint a 120 napban megszabott új tárgyalási időszak az utolsó időhúzás Koszovó helyzetének véglegesítése előtt. Ugyancsak tegnap Pristinában Roland Kather tábornok, a 16 ezer fős nemzetközi békefenntartó erő parancsnoka mielőbbi döntést sürgetett a szerb tartományról, s arra figyelmeztetett, hogy a halogatás erőszakot szülhet. „Az albánok türelme nem végtelen” - tette hozzá. Orosz nácik gyilkosságai videón Moszkva. Egy tádzsik és egy dagesztáni fiatalember kegyeden le- gyükolása volt az egyik legtöbbet nézett videofilm a Yandex orosz keresőportálon. Az orosz belügy nyomozást indított. A háromperces filmet az Oroszország Nemzetiszocialista Pártja (NSZPR) jegyezte. A felvételen két fiatal férfi látható, amint egy erdőben egy nagy horogkeresztes zászló előtt térdepel, szájuk ragasztószalaggal leragasztva. Néhány terepszínű ruhát és fekete maszkot viselő férfi közül az egyik elvágja az egyik áldozat torkát, és láthatóan kezdi levágni a fejét egy fogas pengéjű késsel. A gödör előtt térdelő másik férfit lelövik, majd a gyükosok hiüeri karlendítéssel köszönnek. Tegnapra több portálról eltűnt a felvétel. A Komszomolszkaja Pravda felveti, nem kellene-e ilyen tartalmak vonatkozásában mégiscsak cenzúrázni az internetet, mint ahogyan ezt számos országban teszik. Az NSZPR vélhetően nem túl rég alakult párt, nyilván ezzel a videóval akart hírt adni magáról. Oroszországban az utóbbi években jelentősen fokozódott az idegen- és fajgyűlölet. (MTI)
